1. A versenyeztetés a tulajdonosi jogok gyakorlójának (képviselő-testület) döntése alapján megvalósulhat ingó és ingatlan vagyontárgy értékesítése, hasznosítása (bérbeadás) esetén:

2. A pályázati eljárás lebonyolítható:

3. Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének, hasznosításának (bérbeadásának) nyilvános a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

1. A pályáztatási eljárás főszabály szerint nyilvános.

2. Zártkörű (meghívásos) pályázat írható ki, ha:

3.) A nem zártkörű pályázatot nyilvánosan meg kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján, és a képviselő-testület esetleges döntése alapján egyéb médiákban.

4.) Zártkörű pályázat esetén az érintett ajánlattevőket – lehetőség szerint legalább hármat – egyidejűleg és közvetlenül értesíteni kell.

5.) A pályázati eljárás folyamán a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott, illetve a pályázó tudomására hozott feltételeket, szabályokat, az eljárás és az elbírálás módját csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta, vagy ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg és erről a nyilvánosságot, zártkörű pályázat esetén pedig a feleket tájékoztatta.

6.) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

1.) pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

2.) a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zártkörű), valamint az arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat-e;

3.) a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon (rész), szolgáltatás megnevezését, – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat;

4.) az értékesítés, hasznosítás feltételeit és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit;

5.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét;

6.) a pályázó ajánlati kötöttsége minimális időtartamát;

7.) a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét;

8.) pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait;

9.) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse;

10.) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat.

A pályáztatási eljárás szabályai:

1.) A pályázati eljárás menetéről szóló szabályzatot a pályázóval ismertetni kell.

2.) A pályázat kiírója az ajánlatokat a pályázat bontásáig titkosan kezeli, azokat csak a pályázat bontási eljáráson résztvevők előtt bonthatja fel.

3.) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát arról, hogy a pályázati kiírásban foglaltakat, különösen a vételár vagy díj megfizetésének módját és határidejét elfogadja.

4.) A pályázó köteles igazolni a kiíráson megjelölt pályázati biztosíték (bánatpénz) kiíró rendelkezésére bocsátásának tényét.

5.) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő leteltével kezdődik.

6.) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legkésőbb a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja, vagy a pályázat nyertesével szerződést köt.

7.) Ha elő van írva a pályázati biztosítékot (bánatpénzt) az ajánlatok érvénytelensége esetén, illetve ha a szerződéskötés a kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, haladéktalanul vissza kell fizetni illetve utalni.

8.) Nem jár vissza a pályázati biztosíték (bánatpénz), ha a pályázati kiírás szerint ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

9.) Az pályázó nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek az ajánlat érvényességétől illetve a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik.

Az ajánlatok felbontása, pályázatok értékelése:

1. A pályázók ajánlatainak felbontásánál, a polgármester, jegyző és az illetékes köztisztviselő, valamint az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak jelen.

2. Az ajánlatok felbontásánál jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a következőket tartalmazza:

3.) A pályázatok értékelésére, elbírálására nyitva álló határidő maximum 30 nap.

A pályázat nyertesének kiválasztása:

1.) A pályázat nyertesének kiválasztására a képviselő-testület jogosult.

2.) A pályázó bizonytalan pénzügyi helyzete, korábbi szerződésszegő magatartása, helyi adótartozása esetén a soron következő legjobb ajánlattevővel lehet szerződést kötni vagy újabb pályázat kiírásáról dönteni az előbbi eredménytelennek nyilvánítása mellett.

3.) Indokolt esetben a képviselő-testület zárt ülés elrendeléséről dönthet.

4.)A polgármester a pályázat nyertesére vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.

Szerződéskötés:

1.) Szerződés azzal a pályázóval köthető, akit a képviselő-testület határozatával a pályázat nyertesének nyilvánít.

2.) Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.

3.) A szerződést a pályázat nyertesével – figyelembe véve a szükséges eljárásokat – haladéktalanul meg kell kötni.

4.) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés a pályázó részére felróható okból meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, úgy a kiíró jogosult a soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.

1. Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján és a képviselő-testület esetleges döntése alapján egyéb médiákban, az időpontja előtt legalább 15 nappal.

Az árverési hirdetménynek tartalmaznia kell:

1. az árverés helyét és idejét;

2. az árverésre kerülő vagyontárgyat, kikiáltási árat, továbbá annak megjelölését, hogy a nyertes tulajdon- vagy bérleti jogot szerezhet;

3. tájékoztatást arról, hogy:

4.) tájékoztatást az ajánlatok megtételének módjáról;

5.) tájékoztatást arról, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyat hol és mikor lehet megtekinteni (amennyiben ez szükséges);

6.) tájékoztatást arról, hogy az árverésre annak időpontját megelőző napig hol lehet jelentkezni;

7.) az árverési előleg összegét, letétbe helyezésének módját és határidejét;

8.) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a kiíró fenntartja magának az árverés visszavonására vonatkozó jogot.

Az árverésben való részvétel feltételei

1. 1.) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott helyen és időben jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10 %-át, bérleti jog esetén a kikiáltási ár alapulvételével 2 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő összeget a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezett.

2. Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, illetve a fizetendő bérleti díjba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

4. Az ajánlattevőnek az árverésen történő adategyeztetésnél be kell mutatnia az árverés vezetőjénél:

Az árverési eljárás szabályai:

1.) Az árverés nyilvános, indokolt esetben közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

2.) Az árverést a kiíró vagy megbízottja vezeti. Az árverés során nem működhet közre olyan személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.685. § b) pont] személyesen vagy gazdasági tevékenysége során az árverésben érintett.

3.) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

4.) Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

5.) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár/bérleti díj háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az árverés tárgyát a legmagasabb vételárat/bérleti díjat ajánló veheti meg.

6.) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, az ajánlattevő személyét, lakóhelyét illetve székhelyét.

7.) Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

Az árverést követő eljárás:

1.) A szerződés tervezetét az eredményes árverést követő 20 napon belül el kell készíteni.

2.) Adásvétel esetén az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés megkötésének időpontjáig megfizetni.

3.) Amennyiben az adásvételi, illetve a bérleti szerződés megkötésére az árverési vevő, illetve a pályázó hibájából nem kerül sor, akkor az árverési vevő, illetve a pályázó a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül