Tinnye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2017.(XII.1.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 31


Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről


Tinnye Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a 33. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK



1. § (1) E rendelet célja Tinnye sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) egyes településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Tinnye településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Tinnye egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.



2. § E rendelet hatálya Tinnye teljes közigazgatási területére terjed ki.


3. § E rendelet alkalmazásában:         


  1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
  2. valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; (Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.);
  3. az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
  4. harsány, rikíó szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
  5. reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;
  6. reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai


4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Tinnye helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.


  1. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése


5.§ (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

  • hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Tinnye Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,

e) a kezdeményezés indokolását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét/megnevezését;

b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,

e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.


  1. Nyilvántartási szabályok


6. § (1) A helyi védett értékekről Tinnye Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

  • a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
  • a védelem típusát,
  • a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
  • a védelem rövid indokolását,
  • a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
  • a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
  • a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
  • a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.


7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.


  1. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése


8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.



  1. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, településképi továbbá a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos követelmények


9. §  (1) A helyi területi védelem az 1.a mellékletben meghatározott területre irányul.


 (2) Az 1.a. mellékletben meghatározott területi védelem alatt álló területre vonatkozóan a helyi építési szabályzatban biztosítani kell

a) az érintett utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellegének és

b) a hagyományos oldalhatáron álló beépítés

fennmaradását.

(3) A védelem alatt lévő, felhagyott temetők területeire kertészeti tervet kell készíteni, és a terü3eteket a terv szerint kell rendezni.

(4) A helyi területi védelemmel érintett területen sajátos építményfajták any4ghasználatának illeszkednie kell a fennálló épületek és kerítések hagyományos anyaghasználatához.


  1. Az egyedi védelem meghatározása


10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.


  1. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények


11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni.

(3) Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(4) Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

(5) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem építhető, a kialakult telekviszonyok nem változtathatók meg.

(6)A védelemmel érintett telken új építmény tömege, sziluettje nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(7) Az egyedi védelemmel érintett építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a (2)-(6) bekezdésekben foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók illetve tevékenységek végezhetők.



  1. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek


12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;

b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.



III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK



13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. mellékletben ábrázolt településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területek elnevezése:

a) ősi falumag,

b) átalakuló és beépülő lakóterület,

c) gazdasági terület,

d) külterület.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények


14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének egyaránt illeszkednie kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez.

(5) A magastetős – illetve részben magastetős - épület tetőhéjalásnál elsődlegesen a hagyományos cserép, betoncserép, bitumenes zsindely illetve zöldtető alkalmazása javasolt.

(6) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.

(7) Építmény, sajátos építményfajta, egyéb műszaki berendezés elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban és a településképi arculati kézikönyvben (a továbbiakban: kézikönyv) foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(8) Az (1)-(7) bekezdésekben szereplő általános követelményeket a jelen rendeletben meghatározott egyedi szabályok hiányában kell alkalmazni.


(9) Az egyben helyi területi védelem alatt álló területen meglévő épület tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítása, homlokzati kiosztása, anyagválasztása, építészeti díszítő elemei a kialakult utcakép meghatározó elemei, így a (2) és (4) bekezdésben foglalt illeszkedés során ezen épületeket kiemelten figyelembe kell venni.

15. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt építmény rendeltetése indokolttá teszi, de ebben az esetben sem alkalmazható homogén falszerű felület.

(2) Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(3) Az áttört kerítés az utcában kialakulthoz illeszkedő módon

a) növényekből természetes,

b) teljesen áttört drótfonatos, vagy

c) 1/3 lábazat és 2/3 áttört résszel kialakított oszlopos

kialakítású lehet.

(4) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.


  1. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények



16. § (1) A ősi falumag TSZM területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület tömegformálása az utcában jellemző egyszerű tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(3) A tető tömegformálása során az utcára jellemző tetőforma, tetőgerincirány, és az utcában jellemző tetőhajlásszög alkalmazása megengedett, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) Az új lakóépület magastetős kialakítással építhető, az épületek fedésére hullámpala, műanyag hullámlemez és bádoglemez nem alkalmazható.

(5) Terepszint alatti építményen külső lejárata az utcai homlokzaton nem  létesíthető.

(6) Napelemek a tetőszerkezet déli tetősíkjában helyezhetők el.


17. § (1) Az átalakuló és beépülő lakó TSZM területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (5) bekezdések tartalmazzák.

(2) Az épület tömegformálása az utcában jellemző változatos tömegformáláshoz illeszkedő módon alakítható ki, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(3) A tető tömegformálása során az utcára jellemző tetőforma, tetőgerincirány, és az utcában jellemző tetőhajlásszög alkalmazása megengedett, a kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.

(4) Napelemek a tetőszerkezet déli tetősíkjában helyezhetők el.

(5) A TSZM területen belül a helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) üdülőövezetbe sorolt területen igényesen kialakított, a település építési hagyományainak megfelelő, magastetős épület építhető. Az épület fedésére hullámpala, műanyag hullámlemez és bádoglemez nem alkalmazható.


18. § (1) A gazdasági TSZM területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) A homlokzat színezése során nem alkalmazhatók harsány, rikító színek.

(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(4) A magastetős – illetve részben magastetős - épület tetőhéjalásnál elsődlegesen a hagyományos cserép, betoncserép, lemezfedés illetve zöldtető alkalmazható.

(5) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.

(6) Zöldfelületek kialakítása során

  • a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzettel kell kialakítani;
  • a telkeken az egyes telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő a 3. melléklet figyelembevételével;
  • a parkolók fásítva alakítandók ki, 5 pakolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.


19. § (1) A külterület TSZM területek egyedi építészeti követelményeit a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.

(2) Építmény a helyi hagyományoknak megfelelő tájba illeszkedő anyaghasználattal és színezéssel valósítható meg.

(3) Épület homlokzati anyaghasználatában - a (2) bekezdéssel összhangban - fa, fém, tégla és az egyéb természetes anyagok alkalmazhatók, a színhasználatban a természeti környezetbe illő természetes, anyagszerű színek alkalmazhatók.

(4) Mezőgazdasági területen kerítés csak sövénnyel vagy cserjesávval takart drót fonatból vagy fából készíthető.

(5) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen épület, építmény csak tájba illeszkedő, hagyományos szerkezetű,  magastetős,  35°-45° tető hajlásszögű kialakítású lehet.




  1. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

 

20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület TSZM területek.

Villamosenergia-ellátás


(2) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelõre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetõség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetõleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszú távon a villamosenergia  közép- és kisfeszültségû, valamint a közvilágítási hálózatokat – amennyiben műszakilag az lehetséges - földkábelbe fektetve kell építeni.

Földgázellátás

(3) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni, nyomásszabályozó szekrény alkalmazásával, annak kerítésbe, vagy épület falába való beépítéssel.


Megújuló energiatermelő létesítmények

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés

(5) Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény, egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

(6) Vezeték nélküli szolgáltatás antennái nem telepíthetők védett természeti területen, ökológiai hálózat részét képező magterületen, tájképvédelmi területen, Natura 2000 területen.

(7) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca    fásítási és utcabútorozási lehetõségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

Közvilágítás

(8) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(9) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.

Egyéb műszaki berendezések

(10) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(11)  Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.


21. § (1) Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.





  1. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények


22. §(1) (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. Fasorban a telepítési tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld sávok a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.

(3) Az övezetben új zöldterületek kialakítása, illetve meglévő zöldterületek átépítése közterület-alakítási terv alapján történhet.

(4) Új közlekeédsi célú közterület (út) legalább egyoldali zöldsávval, és fasorral alakítandók ki.

(5) Kivágott, elhalt, eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni.

(6) A napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők (Fraxinus, Acer fajok), a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(7) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos alakformájú koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

(8) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.

(9) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(10) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.



  1. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények



23. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés nem közterületen az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el, egyenként legfeljebb 0,5 m2 területtel. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés zöldterületen, országos, vagy helyi védelem alatt álló építményen, az épületek közterületről látható homlokzatain, kerítésen, előkertben nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetményeket.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, ahol az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(5) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetőberendezésnek szervesen illeszkednie kell a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban kell lennie az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(6) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények


24. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.


  1. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken


25. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr. rendelkezései szerint szabad.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

a) oktatási intézmények 200 méteres környezetében,

b) a helyi védelem alatt álló területen, építményen, és 50 méteres környezetében.

(4) Reklámhordozó a kialakult településképet negatívan nem befolyásolhatja.


  1. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok


26. § (1) A 25. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Közművelődési célú hirdetőoszlopra és információs célú berendezésre vonatkozó szabályok


27. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop az Rr.-ben meghatározott területeken létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

(2) Nem információs célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben


28.  § (1) Tinnye szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


29. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


30. § Jelen rendelet előírásai szerint Tinnye közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


31. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.


32. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.


VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


33. §  (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében …. előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének …%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.


34. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.


IX. FEJEZET


ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK




35. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.


  1. Hatályon kívül helyező rendelkezések


36. § Hatályát veszti Tinnye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Tinnye Községhelyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2000. (….) rendeletének

  • 6. § (7) és (10) bekezdése,
  • 9. § (5) bekezdése,
  • 11. § (6) bekezdése,
  • 12. § (6) bekezdése,
  • 19. § (3)-(4) és (8) – (11) bekezdése,
  • 21. § (9) bekezdése,
  • 22. § (2) bekezdésében a „tájbaillő,” szövegrész,
  • 25. § (4) bekezdés 3. mondata,
  • 28. § (8) bekezdése,
  • 28. § (12) bekezdés b) pontja,
  • 28. § (13) bekezdés b) pontja,
  • 28. § (1) bekezdése,
  • 29. § (5) bekezdése,
  • 30. § (4)- (7) bekezdései.



………………………………………                               ……………………………………..

      Krix Lajos polgármester                                                       dr. Imre Gábor jegyző