1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szigetújfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2319 Szigetújfalu Fő út 45.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Szigetújfalu közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatala: Szigetújfalui Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(5) Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart Flattach (2007. óta), Meimbressen (2000.), Waghausel (1991.) településekkel.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a község címere, zászlója és pecsétje.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának módját Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(3) Az Önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal kör alakú bélyegzőin a Magyar Köztársaság címerét kell használni.

(4) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szigetujfalu.hu (a továbbiakban: honlap). A honlap megfelelő színvonalú működtetéséről, az ott megjelenő információk aktualizálásáról és naprakészen tartásáról a polgármester által megbízott honlapszerkesztő felel.

3. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el.

(2) A Képviselő-testület szervei:

4. § (1) Az Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és egyéb, az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátásának mértékét és módját, valamint az önként vállalt önkormányzati feladatokat, és ezek ellátása terjedelmét, mértékét és módját a 1. mellékletben határozza meg.

(2) A Képviselő-testület az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezetbiztosítással egyidejűleg - foglal állást.

(3) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Polgármester, vagy döntésétől függően az Alpolgármester, illetve a Képviselő-testület erre felkért bizottsága folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit.

5. § A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Mötv-ben és más jogszabályokban felsoroltakon túlmenően:

6. § (1) Ha a Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását átruházza, az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását az érintett tárgykörökben alkotott önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

7. § (1) A Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben a helyi önkormányzatokról szóló törvényben biztosított vélemény nyilvánítási, és kezdeményezési jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a Képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, hogy a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánítson véleményt, illetve tegyen kezdeményezést.

(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban való részvételéről tárgyal a Képviselő-testület, úgy ezt megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a Polgármester, vagy döntésétől függően az Alpolgármester, illetve a Képviselő-testület erre felkért bizottsága folytatja le. Az eljárás során a Polgármester szakértői véleményt kérhet, illetőleg közgazdasági költség-haszon elemzést végez vagy végeztet.

(3) A (2) bekezdés szerinti előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendő célt és megoldásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit.

8. § (1) Az Önkormányzat a Szigetújfaluban felmerülő lakossági ellátási igények jobb kielégítése érdekében együttműködik a környező települések önkormányzataival, és a Pest Vármegyei Önkormányzattal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Polgármester, illetve a Jegyző feladata.

9. § A Képviselő-testület 7 tagú. Tagjai a Polgármester és 6 fő települési képviselő.

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott határidőn belül tartja meg. Az alakuló ülést a Polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról, megszervezéséről a Polgármester gondoskodik.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet a választás eredményéről.

11. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt követő időre, a helyi önkormányzatokról szóló törvénynek megfelelő gazdasági program alapján működik

(2) A gazdasági program tervezétenek elkészítéséről és Képviselő-testület elé terjesztéséről a Polgármester gondoskodik.

(3) A jóváhagyott gazdasági programot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(4) A Polgármester a gazdasági program végrehajtásáról a választási ciklus középső és utolsó évében köteles beszámolni.

12. § (1) A Képviselő-tesület a gazdasági programon alapuló, féléves időszakra jóváhagyott ülésterv szerint végzi munkáját.

(2) Az ülésterv tervezetét minden tárgyévet megelőző év december 31-ig, és tárgyév június 30-ig a beérkezett javaslatok alapján a Polgármester irányításával a Jegyző állítja össze, és a Polgármester terjeszti jóváhagyásra a Képviselő-testület elé.

(3) Az ülésterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(4) Az ülésterv tartalmazza:

(5) Az ülésterv tervezetének előterjesztésekor a Polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatoktól és azok indokáról.

(6) Az elfogadott üléstervet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

13. § A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

14. § (1) A Képviselő-testület az ülésterv szerint, de évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület közmeghallgatással egybe nem kötött üléseit a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő Termében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja a Képviselő-testület ülése más helyszínre, kihelyezett ülésként is összehívható.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit általában minden hónap utolsó szerdáján, délutáni kezdéssel tartja.

15. § (1) A Képviselő-testület ülése – az Mötv-ben foglalt kivételekkel – nyilvános.

(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bármely állampolgár részt vehet.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

16. § (1) Zárt ülés elrendelésére és az azon résztvevő személyekre az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülés anyagába az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek tekinthetnek bele.

(4) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatait – az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően - fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy, hatósági ügy, összeférhetetlenségi ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyek kivételével - nyilvánosságra kell hozni. Egyéb személyi kérdésekben hozott döntést a személyiségi jogok tiszteletben tartásával és az adatvédelmi szabályok betartásával kell nyilvánosságra hozni.

17. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének, valamint az ülés nyílt vagy zárt minőségének megjelölését tartalmazó írásos meghívóval.

(2) A Képviselő-testület ülését a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester hívja össze. A Polgármesteri és Alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívása, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének feladata.

(3) Amennyiben a napirendet szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell.

(4) A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, és a határozati javaslatokat. A meghívót és mellékleteit adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásával elektronikus úton kell megküldeni.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselőknek, a jegyzőnek, a nemzetiségi önkormányzat elnökének, és az önkormányzati intézmények vezetőinek, az ülés közleményét a 18. § c), e), h), i) pontjaiban foglaltaknak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni.

(6) A községben kihelyezett hirdetőkre a rendes Képviselő-testületi ülések, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára a rendes és rendkívüli Képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és a napirendi pontjait tartalmazó közleményt, lehetőleg az ülést megelőzően 5 nappal, ki kell függeszteni, valamint a községi honlapon meg kell jelentetni.

(7) A nyílt ülés napirendi pontjaihoz tartozó előterjesztések anyaga a polgármesteri hivatalban bárki számára megtekinthető.

18. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, mely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal az (1) bekezdés a), b), d), f), g) pontokban felsorolt személyek, részvételi joggal az (1) bekezdés c), e), h), i) pontokban foglaltak rendelkeznek.

(4) A tanácskozási joggal meghívott személyek a meghívón és az előterjesztésben szereplő személyes és különleges adatokat kizárólag csak az adatkezelés céljával összhangban kezelhetik a cél megvalósulásához szükséges mértékben.

19. § (1) A Polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés). A rendkívüli ülés összehívásának indokát legkésőbb az ülésen szóban közölni kell.

(2) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv-ben foglaltak szerint.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés a legalkalmasabb formában, eltekintve a szóbeliségtől, akár telefonon is összehívható.

(4) A rendkívüli ülésre a 18. § (1) bekezdés a)–b), d)–f), i) pontokban megjelölt személyeket kell meghívni.

(5) A rendkívüli ülés megtartásának, levezetésének szabályai egyebekben mindenben megegyeznek a rendes ülésre vonatkozó szabályokkal.

20. § (1) A Képviselő-testület határozatképessége az Mötv. rendelkezései szerint alakul. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ugyanezen szabály vonatkozik az ülés során bekövetkezett végleges határozatképtelenség esetére is.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken.

(2) A képviselő az ülésről való távolmaradását és annak alapos okát a Polgármesternek köteles előre - az ülés megkezdése előtt legalább 3 órával - bejelenteni.

22. § (1) A Képviselő-testület ülését – elnökként - a Polgármester, akadályoztatása esetén az Alpolgármester vezeti.

(2) Mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést.

23. § A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a testületi ülést levezető elnök gondoskodik, ennek során:

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy 8 napon belülre rendkívüli ülést hív össze.

(4) Az ülés (3) bekezdés szerinti soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi határozata szükséges.

25. § (1) Előterjesztés mindazon javaslat, mely a Képviselő-testület döntését igénylő kérdésre vagy kérdésekre irányul, vagy rendelet megalkotását indítványozza.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot és a rendelet tervezetét akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek az ülésen történő kiosztását.

(3) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet:

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(5) Az előterjesztést törvényességi szempontból a Jegyző észrevételezi, melyet írásban és a Képviselő-testület ülésén szóban is megtehet.

(6) Az előterjesztés az előkészítés szakaszában – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem nyilvános.

26. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők, valamely állandó bizottság, a Jegyző írásban sürgősségi előterjesztést terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az a már összehívott képviselő-testületi ülés meghívójában napirendként nem szerepel.

(2) A sürgősségi előterjesztést a sürgősség okának rövid leírásával az ülést megelőző munkanapon 14.00 óráig kell benyújtani a Polgármesterhez.

(3) Az előterjesztő jogosult az ülésen szóban, legfeljebb 3 percben indokolni a sürgősséget.

(4) A sürgősségi indítvány kérdésében a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy a sürgősségi előterjesztés szerint tárgyalja.

(6) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület napirendi pontként tárgyalja meg.

27. § (1) A napirend előtti felszólalás a Képviselő-testület bármely tagját megilleti.

(2) Napirendi előtti felszólalást csak olyan halasztást nem tűrő helyi közügyekben lehet tenni, mely nem kapcsolódik az ülés egyetlen napirendi pontjához sem.

(3) A napirend előtti felszólalás a határozatképesség megállapítását és a napirend elfogadását követően az első napirend tárgyalásának megkezdése előtt tehető. Az ülés megkezdése előtt legalább 3 órával szóban a téma megjelölésével a tervezett felszólalást be kell jelenti az ülést levezető elnöknek. A felszólalás ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

28. § A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

29. § A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben:

30. § Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (tényeket, adatokat) kell tartalmaznia (előterjesztői kiegészítés).

31. § (1) Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért köztisztviselő válaszol.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor

(3) A kérdésre választ adó, az összes kérdés elhangzása után ad választ.

32. § (1) A kérdéseket követően a levezető elnök a napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja, amely során az érintettek felszólalhatnak.

(2) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor először a levezető elnököt, majd a bizottsági elnököket, ezt követően a hozzászólási szándékukat jelző képviselőket, a tanácskozási joggal megjelenteket, végül igény esetén a hallgatóságot illeti felszólalás.

(3) A levezető elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb 5 perc időtartamban fejthetik ki véleményüket. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) Az előterjesztő, a levezető elnök, a Jegyző többször is, időkorlát nélkül hozzászólhat.

(6) A napirendi ponthoz kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél. A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra a mindenkori levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(7) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő- ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(8) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz szövegszerű módosító javaslatot nyújthat be.

(9) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.

(11) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(12) Az elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület -az elhangzás sorrendjében-, majd az eredeti határozati javaslatról.

33. § (1) A Jegyző törvényességi észrevételét a vita lezárása után, a határozathozatal előtt a Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint köteles jelezni.

(2) A Jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(3) A Képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a Jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

34. § (1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) A döntési javaslat elfogadásához - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges:

35. § (1) A testületi döntéshozatalból az Mötv. szerint lehet az érintettet kizárni.

(2) A kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

36. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni.

(2) A szavazás során először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(3) Kétség esetén a szavazást a levezető elnök döntése alapján, vagy bármelyik képviselő erre irányuló kérése esetén meg kell ismételtetni.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

37. § (1) A szavazás névszerinti is lehet.

(2) A levezető elnök névszerinti szavazást rendel el, ha álláspontja szerint az előterjesztés tárgya, vagy a vita menete ezt indokolja vagy bármelyik jelenlévő képviselő szóbeli kérésére.

(3) Név szerinti szavazáskor a Jegyző „abc” sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazás tényét, képviselőnként a leadott szavazatokat, valamint a szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki.

38. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja.

(2) Amennyiben egy adott ügyben titkos szavazás tartható, úgy ennek elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazást a képviselők közül eseti jelleggel kijelölt 3 tagú szavazatszedő bizottság bonyolítja le.

(4) A titkos szavazás kijelölt szavazóhelyiség, urna és szavazólap igénybevételével történik. A képviselő a kitöltött szavazólapot zárt urnába helyezi. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(5) A szavazatszedő bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.

(8) A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(9) A szavazás technikai lebonyolításáról a Jegyző gondoskodik

39. § (1) Az interpelláció olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás-kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. A szabályszerűen előterjesztett interpellációt a napirendre fel kell venni.

(2) Az interpellációt a települési képviselő a Képviselő-testület ülését megelőző 3. munkanap 12.00 órájáig írásban nyújthatja be a Polgármesternél.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációt az interpelláló az ülésen olvassa fel. Az írásban benyújtott interpellációtól nem lehet eltérni, de kiegészíthető.

(5) Az interpellációra a Polgármester, az Alpolgármester, a Jegyző vagy a címzett köteles a Képviselő-testületi ülésen szóban azonnal vagy írásban 15 napon belül választ adni.

(6) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 3 percnél.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni.

(9) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni, és az arról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is.

(11) Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja.

(12) A Képviselő-testület a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:

40. § (1) Az önkormányzati képviselő kérdést tehet fel az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű feladatok vonatkozásában.

(2) Az érintettnek a kérdésre csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(3) A kérdésre vonatkozó igényt az elnökhöz kell bejelenteni, közvetlenül az ülés megkezdése előtt, a tárgy megjelölésével. A kérdésre adott válasz 5 percet vehet igénybe.

(4) Az interpellációk, valamint a kérdések a napirendek lezárása után következnek azzal, hogy először az interpellációk és az azokra adott válaszok hangzanak el.

41. § (1) A Képviselő-testület döntése határozat vagy rendelet.

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

42. § (1) A Képviselő-testület határozatait évenként - az év elejétől - folyamatos arab sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap – római számmal, nap - arab számmal) kell ellátni a következő minta szerint: „Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének .../év (hó, nap) KT határozata.”

(2) A testületi határozatokról a Jegyző sorszámozott nyilvántartást vezet.

(3) A Képviselő-testület normatív határozatait a rendelet kihirdetésének szabályai szerint közzé kell tenni.

43. § Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

44. § (1) Rendeletalkotás esetén az előterjesztésnek rendeletalkotásra kell irányulnia a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtása tárgyában.

(2) A rendelet tervezet előkészítése a Jegyző feladata.

(3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelet tervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani.

(4) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a Jegyző javaslata alapján a Polgármester dönt.

(5) A rendelet tervezethez előzetes hatásvizsgálatot és indokolást kell készíteni.

(6) A rendelet tervezetet a Képviselő-testület illetékes bizottságainak kötelező jelleggel előzetesen meg kell tárgyalnia.

45. § (1) A Képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet tervezet egészéről dönt.

(2) Ha a rendelet tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazást az utolsó módosító indítvánnyal kell kezdeni.

(3) Rendelet tervezet formába foglalt bármely módosító indítványról, módosító javaslatról, alternatíváról a rendeletalkotásra irányadó minősített többséggel lehet érvényesen szavazni.

46. § (1) A Képviselő-testület rendeleteinek megjelölése: „Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének .../év (kihirdetés dátuma: hónap - római számmal, nap - arab számmal) önkormányzati rendelete ... ról/ről.”

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a megalkotását követően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a rendelet teljes szövegének kifüggesztésével történik.

(3) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat Képviselő-testületének honlapján is meg kell jelentetni.

(4) Az önkormányzati rendeletet egy-egy példányban meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről, megküldéséről, és az elfogadott rendeletek gyűjteményes formában való megjelentetéséről a Jegyző gondoskodik.

(6) A rendeletalkotással, és módosításukkal, valamint a nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos további feladatok a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartoznak.

47. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a Polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának biztosítása, ellenőrzése érdekében a Jegyző két évente köteles áttekinteni a rendeletek érvényesülésének gyakorlatát.

48. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről 1-1 eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Polgármester és a Jegyző ír alá.

(2) A jegyzőkönyvek

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni:

(4) A (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokat a jegyzőkönyvvel együtt, egy eredeti példányban be kell köttetni, melyet a Jegyző kezel.

(5) A jegyzőkönyvben szereplő Képviselő-testületi döntésekről jegyzőkönyvi-kivonatot kell készíteni. A kivonatot a jegyzőkönyv elkészültét követően meg kell küldeni:

(6) A hozott határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a Jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a Polgármesteri Hivatal feladata.

(7) A választópolgárok a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott betekintési jogukkal a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben élhetnek.

(8) Személyes adatokat tartalmazó előterjesztések és jegyzőkönyvek csak a közérdekből nyilvánosnak minősülése esetén, illetv az érintett beleegyezésével tanulmányozhatók.

49. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv mellett hangfelvételt is kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2) A hangfelvétel elkészítéséről a Jegyző gondoskodik.

50. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatására, illetve a lakosság bevonására a legfontosabb döntések előkészítése érdekében, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Az évente egyszer kötelezően megtartandó közmeghallgatást a tárgyévi költségvetés elfogadását követően kell megtartani, melyen a Képviselő-testület által meghatározottakon kívül az elfogadott tárgyévi költségvetés ismertetésre kerül.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjairól a lakosságot legalább 7 nappal korábban hirdetménnyel a Polgármesteri Hivatal és a község hivatalos hirdetőtábláin, az Önkormányzat honlapján, esetleg plakátok és szórólapok útján értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére és jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

51. § (1) A Polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a Polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórumra a képviselőket, a Jegyzőt és a Polgármesteri Hivatal érdemi ügyintézőit meg kell hívni.

(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, melyről a Jegyző gondoskodik.

52. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

53. § (1) A Képviselő-testület felterjesztési jogát az Mötv. szerint gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület a felterjesztési jog gyakorlása előtt kikéri a tárgy szerint illetékes bizottságok véleményét.

54. § (1) A képviselő közéleti szerepvállalással járó felelősséggel gyakorolja képviselői jogait.

(2) A képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és más jogszabályokban megállapított jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon felül a képviselő:

(4) A képviselőket megillető tiszteletdíj és egyéb juttatások rendjét a Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

55. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. keretei között állandó vagy ideiglenes bizottságokat (a továbbiakban együtt: bizottság) hoz létre.

(2) A bizottság elnökét, képviselő és nem képviselő tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottságok elnökeire és tagjaira a Polgármester tesz javaslatot.

(3) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, de egyidejűleg legfeljebb egy bizottságnak lehet az elnöke.

(4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(5) A bizottság nem képviselő tagjai megválasztásukat követően esküt tesznek. Az eskü szövege megegyezik a képviselői eskü szövegével.

(6) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

56. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére legalább 3 és legfeljebb 5 főből álló állandó bizottságokat hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok megnevezését, tagjainak létszámát és feladatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza, a bizottsági tagok név szerinti felsorolását a képviselő-testület külön döntése tartalmazza.

57. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – eseti bizottságot alakíthat.

(2) A Képviselő-testület az eseti bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az eseti bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

(4) Az eseti bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

58. § (1) A Polgármester egy-egy kiemelt feladat elvégzésére munkacsoportot, ún. ad-hoc bizottságot hozhat létre, melynek megbízatása a Polgármester által meghatározott feladat elvégzéséig, illetőleg az arról szóló jelentésnek a Polgármester által történő elfogadásáig tart.

(2) A Polgármester által felkért ad-hoc bizottság tagjaira nem vonatkoznak a helyi önkormányzatokról szóló törvény bizottsági elnökére és tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok.

59. § Megszűnik a bizottsági tagság:

60. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott tag hívja össze és vezeti.

(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottság rendes ülésének meghívóját az ülés előtt 5 nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal és község hirdetőtábláira.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző.

(6) Az elnök és akadályoztatása esetén az elnök által megbízott tag együttes akadályoztatása esetén a Polgármester jogosult a bizottság ülését összehívni és vezetni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(8) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmára az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tag írja alá.

61. § (1) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület által meghatározott időpontban a Kulturális és Igazgatási Bizottság évente, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kétévente számol be tevékenységéről a Képviselő-testületnek.

62. § (1) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A Polgármester ellátja a Képviselő-testület által átruházott egyes hatásköröket és félévente beszámol a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörök ellátásáról.

(3) A Polgármester jutalmazására a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A Polgármester a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében, előzetes bejelentkezés alapján fogadóórát tart.

63. § A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

64. § (1) A Képviselő-testület a Polgármester javaslatára, annak helyettesítésére, munkájának segítésére, saját tagjai közül, a Képviselő-tetsület megbízatásának időtartamára egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával az általa meghatározott feladatokat látja el

65. § (1) A Polgármester helyettesítésére tartós távolléte, illetve tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a Polgármester szabályozza.

(2) A Polgármesteri és Alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.

(3) Tartós távollétnek, akadályoztatásnak minősül:

66. § (1) A Polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő Jegyzőt nevez ki határozatlan időre, illetményének egyidejű megállapításával.

(2) A Jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát, a Polgármesteri Hivatalt. A Jegyző egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl:

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén, hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat, a polgármesteri hivatal- jegyzőre vonatkozó képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselője látja el.

67. § (1) A Képviselő-testület egységes és önálló hivatalt működtet - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Polgármesteri Hivatal az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerveként önálló jogi személyiségű, önállóan gazdálkodó helyi költségvetési szerv. Az Önkormányzat költségvetése határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket.

68. § (1) A Polgármesteri Hivatal köteles a jogszabályi kereteken belül adatokat szolgáltatni és jelentéseket készíteni a Képviselő-testület, valamint az önkormányzati bizottságok részére. Az ilyen igényeket a Jegyzőnél kell benyújtani.

(2) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a Jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.

(3) A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltésének megszűnése után is fennáll.

69. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3) Az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználásról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke egyetértésével a polgármester dönt a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett.

70. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

71. § (1) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a Jegyző készíti elő, és a Polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A költségvetési rendelet tervezetet a Pénzügyi és Ügyrendi, valamint a Kulturális és Igazgatási Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

72. § (1) A zárszámadási rendelet elkészítésére a 71. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tárgyalja előzetesen.

73. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a Képviselő-testület belső ellenőrzés útján gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr megbízásával, megállapodás alapján gondoskodik. A belső ellenőr irányításáról a Jegyző gondoskodik.

(4) A belső ellenőrzési feladatokat a Jegyző valamint a belső ellenőr között, a belső ellenőrzési tevékenység feladat-, hatás-, valamint felelősségkörök meghatározása tárgyában létrejött megállapodás határozza meg.

74. § Az Önkormányzatnál, olyan személy nem vehet részt a döntés előkészítésében és meghozatalában, vagy olyan tevékenység ellenőrzésében, amelyben az ügyfél vagy a kedvezményezett személy

75. § (1) Az eljárás részletes szabályait az Mötv. 37. §-ának rendelkezései tartalmazzák. Az összeférhetetlenség, méltatlanság kimondása a képviselői megbízatás megszűnését is jelenti.

(2) Az összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati ügyekben való döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre, mely ügyekben zárt ülésen minősített többséggel dönt a képviselő-testület.

(3) Az összeférhetetlen helyzet kialakulását elsősorban magának a képviselőnek kell elkerülnie, illetve fennállása esetén megszüntetnie.

(4) Amennyiben a jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni. Amennyiben a képviselő az összeférhetetlenség felszámolására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján – a képviselőtestület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselőtestület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(5) Az ismételt (esetlegesen rosszindulatú) kezdeményezések kiszűrését szolgálja, hogy amennyiben azok új tényt vagy körülményt nem tartalmaznak, akkor a bizottság – de nem a polgármester – külön vizsgálat nélkül lezárhatja az ügyet. Ekkor a képviselő-testület elé már újból nem kerül az ügy, és testületi határozathozatalra sem kerül sor.

(6) A Hivatalban alkalmazott köztisztviselők összeférhetetlenségi eseteit a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

76. § (1) A Képviselő-testület - saját lehetőségeinek függvényében - a nemzetiségi önkormányzat működését anyagilag is támogathatja. Ennek keretében kérésük alapján:

(2) A Képviselő-testület saját költségvetésében a nemzetiségi önkormányzatnak - a központi támogatásoktól független, s azokat növelő - működési támogatást biztosíthat, a nemzetiségi önkormányzat által saját költségvetésükben és működési terveikben vállalt feladatokhoz igazodóan.

(3) A gazdálkodással kapcsolatos tervezési, nyilvántartási feladatok ellátására a Képviselő-testület és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti közigazgatási szerződésben foglaltak az irányadók.

(4) A Képviselő-testület a német nemzetiségi önkormányzat számára 6/2010. (II.10.) számú határozatával Nemzetiségi Ház kialakítására térítésmentesen átadta a Diófa u. 15. szám alatti ingatlant.

77. § Hatályát veszti a Szigetújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011.(X.26.) önkormányzati rendelet.

78. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.