11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.

(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

12 .§ (1) A képviselő-testület:

a. zárt ülést tart az Mötv. 46. §(2) bekezdés a) és b) pontja alapján

b. zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján

(2) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a. polgármester,

b. bármelyik képviselő,

c. az önkormányzat bizottsága

d. jegyző, aljegyző

a. az érintett személy

(3) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A zárt ülésen az Mötv.46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

Az ülések tervezése, előkészítése

13 .§ (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberi ülésére.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a. polgármester

b. képviselő

c. bizottsági tag

d. intézmény vezető

e. jegyző

f. aljegyző

(3) A munkaterv tartalmazza:

a. az ülés várható időpontját, helyét

b. a napirendek címét

c. az előterjesztés készítőjének megnevezését

d. a napirend előterjesztőjének megnevezését

e. szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését

f. a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

Az előterjesztések

14 .§ Előterjesztésnek minősül:

a. a határozat-tervezet,

b. a rendelettervezet,

c. a beszámoló,

d. a tájékoztató.

15 .§ (1) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.

(2) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 3. napig a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek célszerű tartalmaznia:

a. az előterjesztés címét és előadóját,

b. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,

c. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

d. a döntési javas latot és indokait

e. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

f. a határidő, a végrehajtásé11és ellenőrzésért felelős megjelölését.

16 .§ (1) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a. a polgármester,

b. a jegyző,

c. az aljegyző

d. a települési képviselő

e. az Ügyrendi Bizottság

f. a Településfejlesztési bizottság

(2) Az Ügyrendi bizottság nyújtja be a

a. Összeférhetetlenségi

b. Fegyelmi ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket

(3) A Települési Fejlesztési Bizottság nyújtja be a

a. településfejlesztéssel kapcsolatos

b. zöldterületek fenntartásával fejlesztésével kapcsolatos előterjesztéseket

17 .§ Kizárólag írásban nyújthatók be a 16. §-ban felsorolt előterjesztések.

18 .§ Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

19 .§ (1) A képviselő-testületi meghívóval - lehetőség szerint - kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

Az ülések összehívásának rendje

20 .§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül 10 munkanap időtartamot meghaladó távollét.

21 .§ (1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal kell az érdekelteknek megküldeni.

22 .§ Az ülésre meg kell hívni:

a. a képviselőket,

b. a jegyzőt,

c. aljegyzőt

d. a napirendi pontnál érintett ügyintézőt,

e. a napirendi pontok előterjesztőit,

f. azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja,

g. az önkormányzati képviselők választásán az utolsómandátumot szerzett képviselőt követő mandátumot nem szerzett képviselőjelöltet,

23 .§ (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) Tanácskozási joggal vesz részt:

a. jegyző, aljegyző, külsős alpolgármester

b. akinek, vagy akiknek részvételét a polgármester, illetőleg a napirendi pont előadója szükségesnek tartja.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

Határozatképesség

24 .§ (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az elnök az ülést 30 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

25 .§ (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

Az ülés vezetése

26 .§ A polgármester akadályoztatása, illetve a döntéshozatalból való kizárása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. Amennyiben az alpolgármester akadályozott az ülés vezetésében, akkor az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést az adott napirend idejére.

27 .§ Az ülés vezető jogköre:

a. megállapítja az ülés határozatképességét,

b. kijelöli a jegyzőkönyv hitelesítők személyét,

c. javaslatot tesz az. ülés napirendjére,

d. tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

e. javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,

f. szünetet rendelhet el.

g. megnyitja a vitát,

h. lezárja a vitát,

i. szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,

j. lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

k. rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, a rendzavaró hallgatóságot,

l. bezárja az ülést.

28 .§ (1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

(2) Az ülés vezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést bármikor módosíthatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőn kívül a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezésiek sorrendjében köteles megadni.

29 .§ (1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a. az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b. az előterjesztéssel kapcsolatban állásfoglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c. az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d. vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e. módosító javaslatok megtétele,

f. döntés a módosító javaslatokról,

g. döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

30 .§ (1) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek

(2) Egy napirendi pont esetében maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a. a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b. ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget az ülés vezetője biztosítja

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(6) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

A tanácskozás rendjének fenntartása

31 .§ (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása

b. rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít

c. figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt rója meg erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A döntéshozatali eljárás

32 .§ A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

33 .§ A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a. feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b. informális jelentés tudomásul vételéről

c. interpellációra adott válasz elfogadásáról.

34 .§ (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról időrendi sorrendben dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(4) Ha a képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

35 .§ (1) Szavazni csak személyesen lehet. (2)A szavazás általában nyíltan történik.

(3) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen” - nel vagy „nem"-mel történhessen.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők szavaznak.

(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri az ülés vezetője köteles megismételtetni.

36 .§ (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a névszerinti szavazásról készült listát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37 .§ (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a. az ülés vezetője,

b. bármely képviselő.

(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön helyiségben történik.

(4) Titkos szavazásnál a Ügyrendi bizottság szavazatszámláló bizottságként jár el.

(5) A Ügyrendi bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a. szavazás helyét, napját

b. a bizottság tagjainak nevét, aláírását

c. a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

d. a javaslatra igennel és nemmel leadott szavazatok számát

38 .§ (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az ülésén határozatban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról.

A képviselő-testület határozatai

39 .§ (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. Zárójelben meg kell jelölni a határozat meghozatalának hónapját és napját.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a. a képviselő-testület megnevezését,

b. a „határozata" kifejezést,

c. a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d. a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére:

Újkenéz Község Önkormányzata Képviselőtestületének

.../20..(....hó...nap) határozata

a háziorvosi beszámoló elfogadásáról

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a. a képviselő-testület döntését,

(5) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(6) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:

a. a határozat számát,

b. a határozat meghozatalának időpontját,

c. a határozat tárgyát,

(7) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Az önkormányzati rendeletalkotás

40 .§ (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a. települési képviselők

b. önkormányzati bizottság elnöke

c. polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

d. a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői

(3) A rendelet tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve az önkormányzati hivatal tárgyi szerint érintett köztisztviselői készítik el.

41 .§ (1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést követően a rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét

b. a rendelet-tervezet teljes szövegét.

42 .§ A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

43 .§ A rendeletet az önkormányzat hivatalában található hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a hivatalban ügyfélfogadási idő alatt bárki által megtekinthetők legyenek.

44 .§ A rendelek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

45 .§ (1)A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni

(2) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:

a. a rendelet tárgyát,

b. a rendelet számát.

c. megalkotásának időpontját,

d. hatálybalépésének időpontját,

e. az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás időpontját.

Kérdések, interpellációk

46 .§ (1) A képviselők a polgármesternek, alpolgármesternek a bizottság elnökének, a jegyzőnek aljegyzőnek önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 munkanapon belül írásban adja meg válaszát.

47 .§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottság elnökéhez. a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 8 munkanapon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak --- legfeljebb 10 percben - viszontválaszra van joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik

(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

A képviselő-testület jegyzőkönyve

48 .§ A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két eredeti példányban készül.

49 .§ (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza

a. ülés számát, helyét és időpontját,

b. a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

c. a napirend előtti felszólalásokat,

d. napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

e. a döntési javaslatokat,

f. a döntéshozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,

g. az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket.

50 .§ A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a. meghívó,

b. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készültjegyzőkönyv és mellékletei,

d. a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor.

51 .§ (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a Jegyző vagy a jegyző által megbízott aljegyző, és két hitelesítő írja alá.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.

52 .§ (1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és az arról készültjegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a titkos ügykezelés szabályai szerint elkülönítve kell tárolni, őrizni.

78. § (l) Az önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja át véleményezésre. A bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül alakítja ki álláspontját és te1jeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(2) A településen működő roma nemzetiségi egyesülettel való együttműködés során a kezdeményezések kezelésére az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaz

(3) Az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges helyi ség és ingó vagyontárgyak használatára vonatkozó rendelkezéseket, működési feltételeket az köztük létrejött együttműködési megállapodás keretein belül biztosítja.

79. § (1) Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Újkenéz Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2014 .(X.27.) önkormányzati rendelete.

Dicső Zoltán sk. polgármester

Dr. Szakács Péter sk. aljegyző

1. melléklet a 17/2015. (X.26.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdéséhez

Az Önkormányzat szakágazati besorolása szerinti alaptevékenysége, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

2. melléklet a 17/2015.(X.26.) önkormányzati rendelet 62. § (4)bekezdéséhez

Ügyrendi Bizottság Alapvető feladatai

1) Felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat tételére.

2) Igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről.

3) Nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról.

4) Gondoskodik a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatok hozzáférhetővé tételéről.

5) Gondoskodik a vagyonnyilatkozat kezelésére, adatvédelmére vonatkozó technikai szabályok betartásáról.

6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére.

7) Ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.

8) A képviselő-testületi ülésen tartandó titkos szavazás során ellátja szavazással szavazatszámlálással és annak eredményének megállapításával kapcsolatos feladatokat

9) Átveszi és nyilvántartja a képviselő igazolásokat a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételről

3. melléklet a 17/2015.(X.26.) önkormányzati rendelet 63. § (3)bekezdéséhez

Településfejlesztési Bizottság alapvető feladatai:

véleményezi:

javaslatot tesz:

1. az önkormányzat település rendezési eszközeire vonatkozó javaslatot

2. a piac- és vásár működtetésével kapcsolatos rendeletalkotást

3. a közterületek hasznosítására vonatkozó javaslatot

4. községfejlesztési javaslatokat

5. önkormányzati vagyonnal összefüggő rendeletalkotást

6. az önkormányzati építési beruházások megvalósítására irányuló javaslatot

7. a településen folyó szelektív hulladékkezelési közszolgáltatást

8. a község közbiztonságának helyzetét, az erről szóló beszámolót

1. településfejlesztési elképzelésekre

2. zöldterületek fenntartására és fejlesztésére, ilyen irányű pályázatok előkészítésére és benyújtására a képviselő-testületnek, közreműködik azok elkészítésében

1. számú Függelék

Képviselő-testület tagjai: Dicső Zoltán polgármester

Mihalkóné Móré Erika alpolgármester Jármi Attila

Mártha Gusztáv Petróczi Károly Lakatos Zoltán

Majoros Zoltánné képviselők.

Ügyrendi bizottság: Mártha Gusztáv elnök

Majoros Zoltánné Kósa Zoltán tagok

Településfejlesztési Bizottság: Jármi Attila elnök

Lakatos Zoltán

Mártha Gusztáv tagok.