1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A Szigetújfalui ártéri erdő TT-n (a továbbiakban: TT) található értékes élőhelyek, természetszerű, származék és átmeneti erdő természetességű erdők természetközeli állapotának megőrzése, javítása, cél a természetközeli állapotú növénytakaró megőrzése és az erdőterület természetközeli gazdálkodási módszerekkel való fenntartása.

1.2. Az ártéri erdőhöz kötődő védett növény- és állatfajok életfeltételeinek fenntartása, lehetőség szerint javítása.

1.3. A területen található értékes, őshonos ártéri vegetáció és a hozzá kapcsolódó őshonos állatvilág megőrzése, az értékes élőhely extenzív kezeléssel történő fenntartása.

1.4. Az idős faegyedek, valamint az álló és fekvő holtfaállomány megóvása, megtartása a területen.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A természetszerű élőhelyek fajgazdagságának, természeteshez közeli struktúrájának fenntartása, a védett növény- és állatfajok állományának fenntartása, lehetőség szerint növelése.

2.2. A galériaerdő természetközeli szerkezetében való megőrzésének és javításának biztosítása.

2.3. A szükséges fenntartó jellegű beavatkozások folyamatos biztosítása.

2.4. Az özönnövények, az intenzíven terjedő fafajok, valamint a nemes nyár kivételével az idegenhonos fajok visszaszorítása, további terjedésük megakadályozása.

2.5. A természetvédelmi kezelés hatékonyságának ellenőrzése érdekében az illetékes jegyző koordinálása mellett rendszeresen figyelemmel kell kísérni a növényzet változását, a védett növény- és állatfajok, valamint az özönnövényfajok állományváltozását.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

3.1.1.1. A tervezési területen található védett növény- és állatfajok állományának megőrzése és gyarapítása élőhelyük megfelelő kezelésével biztosítható. A védett fajok állományára vonatkozó információkat a természetvédelmi hatóság, a természetvédelmi kezelő, a természetvédelmi kezelésért felelős szerv és az erdőgazdálkodó kölcsönösen megosztják egymással.

3.1.1.2. A védett és fokozottan védett természeti értékek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek vonatkozásában – a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §.-a alapján - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelmi kezelésért felelős szerv. A természetvédelmi kezelő a Szigetújfalu község jegyzője (továbbiakban: Jegyző). A körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos egyeztetésekbe be kell vonni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot valamint a Jegyzőt.

3.1.1.3. A természetvédelmi területen elvégzett munkákat a Jegyző vagy a megbízottja ellenőrzi aszerint, hogy az a terület természetvédelmi célú hasznosításával összhangban történtek-e meg. Észrevételeit a terület vagyonkezelőjével írásban közli. Ha a terület állapota indokolja, akkor a vagyonkezelő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Jegyző helyszíni bejáráson szemrevételezi a terület állapotát, és megbeszélik a szükséges beavatkozásokat, szükség esetén hatósági eljárást kezdeményeznek.

3.1.1.4. A védett területen meglévő faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdőrészletek megőrzendők, azokat érintően csak minimális, fenntartó és védelmi jellegű beavatkozások végezhetők.

3.1.1.5. Az odvas, mélyen bekorhadó ágcsonkokkal, repedésekkel, szétnyíló fahasadékokkal rendelkező fákat meg kell kímélni. Amennyiben különösen indokolt esetben mégis kivágásukra kerülne sor, akkor – az azonnali baleset-megelőzési beavatkozások kivételével – a munkálatok kizárólag a denevérek és egyéb faodvakat használó védett kisemlősök (pl. pelék) életciklusa és a madarak költési időszakának szempontjából kritikus időszakokon kívül, augusztus 15. – október 31. között végezhetőek.

3.1.1.6. Odvas fa kitermelése – a közvetlen balesetveszély elhárítása kivételével – tilos. A fakivágást, visszavágást minden esetben az odvak előzetes átvizsgálása kell, hogy megelőzze, a vágás csak akkor történhet meg, ha sikerült meggyőződni arról, hogy madarak nem költenek a fán, az odvakban, résekben denevérek vagy egyéb védett kisemlősök nem tartózkodnak. Amennyiben denevéreket vagy védett kisemlősöket észlelnek, akkor a vágás nem kezdhető meg, és haladéktalanul értesíteni kell a természetvédelmi kezelőt és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság ügyeleti telefonszámán az illetékes természetvédelmi őrt.

3.1.1.7. A szükséges erdőgazdasági munkálatok során figyelembe kell venni a természetvédelmi szempontokat. A munkálatokat a talaj és a talajfelszín őshonos növényzetének lehető legcsekélyebb zavarásával kell végezni. Az erdőfelújítás érdekében végzett talajelőkészítés, és talajápolás a hatályos erdőterv szerint végezhető.

3.1.1.8. Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel és/vagy speciális növényvédőszer célzott kijuttatásával, természetkímélő eszközökkel, szelektív módon történő módon. A módszerek kiválasztása, illetve azok használata során az Önkormányzatnál rendelkezésre álló „Egyes özönnövény fajok visszaszorításának egységes módszertana” elnevezésű útmutatóban foglaltakat kell alapul venni (Önkormányzatnál rendelkezésre áll). A módszer megválasztása során mérlegelés szükséges az állomány nagyságának, az utánkezelések és a kezelési eredmény monitorozásának biztosíthatóságát figyelembe véve.

3.1.1.9. Speciális növényvédőszer használata szélcsendben, cseppmentes technológiával folytatható.

3.1.1.10. Speciális növényvédőszeres kezelés nem folytatható eső, hó, egyéb csapadék előtt, alatt és után, amíg a vegyszer vízzel való bemosódásának és szállítódásának valószínűsége fennáll.

3.1.1.11. Speciális növényvédőszeres kezelés esetén a dagonyák, vízfolyások és egyéb víztestek partjától számított 20 méteres sugarú védőzóna meghatározása és kijelölése szükséges. A védőzónán belül vegyszeres kezelés nem végezhető.

3.1.1.12. Cserjeirtás szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges, figyelembe véve az ott élő védett növény és állatfajok szaporodási tulajdonságait. Amennyiben a cserjeirtást a terület vagyonkezelője február 28. után is indokoltnak látja, azt a terület természetvédelmi kezelőjével történő egyeztetés után kezdheti meg. A terület vagyonkezelőjének a cserjeirtási munkálatok alatt szükséges betartania az egyeztetéskor meghatározott természetvédelmi ajánlásokat.

3.1.1.13. A területen végzett engedélyezett tevékenységek sem veszélyeztethetik védett fajok egyedeit és azok élőhelyeit.

3.1.1.14. A védelem alatt álló területen a nagyvad kártételének mérséklése miatt a vadállomány populációsűrűségét csökkenteni kell, addig a szintig, hogy a természetszerű erdők megújulása a természetes folyamatokra alapozva kerítés, vagy vadriasztó szer használata nélkül biztosítható legyen.

3.1.1.15. Vadetető nem létesíthető a területen.

3.1.2. Fajok védelme

3.1.2.1. Fokozott figyelmet kell fordítani az idős fákhoz kötődő fajok (pl. rovarok, madarak, denevérek) megóvására.

3.1.2.2. Fészkelési, költési időszakban a védett terület fenntartási és a természetvédelmi kezelési tevékenységek során fokozottan ügyelni kell a fészkek biztonságára. A Jegyző a fészkelési időszakot megelőzően konzultációt folytat a terület vagyonkezelőjével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őrével.

3.1.2.3. A terület természetvédelmi célú hasznosításával összhangban a természetvédelmi területen található minden növényfaj bármely egyedének gyűjtése, szedése, kiásása, megkárosítása tilos. Kivétel ez alól az erdőgazdálkodás (pl.: tisztítás, gyérítés) folytatása miatt eltávolított fák esetében tehető, de ebben az esetben is a fák kivágására csak a terület vagyonkezelője, vagy annak megbízottja a terület védettségével összhangban megvalósítva jogosult. Szabad még gyűjteni: a területen található erdészeti jelentőségű fafajok termését. Minden egyéb, a növényzetet érintő tevékenység végzéséhez (pl.: kutatási célú növénygyűjtés) a természetvédelmi hatósági jogkört gyakorló Jegyző engedélye szükséges.

3.1.2.4. Az erdőkben keletkező álló ill. fekvő holtfaanyagot helyben az erdőrészletben kell hagyni, mivel a xilofág bogarak, madarak számára fontos élő- és táplálkozóhelyet, a denevéreknek búvóhelyet jelentenek. Balesetveszély esetén azokat a terület más részein kell elhelyezni.

3.1.2.5. Az élőhelykezelési munkákat (pl. idegenhonos fajok eltávolítása) szakaszosan, időben elnyújtva, a védett fajok életciklusához igazodva kell végezni.

3.1.2.6. A természetvédelmi területen műtrágya használata nem megengedett.

3.1.3. Látogatás

3.1.3.1. A terület szabadon látogatható, de csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni a kijelölt sétautakon. Az ártéri erdő területére vezető burkolat nélküli utakon járművekkel közlekedni nem megengedett. Kivételt ez alól a terület fenntartását ellátó, vagy a fenntartó megbízottja munkavégzés vagy baleset-elhárítás céljából közlekedő járművek úthasználata (erdőgazdálkodási, természetvédelmi, vízügyi és egyéb fenntartási tevékenységek, vadászatra jogosultak).

3.1.3.2. A természetvédelmi terület teljes területén tilos a (terep) motorozás, quadozás.

3.1.3.3. Hulladékot elhelyezni tilos. Az illegálisan lerakott hulladékot rendszeresen ellenőrizni kell, és amennyiben előfordul, be kell gyűjteni és el kell szállítani.

3.1.3.4. Az erdőben tűzrakóhely kialakítása, tűzgyújtás tilos.

3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

3.1.4.1. A kutatás során kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes a terület rendeltetésével, a kutatás és annak módszere nem veszélyezteti, károsítja a terület védett természeti értékeit, növény- és állatfajait.

3.1.4.2. Bármely szervezet megbízásból készült kutatási eredményeket az Önkormányzatnak, az erdőgazdálkodónak, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak el kell juttatni.

3.1.5. Terület-és földhasználat

3.1.5.1. A természetvédelmi területen épületet, építményt elhelyezni csak a természetvédelmi célkitűzések figyelembevételével lehet.

3.1.5.2. Újabb létesítmények tervezésekor és elhelyezésekor különös gondot kell fordítani azok jellegének tájba illő megválasztására.

3.1.5.3. A természeti értékek bemutatására és a gyalogos, illetve kerékpáros közlekedésre szolgáló utakat, ösvényeket és egyéb infrastrukturális elemeket a terület vagyonkezelője Szigetújfalu jegyzőjével egyetértésben és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őrével előzetesen egyeztetve jelöli ki. A védett területeken végzett oktatás/bemutatás során kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes a meghatározott természetvédelmi célokkal és a védett terület rendeltetésével; a védett területen végzett oktatási, bemutatási tevékenység nem veszélyeztetheti, nem károsíthatja a táji, kultúrtörténeti vagy természeti értékeket. A területen a természetvédelmi célú bemutatási tevékenységek a jegyző engedélyéhez kötöttek. Az engedélykérelem elbírálása során a jegyzőnek - elsősorban a tevékenységek által érintett lehetséges területrész(ek) lehatárolása érdekében – meg kell keresnie a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, véleményének beszerzése céljából

3.1.5.4. A védett területen új feltáró utak épített közelítő nyomok nyitásához, 1 m³-nél nagyobb földmunkák végzéséhez, vagy a terepszint 10 cm-nél mélyebb bolygatásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őrével történő előzetes egyeztetés és a jegyző engedélye szükséges.

3.1.5.5. Átmenő nyomvonalas építmény, valamint adótorony, távközlési magasépítmény nem helyezhető el a területen.

3.1.5.6. A természetvédelmi területen bányatelek létesítése nem megengedett.

3.1.5.7. A művelési ág megváltoztatása csak természetvédelmi vagy árvízvédelmi célból lehetséges.

3.1.6. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.6.1. A védett völgyet a 1996. évi LIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően táblával kell jelölni, feltüntetve védettségét. A tábla fenntartásáról gondoskodni kell.

3.1.6.2. A területen közvilágítás és új infrastruktúra-hálózat nem építhető ki, kivéve a természetvédelmi célból és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történő infrastruktúra-fejlesztést. Az engedély nélkül létesített elektromos vezetékeket annak kell elbontani, akinek érdekében az kiépült, vagy akinek az illegális állapot fenntartása érdekében áll. Ha a kötelezett személye nem megállapítható, akkor az általános környezetvédelmi szabályok szerint kell eljárni.

3.1.7. Földtani, felszínalaktani természeti értékek védelme

3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdő művelési ágú területek kezelése

3.2.2. Az erdőterületek kezelése, hasznosítása tekintetében a 2022. évi körzeti erdőtervezés során készült erdőterv a meghatározó. A következő körzeti erdőtervezés során a természetvédelmi kezelési terv tartalmát kötelező eréllyel figyelembe kell venni.

3.2.2.1. A védett terület erdőtervezett erdőrészleteiben elsődleges fontosságú az erdészeti beavatkozások és a természetvédelmi célok összehangolása.

3.2.2.2. Javasolt az átmérőeloszlásban mutatkozó változatosság megtartása, bővítése. Az előző állományokból visszamaradt, az állomány átlagkoránál idősebb faegyedek (az átlagosnál nagyobb koronájú törzsek), illetve böhöncös törzsek kímélete, megőrzése szükséges.

3.2.2.3. A Szigetújfalu 5K, 7C és 6H jelű erdőrészletek jelen természetvédelmi kezelési terv készítésekor faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban vannak. Ezekben az erdőkben csak minimális, fenntartó és védelmi jellegű beavatkozások lehetségesek; az állományok fenntartását és megújulását a természetes erdődinamikai folyamatokra kell alapozni.

3.2.2.4. A baleset-megelőzési célokat leszámítva a holtfák, pusztuló vagy tövön száradt törzsek, facsonkok, valamint az őshonos fafajú odvas-üreges törzsek kitermelése tilos a védett állatfajok (pl. szaproxilofág rovarok, odúlakó madarak és emlősök) életfeltételeinek biztosítása érdekében. Balesetveszély esetén első megközelítésben, amennyiben lehetséges, gallyazással, ág eltávolítással történő veszélytelenítésre kell törekedni. Amennyiben szükségessé válik odvas fa visszavágása, végső esetben kivágása, akkor a 3.1.1.6. pontban foglaltak szerint kell eljárni. A baleset-megelőzés érdekében kivágott holt faanyagot az erdőrészletben vissza kell hagyni. Az állományokban az öngyérülés útján képződött földön fekvő és tövön száradt törzsek visszahagyandók.

3.2.2.5. Ragadozó madarak és fekete gólya foglalt fészkei körül védőzónákat kell kijelölni, ahol a fakitermelésre és más gazdasági tevékenységekre tér- és időbeli korlátozásokat kell megállapítani. A korlátozásokat a Magyar Ragadozómadár-védelmi Tanács publikált ajánlásai szerint kell meghatározni.

3.2.2.6. A fakitermelés időbeli és esetleges térbeli korlátozásáról az erdőtervben rendelkezni kell, amit az erdőrészlet-lapra fel kell vezetni.

3.2.2.7. Az akácosokat a véghasználatuk után őshonos fafajokkal kell felújítani.

3.2.2.8. A nemes nyár állományok szerkezetátalakítása javasolt, az erdőgazdálkodó egyetértése szükséges az őshonos fafajjal történő felújítás kizárólagos előírásához.

3.2.2.9. Az őshonos főfafajú, idegenhonos elegyfafajt tartalmazó erdőrészletekben az intenzíven terjedő fafajokat (az akác kivételével) 2032-ig vissza kell szorítani, lehetőség szerint természetkímélő, szelektív módon alkalmazott növényvédőszer használatával. Az akácot, és más idegenhonos fafajok visszaszorítását fokozatosan, elsősorban erdőgazdálkodási módszerekkel, mechanikus úton, illetve a természeti folyamatokra alapozva kell végezni.

3.2.2.10. A nemes nyár főfafajú erdőrészletek természetességi alapelvárása kultúrerdő, a többi erdőrészlet természetességi alapelvárása természetszerű erdő.