Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2000. (IX. 14.) számú rendelete

az állattartás szabályairól

Hatályos: 2000. 10. 01- 2022. 04. 20

Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2000. (IX. 14.) számú rendelete

az állattartás szabályairól1

2000.10.01.

Szigetújfalu Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szigetújfalu közigazgatási területén:

a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy
minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában
(használatában, kezelésében, stb. ) lévő ingatlanon állat él,

b) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik,

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:
a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske

b) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb ) és gazdasági célból
tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl, stb. )

(2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik.

(3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak,
kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb. )

(4) A rendelet 1.sz mellékletében kerül meghatározásra a család fogyasztási szükségleteit szolgáló állattartás mértéke, valamint állattartó telep létesítésénél figyelembe veendő
állat létszám.

(5) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban
illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi.

(6) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő.

(7) Kutyafutattásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése
az erre kijelölt területeken.

(8) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő
szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény
vezetője igazolja.

(9) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengén-
látók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el.

(10) Jelzőeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi
igazolvánnyal kell bizonyítani.

II. FEJEZET

3. §

Az állattartás általános szabályai

(1) A község közigazgatási területén állatok a 2. számú mellékletben meghatározott
védőtávolságok, 3.sz. melléklet szerinti férőhelyigény, valamint az állategészségügyi,
építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának
zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tarthatók.
(2) Gyógyfürdő, oktatási, nevelési és egészségügyi intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola )
gyermekjátszótér, vízmű, laktanya, gyógy- és üdülőhely, élelmiszer tárolását,
feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményben, udvarán
és egységterületén) és telekhatárától számított 30 m-en belüli körzetben minden állat
tartása tilos, kivéve a 2. §. (3) és (5) bekezdésekben foglaltakat.
(3) Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, a lakás bejárattól 10 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10m-re szabad
elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint
a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása
szükséges.
A méhészkedésre egyebekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.
(4) Az állatok tartására szolgáló 3,0 m2-nél nagyobb épületek építését (istálló, ól,) építési
engedély alapján történhet az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány
előkészítő,kifutó, ketrec, tároló, trágya és trágyalé gyűjtő, stb.) létesítése kialakítása,
építési engedély nélkül történhet a közegészségügyi és egyéb idetartozó jogszabályok
alapján.
(5) Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, nagy állat esetén naponta, kis állat esetén hetente takarítani, fertőtleníteni, a káros
rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az
építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezet-védelmi
előírásokat folyamatosan betartani.
(6) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi
rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.
(7) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből (istállóból, ólból,
ketrecéből stb.) naponta ki kell hordani a trágyatárolóba.
(8) A trágyatároló helyét úgy kell kijelölni, hogy az a környezetbe, talajvízbe ne kerülhessen. A trágyalé gyűjtésére zárt (nem vízáteresztő) aknát kell létesíteni.
Helykijelölésnél az 1.sz. mellékletben foglaltak betartandók.
(9) Az állattartó telepen történő állattartás esetén, illetve híg trágya képződése esetén,
valamint Szigetújfalu teljes területén nagyállat tartásakor zártrendszerű trágyatárolót kell
építeni.
(10) A trágyatároló légy és rágcsálóirtásáról rendszeresen, míg kiürítéséről legalább évi egy alkalommal gondoskodni kell.
(11) A község L-III. övezetében csak a család fogyasztási szükségleteinek mértékéig
folytatható állattartás (kivéve a nagyállattartást).
Nagyállatok tartására és elhelyezésére szükséges épület építésére az L-IV.lakóövezetben van lehetőség családi szükséglet mértékéig.
(12) Az állattartási korlátozás alá nem tartozó területeken lévő ingatlanokon is csak akkor tartható haszonállat, ha:- a jogszabályi előírások betartása mellett - a nagyállat esetén az ingatlan területe a 700 m2-t eléri.
(13) Állattartó telep létesítéséhez a szomszédok hozzájárulása szükséges.
(14) A község közterületein haszonállatot legeltetni tilos!
(15) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a haszonállat szomszédba ne jusson át, közterületre ne tudjon kimenni.
(16) A lebontásra kerülő lakásokból- vagy egyéb okból történő elköltözés esetén- a
tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni.
(17) Vadállat és védett állat Szigetújfalu közigazgatási területén nem tartható.
(18) Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye
szerint illetékes jegyzőnél az állat(ok) tulajdonjogának és állategészségügyi forgalom képességének igazolására marhalevelet váltani:
a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték:
b) sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére - korukra való tekintet nélkül - , ha
- az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, vagy más község területén
történő legeltetésre vagy tulajdonváltozás nélkül más község területén levő tartási
helyre hajtja, vagy szállítja:
- Az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.) vagy
bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte:
- az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő
levágásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja.
(19) Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni:
a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott
fertőző betegség miatt karanténba szállítja:
b) ha az állatot a szomszéd község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem
közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb
időre hajtja, vagy szállítja.

III. FEJEZETE

Az ebtartás szabályozása

4. § (1) A község közigazgatási területén többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 2db - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - tartható.( Ezen felül csak a 8-9. §-ban foglalt külön engedély
alapján).

5. § (1) Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, -szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy
azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.

(2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve
kell tartani. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető
táblát szembetűnő módon el kell helyezni. Éjszaka az eb megkötés nélkül tartható,
amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon
megakadályozható.

(3) A veszélyes ebek tartására a 35/1997.(II.26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell
alkalmazni.

(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos!

Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az
ingatlan határait ne hagyhassa el.
(5) Ebet egynél több lakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos! A közös
használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével szabad.

6. § (1) Közterületen ebeket sétáltatni (a 4.sz. mellékletben felsoroltakat csak szájkosárral és
pórázzal) lehet.

(2) Közterületre bandog és pit-bullterrier fajtájú küzdő ebeket csak 18. éven felüli személy
viheti ki.

(3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb
nyakörvére erősítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenőrzésre jogosult, illetve
megharapott személy részére) fel kell mutatni.

(4) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az
arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni

(5) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni
arról, hogy az eb a közterület és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne
szennyezze. (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, lift stb.) Az e területeken keletkezett
szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen
történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani
az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén
bemutatni. Ez a kutyafuttató helyekre nem vonatkozik.

7. § (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános
helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe.

(2) A vakvezető kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni
a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti
helyre:
b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe

c) játszótérre, természetvédelmi területre

d) parkokba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre ahol tábla tiltja

(3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt létesítményekbe illetve területekre, amennyiben az
ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők.

(4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos!

(5) Tömegközlekedési járművön ebet csak szájkosárral és az érvényben lévő közlekedési
szabályok betartásával lehet szállítani.

8. § (1) Ebtenyészetet Szigetújfalu közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni.

Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a Városi Főállatorvos, az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos
Egyesülete véleményét.
Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az
érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti,
illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg.
(2) Ebmegőrzés létesítésére is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

9. § (1) Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához előzetes engedély
szükséges.

Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenően - a helyi
körülményeket figyelembe véve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom
védelem) kötelezhető az ebtartó.

10. § (1) Az eb tulajdonosa vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett
az elhullást, eltűnést, vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból történő törlés
végett 30 napon belül köteles bejelenteni.

11. § (1) Ebeket évente egyszer veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni.

Az ebtulajdonos köteles:
a) az oltást igazoló nyugtát a legközelebbi védőoltásig megőrízni, az ellenőrzésre jogosult
hatósági szerveknek felmutatni, nyugta elveszítése esetén megfelelő igazolásról
gondoskodni:
b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban,
az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a polgármesteri hivatalhoz kell
bejelenteni.
(2) Az eb tulajdonosa évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését is elvégeztetni és
ennek megtörténtét az oltási igazolványban is feltüntetni.
(3) A védőoltás alól felszólítás ellenére , elvont ebet, valamint az emberre egészségügyi
szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető beteg vagy
betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül ki kell írtatni.

12. § (1) Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenőrizni kell és a szabályok
megsértőivel szemben el kell járni Amennyiben az eb tulajdonosa az előző bekezdésekben
foglaltakat megszegi és előzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb
tartását meg kell tiltani.

Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a
feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére, a gyepmester végzi el.
(2) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történő szállításáról a
Bogáncs BT. gondoskodik.
(3) A befogott ebet-a tartás költségeinek megtérítését követően- az igazolt tulajdonosa 14
napon belül kiválthatja.
A ki nem váltott ebekkel a BT. szabadon rendelkezhet.(ivartalaníthatja, menhelynek
átadhatja stb.).

IV. FEJEZET

13. §

A macskatartás szabályozása

(1) Többlakásos kertes családi házakban és udvarán háztartásonként 2db.macska és egyszeri
szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható.
(2) A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa,
kezelője köteles gondoskodni.

V. FEJEZET

14. §

Állatbetegségek megelőzése és leküzdése

(1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis- és nagy állat
fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak
bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kis állatok és a
lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható,a szomszédos ingatlan
határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítő szerrel (mész, mésztej) kell
leönteni és legalább 1m, eb esetén 1,5 m vastag földréteggel kell befedni.
(2) A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati
eredetű élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - a Gyepmesteri
Telepre kell elszállítani. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli.
(3) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre
leölt állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történő elszállítását az ATEV végzi.

VI. FEJEZET

15. §

Szabálysértési rendelkezések

(1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik szabálysértést követ el az helyszíni
birsággal vagy feljelentés esetén 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a
rendeletben foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja.
(2) Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése vagy a mulasztás a
szabálysértésekről szóló módosított és kiegészített 1999 évi LXIX. törvényben és a
218/1999 (XII.18) Korm. számú rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja
meg, úgy aszerint minősül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni.

16. §

Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2000. október 01. napján lép hatályba.

1. melléklet

Állattartás mértéke
1.) Családi fogyasztási szükségletre

a) baromfi 100 egyed

b)egyéb kisállat 50 egyed
c)nagyállat 10 egyed egyidejű tartása
2.)Állattartó telep létesítése esetén
a)baromfi több mint 100 egyed
b)egyéb kisállat több mint 50 egyed
c)nagyállat több mint10 egyed

2. melléklet

ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK VÉDŐTÁVOLSÁGA
védőtávolság (m)

3. melléklet

Állatok férőhelyigénye
Csibe mélyalom 8 hetes korig 18-20 db/m2
Tojótyúk mélyalom 5-7 db/m2
Tojótyúk ketrecben 12-20 db/m2
Koca ellető 2,25x2,4 m/db
Kocaszállás 2,25x0,65 m/db
Hízósertés 1,6x0,8 m/db
Tehén kötött tartásban 2,7x1,80 m/db /4,95 m2/
Tehén kötetlen tartásban 6 m2/db
Növendék szarvasmarha lekötve 1,90x0,90 m/db
Növendék lekötetlen tartásban 3 - 2 m2/db
Borjú közös rekeszben 2 - 5 m2/db
A felsorolásban nem szereplő állatok esetében a férőhelyigényt értelemszerűen kell alkalmazni. (baromfi, galamb és nyúl esetében a csibére és tyúkra vonatkozó igény, juh, kecske esetében a kocára és hízóra, ló, öszvér, stb. esetében a tehénre és növendék szarvasmarhára vonatkozó igény)

4. melléklet

Többlakásos épületben és ezek udvarain az alábbi ebfajták nem tarthatók
Bernáthegyi Újfundlandi
Bullmasztiff Berni pásztor
Dobermann Briard
Dog Kaukázusi juhász
Hovawart Komondor
Ír farkaskutya Kuvasz
Leonbergi Pireneusi hegyikutya
Nápolyi masztiff Boxer
Német juhász Vizslák
Rhodesiai ridgeback Pointerek
Rottweiler Vérebek
Sarplaninai juhász Szetterek
Óriás schnauzer Agarak
A felsorolt állatok testsúlya a 40 kg-ot, marmagassága a 600 cm-t a szakirodalom szerint meghaladja. A vadász és juhász kutyák tulajdonságait figyelembe véve, az ilyen tartás az állatok szempontjából sem ajánlott.
( A már meglévő és nyilvántartásba vett kutyákra ez a rendelkezés nem vonatkozik.)

4/a. melléklet

Az alábbi kutyafajtákat közterületen csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathatja, futtathatja
Őrző-védő kutyák: Vadászkutyák:
Angol bulldog Magyar vizsla
Bernáthegyi Magyar drótszőrű vizsla
Boxer Német drótszőrű vizsla
Bullmasztiff Pointer
Bullterrier Pudel pointer
Dobermann Angol véreb
Dog Bajor hegyi véreb
Eurázsiai Hannoveri véreb
Hovawart Arany retriever
Ír farkaskutya Labrador retriever
Leonbergi Angol szetter
Nápolyi masztiff Gordon szetter
Német juhász Ír szetter
Óangol juhászkutya Jagd terrier
Rhodesiai ridgeback Skye terrier
Rottweiler Welsh terrier
Sarplaninai juhász Basset hound
Óriás schnauzer Erdélyi kopó
Közép schnauzer Afgán agár
Ujfundlandi Angol agár
Óriás uszkár Arab agár
Magyar agár
Orosz agár
Perzsa agár
Pásztorkutyák: Kedvtelésből tartott:
Berni pásztor Bedlington terrier
Briard
Kaukázusi juhász
Komondor
Kuvasz
Pireneusi hegyikutya
A felsorolás a Színák János-Veress István „Kutyakalauz” című szakkönyv alapján készült, amelynél figyelembe vettük a kutyák testsúlyát (30 kg-tól) és a 60 cm fölötti marmagasságát, valamint a viselkedését és egyéb tulajdonságait.
1

Az önkormányzati rendeletet a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte 2022. április 21. napjával.