Az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről.

Általános indokolás

Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv 23. §.-a alapján a helyi Önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

Az Országgyűlés a 201920. évi XC. tv-el rendelkezett Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről.

A törvény szabályozza – többek között – a központi költségvetés és a helyi Önkormányzatok kapcsolatrendszerét. Megállapítja a központi hozzájárulások és támogatások fajlagos összegeit. A költségvetési törvény kihirdetésre került, és az alapvető rendelkezések 2021 január 1.-én léptek hatályba. Az Államháztartási törvény értelmében a költségvetési rendeletet a hatályba lépést követő 45. napig (2021. február 15-ig) kell a Képviselő-testület elé benyújtani.

A 2021. évi költségvetés összeállítására az alábbiak figyelembevételével került sor.

1./ A költségvetési rendelet megalkotását meghatározó jogszabályi rendelkezések:

Jelenleg több olyan törvény, kormányrendelet van hatályban, mely önkormányzatunk ez évi költségvetését jelentősen befolyásolja, szerkezetét meghatározza. Ezek a jogszabályok: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény/ (a továbbiakban: Áht.) továbbá Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet.. A költségvetés készítésekor alapvetően ezeket a jogszabályokat kellett végrehajtani.

Az Áht-ben foglaltak szerint a jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester 2021. február 15-ig terjeszti be a Képviselő-testületnek.

Az Áht meghatározza a költségvetés szerkezetét, amelynek értelmében az Önkormányzat, az Önkormányzati Hivatal és valamennyi intézmény rendelkezik önálló költségvetéssel. Az Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az Önkormányzati Hivatal /esetünkben a Mezőladányi Közös Önkormányzati Hivatal Újkenézi Kirendeltsége/ gondoskodik. Ugyancsak a Hivatal gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzatok korábbiakban felsorolt feladatainak ellátásáról.

2013 óta már nemcsak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek rendelkeznek számlaszámmal és adószámmal, hanem az önállóan működő költségvetési szervek is, maga az Önkormányzat is és a nemzetiségi önkormányzatok is. Mind az önállóan működő, mind pedig az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek valamint az önkormányzatnak is elemi költségvetést kell készíteni a költségvetési rendelet jóváhagyását követően, melyet a polgármester hagy jóvá.

Az utalvány ellenjegyzésére 2012. évtől nincs szükség, ezáltal minden felelősség az utalványozóra hárul. Nagyobb hangsúlyt kap a kötelezettségvállalás, kötelezettséget vállalni csak a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére lehet, és utalványozni is csak érvényesen azt az összeget lehet, melyre a kötelezettségvállalás megtörtént. Természetesen szükség van emellett a teljesítés igazolásra is. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.

A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem épül be az Önkormányzat költségvetésébe.

2013. január 1-jétől működési hiányt nem tervezhet az önkormányzat.

Az Mötv. e rendelkezésével az volt a jogalkotó szándéka, hogy az önkormányzati, működési célú eladósodásnak gátat szabjon, az államadósság és az önkormányzati adósság elleni küzdelem jegyében.

Ezt támasztja alá az is, hogy Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. § c.) pontja, illetve 10. §.(4) bekezdése szerint működési célra – a jogszabályban meghatározott ügyletek kivételével - kizárólag a naptári éven belül lejáró futamidejű (likvid) hitel vehető fel. Az éven belül lejáró hitelt azonban a költségvetésbe nem kell betervezni.

A költségvetésben külön kell feltüntetni a kötelező feladatokat, a nem kötelező, önként vállalt feladatokat és az állami (államigazgatási) feladatokat, természetesen mindezeket intézményenként is be kell mutatni mind bevételi, mind pedig kiadási előirányzatonként.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései szerint 2013. január 1-jétől a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit kizárólag a számlavezető pénzintézetnél kötheti le.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírja, hogy az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet a törvényben meghatározott kivétellel érvényesen csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Ezen kivételek közzé tartozik a saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése.

Az Önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében szerepeltetett adósság keletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési célról és az ügylet várható értékéről a kormányt előzetesen tájékoztatja, a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében. A hozzájárulás megkéréshez a törvényben előírt feltételeket kell teljesíteni.

Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait kormányrendelet határozza meg.

A költségvetési rendeletek tartalmára és formájára vonatkozóan is az Áht. és a végrehajtására vonatkozó 368/2011.(XII.31.) kormányrendelet tartalmaz előírásokat.

A legfontosabb rendelkezések lényegszerűen az alábbiak:

Az Önkormányzat költségvetését rendeletben /a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését határozatban/ kell megállapítani.

A bevételeket és a kiadásokat előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok – ezen belül kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok - szerinti bontásban kell tervezni a központi költségvetés szerkezetéhez hasonlóan.

A költségvetési rendelet kötelező szerkezetű előírások alapján készülhet.

A költségvetési rendelet tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület és annak illetékes bizottsága elé.

Az önkormányzati intézmények fizetőképtelensége esetén önkormányzati biztost kell alkalmazni.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ának megfelelően a 2021. évi költségvetési rendelet megalkotását az alábbiak teszik indokolttá:

2./ Az Önkormányzat bevételeinek tervezése:

I. Működési bevételek

Itt kerültek megtervezésre többek között az intézményi ellátásból származó bevételek, a bérleti díj, a továbbszámlázott szolgáltatások és az ÁFA bevétel.

A saját bevételek között terveztük a Tornyospálcai Református Diakónia Központ által biztosított szociális étkezők részére vásárolandó ebédek kifizetéséből várható jelentős összegű bevételeket is.

A Digi kft-nek földterület bérbeadásáért, 12 évre, évi 800 000 Ft bérleti díjat számláz 2018-től az Önkormányzat.

Az egyéb bevételeink tételeinek egy része előre nem számítható, ezért az elmúlt évi teljesítés bázisként nem kezelhető.

II. Önkormányzat sajátos működési bevételei

A helyi adók közül a magánszemélyek kommunális adójának mértéke ez évben változatlanul 4 000 Ft/ingatlan.

A helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 1,5 %-a. Az iparűzési adót a2021 évt6ől a NAV szedi be, melynek kompenzációs összegét évi két részletben juttatja vissza a 25 ezer fő lakosságszám alatti településeknek.

A gépjárműadónál jelentősen változnak a szabályok 2020-ben a veszélyhelyzet miatt az állam elvonta a gépjárműadó bevételt az önkormányzatoktól, és ez az elvonás 2021 évre is érvényes.

Nem jelentős összegű bevétel származhat behajtott szabálysértési és közigazgatási bírságokból.

A saját bevételek jelentős része működési célú. Felhalmozási célú bevételként vehetők figyelembe a később említendő bevételek

Magyarország 2021. évi költségvetésének összeállítását az alábbi tényezők határozzák meg.

A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változott meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre került a feladatok és források telepítésének egységessége. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradt feladatok tekintetében a forrásszabályozás átalakítása sem maradhatott el. 2013. évtől új finanszírozási struktúra került kialakításra, mely elszakadt az addigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Megállapítható, hogy önkormányzatunk esetében a központi támogatások összességében nőttek az elmúlt évihez képest. A beszámítás alapján járó kiegészítő összeg az elmúlt évihez képest jelentősen nőtt. Ennek oka, hogy az elmúlt évben beszedett iparűzési adó összege miatt az 1 főre jutó adóerő képesség csökkent, ezzel párhuzamosan a kiegészítés mértéke nőtt

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az alábbiak szerint szabályozza a feladatfinanszírozási rendszert:

III. Az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

Az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatására 53 956 622 Ft támogatást kapunk a központi költségvetésből

A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen a bevételek jogcímei

Településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása, ezen belül

zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladatellátás támogatása

közvilágítás fenntartás támogatása,

köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása,

közutak fenntartásának támogatása

címeken előirányzat került biztosításra.

A fenti jogcímekhez – önkormányzatunk esetében - kiegészítés kapcsolódik a költségvetési törvény alapján. Mindezt figyelembe véve és minden bevételi lehetőséget feltárva került összeállításra a költségvetés tervezete, melynek elfogadásakor felhívnám a figyelmet arra, hogy a bevételi oldal így is tartalmaz feltételesen realizálható tételeket, ugyanakkor belső tartalék a kiadási oldalon nincs, tehát a költségvetés bevételi és kiadási oldalának további emelése nem kezelhető.

A költségvetési törvény 2. mellékletében meghatározott jogcímek szerint az önkormányzatokat az általános működésükhöz és az ágazati feladataik ellátásához támogatások illetik meg. Kiegészítő támogatások illetik meg a települési önkormányzatokat a tv. 3 mellékletében foglaltak szerint. Ennek egy része kötött felhasználású működési, vagy felhalmozási célú támogatás. Ebben a mellékletben találhatóak meg az egyéb kiegészítő támogatások igénybevételének szabályai is. (pld: REKI, de csak rendkívüli esetben.)

A tv. 2. mellékletében az egyes támogatásoknál rögzítve vannak azok a feladatok, amelyeket a települési önkormányzatoknak el kell valamilyen formában látniuk. /Önállóan, társulás, egyéb szerv stb./

Ezek a támogatások kötött felhasználásúak olyan értelemben, hogy a finanszírozott feladatot el kell látni.

A rendelet-tervezet 1. melléklete részletezi a központi költségvetésből származó és igényelhető konkrét forrásokat. A központi támogatás jelentős része működési célú. Önkormányzatunk esetében felhalmozási célú bevételként vehető figyelembe a felhalmozási célú támogatás, vagy támogatás értékű bevétel, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások általános forgalmi adó tartalmának visszatérített összege, a felhalmozási célra felvett hitel, a kibocsátott kötvény, valamint az a bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetéseinek bevételeiből származik.

Terveztük egyes rendszeres szociális és gyermekjóléti ellátások önkormányzatra háruló kiadásait. A szociális étkezők az Tornyospálcai Református Diakónia Központtól igénylik az ellátást. Önkormányzatunk a feladat ellátásához szükséges ételt állítja elő az intézményi konyháján, amelyet az egyház részére az önkormányzat értékesít. A házi segítségnyújtás, a gyermekjóléti szolgáltatás, a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogatásait társulási megállapodás alapján a Kisvárdai Kistérségi Szociális Szolgálat hívja le, mint a feladat ellátója. A feladatok ellátása érdekében ebben az évben pénzeszközt nem kell átadni a Szolgálat részére.

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltotta fel. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár. Ebben az évben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban ismét jelentős összeg áll rendelkezésre a Start-munka program megvalósításához.. Vannak olyan 2020. évről áthúzódó programok, amelyek bevételi és kiadási előirányzatait tervezni szükséges. Az új programok egy része saját erő vállalása esetén indíthatóak. Ezen túlmenően lehetőség lesz rövidebb idejű önkormányzati közfoglalkoztatásra a különböző önkormányzati intézmények tevékenységének a segítésére.

IV. Központosított előirányzatot eredeti előirányzatként nem tervezünk.

V. Önkormányzatok kiegészítő támogatása

Az önkormányzat működőképességének megőrzése céljából – figyelemmel arra, hogy működési forráshiányos önkormányzatunk az elmúlt évtizedekben is csak központi támogatással tudta egyensúlyban tartani a költségvetését – önkormányzatunk élni kíván a helyi önkormányzatok működőképességét segítő kiegészítő támogatással függetlenül attól, hogy az elmúlt évben a támogatási kérelmeinket nem támogatták. E támogatás nélkül önkormányzatunk nem tudja működőképességét megőrizni és a működési egyensúlyt megteremteni, hiszen az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcímen kapott összeg, valamint saját bevételei indokolttá teszik ezen támogatás megigénylését.

VI. Egyéb költségvetési támogatás államháztartáson belülről

Ezen előirányzaton belül került az önkormányzatnál megtervezésre a, közfoglalkoztatottak után a Munkaügyi Központtól igényelt támogatások. Eredetben a már említett, 2020. évről áthúzódó foglalkoztatással összefüggő személyi és dologi kiadások támogatását terveztük.

Fenti bevételekből az elmúlt évtől kezdve ki kell mutatni az önként vállalt feladatok bevételi előirányzatait önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervenként, valamint önállóan működő költségvetési szervenként. Ezen önként vállalt feladatok bevételi előirányzatait külön mellékletek. Tartalmazzák. Ezen a címen a támogatásokat terveztük az elmúlt évi tervezett támogatások figyelembe vételével.

3./ Az Önkormányzat kiadásainak tervezése:

A kiadások esetében is külön kell szerepeltetni a kötelező, az önként vállalt, és az állami (államigazgatási) feladatok kiadásait intézményenkénti részletezéssel.

A költségvetési tervezést meghatározza, hogy az Áht. 23 § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint elkülönülnek egymástól a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (ideértve az önkormányzati hivatalt is) költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a működési kiadások meghatározó szerepe érvényesül különösen azoké, amelyek a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálják.

A tervezés során a személyi juttatásoknál a jogszabályi rendelkezéseket, a dologi kiadásoknál az elmúlt évi ténylegesen felhasznált tényszámokat vettük figyelembe alapvetően. A munkaadókat szociális hozzájárulási adó terheli, amelynek mértéke 15,5 %. 2021. január 1-el a köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változott, ugyanakkor a minimálbér február 1-el 167 400 Ft-ra módosult, valamint a garantált bérminimum a középfokú végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén február 01-től 219 000 Ft-ra. A közfoglalkoztatottakat megillető minimálbér, jelenleg 81 530 Ft, a garantált bérminimum esetükben 106 555 Ft, mely 2021. március 01-től 85 000 Ft-ra, valamint 110 000 Ft-ra emelkedik.

A nyugdíjminimum 2021-ben változatlanul 28 500 Ft/hó, amely összeg alapja a legtöbb pénzbeli szociális ellátásnak.

A költségvetési szervnél és az önkormányzati feladatoknál a tervezés során az alábbiakat vettük figyelembe:

3.1 Önkormányzatok igazgatási tevékenysége.

A polgármester bérének és költségtérítésének, cafetéria juttatásának a fedezetére a kiadások tervezése a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével történt. A központi költségvetés külön lefedezi az illetményemelés önkormányzatra háruló különbözetét.

Külső cégekkel és vállalkozókkal vagyunk szerződéses jogviszonyban az alábbi nélkülözhetetlen - de a meglévő, állományba tartozó dolgozókkal ellátni nem tudott - feladatok ellátása érdekében: munkavédelem és kockázatkezelés, tűzvédelem, időszakos érintésvédelem, munkaegészségügyi ellátás, iktatóprogram frissítése és licencmegújítása. Ezekre a tevékenységekre éves szinten a vállalkozási szerződésekben foglaltaknak megfelelően terveztünk. Az ilyen jellegű szerződések száma csökkent az elmúlt évben.

A dologi kiadásokra a legminimálisabbat terveztük, csak az indokolt legszükségesebb kiadásokat figyelembe véve. Az elmúlt évi felhasználásokat figyelembe véve nagyobb összegű kiadásokat terveztünk az egyéb dologi kiadások, valamint az egyéb üzemeltetési fenntartási szolgáltatások címén. Ezek nagyon összetett, az önkormányzat működésével összefüggő kiadások fedezetéül szolgálnak. /eljárási díjak, biztosítások, postaköltségek, képzések, számítástechnikai szolgáltatások díjai, stb./ A dologi kiadások tervezésénél érvényesítettük az áremelések hatását is

3.1.1.Működési célú pénzeszközátadás

A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ez évi ellátása érdekében Kisvárda támogatást nem kért.

3.1.2. pénzeszköz átadása államháztartáson kívülre.

A tervezet az elmúlt évben tervezett, de ki nem fizetett, továbbá az erre az évre kalkulált támogatások főösszegét tartalmazza. Javasoljuk, hogy konkrét támogatásokat csak pályázati kérelem alapján, a keretösszeg figyelembevételével állapítson majd meg a Képviselő-testület. A támogatások kifizetését az elmúlt évben végre tudtuk hajtani. A támogatások összege sok esetben jelképes és főleg helyi közösségeket formáló, vagy a közbiztonságot segítő szervezetek működését segítik elő.

3.2.Felhalmozási költségvetési kiadások

Magyar Falu program keretében a Mátyás király utca lesz felújítva 29 835 886,- Ft összegben.

3.3. Finanszírozási kiadások

Az Újkenézi Mesevár Óvoda és Konyha működésre átadott összegét terveztük.

3.4. Az általános és céltartalék

Tartalék képzése kötelező a költségvetésben. Ez szolgálhat az előre nem tervezett kiadások, vagy pályázatok saját erejének tervezéséhez.

Az előre nem várható rendkívüli kiadások fedezetére általános tartalékként 3 922 578 Ft-ot, a sikeres – év közben megjelenő – pályázatok esetén a saját erő biztosításához céltartalékként további 1 000 000 Ft-ot különítettünk el.

4.Több éves kihatással járó feladatok

Több éves kihatással járó feladataink jelenleg nincsenek.

A kiemelt kiadási előirányzatok tervezését megalapozó részelőirányzatokat az előterjesztéshez csatolt kimutatás tartalmazza, amelynek szöveges indokolása az alábbi:

Önkormányzatok igazgatási tevékenysége

A tervezés a fentebb leírtak alapulvételével történt.

Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok

A feladat ellátásával összefüggő dologi kiadásokat terveztük

Községgazdálkodás

E kormányzati funkción terveztük továbbá a gépek működtetésével összefüggésben kalkulált üzemanyag, kenőanyag költségeket. Egész évben kell tervezni a lakossági alapszolgáltatások fejlesztését szolgáló kisbusznak a szakmai programnak megfelelő üzemeltetésének költségeit.

Közfoglalkoztatás

E kormányzati funkción terveztük a közfoglalkoztatással összefüggő ismert költségeket.

Köztemető fenntartása és működtetése

E kormányzati funkción terveztük a temető fenntartásával összefüggő személyi és dologi kiadásokat.

A temető és a ravatalozó felügyeletéről, rendben tartásáról, az alapvető karbantartási munkák elvégzéséről közfoglalkoztatás keretében fogunk gondoskodni.

Közutak fenntartása

E kormányzati funkción terveztük a közutak fenntartásával összefüggő ismert költségeket, valamint a kátyúk kijavítását.

Egyéb feladatok

Ivóvízellátás, csatornák karbantartása, szemétszállítás, köztisztaság stb, lakossági alapszolg. kisbusz üzemeltetése, karbantartók, munkavédelem, biztosítások, fűnyírók költsége (egy része).

Nyilvános könyvtári ellátási és közművelődési feladatok

A községi könyvtárosi feladatok ellátása megbízási szerződés keretében történik. Itt terveztük a könyvtár és a kultúrház rezsiköltségét is

Önkormányzati szociális gondoskodás

Rendkívüli települési támogatás

Támogatásra csak a legindokoltabb, létfenntartásokat veszélyeztető élethelyzetekre számítva terveztünk. /súlyos betegség, kórházi ápolás, temetés, gyermekneveléssel összefüggő problémák stb./

Települési támogatás 70 év felettiek szemétszállítási költségének támogatása címén.

Ezen a jogcímen külön terveztünk az érintett kört figyelembe véve.

Települési támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Ezen a jogcímen külön terveztünk az érintett kört figyelembe véve.

Települési támogatás Karácsonyi támogatás címén.

Ezen a jogcímen külön terveztünk az érintett kört figyelembe véve.

Települési gyógyszertámogatás

Ezen a jogcímen külön terveztük az érintett kört figyelembe véve.

Köztemetés

A helyi szociális problémák kezelése érdekében ezen a címen is indokolt tervezni.

Az eseti pénzbeli ellátások kiadási összegeinek jelentős része a Képviselő-testület eseti döntéseinek függvényében, illetőleg bizonyos rendkívüli körülmények megléte esetén kerülhet felhasználásra. A tervezésnél figyelembe vettük azt a gazdasági helyzetből eredő szándékot, hogy ezen ellátások, ha megszüntetésre nem is kerülnek, /sok esetben a Tv. előírásai miatt nem is kerülhetnek/ azonban bizonyos esetekben az ellátások megállapítása feltételeinek szigorítására lesz szükség. Ezt indokolja az is, hogy a szociális keretösszeg részben közfoglalkoztatásra is fordítható abban az esetben, ha a foglalkoztatás költségeihez önkormányzati saját erő is szükséges. A közfoglalkoztatás sok rászoruló családnak jelent anyagi segítséget.

Tekintettel arra, hogy működési hiány ettől az évtől nem tervezhető, továbbá, hogy az REKI rendszer csak rendkívüli helyzeteket kezel, ezért fontos a takarékos gazdálkodás és a költségvetés egyensúlyának folyamatos biztosítása.

6. A Költségvetési rendelet-tervezet összeállítását megelőző egyeztetési feladatok.

A költségvetési rendelet-tervezet összeállítása előtt több egyeztetési feladatot el kellett végezni.

Egyeztettünk az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőivel, közösségeivel, figyelembe véve azok elképzeléseit.

A Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában egyeztettünk a helyi Nemzetiségi Önkormányzat testületével.

A Jat. 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet megalkotásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A rendeletalkotás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

1.

1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

a rendeletalkotás általános társadalmi hatása, hogy általa biztosítva lesz az önkormányzat, az intézmény, továbbá a Közös Hivatal – mint költségvetési szervek - működése. Az önkormányzat a helyi rendeletében rögzített keretösszegek figyelembe vételével a jövőben is szociális ellátás keretében pénzbeli és szociális alapellátásban fogja részesíteni az arra rászoruló személyeket. A településen élő aktív korúak nagy része vagy alkalmazottként, vagy ellátottként munkabérhez, vagy szociális támogatáshoz juthat a költségvetés végrehajtásával, ezáltal biztosítva lesz sok család megélhetése.

A rendeletalkotásnak élénkítő gazdasági hatásával nem számolhatunk. Átvitt értelemben határozott időre szóló munkahelyteremtés valósul meg azáltal, hogy az önkormányzat minden közfoglalkoztatással összefüggő kiírásra pályázni fog csökkentve ezáltal a település munkanélküli mutatóit.

A rendeletalkotás költségvetési hatással nem jár.

1.

1. A rendeletalkotás környezeti és egészségügyi következményei.

A költségvetési rendelet-tervezetnek közvetlen környezeti hatása nincs. Közvetve van olyan értelemben, hogy a tervezett közfoglalkoztatás hatással lesz a településen élők közvetlen lakókörnyezetére. A közfoglalkoztatás által egy rendezettebb települési környezet valósulhat meg. A cél egy szebb településkép és tiszta környezet elérése és ez által az egészségügyi problémák megszüntetése, illetőleg megelőzése. Egészségügyi következmény még hogy az NEAK finanszírozás ( védőnői szolgálat, fogászat, iskola egészségügy finanszírozása) beépítésével és lehívásával javulhat az ellátással érintett kör egészségi állapota és közérzete.

1.

1. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása a rendeletalkotásnak nem számottevő.

1. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Áht.-ban lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége, melynek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. Ebből adódóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal törvényességi észrevételt tenne. Amennyiben az önkormányzat a költségvetési rendeletét az Áht-ben és a végrehajtási rendeletében megadott határidőig nem alkotja meg a normatíva folyósítása felfüggesztésre kerül. Ezáltal az önkormányzat működésképtelenné válhat.

1. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §(4) bekezdése azon előírásainak, hogy a költségvetésünkben működési hiány nem tervezhető, csak úgy tudtunk eleget tenni, hogy az önkormányzat kiegészítő támogatásai jogcímen terveztük meg azt az összeget, melyet bevétel növekedéssel, illetve kiadáscsökkentéssel nem tudtunk, nem tudunk biztosítani. Nem tudjuk tovább növelni bevételeinket, a bevételeknél beállított előirányzatok is a maximálisan tervezhető összeget tartalmazzák, bevételi jogcímeket tovább növelni nem tudunk.

Nem tudunk új adót kivetni, nem tudunk több bérleti díj bevételt elérni és több intézményi működési bevétel elérésére sincs lehetőség.

Nem tudunk kiadási előirányzatainkon sem tovább szigorítani nemcsak az előző évi tényleges kiadásokhoz képest, de több esetben az eredeti kiadási előirányzathoz képest is csökkentettük a kiadásainkat.

HATÁSVIZSGÁLATI LAP

Az önkormányzat 2021. évi költségvetésének megalkotására vonatkozó önkormányzati rendelethez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. § (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható követelményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményről a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A Jat. 17. § (2) bekezdése szerint a hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján a Rendelet megalkotásának várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A rendeletalkotás valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

a rendeletalkotás általános társadalmi hatása, hogy általa biztosítva lesz az önkormányzat működése. Az önkormányzat a helyi rendeletében rögzített keretösszegek figyelembe vételével a jövőben is szociális ellátás keretében pénzbeli és szociális alapellátásban fogja részesíteni az arra rászoruló személyeket. A településen élő aktív korúak nagy része vagy alkalmazottként, vagy ellátottként munkabérhez, vagy szociális támogatáshoz juthat a költségvetés végrehajtásával, ezáltal biztosítva lesz sok család megélhetése.

A rendeletalkotásnak élénkítő gazdasági hatásával nem számolhatunk. Átvitt értelemben határozott időre szóló munkahelyteremtés valósul meg azáltal ,hogy az önkormányzat minden közfoglalkoztatással összefüggő kiírásra pályázni fog csökkentve ezáltal a település munkanélküli mutatóit.

A rendeletalkotás költségvetési hatással nem jár.

1. A rendeletalkotás környezeti és egészségügyi következményei.

A költségvetési rendelet-tervezetnek közvetlen környezeti hatása nincs. Közvetve van olyan értelemben, hogy a tervezett közfoglalkoztatás hatással lesz a településen élők közvetlen lakókörnyezetére. A közfoglalkoztatás által egy rendezettebb települési környezet valósulhat meg. A cél egy szebb településkép és tiszta környezet elérése és ez által az egészségügyi problémák megszüntetése, illetőleg megelőzése. Egészségügyi következmény még hogy az EAAP finanszírozás ( védőnői szolgálat, fogászat, iskola egészségügy finanszírozása) beépítésével és lehívásával javulhat az ellátással érintett kör egészségi állapota és közérzete.

1. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása a rendeletalkotásnak nem számottevő.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Áht.-ban lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége, melynek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el. Ebből adódóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal törvényességi észrevételt tenne. Amennyiben az önkormányzat a költségvetési rendeletét az Áht-ben és a végrehajtási rendeletében megadott határidőig nem alkotja meg a normatíva folyósítása felfüggesztésre kerül. Ezáltal az önkormányzat működésképtelenné válhat.

1. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.