1. § (1) A rendelet területi hatálya Szigetújfalu község közigazgatási területén található közterületekre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki közterületet eredeti funkciójától eltérő jelleggel, eltérő célra kívánja használni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Közterület: közhasználatra szolgáló, az ingatlan nyilvántartásban közterületként és nem kifejezetten közterületként nevesített minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földrészlet, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá egyéb ingatlanok közhasználat céljára átadott területrésze;
• b) Alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében ünnepeken és az azt megelőző 20 napban az ünnephez kötődő rendezvényhez kapcsolódó árusítás, valamint az alkalmi rendezvényen történő árusítás;
• c) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység;
• d) kereskedelmi vagy szolgáltatási célú ideiglenes árusítóhely: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló kereskedelmi, vagy szolgáltatási tevékenység céljából elhelyezett építmény (pavilon, fülke, stb.) szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára tekintet nélkül,
• e) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi);
• f) mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely;
• g) hangos hirdetés: hangosító berendezés használatával történő reklámcélú közterület-használat, járművel is;
• h) Rendezvény: sport-, kulturális, karitatív, családi, oktatási, szociális, egészségügyi, állami, önkormányzati esemény, állami, önkormányzati, egyházi ünnepség, fesztivál, alkalmi és ünnepi vásár.
• i) Mutatványos tevékenység: nagy területigényű alkalmi szórakoztató tevékenység, mely a célt szolgáló eszközök, sátrak, konténerek, lakókocsik felállításával jár együtt (pl.: cirkusz, vurstli)
• j) Üzemképtelen jármű:
  • ja) engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel vagy engedéllyel nem rendelkező azon közúti jármű, mely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vagy engedéllyel vehet részt,
  • jb) baleset folytán megsérült, elhagyott közúti jármű,
  • jc) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült közúti jármű.

3. § (1) A közterület-használati és bontási engedély kiadása iránti kérelmeket átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben a polgármester bírálja el.

(2) Az üzemképtelen járművekkel kapcsolatos hatósági jogkört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

(3) A filmforgatás célú közterület használathoz kapcsolódó ügyekben átruházott hatáskörben, önkormányzati hatósági jogkörben a polgármester jár el.

(4) Útcsatlakozás létesítéséhez és felújításához kapcsolódó hatósági jogkörben, átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

4. § (1) A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra, e rendelet és a vonatkozó általános érvényű jogszabályok keretei között – a zöldterületekben, valamint a közterületen álló építményekben, berendezésekben, műtárgyakban állagsérelmet nem okozva, az általánosan elvárható magatartási szabályok betartásával – bárki igénybe veheti, és szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.

(3) A közterületet használók kötelesek

• a) az igénybe vett közterületet és közvetlen környezetét tisztán tartani, gondozni;
• b) az igénybe vett közterületet úgy használni, hogy az ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát;
• c) a közterületet kizárólag az engedélyben megadott célra és módon használni;
• d) a közterület-használat befejezését követően a közterület eredeti állapotát helyreállítani;
• e) a közterület használatáért – az e rendeletben előírtak szerint – díjat fizetni.

(4) Közterület felbontása érvényes és hatályos közterület-bontási engedély alapján lehetséges.

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

• 1. építési munkával kapcsolatos állvány, ideiglenes építmény, a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök, építőanyag és építési hulladék, törmelék, föld, valamint a hulladék gyűjtésére szolgáló nyitott konténer 72 órát meghaladó közterületen történő elhelyezésére;
• 2. tüzelőanyag 72 órát meghaladó közterületen történő tárolására;
• 3. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek céljára, teher és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányai gépjárművenként és vontatmányonként 72 órát meghaladó közterületen történő elhelyezésére
• 4. árusítás célját szolgáló és ahhoz kapcsolódó építmények elhelyezéséhez,
• 5. kereskedelmi vagy szolgáltatási célú ideiglenes árusítóhely elhelyezéséhez,
• 6. mozgóbolti és mozgóárusításra, alkalmai, idényjellegű árusításra, hangos hirdetésre, kiállítás, vásár, alkalmi vásár, búcsú, mutatványosi tevékenység céljára,
• 7. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez;
• 8. a kereskedőnek, ha az üzlete homlokzatával érintkező közterületet ideiglenesen vagy idényjelleggel árusításra kívánja használni,
• 9. vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakítására,
• 10. önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó, függetlenül attól, hogy fix vagy mozgatható kivitelű, beleértve a közterület légterében kifeszített önálló hirdető berendezéseket is,
• 11. üzleti tevékenységgel kapcsolatos kirakodáshoz;
• 12. Szigetújfalu közigazgatási területén rendezvények alatt, rendezvényekkel kapcsolatos árusításra;
• 13. filmforgatáshoz;
• 14. közterület felbontásához;
• 15. zöldfelület bármely, a zöldfelület rendeltetésétől eltérő célú igénybevételére,
• 16. a Képviselő-testület egyedi határozata alapján szobor, emlékmű és jelképet megtestesítő műtárgyak (a továbbiakban: közterületi műalkotások) elhelyezésére,
• 17. a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatához;

(2) Ha a közterület használat célja az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek, használati célok közé nem sorolható be, és az adott tevékenység, használati cél nem tartozik a rendeletben felsorolt tilalmak és korlátozások közé, egyedi megegyezés alapján kell az engedélyt megadni és a használati-díj nagyságát megállapítani.

6. § (1) Nem adható közterület-használati engedély

• a) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező üzemképtelen, vagy forgalomban lévő, de a közlekedésben részt venni képtelen jármű, tekintet nélkül arra, hogy rendszámmal rendelkezik, vagy nem;
• b) környezetidegen gépek, egyéb műszaki berendezések közterületen való tárolásához;
• c) veszélyes hulladéknak számító anyagok, tárgyak elhelyezésére,
• d) sátorgarázs létesítésére, lakókocsi, barakk jellegű létesítmény elhelyezésére,
• e) jármű javítására,
• f) annak, akinek egy éven belül a hozzájárulást szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták, vagy díjfizetési hátraléka van,
• g) akit egy éven belül közterület-használati hozzájárulás hiányában bármilyen közigazgatási szankcióval sújtottak.

(2) Közterületen a jármű és gyalogos közlekedést akadályozó tárgyak (karó, oszlop, leásott autógumi, kövek stb.) közvetlen az út mentén nem helyezhetőek el. Az utak mentén a tárgyak elhelyezése, az útpadkától számítva legalább 70 cm távolságban lehetséges.

7. § Üzlethelyiséggel nem rendelkező árus közterületi árusítása kizárólag a 159/2 hrsz-ú ingatlanon kialakított árusítóhelyeken történhet.

8. § Nem szükséges közterület-használati engedély

• a) a közterületnek az Önkormányzat által történő igénybevételéhez,
• b) közút és járda építésével, javításával kapcsolatosan a közút és járda területének elfoglalásához,
• c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
• d) a közterületen, vagy az az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, közművezetékek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, feltéve, hogy a munka végzése nem jár együtt a közút felbontásával,
• e) a szervezett lomtalanítás időtartamára kihelyezett lom tárolásához,
• f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges közterület-használathoz.

9. § (1) Közterület-használati kérelmet Szigetújfalu Község Önkormányzata nevében eljáró Szigetújfalui Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával kell kezdeményeznie annak, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

(2) A kérelmet a tevékenység megkezdése előtt legalább 8 nappal kell benyújtani

(3) A közterület-használati kérelemhez csatolni kell:

• a) közterületen történő árusításhoz a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyeket, vagy azok hiteles másolatát,
• b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat hiteles másolatát,
• c) mutatványos tevékenység esetében az eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat hiteles másolatát,
• d) rendezvény esetében a szükséges hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat, zajszint-határérték meghatározásról határozatot,

10. § Az Önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvények helyszínén történő alkalmi árusítás iránti közterület-használati engedély iránti kérelmek elutasításáról a polgármester jogosult indokolás nélküli döntést hozni

• a) biztonsági okokból,
• b) a rendezvény helyszínének korlátozott befogadóképessége, vagy
• c) ugyanazon vagy hasonló jellegű alkalmi árusító tevékenységekre vonatkozó kérelmek elbírálása esetén.

11. § (1) A közterület-használati engedély érvényes:

• a) meghatározott idő elteltéig,
• b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig,
• c) visszavonásig.

(2) Az engedélyes közterület használati joga megszűnik, és azzal a közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül -, legkésőbb 5 napon belül helyreállítani.

(4) A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.

(5) A már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(6) A közterület használatának felhagyása esetén a közterület-használati engedély visszavonását írásban kell kérelmezni, egyébként a közterület-használati engedély a benne foglalt időtartamig érvényes.

(7) A közterület-használati engedély megszerzése nem mentesíti az engedélyest a kérelem szerinti létesítéshez vagy tevékenységhez szükséges egyéb engedélyek megszerzése alól.

(8) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részére fel nem használható.

12. § (1) A közterület használat csak határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület-használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 1 év.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) Mozgó árusítással vagy mozgóbolttal kapcsolatos hang- vagy fényreklámot közterületen 8 órától – 18 óráig lehet alkalmazni.

(4) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(5) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélynek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

13. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért a rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az engedélyes az 1. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni, amely Szigetújfalu Község Önkormányzatát illeti meg.

(2) A használatért fizetendő összeg megállapításánál minden megkezdett nap, óra és megkezdett m² egésznek számít.

(3) A díjat engedélyes előre egy összegben köteles megfizetni.

• a) napi használat esetén a Hivatalban működő házipénztárban,
• b) időszakos használat esetén a használat megkezdése napján 16.00 óráig, valamint
• c) éves használat esetén tárgyév január 31-ig Szigetújfalu Község Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

14. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• a) az Önkormányzat, a Nemzetiségi Önkormányzat és az Önkormányzat intézményei általi közterület igénybevételére,
• b) az Önkormányzat, a Nemzetiségi Önkormányzatok és az Önkormányzat intézményei beruházásában megvalósuló épület, közút, közterület építésével, felújításával, fenntartásával kapcsolatos kivitelezési munkára.
• c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
• d) szobrok, emlékművek, vízkutak, vízmedencék, alapzatos zászlótartók és egyéb köztárgyak elhelyezéséért,
• e) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárítását szolgálják,

15. § A polgármester egyedi elbírálás alapján mentességet adhat a közterület használati díj megfizetése alól vagy csökkentett közterület használati díjat állapíthat meg abban az esetben, ha a közterület-használó

• a) az Önkormányzatnak oly módon ellentételezi a közterület használati díjat, amellyel az Önkormányzatnál vagyonnövekedést eredményez,
• b) közfeladat ellátásában közreműködik.

16. § (1) A rendelet betartásának ellenőrzésére a közterület-felügyelő, a polgármester és a Hivatal erre felhatalmazott köztisztviselője jogosult.

(2) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó – az (1) bekezdésben foglalt személyek felhívására – köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni, és a közterületet – saját költségén, bárminemű kártalanítási igény nélkül – az eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.

(3) Ha az engedélyes a közterületet írásbeli felszólítás ellenére sem az engedélyezett célra és módon használja, abban maradandó kárt okoz, beszennyezi, vagy a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyt vissza kell vonni. Az engedélyes a közterületet ez esetben is köteles a (2) bekezdésben foglaltak szerint helyreállítani.

17. § (1) Aki a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a 16. § (1) bekezdésében foglalt személyek felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Arra, aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használja az e rendeletben meghatározott használati díj háromszorosa szabható ki.

(4) A (3) bekezdés szerint megállapított használati díjat a jogellenes közterület-használatról rendelkező határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott kérelemre, az első fokú eljárás során a polgármester mérsékelheti, ha a kérelmező a hozzájárulás nélküli vagy hozzájárulástól eltérő közterület-használatot megszüntette, és a (3) bekezdésben megállapított használati díj megfizetése számára – különös tekintettel jövedelmi, vagyoni viszonyaira – aránytalanul nagy vagyoni hátrányt jelentene. A mérsékelt használati díj összege nem lehet kevesebb, mint az egyébként irányadó közterület-használati díj másfélszerese.

18. § (1) A forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező vagy üzemképtelen járművet közterületen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott 10 nap leteltét követően nem lehet tárolni.

(2) Érvényes hatósági jelzéssel rendelkező, roncs, műszaki állapota miatt közlekedésre nem alkalmas járművet közterületen 15 napnál hosszabb ideig tárolni nem lehet.

(3) Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet az Önkormányzat a tulajdonos költségére eltávolíthatja.

19. § (1) Amennyiben a jármű rendszáma, vagy a járművön található más azonosító hely alapján a jármű üzembentartója megállapítható, az elszállítás előtt fel kell szólítani a jármű közterületről való eltávolítására. Amennyiben a felszólításnak 5 munkanapon belül nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult az e rendeletben foglaltak szerint a további intézkedések megtételére

(2) Ha a jármű üzembentartója nem állapítható meg, a közterületről történő elszállítást azonnal el lehet rendelni.

(3) A jármű műszaki állapotáról – szükség esetén szakértő bevonásával – jegyzőkönyvet kell felvenni, melyekhez fényképfelvételeket kell csatolni. Ha a jármű felnyitására is sor kerül, a jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben található tárgyakat is.

(4) A jogellenesen tárolt járműveket az erre a célra kijelölt telephelyre kell szállítani és ott az üzembentartó veszélyére tárolni.

(5) A kényszerszállítással és tárolással együtt járó minden költség az üzembentartót, hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű esetében a tulajdonost terhelik.

(6) Amennyiben az üzembentartó, vagy a tulajdonos kiléte megállapítható, a beszállítás napjától számított 15 napon belül írásban fel kell szólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.

(7) A felszólítás ellenére ki nem váltott üzemképtelen járművek értékesítését, vagy ha ez nem lehetséges, megsemmisítését az önkormányzat a határidő eredménytelen elteltét követő 30. naptól engedélyezheti.

20. § (1) Amennyiben az üzembentartó, vagy tulajdonos kiléte nem állapítható meg, az üzemképtelen járművet 3 hónapig kell tárolni. Ha a járművet az arra jogosult nem váltja ki, ezt követően lehet értékesíteni, vagy ennek eredménytelensége esetén megsemmisíteni.

(2) Az értékesítésre a talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az értékesítés során befolyt összeg az Önkormányzatot illeti meg, de ki kell az összegből egyenlíteni a szállítással és tárolással, valamint az értékesítéssel felmerült költségeket.

(4) Az üzembentartó, vagy tulajdonos a polgári jog elévülési idején belül az értékesítés során befolyt – kényszerszállítással és tárolással felmerült költségekkel csökkentett – összegre igényét érvényesítheti, amennyiben jogosultságát hitelt érdemlően igazolja

21. § (1) Hirdetményt, plakátot a közterületi építményeken (villanyoszlopon, trafón, elektromos-, telefon-, gázelosztó szerelvényeken, stb.), fák törzsén, épületek közterületről látható homlokzatán, kerítésén elhelyezni nem lehet.

(2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község területén e célra kihelyezett hirdetőtáblákon lehet elhelyezni.

(3) A hirdetések elhelyezésére szolgáló hirdetőtáblákon, plakát, hirdetmény elhelyezésére, a berendezések karbantartására, az aktualitásukat vesztett, vagy megrongálódott hirdetmények, plakátok eltávolítására az Önkormányzat jogosult, illetve köteles.

22. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező közterületek filmforgatási célú igénybevételéért a rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű díjat kell megfizetni.

(3) A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat csak különösen indokolt esetben hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 20 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 30 napon belül újra biztosítani kell.

23. § (1) Turisztikailag kiemelt terület: Szigetújfalu, Diófa utca, Rév út, Szent István tér, Közösségi Tér melletti parkoló.

(2) A turisztikailag kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 200 m² területet.

24. § (1) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a kérelmező az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

• a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,
• b) zöldfelületet köteles kíméletesen használni,
• c) a kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától,
• d) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani,
• e) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(2) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(3) Közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet, vészhelyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján a kérelmező a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti. A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb öt napon belül a közterület használatot biztosítani kell.

25. § (1) A közút területének felbontásával járó igénybevétele vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező közterület bontáshoz a rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(3) Minden önkormányzati tulajdonú közterület felbontásához - függetlenül annak burkolatától – közterület bontási engedély szükséges.

(4) Közterület bontási kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával kell kezdeményezni.

(5) A közterület bontási kérelemhez csatolni kell:

• a) a közútkezelői állásfoglalást,
• b) helyszínrajzot sz érintett területről

(6) Nem kell közterület bontási engedélyt kérni, ha a közművezeték meghibásodása és annak halaszthatatlan helyreállítása miatt kell a közterületet felbontani.

26. § (1) Járda és útcsatlakozás létesítése, felújítása külön jogszabály alapján kiadott közútkezelői hozzájárulás birtokában alakítható ki.

(2) A kialakításra kerülő, lejtés nélküli gépkocsibejárót, valamint a járdát szintkülönbség és szélességkülönbség nélkül úgy kell kialakítani, hogy nem lehet magasabb a meglévő padka, a meglévő vagy tervezett járdaszelvény és az úttest jelenlegi magasságánál.

(3) A csapadékvíz-átfolyás biztosítása érdekében új kialakítású bejáró alá minimum 30 cm átmérőjű csövet kell lefektetni.

(4) A meglévő csapadékvízelvezető és szikkasztó árkot megszüntetni, betemetni vagy egyéb módon megszüntetni nem lehet.

(5) Tilos a csapadékvízelvezető és szikkasztó árkot kibetonozni, az árok oldalát gyephézagos betonrácsnál sűrűbb burkolatú anyaggal lefedni.

28. § Ez a rendelet 2021. július 15-én lép hatályba.

29. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.