Magyarország 2024. évi költségvetésének összeállítását az alábbi tényezők határozták meg:

A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változott meg. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ehhez igazodóan a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások tekintetében is megteremtésre kerül a feladatok és források telepítésének egységessége. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás átalakítása sem maradhatott el. Új finanszírozási struktúra került kialakításra, mely elszakadt az addigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az alábbiak szerint szabályozza az új feladatfinanszírozási rendszert:

A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímen a bevételek jogcímei

címeken előirányzat került biztosításra.

Itt jelent meg a korábban már említett iparűzési adó beszámításának összege és ehhez biztosít még az állami költségvetés egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatására – melyet nem nevesít konkrétan – előirányzatot.

A működésből eredő – az Mötv. és az egyéb jogszabályok által előírt – feladatokat 2024. évben is végre tudtuk hajtani. A tervezéskor az első rendű cél – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a kötelező önkormányzati feladatok maradéktalan ellátása volt. A gazdálkodásunkat továbbra is behatárolta a központi források meghatározó szerepe. A saját bevételeink továbbra is minimálisak voltak az összköltségvetésen belül. A rendelkezésre álló pénzeszközök az alapfeladatok ellátását egy közepes színvonalon tették lehetővé. A kiadások jelentős hányada a személyi juttatások, a közterhek, valamint a rendszeres és rendkívüli szociális ellátások kifizetéséből keletkezett. A fentiekhez képest mérsékeltebbek voltak a dologi kiadásokra fordított pénzeszközök. Ez utóbbi kiemelt előirányzaton belül a közmunkaprogramok dologi kiadásai és a közüzemi szolgáltatások díjai teljesítésének meghatározó szerepe érvényesült.

A 2024. évi gazdálkodásunkat is egy nagyon takarékos szemlélet jellemezte. Pályázati források hiányában fejlesztéseket nem tudtunk végrehajtani. Egyik fontos feladatunk a közmunkaprogramok végrehajtása volt, amely fő tevékenysége a növénytermesztés.

Önkormányzatunk a Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megszűnését követően is tagja maradt a Kisvárda gesztorságával létrejött Szociális és Gyermekjóléti Társulásnak. A belső ellenőrzési feladatok ellátására Ajak város gesztorságával jött létre társulás, amelyből Újkenéz község takarékossági okokból kivált. Az erre vonatkozó feladatokat Kaponyás Mária látja el. A kistérség megszűnésével természetesen a kistérségi kiegészítő normatívák is megszűntek ugyan, de a költségvetési törvény egyes szociális és gyermekjóléti társulásban ellátott feladatokhoz továbbra is nyújtott ösztönző támogatást.

Az önkormányzat bevételeinek meghatározó része a központi költségvetési feladatfinanszírozásból, valamint az átvett pénzeszközökből származott.

A központi állami támogatásokat az önkormányzat a jogszabályban előírt bontásban folyamatosan megkapta, ami a tervezett kiadások időarányos teljesítését lehetővé tette. A kötött felhasználású támogatásokat folyamatosan igényeltük meg, az igénybevételre jogosító okok felmerülését követően. Jelentős összegeket igényeltünk meg közfoglalkoztatás támogatása címén. A foglalkoztatási szerv által nyújtott előlegek segítették, hogy a bér és dologi kiadások kifizetése ne jelentsen problémát. A közfoglalkoztatással a települési üzemeltetési feladatokat el tudtuk látni.

Az adó bevételeink eltérően alakultak a tervezetthez képest, de arányuk így is minimális az összköltségvetésen belül. A gépjárműadó bevételei kiestek, az adófizetési morál az iparűzési adó és a magánszemélyek kommunális adója tekintetében tovább javult. A helyi iparűzési adóból származott bevételeink nem mutatnak lényegi változást, jelentős része főleg a nagyobb vállalkozásoknak köszönhető. A község adóerő képessége a fent leírtak függvényében változott.

A kiadások jelentős része a személyi juttatások és azok közterhei kifizetéséből keletkezett. A személyi juttatások soros a minimálbérek emelkedése eredményeképpen is növekedhettek az elmúlt évben.

A feladatainkat egy minimális létszámmal láttuk el.

Évről-évre jelentős terhet ró a kötelezően nyújtandó szociális kiadások teljesítése. Az országos átlagot jelentősen meghaladó községünkben a munkanélküliségi ráta, ami magyarázza a munkanélküliség kezelésével összefüggésben felmerült kiadások mértékét. A munkanélküliség maga után vonja a családok rossz anyagi helyzetét, amelyből egyenesen következik, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az itt élő kiskorúak közel 90 %-a jogosulttá volt. A családok nagy többsége GYVT alapján normatív kedvezményre jogosult., A Települési támogatás keretéből több jogcímen is pénzbeli és természetbeni ellátáshoz jutott a település lakossága.

A családsegítés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatok ellátása intézményfenntartó társulások keretében történt az elmúlt évben. A társulási kiegészítő normatívákat az elmúlt évben a Társulás székhelyeként Kisvárda le tudta hívni. A lakossági alapszolgáltatások fejlesztését szolgáló kisbuszokat üzemeltettünk.

Kistérségi START Munka-mintaprogram megvalósításához az Önkormányzat céltámogatásban részesült.

Dologi kiadásokra minimálist fordítottunk.

A bér és dologi kiadások nagy részét a START munkaprogram fedezte.

Az önkormányzatunknak 2024. évben 11 114 438,- Ft működési pénzmaradványa van.

Önkormányzatunk 2024. évben értékpapírral nem rendelkezett, év végén működési hitelállománya nem volt.

Az önkormányzat vagyonának értéke összességében növekedett. A vagyonkimutatást a rendelet külön melléklete 5.1. és 5.2. tájékoztató táblája tartalmazza.

a.) A helyi önkormányzat külső pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék és a MÁK végzi.

b.) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabály szerinti folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási, és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

c) egyéb jellegű külső ellenőrzések.

A Kormányhivatal a közmunkaprogramok végrehajtást szúrópróba szerűen ellenőrizte segítő szándékkal.