Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2022. 09. 30

Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011.(VI.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2022.09.30.

Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában biztosított feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Szigetújfalu Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingókra, vagyoni értékű jogokra és követelésekre, értékpapírokra, üzletrészekre és pénzvagyonra terjed ki (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az önkormányzat tulajdonában levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására,

b) a mindenkori éves költségvetési rendelet által jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodásra,

c) a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból (a továbbiakban: vagyontárgy) áll.

(2) [1] Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból – forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes- és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(3) [2] A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

3. § (1) [3]Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyainak körét az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) [4] Az önkormányzat a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem határoz meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont.

4. § (1) [5] Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) az ében meghatározott vagyon,

b) köztemető,

c) agyaggödrök,

d) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

e) buszmegállók.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

5. § [6]Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

6. § (1) [7][8] A tulajdonosi jogokat – jogszabályeltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzat vagyontárgyainak kezelését jogszabály alapján, illetve vagyonkezelési szerződéssel másra bízhatja. A vagyonkezelő a tulajdonos nevében jogszabály valamint eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(3) [9] A Képviselő-testület a következő tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

a) - a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítására, elfogadására és a szerződés aláírása;

c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme érdekéből szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtételére, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására;

d) az önkormányzati igények érvényesítésére, az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítására;

e) az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról való gondoskodásra;

f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötésére;

g) szerződéskötésre a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;

h) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél (kérelmező) jogainak a gyakorlását;

i) állami feladatellátás céljából vagyonkezelésbe, vagy önkormányzat feladatellátás céljából üzemeltetésbe adott vagyon esetén a vonatkozó szerződésből fakadó, a szerződés kötelezettségek teljesítéséhez és jogok gyakorlásához szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtételének a jogát;

j) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötésére nettó 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékhatárig;

k) az 500.000 Ft összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére;

l) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötésére, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.

(4) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását, illetve más módon történő hasznosítását:

a) a képviselő-testület és bizottságai,

b) a polgármester,

c) a jegyző,

d) az Önkormányzat vagyonának kezelője kezdeményezheti.

7. § (1) [10] Az Önkormányzat vagyonának kezelői a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tekintetében:

a) a polgármesteri hivatal épülete tekintetében a polgármesteri hivatal, mint költségvetési szerv,

b) az önkormányzati intézményi épületek tekintetében az önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,

c) szerződés alapján, az Nvtv-ben meghatározott szervezet.

(2) Az Önkormányzat vagyonkezelőjét a működés feltételeként rábízott vagyonra vonatkozóan megilleti az ingyenes használat joga.

(3) Az Önkormányzat vagyonkezelője köteles a rábízott vagyont megőrizni, azt a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(4) [11] A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, az (1) bekezdés c) pontjában foglalt vagyonkezelő kivételével karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(5) [12] A vagyonkezelő beruházást, felújítást – az (1) bekezdés c) pontjában foglalt vagyonkezelő kivételével - csak a költségvetési rendeletben biztosított pénzügyi forrás megléte esetén végezhet.

(6) A vagyonkezelő az önkormányzat által elrendelt tulajdonosi ellenőrzést tűrni köteles.

8. § (1) [13] Bármely vagyontárgy tulajdonjogának az Önkormányzat részére történő ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a képviselő-testület dönt.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 7. § (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelő részére történik, a képviselő-testület döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő vezetőjének a nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek terhei elérhetik vagy meghaladják a vagyontárgy értékét.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

9. § (1) A forgalomképtelen vagyon gazdasági társaságba nem vihető be, nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá és az elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(2) A képviselő-testület a forgalomképtelen törzsvagyont – annak tulajdonjogát nem érintő - határozott idejű bérbe, használatba adás útján, az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatja. A bérleti szerződés megkötésére a képviselő-testület előzetes döntése alapján a polgármester jogosult.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(5) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele a Képviselő-testület határkörébe tartozik.

(2) A 7. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelők a használatukban lévő ingatlan vagyont határozott időre bérbeadhatják – a 7. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti vagyonkezelők a képviselő-testület mindenkori normatív határozatával megállapított bérleti díj szerint - oly módon, hogy az nem veszélyezteti alaptevékenységüket és az abból fakadó kötelezettségeiket.

(3) [14] Az önkormányzati tulajdonban álló vagyon tekintetében tulajdonjogot átruházni az átruházás időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladóan csak versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetési eljárás részletszabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) [15] Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására vonatkozó döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a polgármesteri hivatal feladata.

(5) [16] A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.

(6) [17] A vagyontárgy forgalmi értéke szempontjából a mindenkori hivatalos értékbecslés az irányadó.

(7) [18] A hivatalos értékbecslést a képviselő testület előzetes döntése alapján a polgármesteri hivatal rendeli meg.

Az üzleti önkormányzati vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlása

11. § (1) [19]Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon tulajdonjogának megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, kezeléséről, bérbeadásáról, hasznosításáról kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni. Az erre irányuló szerződést aláírására a polgármester jogosult.

(2) A 10. § (3)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni az üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, használati, hasznosítási, vagyon feletti rendelkezési jogának gyakorlásakor.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban és társulásokban

12. § (1) Gazdasági társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a képviselő-testület jogosult.

(2) Többszemélyes gazdasági társaságban a társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági, jogokat a polgármester gyakorolja. Ezen jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja. A társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben meghozandó döntést megelőzően a képviselő-testület dönt.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Önkormányzati társulás esetében a társulási szerződés szerint létrehozandó társulási tanácsba, illetve ellenőrző szervezetbe az Önkormányzatot képviselő személyek megválasztásáról (delegálásáról) a képviselő-testület dönt.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

13. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) kormányrendelet szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A jegyző gondoskodik:

a) a vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartó állományok felfektetéséről, a vagyonkimutatás összeállításáról, az adatok egyezőségéről,

b) a vagyonban bekövetkezett változás e rendelet 1,2,3. mellékletén való átvezetésről,

c) a nyilvántartásban szereplő közérdekű adatok szabad hozzáférhetőségéről,

d) az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, valamint azoknak az ingatlanvagyon-kataszterben való átvezetéséről.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 12/1993. (X. 01.) számú rendelete.

1. melléklet

Forgalomképtelen vagyontárgyak

Hrsz.

Ter. (m2)

Tul. arány (%)

Megnevezés

1.

38/1

255

100

Közterület Fő út

2.

2a

3.

61/2

1225

100

Közterület Templom u.

4.

77

2834

100

Közterület Diófa u.

5.

94

745

100

Közterület Templom u.

6.

95

2399

100

Közterület Béke u.

7.

158

3579

100

Közterület Akácfa u.

8.

159/2

378

100

Parkoló Akácfa u.

9.

167

187

100

Agyaggödör u.

10.

186/4

749

100

Névtelen u.

11.

186/9

1203

100

Névtelen u.

12.

206

6244

100

Közterület Kossuth Lajos u.

13.

218

1324

100

Közterület Temető köz

14.

247

3705

100

Közterület Bem u.

15.

263

3431

100

Közterület Petőfi u.

16.

275/2

0

100

Buszmegálló Vasút u. 3.

17.

319/2

92

100

Közterület Macskás köz

18.

330

870

100

Közterület Rózsa u.

18a 1

332/7

2.0157

100

Sportpálya

19.

332/6

210

100

Közterület Fő út

20.

362

4720

100

Közterület Sport u.

21.

407

3208

100

Közterület Szabadság u.

22.

439

2924

100

Közterület Fűzfa u.

23.

465

3222

100

Közterület Ady E. u.

24.

466

902

100

Közterület Ady E. u.

25. 2

26.

493

4183

100

Közterület József Attila u.

26a 3

511/2

747

100

Közterület Fő út, Vasút utca sarkán park

27.

516

695

100

Közterület Sport köz

28.

531

2236

100

Közterület Szőlő u.

29.

535

58

100

Közterület Mester köz

30.

545

489

100

Közterület Szőlő köz

31.

571/3

481

100

Közterület Inas u.

32.

582/2

30

100

Közterület Mester u.

33.

582/5

50

100

Közterület Mester u.

34.

582/6

80

100

Közterület Mester u.

35.

584/1

42

100

Közterület Szőlő u.

36.

593

3882

100

Közterület Mester u.

37.

603/3

30

100

Közterület Mester u.

38.

664

284

100

Közterület Tanács köz

39.

691/1

854

100

Közterület Temető u.

39a

697/1

60

100

Közterület telekalakítás miatt Fő út

40.

719

4303

100

Közterület Temető u.

41.

720

1511

100

Közterület Vasút u.

42.

750

3733

100

Közterület Jókai u.

43.

2012/3

356

100

Közterület Gépház köz

44.

2013/3

339

100

Közterület Gépház köz

45.

2201/6

800

100

Járda Vasút u.

46.

2201/8

60

100

Közterület Vasút u.

47.

2204/2

119

100

Közterület Zártkert

48.

2204/3

1081

100

Közterület Zártkert

49.

2326/1

969

100

Közterület Cseresznyés út

50.

2501/10

4911

100

Közterület Szegfű u.

51.

2510

7106

100

Közterület Arany János u.

52.

2524

199

100

Közterület Macskás köz

53.

2540

599

100

Közterület Macskás köz

54.

2547/1

5294

100

Játszótér

55.

2554

3717

100

Közterület Árpád u.

56.

2587

2800

100

Közterület Szabadság u.

57.

2606

3689

100

Közterület Fűzfa u.

58.

2662/4

8988

100

Közterület Rózsa u.

59.

2676

634

100

Közterület Névtelen u.

60.

2689

418

100

Közterület Gépház köz

61.

2806/1

262

100

Közterület Zártkert

62.

2806/4

384

100

Közterület Zártkert

63.

2813

654

100

Közterület Zártkert Védgát köz

64.

2821/1

11

100

Közterület Zártkert

65.

2821/4

10

100

Közterület Zártkert

66.

2826

4083

100

Közterület Zártkert Dunasor u.

67.

2843/1

30

100

Közterület Zártkert

68.

2843/4

40

100

Közterület Zártkert

69.

2849

1503

100

Közterület Zártkert

70.

2872/4

1748

100

Közterület Zártkert

71.

2872/17

1062

100

Közterület Zártkert

72.

2872/18

312

100

Közterület Zártkert

73.

3011/1

772

100

Közterület Belterület

74.

09

2772

100

Közterület Külterület

75.

011/1

457

100

Közterület Külterület

76.

011/2

1489

100

Közterület Külterület

77.

014/1

1650

100

Közterület Rendek köz folytatása

78.

019/4

458

100

Árok Külterület

79.

019/5

478

100

Árok Külterület

80.

019/8

620

100

Közterület Külterület

81.

019/10

1484

100

Közterület Külterület

82.

019/45

2303

100

Közterület Külterület

83.

019/60

822

100

Közterület Külterület

84.

027

2017

100

Közterület Külter. Kert u.

85.

030/1

2435

100

Közterület Külter. Napraforgó u.

86.

030/2

311

100

Közterület Külterület

87.

030/3

10

100

Közterület Külterület

88.

032/12

158

100

Közterület Külterület

89.

032/24

2868

100

Közterület Külterület

90.

032/31

671

100

Közterület Külterület

91.

033

1800

100

Közterület Külterület Kolbász dűlő

92.

034

5568

100

Közterület Külterület

93.

047

3320

100

Közterület Külterület

94.

050

4244

100

Közterület Külterület

95.

054

3122

100

Közterület Külterület

96.

058/4

826

100

Árok Külterület

97.

058/5

256

100

Árok Külterület

98.

058/6

2451

100

Árok Külterület

99.

058/7

353

100

Közterület Külterület

100.

058/8

135

100

Árok Külterület

101.

058/9

1797

100

Árok Külterület

102.

058/10

353

100

Közterület Külterület

103.

060/2

1283

100

Közterület Külterület

104.

060/64

3403

100

Közterület Külterület

105.

060/65

6286

100

Közterület Külterület

106.

060/66

3404

100

Közterület Külterület

107.

060/67

3402

100

Közterület Külterület

108.

060/68

957

100

Közterület Külterület

109.

060/70

2532

100

Közterület Külterület

110.

060/107

1245

100

Közterület Külterület

111.

061

4455

100

Közterület Külterület

112.

063

14145

100

Temető

113.

065

2650

100

Közterület Külterület

114.

068

10412

100

Közterület Külterület

115.

069

18506

100

Közterület Külterület

116.

070/5

488

100

Közterület Külterület

117.

070/16

1866

100

Közterület Külterület

118.

073/12

4264

100

Közterület Külterület

119.

073/19

2359

100

Közterület Külterület

120.

075

1885

100

Közterület Külterület

121.

079

505

100

Közterület Külterület

122.

094/1

29894

100

Közterület Külterület

123.

099

7538

100

Közterület Külterület

124.

0101

894

100

Árok Külterület

125.

0104/2

7739

100

Közterület Külterület

126.

0105

3340

100

Közterület Külterület Kavics út

2. melléklet

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

Hrsz.

Ter. (m2)

Tul. arány (%)

Megnevezés

1.

18

1309

100

Fogorvosi rendelő

2.

66

1945

100

Vendégház

3.

78

1288

100

Időskorúak Klubja

4.

155

7091

100

Általános iskola

5.

159/1

452

100

Művelődési ház

6.

227

1079

100

Művelődési ház

7.

228/1

431

100

Művelődési ház udvara

8.

281

1251

100

Víztorony

9. 4

332/8

1000

100

Vákuumgépház

10.

665

1727

100

Községháza, Tűzoltóság

11.

666

1399

100

Napközi konyha

12.

2505

3582

100

Óvoda-bölcsőde

13.

060/4

195

100

Gázfogadó állomás

14.

090

3060

100

Révház

15.

186/10

13258

100

Agyaggödör Temető u.

16.

226

6685

99

Agyaggödör Kossuth Lajos u.

3. melléklet

Forgalomképes vagyontárgyak

Hrsz.

Ter. (m2)

Tul. arány (%)

Megnevezés

1

38/2

65

100

Kivett közterület

2

79

1005

100

Kivett lakóház, udvar

3

282/2

169

100

Beépítetlen terület Névtelen u.

4

355

275

66

Beépítetlen terület Sport u.

5

427

586

100

Fűzfa utca 5. Lakóház, udvar

6

451

79

100

Beépítetlen terület Vasút u.

7

455

299

100

Beépítetlen terület Vasút u.

7a 5

469/2

8

100

Beépítetlen terület Vasút u. 65. előtti terület

8

472

176

100

Beépítetlen terület Vasút u. 71.

9

551/1

306

10

Beépítetlen terület Mester u. 4.

10

590

511

100

Szőlő u. lakótelek

11

591

511

100

Szőlő u. lakótelek

11a 6

665/C

150

100

Adótorony, Fő út 45.

12

690

4460

100

Beépítetlen terület Névtelen u.

13

693

1047

53

Beépítetlen terület Temető u. 40.

14

703

101

100

Beépítetlen terület Temető u.

15

2304/3

404

100

Zártkert szántó

16

2350

525

100

Zártkert Fő út szőlő

17

015/25

1297

100

Külterület szántó

18

019/18

803

100

Külterület szántó

19

060/63

3167

100

Külterület szántó

20

066/10

966

100

Külterület legelő

21

083/2

80050

100

Külterület erdő

22 7

085/3

38,0975

3945/95796

Külterület erdő

23

0100/2

195408

67

Külterület erdő

4. melléklet

A versenyeztetési eljárás szabályai

I. Alapelvek

Az esélyegyenlőség elve: a pályázati felhíváskor valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek során. A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek.
A nyilvánosság elve: az eljárásban a teljes körű nyilvánosságot kell biztosítani. Minden pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely szükséges ahhoz, hogy a pályázó megalapozott ajánlatot tudjon tenni és amely nem sért üzleti titkot.
A verseny tisztaságának elve: a pályázat kiírója köteles a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartani és biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

II. Általános rendelkezések

1. A versenyeztetés a tulajdonosi jogok gyakorlójának (képviselő-testület) döntése alapján megvalósulhat ingó és ingatlan vagyontárgy értékesítése, hasznosítása (bérbeadás) esetén:

a) pályázati eljárás vagy

b) árverés útján.

2. A pályázati eljárás lebonyolítható:

a) nyilvános;

b) zártkörű (meghívásos).

3. Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének, hasznosításának (bérbeadásának) nyilvános a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

III. A pályáztatás

1. A pályáztatási eljárás főszabály szerint nyilvános.

2. Zártkörű (meghívásos) pályázat írható ki, ha:

3.) A nem zártkörű pályázatot nyilvánosan meg kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján, és a képviselő-testület esetleges döntése alapján egyéb médiákban.

4.) Zártkörű pályázat esetén az érintett ajánlattevőket – lehetőség szerint legalább hármat – egyidejűleg és közvetlenül értesíteni kell.

5.) A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a pályázó tudomására hozott feltételeket, szabályokat, az eljárás és az elbírálás módját csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg és erről a nyilvánosságot, zártkörű pályázat esetén pedig a feleket tájékoztatta.

6.) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

1.) pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

2.) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat-e;

3.) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon (rész), szolgáltatás megnevezését, – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat;

4.) az értékesítés, hasznosítás feltételeit és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit;

5.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;

6.) a pályázó ajánlati kötöttsége minimális időtartamát;

7.) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét;

8.) pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait;

9.) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse;

10.) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.

A pályáztatási eljárás szabályai:

1.) A pályázati eljárás menetéről szóló szabályzatot a pályázóval ismertetni kell.

2.) A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli, azokat csak a pályázat bontási eljáráson résztvevők előtt bonthatja fel.

3.) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban foglaltakat, különösen a vételár vagy díj megfizetésének módját és határidejét elfogadja.

4.) A pályázó köteles igazolni a kiíráson megjelölt pályázati biztosíték (bánatpénz) kiíró rendelkezésére bocsátásának tényét.

5.) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltével kezdődik.

6.) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, vagy a pályázat nyertesével szerződést köt.

7.) Ha elő van írva a pályázati biztosítékot (bánatpénzt) az ajánlatok érvénytelensége esetén, illetve ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, haladéktalanul vissza kell fizetni illetve utalni.

8.) Nem jár vissza a pályázati biztosíték (bánatpénz), ha a pályázati kiírás szerint ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

9.) Az pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől illetve a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.

Az ajánlatok felbontása, pályázatok értékelése:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé;

b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik;

c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

1. A pályázók ajánlatainak felbontásánál, a polgármester, jegyző és az illetékes köztisztviselő, valamint az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak jelen.

2. Az ajánlatok felbontásánál jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:

3.) A pályázatok értékelésére, elbírálására nyitva álló határidő maximum 30 nap.

A pályázat nyertesének kiválasztása:

1.) A pályázat nyertesének kiválasztására a képviselő-testület jogosult.

2.) A pályázó bizonytalan pénzügyi helyzete, korábbi szerződésszegő magatartása, helyi adótartozása esetén a soron következő legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni vagy újabb pályázat kiírásáról dönteni az előbbi eredménytelennek nyilvánítása mellett.

3.) Indokolt esetben a képviselő-testület zárt ülés elrendeléséről dönthet.

4.)A polgármester a pályázat nyertesére vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

Szerződéskötés:

1.) Szerződés azzal a pályázóval köthető, akit a képviselő-testület határozatával a pályázat nyertesének nyilvánít.

2.) Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

3.) A szerződést a pályázat nyertesével – figyelembe véve a szükséges eljárásokat – haladéktalanul meg kell kötni.

4.) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés a pályázó részére felróható okból meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.

a) a felbontás helyét, idejét, a jelenlévők nevét, a képviselet jellegét;

b) a pályázat tárgyát, közzétételének időpontját, helyét;

c) a beérkezett pályázatok számát;

d) a pályázati biztosíték megfizetésének tényét, vagy hiányát;

e) a pályázatok ismertetésének rövid leírását;

f) az érvénytelen pályázatok tényének rögzítését;

g) a jelenlévők hozzászólásait.

IV. Az árverés

1. Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján és a képviselő-testület esetleges döntése alapján egyéb médiákban, az időpontja előtt legalább 15 nappal.

Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. az árverés helyét és idejét;

2. az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árat, továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon- vagy bérleti jogot szerezhet;

3. tájékoztatást arról, hogy:

4.) tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról;

5.) tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges);

6.) tájékoztatást arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző napig hol lehet jelentkezni;

7.) az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét;

8.) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.

Az árverésben való részvétel feltételei

a) az árverésen kizárólag az vehet részt, illetve az adhat képviseleti meghatalmazást, akinek a nevére az árverési előleg letétbe helyezésre került és győztessé nyilvánítása esetén az árverező kizárólag vele köti meg az adásvételi/bérleti szerződést;

b) az árverésen az ajánlattevő az igazoló okiratok bemutatása után azonosító számot kap és személye nem kap nyilvánosságot;

c) a licitlépcső milyen mértékben emelkedik;

d) a szerződés megkötésére milyen határidő áll rendelkezésre.

1. 1.) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott helyen és időben jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10 %-át, bérleti jog esetén a kikiáltási ár alapulvételével 2 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezett.

2. Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, illetve a fizetendő bérleti díjba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

4. Az ajánlattevőnek az árverésen történő adategyeztetésnél be kell mutatnia az árverés vezetőjénél:

Az árverési eljárás szabályai:

1.) Az árverés nyilvános, indokolt esetben közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

2.) Az árverést a kiíró vagy megbízottja vezeti. Az árverés során nem működhet közre olyan személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.685. § b) pont] személyesen vagy gazdasági tevékenysége során az árverésben érintett.

3.) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

4.) Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

5.) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár/bérleti díj háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az árverés tárgyát a legmagasabb vételárat/bérleti díjat ajánló veheti meg.

6.) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, az ajánlattevő személyét, lakóhelyét illetve székhelyét.

7.) Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

Az árverést követő eljárás:

1.) A szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 20 napon belül el kell készíteni.

2.) Adásvétel esetén az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni.

3.) Amennyiben az adásvételi, illetve a bérleti szerződés megkötésére az árverési vevő, illetve a pályázó hibájából nem kerül sor, akkor az árverési vevő, illetve a pályázó a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül

a) személyazonosság igazolására alkalmas iratát és ha gazdasági társaság képviseletében van jelen, akkor a gazdasági társaság 30 napnál nem régebbi cégkivonatát; aláírási címpéldányát,

b) az árverési előleg letétbe helyezésének igazolását;

c) meghatalmazását, amennyiben az árverésen való részvételre meghatalmazott útján kerül sor.

1

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 18a. sorát a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. melléklet 1. pontja iktatta be.

2

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 25. . sorát a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

3

Az 1. mellékletben foglalt táblázat 26a. sorát a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. melléklet 2. pontja iktatta be.

4

A 2. mellékletben foglalt táblázat 9. . sora a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. melléklet 1. pontjával megállapított szöveg.

5

A 3. mellékletben foglalt táblázat 7a. sorát a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. melléklet 1. pontja iktatta be.

6

A 3. mellékletben foglalt táblázat 11a. sorát a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. melléklet 2. pontja iktatta be.

7

A 3. mellékletben foglalt táblázat 22 . sora a Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. melléklet 3. pontjával megállapított szöveg.