Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2000. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Tinnye Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2000. 04. 28- 2025. 10. 26

Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2000. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Tinnye Község Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről

2000.04.28.

Tinnye Község Képelő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. §-a és az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a) pontjában biztosított jogkörében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek fgyelembe vételével megalkotja a következő helyi építési szabályzatot és szabályozási terveket (továbbiakban: rendelet) az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, és annak alkalmazását elrendeli.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya

(1) A jelen rendelet hatálya Tinnye Község igazgatási területére (központi és egyéb belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket előírásokat fogalmazza meg.

(2) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, meglévő építményt vagy épületet felújítani, átalakítani, korszerűsíteni út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) tervezni, kivitelezni és elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Epítési Követelmények (továbbiakban: OTEK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyban, arra a rendelet feljogosítja.

2. §

A rendelet alkalmazása

(1) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(3) Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a szempontokat, melyeket számára a 46/ 1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint engedélyezhető.

(5) Építési ill. telekalakítási engedély a (4) bekezdéstől eltérően csak akkor adható,

- ha az építés ill. telekalakítás élet-, egészség-, vagyon- vagy közbiztonság miatt szükséges,

- ha a terv szerinti területfelhasználás megvalósulását a kérelmezett állapot nem akadályozza, nem teszi költségesebbé, ill. ha az építtető vállalja a kártalanítás nélküli bontást, egyéb létesítmény is építhető, de a kártalanítás nélküli bontási kötelezettséget az ingatlan-nyílvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. területelőkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(7) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező maganutrol, -gépjammivel megközelíthető.

(8) A beépítésre szánt területeken elhelyezendő építmények és önálló rendeltetési egységek, területek használatához az OTÉK 42. §-ban meghatározott kapacitású járműtárolót, várakozó helyet és a szükséges rakodóhelyet biztosítani kell.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A belterületi szabályozási tervlapokon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:

- szabalyozasi-vonal,

- építési vonal,

- építési hely határa,

- területegység határa, jele és előírása (max. szintterület-sűrűség),

- építési övezet határa,

- építési övezetre vonatkozó beírások,

- belterületi határ

- beépítésre szánt/nem szánt területek határa,

- továbbtervezést igénylő területek határa,

- védőtávolságok határa,

- beültetési kötelezettségű területek határa.

Irányadó szabályozási elemek:

- telekhatárok,

- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,

- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).

a) A kötelező szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

b) Az irányadó szabályozási elemeket a továbbtervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.

c) A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja. A szabályozási terveken jelölt építési határvonalak a meglévő és a javasolt telekhatárok mentén kerültek ábrázolásra, a telekhatárok megváltozásával együtt az építési helyek értelemszerűen módosulnak.

(2) A külterületi szabályozási térv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.

a) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

b) Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pL: erdő és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.

c) A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

- a szabályozási vonalakat,

- a területfelhasználási egységek határát,

- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a területfelhasználási egység, ill. övezet jelét,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

- a területfelhasználási egységekben, ill övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterületbővítés határát.

d) A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg.

e) A (c) bekezdésben fel nem sorolt szabályozási elemeket irányadónak kell tekinteni.

(3) A továbbtervezést igénylő területek, területrészek határát a szabályozási tervlapon a " készítendő szabályozási terv határa" jelzésű vonal tünteti fel.

4. §

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik:

a) kertvárosias lakóterület (megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:0,4),

b) falusias lakóterület (megengedett legnagyobb szintterület-sürűség:0, 5),

c) településközpont vegyes terület (megengedett legnagyobb szintterület- surtiség: 1,5),

d) központi vegyes terület (megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:0,6),

e) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0),

f) hétvégiházas üdülőterület (megengedett legnagyobb szinttertilet-stiriiség:0,2),

g) különleges terület (megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:0,2).

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

e) egyéb rendeltetésű terület,

5. §

A belterületi határ módosítása

(1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervek alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg, ill a továbbtervezés során kell meghatározni. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

(3) Belterületbe vonandó területek (a szabályozási tervek szerinti lehatárolással): Az elkészült szabályozási terv szerinti kialakítás és övezeti besorolással:

- a Mediterrán-völgy területe, kertvárosias lakóterületként (021/34 – 131 hrsz. közötti telkek),

- a Maklári tanya környéke lakó-, zöld- és központi vegyes területként (08/1, 08/3, 08/4, 08/5, 08/8, 08/9, hrsz legelők és a 08/2, 08/6, 08/7 hrsz. földutak).

(4) Belterületbe vonandó területek készítendő szabályozási tervek és övezeti előírások elkészítése szerint és azok jóváhagyása után:

- a Kossuth Lajos utca vége északi olalán jelölt terület (030/1, 021/14, 021/15 hrsz. jelölt része) lakóterületként,

- az 1104 sz. út menti, a belterülethez délről csatlakozó meglévő és tervezett iparteriilet (065/2, 065/3, 065/5 hrsz,),

- a Jaszfalusi út melletti, a külterületi szabályozási terven lehatárolt területek, lakóterületként (010/1-19, 02/7-24, 071 és a 021/1 hrsz terv szerinti része),

- az Ady E. utca végén jelölt területek lakóterületként (086/43, 086/45, 086/46, 086/47, 086/48, 086/49 hrsz).

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK

ELŐÍRÁSAI

6. §

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

(1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település központi belterületének lakóterületei a 0,5 legnagyobb szintterület-sűrűségű falusias lakóterület övezetbe, a Mediterrán-völgy új lakóterülete a 0,4 legnagyobb szintterület-sűrűségű kertvárosias lakóterületbe soroltak.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a legfeljebb 2 lakásos lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben kell elhelyezni.

(3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó: kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(4) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.

(5) 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető, Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető, ha az épületek legalább III. tűzállóságúfokozatúak, az egymást átfedő oldalhomlokzatok magassága legfeljebb 5m , az oldalhatáron álló épület oldalhomlokzatán csak közlekedő, tisztálkodó, illemhely vagy élelmiszertároló helyiség legalább 1,80 m mellvédmagasságú, helyiségenként legfeljebb 1 db 60x60 cm méretű szellőzőablak van, valamint az oldalhatáron, a pinceszinten nyílászáró nincs.

(6) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni. Oldal- és hatsoketre vonatkozoan az OTÉK 35. és 36. §-ait kell alkalmazni, a rendelet egyéb előírásait is figyelembe véve.

(7) A kialakult lakóterületeken az új és az átépülő lakóházak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 lakóházat feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Az épület homlokzatmagasságánál a szomszédos 3-3 lakóház homlokzatmagass4gainak átlaga az irányadó. Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők, az épületek fedésére hullámpala, műanyag hullámlemez és bádoglemez nem alkalmazható.

(8) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(9) Lakóterületeken a beépítés feltétele a részleges közművesítettség, a vezetékes szennyvízhálózat "megépítéséig zárt szennyvíztároló is létesíthető, de a szennyvízhálózat megépülése után arra rá kell kötni.

(10) Terepszint alatti építmény építhető, de az utcai homlokzaton külső lejárat nem létesíthető.

(11) Épületek mellett a legnagyobb feltöltés és bevágás maximum 1,50 m lehet.

7. §

Falusis lakóterületek építési övezetei

(1) A falusias lakóterületeken legfeljebb kétlakásos lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshelyszolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény és üzemanyagtöltő is.

(2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
FL-O/2000	2000	14	30	40	O	5,5
FL-O/720	720	13 ^[1]	30	40	O	5,5
FL-SZ/600	600	20	30	40	SZ	5,5
FL-SZ/720	720	18	30	40	SZ	5,5

SZ: szabadonálló, O: oldalhatáron álló beépítési mód

(3) A kialakult lakóterületeken a beépítés mélysége kialakult, nagy telekméylség esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50. m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható). Az oldalkertek és hátsókert minimális méretei az OTÉK 35. és 36. §-ai szerintiek lehetek.

(4) Az újonnan kialakítandó telkek mérete legalább 720 m² legyen, vagy a szabályozási terv szerint javasolt telekalakításokkal, telekegyesítésekkel kialakított telekek is beépíthetők.

(5) A kialakítandó lakótömböknél a beépítés mélysége nem haladhatja meg az utcai telekhatártól mért 30 m-t. Az előkertek mélysége legalább 5 m legyen. Az oldalkertek és hátsókert minimális méretei az OTÉK 35. és 36. §-ai szerintiek lehetnek.

(6) Az övezetekben nyúlványos (nyeles) telek kialakítása csak akkor engedélyezhető, ha az adott szakaszon a szabályozási terv nem ír elő közterületi kialakítást.

8. § Kertvárosias lakóterület építési övezete ^[2]

(1) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egészségügyi és szociális épület, valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportépítmény helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
KEL-SZ/1200	1200	20	50	SZ	6,0
KEL-SZ/1500	1500	15	60	SZ	6,0
KEL-SZ/2000	2000	15	60	SZ	6,0

SZ: szabadonálló beépítési mód

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(4) Az előkert mérete 5 m legyen. Az oldalkert méretét az OTÉK 35. és 36. §-ai szerint kell meghatározni, a hátsókertek mérete, ahol ez biztosítható, legalább 10 m legyen, egyéb telkeknél az OTÉK szerinti minimális méretet kell biztosítani.

(5) A tervezett funkciókat egy épület-tömegben (építési egységben) kell elhelyezni, különálló melléképület (garázs, műhely, stb.) nem építhető. Az épületek engedélyezési tervéhez a szükséges támfalak, kerítések terveit, továbbá a tereprendezésre vonatkozó tervet is el kell készíteni. A lakóépületek földszintjén maximum 5 m0-es kereskedelmi, szolgáltatóegység létesítése engedélyezhető a szakhatósági előírások betartásával.

(6) Amennyiben a domborzati viszonyok indokolttá teszik, és igény van rá, az övezetben az utcavonalon terepszint alatti építményként, a kerítéssel egybeépítve, föld alatti építményként, gépkocsi-tároló építhető (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 62. § (7) bek. tiltja a tisztán gázüzemű, vegyesüzemű, ill. kettősüzemű gépjárművek talajszintnél mélyebb elhelyezését).

(7) A kertvárosias lakóövezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek legalább 5 ill. 6 %-át zöldterületként kell kialakítani,

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszíntű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,

c) a kiépítendő lakóutak mentén egységes – azonos fajú és korú egyedekből álló – kétoldali fasor telepítendő,

d) a szolgáltató, ill. kisipari tevékenységgel hasznosított lakóterületeken parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő,

e) a zöldfelületek kialakításakor javasolt a honos fajok alkalmazása.

(8) Az övezetben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) új légszennyező létesítmény kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértéket teljesíteni tudja. A kémények magassága az építési előírásokban megengedett gerincmagasságnál legfeljebb 1,5 m-el lehet magasabb (ún. magaskémények) nem létesíthetők,

b) 21/2001. (II. 14.) Korm.rend szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) védőövezete lakóterületet nem érinthet.

c) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek a lakóövezetben nem folytathatók,

d) a területen a felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt szakhatósági engedéllyel folytathatók. Az övezet területe a Korm. rendelet szerinti „B” érzékeny besorolású terület,

e) az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során az 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az „B” érzékeny besorolású területekre vonatozó határértékek teljesíthetők,

f) új lakóterületek kizárólag a csatornahálózat kiépítése után alakíthatók ki,

g) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők,

h) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 33/2993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés szerinti V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítik,

i) az övezetben részűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a részük állékonysága a telkek területén belül biztosítható legyen,

j) az övezetben 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25°-nál nagyobb hajlásszögű részük nem alakíthatók ki,

k) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezelésekről és újrahasznosításáról gondoskodni kell,

l) feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát,

m) lakóterületen a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során a 2000. évi XLIII. tv. 2. melléklete, ill. a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások, stb.)

n) a közlekedésből származó környezeti zajszint a 111.7 sz. országos közút (Pilisjászfalura vezető út) mellett a beépítések előtt nappal (6:00-22:00) a 60 dB, éjjel (22:00-6:00) az 50 dB zajterhelési határértékeket, a tervezett lakóutak mentén a védendő létesítmények környezetében nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB határértékeket nem haladhatja meg,

o) a szolgáltató és kisipari jellegű létesítményekben folytatott tevékenységek, valamint a szórakoztató tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6:00-22:00) az 50 dB, éjjel (22:00-6:00) a 40 dB határértékeket nem haladhatja meg.

9. §

Településközpont vegyes terület

(1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény is.

(2) A terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
TKV-O(Z)/720	750	14	40	20	O(Z)	6,0

O(Z): oldalhatáron alló vagy zártsorú beépitési méd

(3) Az övezetben újonnan kialakítandó telkek minimális telekterület 720 m². Telekalakítás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása csak a szabályozási terv szerinti telekegyesítések betartása esetén engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű telkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető ha az épületek — legalább IT. tűzállóságúfokozatúak, az egymást átfedő oldalhomlokzatok magassága legfeljebb Sm , az oldalhatáron álló épület oldalhomlokzatán csak közlekedő, tisztálkodó, illemhely vagy élelmiszertároló helyiség legalább 1,80m mellvédmagasságú, helyiségenként legfeljebb 1 db 60x60 cm méretű szellőzőablak van, valamint az oldalhatáron, a pinceszinten nyilászáró nincs.

(4) Az övezet telkeinek legfeljebb 40%-át lehet beépíteni (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 25%-at), A telkek legalabb 20%-at (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 5096-át) zöldfelületként kell kialakítani.

(5) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni.

(6) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(7) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(8) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(9) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett építési határvonalak figyelembe vételével kell meghatározni. Az oldalkertek megállapításakor az OTEK 35. és 36. §-ait kell figyelembe venni. A hátsókert mérete legalább 10 m legyen.

(10) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

(11) A gyermekintézmények telkétől 50,0 m-en belül állattartás nem engedélyezhető.

10. §

Központi vegyes terület

(1) A központi vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, száláshely szolgáltató épület, valamint egyéb szórakoztató, Kulturális épület, egészszégügyi, szociális épület és sportlétesítmény helyezhető el. Az egyéb rendeltetésű épületen belül elhelyezhető a tulajdonos vagy a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(2) A Központi vegyes terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
KV-SZ/T	T	T	25	60	SZ	7,5

SZ: szabadon álló beépítési mód, T: a szabályozási terv szerinti kialakítás kötelező

(3) Az építési hely határvonalánál a szabályozási tervlapon jelölt távolságokat kell betartani. Az övezetben elhelyezendő épületek csak magastetővel, igényes kialakítással engedélyezhetők. Az épületeket a terepbe kell illeszteni, feltölésen az épületek nem helyezhetők el. Az alakalmazható tereplépcsők magassága 1,5 m-nél nagyobb nem lehet.

11. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület építési övezetének előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
KG-SZ/K	K	K	40	30	SZ	7,5

SZ: szabadon álló beépítési mód, K: a kialakult telekméret és telekszélesség megtartandó

(3) Az övezetben a kialakult telek meg nem osztható, a kialakult telekhatárokon csak közterület céljára való telekalakítás engedélyezhető. Az építési határvonalon belül az építményeket szabadonállóan kell elhelyezni. Az övezetben az előkert legalább 5 m, az oldalkertek legalább 10 m és a hátsókert legalább 6 m méretűek legyenek.

(4) A telephelyek számára az ÖTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül szükséges biztosítani.

(5) A telkeken belül a beépített és a burkolt félületek aránya nem lehet több 70 %-nál.

(6) Zöldfelületek kialakítására az övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:

a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,

b) a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő.

c) a parkolók fásítva alakítandók ki: 5 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő,

12. §

Hétvégi házas üdülőterület

(1) A hétvégi házas üdülőterületen egy rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület, valamint sport- és kerti építmény helyezhető el. ^[3]

(2) A terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. építm. mag. (m)
HÜ-SZ/400	400	16	20	600	SZ	4,5

SZ: szabadon álló beépítési mód

(3) A patakparti telkek csak részletes talajmechanikai szakvélemény szerint építhetők be. A területen felszín alatti építmények nem helyezhetők el.

(4) Az előkert méretét az utcavonalba illően kell megválasztani, de legalább 3 m-es előkert biztosítandó. A patak telekhatára felől a beépítéssel legalább 10 m-t kell elhagyni. Az oldalkertre vonatkozóan a 3-3 m-t kell biztosítani.

(5) A terület csak a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötéssel építhető be.

(6) Az övezetben csak igényesen kialakított, a térség építési hagyományai szerinti, igényes, magastetős épület építhető. Az épületek fedésére hullámpala, műanyag hullámlemez és bádoglemez nem alkalmazható.

13. §

Különleges terület

(1) A temetők, kegyeleti parkok, valamint a községi sportpálya területe az OTÉK szerinti "különleges terület" területfelhasználási egységbe tartozik. E területeken belül azok funkciójához szükséges (pl. temetőknél: ravatalozó, kolumbárium, sportpálya környezetében: öltöző, lelátó, stb.) építmények — elhelyezése engedélyezhető. A maximális beépíthetőség 15 %, a maximális építménymagasság 7,5 m.

(2) Az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 02.

(3) A temetők, illetve a sportpálya közvetlen környezetében nagyobb közterületi parkolók kialakításáról gondoskodni kell.

III.BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEIHEZ A ZÖLDFELÜLETI ÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEK

14. §

Településközpont vegyes és központi vegyes terület

(1) Az övezetek területén kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:

a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,

d) káros, és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szénnyvízgyűjtőbe nem vezethetők, A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvizgyijtébe vezetés előtt a telken belül elétisztitani, ill. elékezelni kell.

e) az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek,

f) az övezet területén veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel,

g) a kisipari-, kisiizemi- és szolgáltató létesitményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappak (6:00-22:00) az 50 dB-t, éjjel (22:00-6:00) a 40 dB-t nem haladhatja meg. Ilyen építmények építéshatósági eljárása során az érintett szakhatóságok bevonása szükséges, mivel ezen építményekben a működés csak a 80/1999. (VI. 11.) korm. rend. alapján lefolytatott telepengedély alapján gyakorolható, a TEÁOR, ül korm. rend. melléklete szerinti tevékenységek esetén.

15. §

Lakóterületekek és üdülőterületek

(1) Az övezet területein kereskedelmi- és szolgáltató létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén helyezhetők el:

a) a létesítmény légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket. nem haladhatja meg,

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók,

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,

d) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill, előkezelni kell,

e) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszallitasig a vonatkozó jogszabalyokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni környezetszennyezés nélkül tárolni.

f) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók,

g) a kisipari-, kisüzemi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6:00-22:00) az 50dB-t, éjjel (22:00-6:00) a 40dB-t nem haladhatja meg. yen építmények építéshatósági eljárása során az érintett szakhatóságok bevonása szükséges, mivel ezen építményekben a működés csak a 80/1999. (VI. 11.) korm. rend. alapján lefolytatott telepengedély alapján gyakorolható, a TEÁOR, M korm. rend. melléklete szerinti tevékenységek esetén.

16. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók,

c) kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók,

d) a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a 4/1984 (II. 7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők,

e) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 3/1984 (II.7) OVH rendelkezés szerinti V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítik.

f) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb záró) aljzaton végezhetők,

g) épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

h) feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill, veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát,

i) a telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén bekül biztosítható legyen,

j) ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításíg a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni környezetszennyezés nélkül tárolni,

k) az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem tárolhatók,

l) gazdasági építmények építéshatósági eljárása során az érintett szakhatóságok bevonása szükséges, mivel ezen építményekben a működés csak a 80/1999. (VI.11.) korm. rend. alapján lefolytatott telepengedély alapján gyakorolható, a TEÁOR, il. korm. rend. melléklete szerinti tevékenységek esetén.

17. §

Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

(1) A mezőgazdasági üzemi gazdasági terület az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági majorok övezet területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartozkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, állattartó épületek, terménytárolók, szerszám- és géptárolók, vegyszertároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos lakó- és szállásépületek, biztonsági okokból szükséges örházak, termékvezetékek és műtárgyaik, komposztáló telepek építményei, valamint mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes : hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 6000 m², szélessége 50 m.

(4) Az egyes telkek maximális beépíthetősége 15 %. Az épületek építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(5) Az övezetben az épületek, építmények szabadonállóan helyezendők el. Az övezetben új épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill, hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(6) A 065/4 hrsz-ú mezőgazdasági üzemi területhez, korszerű állattartási technológia bevezetése után, az ÁNTSZ 300 m-es védőtávolság betartását írta elő a lakóterületek felé. Amennyiben az állatlétszám jelentősen megváltozik (lecsökken), a védőtávolság felülvizsgálata kezdeményezendő.

(7) A mezőgazdasági üzemi gazdasági területeken létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

a) a létesítmények légszennyező anyag kibocsátása a levegőtisztaság-védelmi szempontból védett I. területre vonatkozó határértékeket nem haladhatja meg,

b) diffúz légszennyezést okozó tevékenységek esetén a kiporzást a felület nedvesítésével, vagy egyéb módon meg kell akadályozni,

c) az övezetben a kellemetlen szagok és a bűzhatás csökkentése érdekében:

ca) az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát rendszeresen elszállítani és a trágyatárolót legalább évente kétszer (tavasszal és ősszel) fertőtleníteni,

cb) a szagártalom csökkentése érdekében a trágyába és az alomanyagba az állattartó épületeken belül és kívül is ammóniaképződést csökkentő szereket (pl.: 5dkg/nap szuperfoszfát, zeolit vagy klórmészpor) kell keverni,

d) talajszennyezést okozó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők,

e) a trágya tárolása földbe, vagy föld fölé épített -más hulladéktól elkülönítetten- zárt rendszerű trágyakezelési módszerrel történhet,

f) közterületen trágyát kizárólag oly módon szállítható, hogy az a szállítmányból ki ne hulljon, ill. ne csepegjen ki. Szállítás közbeni területszennyezés esetén, a szennyeződés előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni, valamint a terület fertőtlenítését megoldani.

g) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők,

h) az összegyűjtött szennyvizek, csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés szerinti V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítik.

i) termőföld védelmérdl, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell,

j) feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát,

k) a telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen,

l) az egyes tevékenységek során keletkező, a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az artalmatlanitasig, ill. az elszallitasig a vonatkoz6 jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni,

m) a keletkező veszélyes hulladékok kezelése szállítása a vonatkozó rendeletek és szakhatósági előírások szerint történhet.

n) övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékok az övezet területén nem dolgozhatók fel és nem hasznosíthatók

IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

18. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A közlekedési területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes útügyi hatóság előírásai szerint történhet.

(3) Az országos utak védőtávolsága tengelytől mért 50-50 méter.

(4) Helybiztositasi céllal, az 1104 sz. út számára, a szabályozási tervlap szerinti távlati nyomvonalat fenn kell tartani. A távlati nyomvonal szabályozási szélessége minimum 18 méter.

(5) Az 1106 sz. út nyomvonala az Ady Endre utcára kerül, a szabályozási szélesség minimum. 14 méter.:

(6) Az 11107 sz. út nyomvonala és szabályozási szélessége a jelenlegi marad.

(7) A meglévő, kialakult kiszolgáló utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti kisebb korrekciókkal megtartandó.

(8) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélessége minimum 10,5 méter.

(9) A tervezett vegyeshasználatú utcák szabályozási szélessége minimum 8 méter.

(10) Új építményeknél, ill. meglévő építmények funkcióváltása esetén az OTÉK előírásainak megfelelő parkoló-mennyiséget telken belül kell biztosítani.

19. §

Zöldterületek, zöldfelületek

(1) Zöldterület a szabályozási terven "Z-KP" szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) Az övezetben a terület 299-os beépítettségével az OTÉK-ban meghatározott épületek, ill. építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4) Új utak legalább egyoldali zöldsávval, ill. fasorral alakítandók ki.

(5) Az intézmények és gazdasági termelő-szolgáltató létesítmények használatbavételi engedélye csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

(6) Tíz. gépjárműállásnál nagyobb felszíni parkolók létesítése kizárólag fásítva, legalább négy gépjárműállásonként egy fa ültetésével engedélyezhető.

(7) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az 1991. XX. törvénnyel módosított, 21/1970. (VI. 21.) Korm.sz, rendelet előírásainak betartásával lehet.

(8) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.

(9) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni.

(11) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről -általában- az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az. építési területen kerül sor,

20. §

Mezőgazdasági rendeltetésű terület (MG)

(1) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji-, természeti értékek megőrzése érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) M I.: hagyományos árutermelő övezet,

b) M II: védendő tájhasználatú övezet,

c) M IL: kiskert övezet,

d) M-hk: belterületi kertek övezete.

(3) Mezőgazdasági területeken gazdálkodás a következő környezeti feltételek biztosítása mellett történhet:

a) a mezőgazdasági övezetek területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, il. olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek során a levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek,

b) a mezőgazdasági övezetek területén bűzt, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható,

c) a mezőgazdasági rendeltetésű területeken -különösen a védendő tájhasználatú területeken- ösztönözni kell a kemikáliák használatának korlátozását, környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatására kell törekedni,

d) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb záró) aljzaton végezhetők,

e) a mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl: öntözési célra) csak vízjogi engedély alapján történhet,

f) védendő tájhasználatú övezetben és a belterülettől 1000m-en belüli távolságban szennyvízlerakás nem engedélyezhető, a többib mezőgazdasági rendeltetésű területen a szennyvízeket öntözéssel hasznosítani kizárólag bevizsgálás és minősítés után, a talajvédelmi hatóság engedélyével lehet,

g) a csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható,

h) a káros, ill veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek előtisztítását, kezelését a keletkezés helyén, a vonatkozó jogszabályok szerint kell megoldani a csatornahalézatba, ill a zárt tárolóba vezetés előtt. Közcsatornába kizárólag a 4/1984 (II. 7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők,

i) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 3/1984 (II. 7.) OVH rendelkezés szerinti V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítik,

j) szilárd és folyékony hulladékok csak a kijelölt területeken helyezhetők el,

k) amennyiben a mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladék keletkezik, azt a Budapesti Környezetvédelmi felügyelőségen be kell jelenti. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig. ill. az elszállításíg a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetszennyezés nélkül tárolni,

l) robbanás és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a kömyezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható,

m) zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető ill. környezeti zajt okozó tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a 4/1984. (I. 23.) EüM rendeletben meghatározott védendő létesítmények környezetében a rendeletben előírt határértékeket nem haladja meg.

21. §

Hagyományos árutermelő övezet (MD

(1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 3000 m², szélessége 30 m,

(2) Az övezetben beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélességejés legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETŐ MIN.TELEK	BEÉP.TEL. SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI %	ÉPÍTMÉNY MAGASSÁG
gazdasági ép	20.000 m²(2 ha)	50 m	1 %	5,5 m
tanyagazdasági lakóépület	100.000 m² (10 ha)	50 m	1 %	5,5 m

Gazdasági épület: a növénytermesztésés az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület

(3) A gazdasági épület egy max. 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra is alkalmas részt is magába foglalhat.

(4) Tanyagazdaság épületei, építményei és a hozzájuk tartozó udvar, szérűskert számára a telken belül területet kell elkülöníteni, amely nagysága nem haladhatja meg a 6000 m²-t,

(5) Tanyagazdaság lakóépülete csak akkor helyezhető el, ha az OTÉK 33. §-ban felsorolt feltételek biztosíthatók.

(6) A tanyagazdasag lakóépületének alapterülete legfeljebb 300 m² lehet.

(7) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezésekor min. 10-10 m elő-, ill. hátsókertet és min. 5 m oldalkertet kell biztosítani.

(8) Az egyes építmények csak az OTÉK 36. §-ban előírt távolságok betartásával helyezhetők e.

(9) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drót fonatból vagy fából készíthető.

22. §

Védendő tájhasználatú övezet (M II)

(1) Az övezetbe a helyi természetvédelmi terület -Garancsi-tó és környéke-, továbbá a természetvédelméről szóló törvény alapján természeti területnek minősülő területek tartoznak.

(2) Az övezetben épületek, építmények -az OTEK 32. § szerinti építményeken kívül- kizárólag a művelési ág fenttartása érdekében helyezhetők el a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, legfeljebb a terület 194-os beépítettségéig, kivéve a Garancsi tó környékét, ahol legfeljebb 500 m2-es beépítés engedélyezhető, tájbaillő, legfeljebb 5,5 m-es építménymagassággal.

(3) Az övezetben a gyep (rét, legelő) és a nádas, továbbá a vizallasos teriilet művelési ágak fenttartása kötelező, más művelési ágakba nem sorolhatók át.

(4) A Garancsi-tó természetvédelmi területen:

a) a Garancsi-tó vizének állapotán, minőségén rontani tilos, a tavát feltölteni nem szabad,

b) a természetvédelmi területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a védett állapotot rontja, a tájkép jellegét megváltoztatja, továbbá a tó vízminőségét hátrányosan befolyásolja,

c) a természetvédelmi területre szennyvizet még tisztított állapotban sem szabad rávezetni, vagy kiengedni. A szennyvizek szikkasztása tilos!

d) a tóba új halfajok betelepítése a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet,

e) a természetvédelmi területen a növényzet károsítása (pl.: viragok letépése, növények földből való kiszedése, fák és cserjék ágainak letörése) tilos, továbbá tilos az állatvilág (kivéve a halászható, horgászható halfajok) elpusztítása, élettevékenységük zavarása,

f) állattartó telep vagy épület, valamint komposztalotelep a természetvédelmi területen nem létesíthető,

g) a tó és környezetének további előírásait lásd az Egyéb övezet és a védett rendeltetésű erdőterületek szabályozásánál,

h) a tó, tópart területére az Egyéb rendeltetésű területre vonatkozó előírásokat (24. §) is figyelembe kell venni.

23. §

Kert övezet (M III)

(1) Az övezet területén kialakítható legkisebb telek nagysága 1.500 mi, szélessége min. 14 m.

(2) Az övezetben gazdasági épület beépíthető telkek legkisebb méreteit (legkisebb beépíthető telek területe és szélessége) és legnagyobb beépítettségét, továbbá az elhelyezhető épülettípusokat, az épületek homlokzatmagasságának mértékét a következő táblázat tartalmazza:

ÉPÜLET TÍPUS	BEÉPÍTHETŐ MIN.TELEK	BEÉP.TEL. SZÉLESSÉG	BEÉPÍTÉSI %	ÉPÍTMÉNY MAGASSÁG
gazdasági ép	1.500 m²	14 m	3 %	4,5 m
tanyagazdasági lakóépület	nem helyezhető el

Gazdasági épület: a növénytermesztésés az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei.

Tanyagazdaság lakóépülettel: lakóépületet is magába foglaló egyéni gazdasági terület * Lsd. még az (3) bekezdést!

(3) Az övezetben egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épületek alapterülete legfeljebb 50 m² lehet.

(4) A gazdasági épület egy max. nettó 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magába foglalhat.

(5) Különálló árnyékszék nem létesíthető.

(6) Épület, építmény feltöltésen nem helyezhető el.

(7) Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(8) Az épületek elhelyezésekor 6 m mély elő- és hátsókert és 3 m széles oldalkert biztosítandó.

(9) Az övezetben kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drót fonatból vagy fából készíthető.

24. §

Belterületi kertek övezete

(1) Az övezetbe tartozó területeket a belterületi szabályozási terven az M- hk övezeti jel jelöli.

(2) Az övezetben a telkek nem megoszthatók.

(3) Az övezetben épület nem helyezhető el, az OTÉK 32. §-ban felsoroltak közül csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el.

(4) A 71-72 hrsz. terüketen táj és látképvédelmi szempontból a gyep művelés megtartandó.

25. §

Erdőterület (E)

(1) A szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett. területek mas területfelhasználási egységbe csak az általános rendezési terv módosításával sorolhatók át.

(2) A külterületen levő erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint;

a) gazdasági (Eg)

b) védő (Ev) és

c) védett (Etv)

rendeltetésűek.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(4) A (3) bekezdés szerinti épületek legalább 100.000 m2 (10ha) nagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel helyezhetők el. Az épületek magassága 4,5 m lehet. Az épületek, építmények csak tájbailló, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° teto hajlásszögűek lehetnek.

(5) Védő rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(6) Védett rendeltetésű erdőterületek a Garancsi-tó természetvédelmi területen és a természeti területeken (lsd. Külterületi szabályozási terv) lévő erdőterületek. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(7) Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(8) Védő és védett rendeltetésű erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi azt szükségessé.

(9) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény az erdőterv, il. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

26. §

Egyéb rendeltetésű terület (EGY)

(1) Egyéb rendeltetésű terület a település területén a Békás-patak, valamint a Garancsi-tó vízmedre és partja, és a Maklári tanya melletti Gyertyános-patak.

(2) Az övezetben létesítmények csak a természetvédelmi, vízügyi jogszabályok és egyéb hatósági előírások alapján helyezhetők el. Az övezetben épületek nem helyezhetők el. (Lásd még az MŰ övezet előírásait.)

(3) Az övezetben partrendezési munkálatok a természetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthetők.

(4) A horgásztó területén újabb stégek nem helyezhetők el, a meglévő stégeken felépítmények nem létesíthetők.

(5) Az övezet területén az alábbi környezeti feltételek biztosítandók:

a) az övezetben nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek:

aa) veszélyeztetik a partmenti nádasok és gyepek állapotát,

ab) veszélyeztetetik a Garancsi-tó, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj- vagy/és talajvízszennyezést okozhatnak,

ac) amelyek során káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szerinyvizek keletkeznek,

ad) amelyek soran a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

27. §

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

(1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítnények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális kézmivesitettségét az OTEK előírásainak, a szabalyozasi tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig, a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve, a kialakult állapotnak, illetve az átmeneti szabályozásnak és előírásoknak megfelelően.

(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

a) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,

b) helyi védettségű természetvédelmi területeken (M IL: védendő tájhasználatú övezet).

(6) Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalom tartandó fent a hulladéklerakóhely (hrsz. 03 Külterületi szabályozási terven lehatárolt részén) 1000m-es körzetében. A hulladéklerakóhely és védőtávolságán belüli területen, a lerakóhely üzemeltetéséig lakóépület, üdülőépület, gyermek-, egészségügyi-, és oktatási létesítmény, továbbá élelmiszerfeldolgozó létesítmény nem helyezhető el.

(7) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása után szabad.

28. §

Kézmiiellatas, kézmillétesitmények

(1) A kézmihalozatok és kézmiilétesitmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén - egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak a részleges közműellátás előírásainak megfelelő közművesítés (közműves ivóvízellátás, közműves villamosenergia ellátás, zárt csapadékcsatornás vagy nyilt árkos csapadékvíz elvezetés) és kötelezően zárt szennyvízcsatornás szennyvízelvezetés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél fátépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénéi mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek nem szakszerűen kiépített szennyvízszikkasztókkal való szikkasztása - gyűjtőgödrökkel- még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt na szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) nyilt arkokra valé esetlegés szennyvizrakétéseket, valamint a felhagyott kutakba térténd szennyvizbevezetéseket meg kell szüntetni.

d) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.), A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni,

e) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 4-4 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyilt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m,

belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell

elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágításihálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Kézépnyomasi földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat — keli elhelyezni, "nyomásszabályozó szekrény alkalmazásával, annak kerítésbe, vagy épület falába való beépítéssel.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor ill rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint azutca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

29. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A település igazgatási terülétén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

· hírdető, reklám berendezés elhelyezése,

· közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése,

· köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése,

· utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése,

· távbeszélőfülke elhelyezése,

· építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése (csak rakodáskor),

(5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.

(6) Töltőállomást csak szabályozási terv szerint lehet elhelyezni. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni,

30. §

Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

(1) Műemléki területen, és annak a szabályozási terven jelölt környezetében területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) által előírt módon és az OMvH előzetes hozzájárulásával, továbbá a jogszabályokban foglaltak betartásával szabad.

(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

(3) A település műemléki szempontból védett építményei:

- Római katolikus templom és a kertjében lévő Nepomuki Szent János szobor (Bajcsy Zs. u., hrsz. 565),

- Kossuth-ház (Kossuth u. 5., 118 hrsz.),

- Setéth sírbolt (a református temetőben, 44. hrsz.).

A műemléki védettséget élvező építményeken és a szabályozási terven jelölt műemléki környezeti területen építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezetbe sorolt területen a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a terület telekadottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(4) Helyi védelem alatt lévő épületek, építmények: ^[4]

- Református templom, parókia és iskola épületegyüttese (Bocskai u. 33., 35., 37. (298., 299., 300. hrsz.))

- Damjanich u. 49. (199/I. hrsz.)

- Damjanich u. 55. (195/1. hrsz.)

- Damjanich u. 57. (194. hrsz.)

- Bocskai u. 22. (374. hrsz.)

- Bocskai u. 24. (373. hrsz.)

- Bocskai u. 26. (369. hrsz.)

- Bocskai u. 40. (352. hrsz.)

- Bajcsy-Zs.u.11. (371. hrsz.)

- Bajcsy-Zs. u. 28. (123/1. hrsz.)
Bajcsy-Zs. u. 35. (344. hrsz.)

- Jászfalusi út 2. (494/I. hrsz.)

- Zrínyi M. u. 10. (652. hrsz.)

- Zrínyi M. u. 24. (639, 640. hrsz.)

- Kossuth L. u. 1. (121. hrsz.)

- Kossuth L. u. 10. (395. hrsz.)

- Damjanich u. 13. (216. 1usz.)

- Damjanich u. 23. (211/1. hrsz.)

- Damjanich u.53.(196/2. hrsz.)

- Bajcsy-Zs.u. 15. (367/1. hrsz.)

- Bajcsy-Zs. u. 16. (583. hrsz.)

- Petőfi S. u. 39. (451. hrsz.)

- Jászfalusi út 8. (552. hrsz.)

- Jászfalusi út 14. (554. hrsz.)

- Jászfalusi út 21. (561/1. hrsz.)

- Jászfalusi út 22. (559. hrsz.)

- Jászfalusi út 24. (560. hrsz.)

- Jászfalusi út 28. (562 hrsz.)

- Kossuth L.u. 11. (1 15/1. hrsz.)

- Zrínyi u. 8. (653 hrsz.)

- Zrínyi u. 22. (641 hrsz.)

A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(5) Helyi értékvédelmi területek: ^[5]

A Zrínyi utca 6-24. sz. (654-639.hrsz.) közötti szakasza.

A Jászfalusi út 10-30. sz. (553-563.hrsz.) közötti szakasz.

A felhagyott temetők: zsidó temető (631.hrsz.) A református templom környéke (298., 299., 300.hrsz.). ^[6]

A Kossuth L. u. 9. sz. (115/2.hrsz.) üres telek.

Valamint a Petőfi u. és Bajcsy-Zs. u. találkozásánál kialakult tér, építményeivel, zöldterületi elemeivel.

Ezeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítő elemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

A védelem alatt lévő, felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a területeket a terv szerint kell rendezni.

(6) Helyi tájérték védelem alatti az Ady E. utcai Szűz Mária-kép, kőfülke és a környező fák (086/44 hrsz) és a belterület szélén lévő forrás területe a zöldfelületi elemeivel (093/4 hrsz.). Ezeket az építményeket, zöldterületeket és terepalakulatokat eredeti állaptukban meg kell őrizni.

(7) A település területére helyi értékvédelmi rendeletet kell készíteni, a védendő települészerkezet, utcaképek, beépítési jelleg, építészeti elemek meghatározására, és az esetleges további védendő építmények kijelölésére. A rendeletben, egyebek mellett, meg kell határozni a védelem biztosítása érdekében, a tulajdonosok, építtetők számára nyújtandó kedvezményeket is.

(8) A település ismert régészeti lelőhelyeit a Külterületi szabályozási terv tünteti fel. A régészeti területek és leletek védelmében a vonatkozó törvény előírásait be kell tartani. A településen jelentősebb földmunkát csak az illetékes Múzeum engedélyével szabad végezni.

31. §

A település közigazgatási területére készítendő további tervek, intézkedések

(1) A szabályozási terven "készítendő szabályozási terv" határral jelölt területekre szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő.

(2) A tervezett közpark-területre és a kegyeleti parkok területére kertészeti kiviteli terv készítendő.

(3) Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell vezetni.

(4) A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit a jóváhagyó rendelettel együtt kell nyilvántartani. A településszerkezeti tervet módosító, ill. azt kiegészítő rendelet nyilvántartásával együtt, a szabályozási terv szükséges módosításáról is gondoskodni kell.

(5) A szabályozási tervek tartalmát, jóváhagyását, a jóváhagyó rendelet hatálya alá tartozó terület jelülésével és a rendelet számával, a településrendezési tervlapján fel kell tüntetni.

(6) A településrendezési terv folyamatos karbantartásáról úgy kell gondoskodni, hogy a módosítással járó döntések egy tervlapon mindig legyenek átvezetve, a hatósági munka folyamatosságának érdekében. Ezen a terviapon a szabályozási tervek területét, jóváhagyó rendeletének számát, és az esetleges tilalmakat is fel kell tüntetni.

(7) A településrendezési terv legalább öt évenkénti felülvizsgálatáról gondoskodni kell.

32. §

Tűzvédelmi előírások

(1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (5) bekezdés szerint, hogy a védendő építményektől 100m-nél nagyobb távolság ne legyen.

(3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22. § (1) bekezdés szerint biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.

(4) A Maklári-tanya zsákutcáit úgy kell kialakítani, hogy az utca végén a tűzoltó gépjárművek meg tudjanak fordulni, és az utca egyenes szakaszán az útburkolat szélessége legalább 5,75 m legyen. Minden zsákutca elején föld feletti tűzcsapot kell elhelyezni, és ha a zsákutca hosszabb mint 100 m, akkor az utca végén is szükséges föld feletti tűzcsap elhelyezése.

Tinnye Község önkormányzati Képviselő-testületének
2001. évi 10. sz. rendelete
a 2000. évi 3.sz. rendeletének módosításáról ^[7]

33. § (1) A jelen kiegészítés területi hatálya Tinnye Község külterületén, a 1104 j. Piliscsaba felé vezető főút északi oldalán húzódó, a tervlapokon lehatárolt, a 030/1 hisz. szántó, a 021/14, /15, /16, és /17 hrsz. földrészletek összevonásával létrehozott 021/30 hrsz. legelő, a 030/2 hrsz. út és a 021/13 árok és út területre terjed ki.

(2) A Képviselő-testület az (1) bek. szerinti területet belterületbe vonja.

(3) Az (1) bek. szerinti területre vonatkozó szabályozási tervet a Képviselő-testület jóváhagyja.

34. § (1) Az 1. § (1) bek. szerinti terület 0,5 szintterület-sűrűségű falusias lakóterületi területfelhasználási egységbe sorolódik.

(2) A lakóterületre a HÉSZ „FL-0-30-40/5,5 - 720 „ építési övezeti előírások vonatkoznak.

(3) Az övezetekben az épületeket igényesen, tájbaillő módon, kizárólag

magastetővel szabad kialakítani. Az épületeket a terepbe kell illeszteni, feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. A telkeken elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni. A gépkocsik elhelyezését az épületekben vagy különálló, föld alatti építményben kell biztosítani.

(4) Az övezetben földalatti építmény és kerti építmény is elhelyezhető.

(5) A tervezési terület közvetlen közelében régészeti lelőhely található, ezért a terület előkészítése és beépítése során a régészeti törvény (1997. évi CXL. Törvény) szerint kell eljárni.

(6) A terület kialakításánál és beépítésénél a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot be kell tartani.

(7) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az övezet zöldfelületeire vonatkozó előírások

35. § (1) A falusias lakóövezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

b) a telkek zöldfelülettel borított rész4nek legalább felét háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c) a kiépítendő lakóutak mentén egységes - azonos fajú és korú egyedekből álló -kétoldali fasor telepítendő.

d) a szolgáltató, ill. kisipari tevékenységgel hasznosított lakóterületeken parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

e) a zöldfelületek kialakításakor javasolt a honos fajok alkalmazása.

(2) A Szabályozási terven megtartandó növényzet jellel körülhatárolt területen a meglévő növényzet megtartandó, a terület kizárólag zöldfelületként fejleszthető.

Az övezet kialakításának környezeti feltételei

36. § Az övezetben létesítmények az alábbi környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, ill. üzemeltethetők:

(1) A területen a felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt szakhatósági engedéllyel folytathatók. Az övezet területe a Korm. rendelet szerinti "B" érzékeny besorolású terület.

(2) Az övezetben kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000. (V1. 2.) KöN4-EüM-FVM-K1-1VM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, az "B" érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(3) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 34/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(4) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a 33/1993. (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés szerinti V. területi vízminőségi kategória előírásait teljesítik.

(5) Az övezetben rézsük kizárólag oly módón alakíthatók ki, hogy a rézsük állékonysága a telkek területén belül biztosítható legyen.

(6) Az övezetben 1,5 m-nél nagyobb, feltöltések, ill. bevágások, valamint 25°-nál nagyobb hajlásszögű részük nem alakíthatók ki.

(7) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(8) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az L fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(9) A közlekedésből származó környezeti zajszint a 1104. sz. országos közút (Piliscsabára vezető út) mellett a beépítések előtt nappal (6:00-22:00) a 60 dB, éjjel. (22:00-6:00) az 50 dB zajterhelési határértékeket, a tervezett lakóutak mentén a védendő létesítmények (lakóépületek) környezetében nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB határértékeket nem haladhatja meg.

Beépítésre nem szánt közlekedési, közmű- és hírközlési terület övezete

37. § (1) A területet érintő országos út védőtávolsága tengelytől mért 50-50 méter.

(2) Helybiztosítási céllal az 1 104sz. út számára a szabályozási tervlap szerinti távlati nyomvonalat fenn kell tartani.

(3) A Kossuth utca (1104sz. út jelenlegi nyomvonala) szabályozási szélessége az érintett szakaszon a település szabályozási tervének megfelelő kis korrekciókkal módosul.

(4) A terület tervezett lakóutcáinak szabályozási szélessége 10,5-12 méter közötti, kivéve a Kossuth utcai csomópont környezetét, ahol a csomópontba bekötő lakóutca szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti szélességre bővül.

(5) A vegyeshasználatú utcák burkolatát azonos szemléletben, egyidejűleg készített közmű, kertépítészeti és közlekedési tervek alapján kell megépíteni.

(6) A tervezett önálló gyalogút szabályozási szélessége 6 méter.

(7) A Kkt. 12. § (3) bekezdése szerint a közút területén, a közút felett és a közút védősávján belül (a járda, a gyalogút, és a kerékpárút kivételével) tilos elhelyezni reklámtáblát, reklámhordozó és egyéb reklám célú berendezést.

(8) Épületek építésére engedély csak a terület védelmét biztosító övárok-rendszer létesítése után adható. Az építési engedély továbbá a teljes közműellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, vízellátás, közcsatornás szennyvízgyűjtés és távközlés, valamint útburkolat építéssel egyidejűleg kialakított felszíni vízelvezetés) biztosítása esetén adható.

(9) A tervezési területen vállalkozásként csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötési előírásoknak megfelelő_ Ettől eltérő vállalkozás csak úgy engedélyezhető, ha a keletkező szennyvíz előtisztítását is megoldják saját telken belül és az igy előtisztított szennyvizet lehet a közcsatornába beengedni.

(10) A tervezési területről a felszíni- és csapadékvizek részben útburkolat építésével egyidejűleg, részben előzetesen kiépített nyílt árkokkal kell elvezetni a befogadóig. A vízszállító kapacitását a végbefogadóig kell ellenőriztetni. Az övárok és a nyílt árokrendszer létesítése csak vízjogi létesítési engedély alapján kivitelezhető.

(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(12) A tervezési területen belül a középfeszültségű hálózaton kívül valamennyi közműhálózatot (a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint a vezetékes hírközlési hálózatot is) föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(13) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi

nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény (antenna) elhelyezése építési engedély alapján történhet. (A tervezési területen belül vezeték nélküli, közcélú létesítmény elhelyezése nem javasolt, de nem tiltott. Közcélú antenna elhelyezésének építési engedély kérelméhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell.)

(15) Vezetékes hírközlési létesítmények kivitelezését csak földalatti fektetéssel szabad engedélyezni.

(16) Az országos mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozást be kell tartani.

(17) A Piliscsaba-Tinnye közötti út mentén lefektetett korábban katonai, ma MATÁV kezelésű 2 db távközlési földkábel nyomvonalát pontosan meg kell állapítani és azt figyelembe kell venni.

TINNYE ÉSZAKI TERÜLETE ^[8]

05/36; 03/18; 05/3-15; 010/10

Helyrajzi szám alatti teikek alkotta terület szabályozási terve

38. §

A rendelet hatálya

A jelen kiegészítés Tinnye 05/36; 03/18; 05/3-15; 010/10 helyrajzi számú területekre (a továbbiakban: a terület) terjed ki.

Jelen rendelet kizárólag a szabályozási tervekkel (1; 2; 3; 4 sz. melléklettel) együtt érvényes.

39. §

Az előírások alkalmazása

Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasznáini, telket és területet alakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint rendeltetést módosítani valamint ilyen célokra építésügyi hatósági engedélyt adni csak a jelen előírásoknak és a mellékletének megfelelően szabad. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési követelmények (továbbiakban: OTÉK) a Helyi Építési Szabályzat, valamint az ide vonatkozó általános érvényű rendelkezések illetve a

szakhatóságok előírásait kell figyelembe venni.

Az építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét a 46/1997(XI.29.) KTM rendelet 9. §. tartalmazza, a képviselőtestület ezt a kört nem kívánja bővíteni.

40. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási tervben kötelezőnek ket tekinteni:

a.) a szabályozási vonalakat,

b.) az építési hely határát,

c.) az övezet jellemzőit,

d.) az építési övezetek határait,

e.) a zöldfelület kialakításának kötelező elemeit,

f.) a környzeti feltételeket,

g.) a telekalakításra vonatkozó szabályokat,

h.) az építési vonalakat.

(2) A 3. § (1) bekezdésében nem említett elemek irányadóak, ezért azok a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatóak.

(3) Az építési övezetek elnevezését, jelölését az övezeti paraméterek változatlanul hagyásával Tinnye Község Önkormányzatának Polgármesteri hivatala saját hatáskörében egységes nyilvántartási rendszer érdekében megváltoztathatja.

41. §

A terület felhasználása

Az 1. § (1) bekezdés szerinti terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) beépítésre szánt területek

- kertvárosias lakóterület - KEL

- központi vegyes terület - KV

b) beépítésre nem szánt területek

- közlekedési terület - K

- zöldterület - KP

- erdőterület - E

42. §

A belterületi határ módosítása

Belterületbe kerül Tinnye 05/36; 03/18; 05/3-15: 010/10 helyrajzi számú területe, a Szabályozási tervek szerinti lehatárolással.

II. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI

43. §

A lakóterületre vonatkozó általános előírások

(1) A parkolást, gépkocsi tárolást a 11. §. (5) bekezdés előírásai alapján kell megoldani. A parkolókat, gépkocsi tárolókat lehetőleg az épületben vagy a terepszint alatt kell kialakítani.

(2) Az egyes lakótelkek körül csak áttört kerítés építhető. Az épületek engedélyezési tervéhez a szükséges támfalak, kerítések terveit, továbbá a tereprendezésre és a környezetalakításra vonatkozó terveket is el kell készíttetni.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.

(4) Amennyiben a domborzati viszonyok indokolttá teszik, és igény van rá, az övezetben az utcavonaion terepszint alatti építményként, a kerítéssel, támfallai egybeépítve, gépkocsi tároló építhető. A lakó és egyéb épületet ekkor is csak az uicavonaltól illetve a szomszédos telekhatártól megállapított építési távolság megtartásával lehet elhelyezni.

(5) Építési engedély akkor adható ki, ha a telek teljes közműellátottsággal rendelkezik, részletesebben lásd a 16. §.-nál.

(6) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- csérje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(7) Telken belül több lakóépület, vagy lakóépület csoport elhelyezése esetén, a közöS használatú kertek engedélyezési terv részeként készülő kertészeti tervek alapián alakíthatók ki. (A kertészeti terv Kkertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finem tereprendezési tervet, kitűzési tervet, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészekat tartalmazza.) Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággai rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet (1996. évi LVIII. tv.).

(8) Az övezeten belül, a Szabályozási terven Növénybeültetési kötelezettség"-gel jelölt részen (Jászfalura vezető út mentén 15m-es sáv) háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet telepítendő.

(9) Az övezeten belül, a Szabályozási terven »megtariandd növényzet" -tel jelök területen a meglévő növényállomány megtartandó, a területerészen belül épületek, építmények nem helyezhetők el.

(10) A terepszint alatti létesítmények (pl.: teljesen vagy részben földbe süllyesztett garázsok) felett legalább 0,4 m vastagságú földfeltöltéssel tetőkert alakítandó ki. A tetőkert felületének legalább felét legalább kétszintű (gyep- és cserjeszint) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. A tetőkert felülete a kötelező legkisebb zöldfelület számításba 50%-kal vehető figyelembe.

(11) A gyepráccsal borított parkoló területe a kötelező zöldfelület számításba 50%- kal vehető figyelembe. Egyéb burkolt felület — gyephézagos betonburkolat, kavics stb. — a kötelező legkisebb zöldfelület számításba nem vehető figyelembe.

44. §

Szabadonálló beépítésű, kertvárosias lakóterület

KEL-SZ/1500

(1) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportlétesítmény helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. szintter.	max. építm.m. (m)
KEL/SZ/1500	1500	25*	15	60	SZ	0,4	6,0

SZ: szabadonálló beépítési mód

*Nem téglalap alakú telkek esetében az minimális átlagos telekszélesség

(3) Az előkertek 5 m (lejtős területen az utca hegy felöli oldalán 6 m), az oldalkertek legalább 5 m, a hátsókertek legalább 20 m (a *-gal jelölt helyeken 10 m) méretűek legyenek. A tervezett épületek csak magastetővel, illetve alacsonyhajlású magastetővel engedélyezhetők.

(4) A tervezett funkciókat egy építési egységben kell ethelyezni, különálló épület (garázs, műhely, stb.) nem építhető. A lakóépületek földszintjén maximum 50 m-es kereskedelmi-, szolgáltató egység létesítése engedélyezhető a szakhatósági előírások betartásával.

(5) Ahol a szabályozási tervlapon kötelező építési vonal van jelölve, ott a lakó és egyéb épületek homlokzatát vagy ennek egy szakaszát ezen a vonalon kell elhelyezni.

45. §

Csoportos beépítésű kertvárosias lakóterület

KEL-CS/26 000

(1) A kertvárosias lakóterületen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény és sportlétesítmény helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. szintter.	max. építm.m. (m)
KEL-CS/20000	20000	100	15	60	SZ, I, Z	0,4	7,6

CS: csoportos beépítési mód

(3) Az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál a szabályozási tervlapon feltüntetett értékeket kell figyelembe venni (15 m - 50 m). Az elhelyezendő épületek csak magastetővel, illetve alacsonyhajlású magastetővel engedélyezhetők.

(4) Egy telken belüli maximum 40 lakás építhető, és csoportházak, lakóépületek csak beépítési terv, és az egész épületegyüttesre vonatkozó engedélyezési terv alapján hagyhatók jóvá.

(5) Az épületeket telken belül, vegyes beépítési módon, egymáshoz képest szabadonállóan, ikresen és zártsorúan is el lehet helyezni, az OTÉK előírásainak betartásával,

46. §

Központi vegyes terület

KV-SZ/1500

(1) A központi vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban központi kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, valamint egyéb szórakoztató, kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportlétesítmény helyezhető el. Az egyéb rendeltetésű épületen belül elhelyezhető a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára szolgáló lakás is.

(2) A központ vegyes terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Övezeti jel	min.kialak. telekter. (m²)	min.kial. telekszél. (m)	max.beép. arány (%)	min. zöldf. arány (%)	beépítési mód	max. szintter.	max. építm.m. (m)
KV-SZ/1500	1500	25	25	60	SZ	0,6	7,5

SZ: szabadonalié beépítési mód,

(3) Az épületegyüttest az utcák felől 5 m-es előkerttel és legalább 20 m-es hátsókerttel kell elhelyezni. Az elhelyezendő épületek csak magastetővel, illetve alacsonyhajlású magastetővel engedélyezhetők.

(4) Ahol a szabályozási tervlapon kötelező építési vonal van jelölve, ott a lakó és egyéb épületek homlokzatát vagy ennek egy szakaszát ezen a vonalon kell elhelyezni.

(5) A parkolásra vonatkozó előírásokat a 11. §. tartalmazza.

(6) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkaimazásával kell kialakítani.

(7) Intézmények kertjeinek, zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó terveket az engedélyezési terv részeként készülő kertészeti terveknek kell tartalmazniuk. (A kertészeti tery kertrendezési tervet, ndvénykiliitetési tervet, finom tereprendezési tervet, kitűzési tervet, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket tartalmazza). Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet (1996. évi LVIII. tv.).

47. §

Lakotertieten és központi vegyes területen biztosítandó környezeti feltételek

(1) A levegő terhelését okozó létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rend. előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(2) A (II. 14.) Korm. rend. szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2.sz. melléklet) kizárólag akkor engedélyezhetők, ha védőövezetük lakóterületet, üdülőterületeket, rekreációs célú különleges területeket és vegyes területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl.: oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el.

(3) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek nem folytathatók.

(4) Kellernetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek nem folytathatók.

(5) Kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a “B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők.

(6) A felszín alatti vizek minőségéről szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt engedéllyel folytathatók. Az övezet területe a Korm. rendelet szerinti “B” érzékeny besorolású terület.

(7) Új lakó- és vegyesterületek kizárólag a csatornahálózat kiépítése után alakíthatók ki.

(8) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek és csapadékvizek befogadóba, közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe ném vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket és csapadékvizeket befogadóba, közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, ill. előkezelni kell.

(9) Feltöltések kialakítására kizárólag taiajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(10) Lakó- és vegyesterületeken nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek.

(11) Lakó- és vegyesterületeken veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(12) A kereskedelmi- és szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező környezeti zajszint a létesítmények telekhatáránál nappal (6:00-22:00) az 50dB-t, éjjel (22:00-6:00) a 40dB-t nem haladhatja meg.

III. BEÉPÍTÉSRE MEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELSÍRÁSAI

48. §

Közlekedési területek és létesítmények

(1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) A közlekedési, és a védőtávolságba eső területre vonatkozó építésügyi hatósági engedély kiadása, a területen belüli építési tevékenység folytatása csak az illetékes közlekedési hatóság előírásai szerint, és hozzájárulásával történhet.

(3) A 11107 sz. út tervezési területtel határos szakasza mellett új telekhatár és kerítés az út tengelyétől 15 méterre, épület 30 méterre lehet.

(4) Belterületbe vonás esetén az útterület belterületbe vonása csak a lakott területi forgalomszabályozás (közvilágítás, járda) egyidejű bevezetése mellett, és a közütkezelő hozzájárulásával történhet.

(5) A kiszolgáló közutak szabályozási szélessége 16 méter.

(6) Az OTÉK előírásainak megfelelő parkolé-mennyiséget teiken belül kell biztositani.

49. §

Zöldterületek

(1) A Szabályozási terven zöldterületként (KP) lehatárolt területen a pihenést szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, köztéri műalkotások, szobrok, ívó-, ill. díszkutak stb.) helyezhetők el.

(2) A zöldterületen épületek nem helyezhetők el.

(3) A zöldterület legalább 90 %-át növényzettel borítottan kell kialakítani.

(4) Zöldterület kizárólag kertészeti kiviteli terv alapján alakítható ki. (A kertészeti kiviteli terv kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, finom tereprendezési tervet, kitűzési tervet és költségvetési tervet, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket tartalmazza.) Kertészeti tervet kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök készíthet (1996. évi LVIII. tv.)

50. §

Erdőterület

(1) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

(2) A Szabályozási terven erdőterületként lehatárolt területen kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények, (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények) helyezhetők el, amelyek az erdőt rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(3) Erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi azt szükségessé.

V. ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSOK

51. §

Feltétel teljesítéséhez kötött építés

Az 11107-es sz. út mellett lévő hulladékierakóhely 1000 m-es körzete a külterületi szabályozási terven a feltétel teljesítéséhez kötött építési terület alá esik. A tervezési területünk egy része ebbe beletartozik. Mivel a nulladéklerakóhely megszüntetése megtörtént, ez a tilalom megszünt.

52. §

Régészeti lelőhelyek védelme

A Jászfaluba vezető út mindkét oldalán feltehetőleg régészeti lelőhelyek vannak. Amennyiben a jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni, és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

53. §

Közműellátás, közműlétesítmények

(1) A közműhálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK. előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell, A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Épületek építésére a teljes közműellátás (villamosenergia ellátás, vízellátás, közcsatornás szenny- és csapadékvíz elvezetés, földgázellátás és távközlés) biztosítása esetén adható engedély.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig az összes közmű elheivezéssi lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(6) A tervezési területen vállalkozásként csak olyan tevékenység engedélvezhető, amelynél a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége a közcsatornára való rákötési — előírásoknak megfelelő. Ettől eltérő vállalkozás csak úgy engedélyezhető, ha a keletkező szennyvíz előtisztítását is megoldják saját telken belül és a csak így előtisztított szennyvizet lehet a közcsatornába beengedni.

(7) Meredek domboldalról lezúduló vizeket szükség esetén övárok létesítésével kell elvezetni a beépítésre szánt terület védelme érdekében.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) A tervezési területeken a középfeszültségű hálózat föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, de a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok, valamint a távközlési hálózat területgazdálkodási szempontbéi, az arculatforrnálás érdekében, az utca-bútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

54. §

Talajbaillesztési előírások

(1) A táji adottságok megőrzése és az erózió elleni védelem miatt az övezetben a tereprendezés során 2m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 30°-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 2 m-nél magasabb feltöltések, bevágások a rézsűk megosztásával (több rézsű kialakításával) alakíthatók ki.

(2) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. A rézsűk erózió elleni védelme szempontjából terjedő tövű cserjékkel való beültetése ajánlott.

(3) A Szabályozási terven erdőterületként, ill. lakóterületen belül megtartandó növényzetként jelölt területeken levő növényzet védelméről, gondozásáról a tulajdonos gondoskodni köteles.

(4) Új utak kétoldali zöldsávval, ill. fasorral alakíthatók ki. Az utak használatbavételi engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az útmenti zöldsáv telepítése megtörtént.

(5) A parkolók mind közterületen, mind magántulajdonú telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1db, kétszer iskolázott fa ültetendő.

(6) Az alkalmazásra javasolt növényfajok listáját az 4. sz. melléklet tartalmazza.

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. § (1) Ez a rendelet 2000. május 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyek esetén kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv jóváhagyásval az Összevont Rendezési Tervről szóló 1996. évi 7. Ör.sz. rendelete hatályát veszti.

(3) Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki

· építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez,

· építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát az engedélytől eltérő módon végez, vagy végeztet.

56. § [1] Módosította az 1/2001. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[2] Módosította a 9/2002. (X. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[3] Módosította az 1/2001. (II. 16.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[4] Módosította a 2/2002. (II. 18.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[5] Módosította a 2/2002. (II. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[6] Módosította a 11/2002. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[7] A „Makkfa dülő” területekkel kapcsolatos szabályozás tartalmával a rendelet kiegészítésre került. A kiegészítést a 10/2001. (XI. 29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

[8] A „Király-völgyi” területekkel kapcsolatos szabályozás tartalmával a rendelet kiegészítésre került. A kiegészítést a 4/2002. (VII. 12.) önkormányzati rendelet tartalmazza.