Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2022. 10. 24 08:55a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
A Képviselő-testület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. S. (3) bekezdése szerinti hatáskörében, a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. S (1) bekezdése szerinti feladatkörében és a 16. (1) bekezdés szerinti jogkörében kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet hatálya Magy Község teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.
(3) A rendeletet a belterületre vonatkozó T-2, a külterületre vonatkozó T-3 és a P-ART Stúdió Kft. által 7/2008 törzsszámon készített – a külterületi szabályozási tervet módosító – T-3 m rajzszámú szabályozási tervet együtt kell alkalmazni.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
A terv értelmezése
2. § (1) A szabályozási terv kötelező jellegű elemeinek jelmagyarázatát a tervek tartalmazzák.
(2) A tervek kötelező erejű szabályozási elemeinek módosításához a terv módosítása szükséges.
(3) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetőleg övezet szerinti használat megváltozik, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelően engedélyezhetők.
(4) Az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a telek beépítésére vonatkozóan az építészeti követelmények tisztázása céljából minden olyan esetben, amikor az adott sajátos használat, építési övezet illetőleg övezet területén nem annak elsődleges rendeltetése szerinti építmény épül, továbbá a gazdasági, a mezőgazdasági — üzemi, és a beépítésre nem szánt területeken a birtokközpont, vagy az azzá alakítható építmények építéséhez.
(5) Területi Tervtanácsi bemutatásra kötelezett minden, a településközpontban tervezett legalább 500 m2épített szintterületet meghaladó intézményi hasznosítású épület, valamint az 1500 m2épített szintterületet meghaladó minden olyan építmény, amely gazdasági és különleges területen kerül elhelyezésre.
Az általános felhasználás szerinti tagozódás
3. § A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:
Telekalakítás, építmények elhelyezése
4. § (1) A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint lehet.
(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
(3) Meglévő, korábban kialakított telek — az egyéb övezeti és vonatkozó szakági előírások betartásával — telekalakítási kényszer nélkül beépíthető, ha azon legalább egy 6,0 m széles építési hely kialakítható.
(4) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési zónára vonatkozó előírásoknak, akkor a telekterület — a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve — tovább nem csökkenthető. A telek beépítése — amennyiben a beépítés feltételei egyébként fennállnak — a vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával engedélyezhető.
(5) Meglevő telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is a (4) bekezdés előírásait kell betartani.
(6) Az építési zónákon belül már kialakult, és átalakításra nem szánt szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban kialakult) területeken az építési övezet paramétereit sajátos — jelen rendeletben rögzített — előírások hiányában az Étv. 18. S (2) bek. szerintieket alkalmazva, az adott kérdéskörtől függő területi kitekintéssel, a kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján az építési hatóság állapítja meg.
(7) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határvonalától is meg kell tartani.
(8) A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha annak a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(9) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz helyezhető el úgy, hogy beépítés az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.
(10) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság 4 m-ig csökkenthető 1-111. tűzállósági fokozatú, D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, legfeljebb 5 m építménymagasságú épületeknél, ha
- a szomszédos telken építési engedély alapján, vagy 10 évnél régebben épült épület, építményrész miatt kialakult állapot indokolja;
- az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzat közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2-nél nem nagyobbak; - vagy ha a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.
(11) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
(12) Közművezeték védősávjában új építési telek nem alakítható.
(13) Építési telket érintő nyílt árok vagy vízfolyás meder-rézsüjének élétől 6-6 m-es sávban, közmű esetén annak védőtávolságán belül építmény nem helyezhető el.
Ennek a sávnak a csökkentése az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, a kötelező biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthető. A lakó, gazdasági és különleges övezeti telket érintő nyílt folyású csatorna vagy árok koronaélétól a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben előírt, és a használatba vételig a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki.
(14) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen bővíthető.
(15) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetőleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhető. A kivételesen elhelyezhető építményekre építési engedély csak a telek beépítését és az építészeti követelmények tisztázását igazoló elvi építési engedély alapján adható.
(16) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított zöldfelületként kell kezelni.
A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
A lakóterületek
5. § (1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A falusias (Lf jelú) lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. Kertvárosias (Lke) lakóterületen üzemanyagtöltő és egyéb gazdasági építmény nem helyezhető el még akkor sem, ha az a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
(3) Lakóövezetben lévó lakótelken kétlakásos lakóépülettől több nem építhető.
(4) A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. Az engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) A lakóterületen elhelyezhető nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhető”-ként kell kezelni.
(6) Utcafronton lakóépület kisebb, mint 10,0 m előkert esetén önálló garázsépítménnyel még akkor sem kezdődhet, ha a lakóépület és a garázs egy épületet képez, azzal össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének legfeljebb a felét foglalja csak el, és nem nagyobb, mint 2,0 m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felől, akkor annak építése engedélyezhető. Amennyiben a lakáshoz tartozó gépjármű tároló a lakás építésétől eltérő időben épül, akkor a garázsokat legalább 15 m2bruttó alapterülettel a telek beépítési 0/0-ában figyelembe kell venni.
(7) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felől számított max. 30 m telekrésze.
(8) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem engedélyezhető.
(9) A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni:
(10) Oldalhatáron álló beépítésnél az építési helyet a telekszélességtől függően és a szomszédos telek beépítésének figyelembe vételével — az alábbi ábrák szerint lehet megállapítani:
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen legalább részleges közművesítettséggel;
- a kertvárosias terület telkein épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető.
(Ezt az előírást átmenő telek esetében mindkét közterület felől alkalmazni kell.)
A vegyes terület
6. § (1) A terv vegyes területe a sajátos építési használat szerint településközpont vegyes terület (Vt).
(2) A vegyes területen elhelyezhető építmények az alábbiak:
a) a településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésű épületek, valamint lakóépületek, illetőleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő, valamint termelő kertészeti építmény;
b) vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(3) A vegyes területet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzőjű építési övezeteket kell alkalmazni:
(5) Az 500 m2-tól kisebb területű kialakult telkeken csak egy, az 1000 m2-tól kisebb területű telkeken pedig csak max. kettő darab épület helyezhető el.
(6) A kialakult építménymagasság alkalmazása a már meglévő és megmaradó magasabb épületek melletti 1-1 szomszédos telken alkalmazható az illeszkedés érdekében. Az övezetre előírt max. építménymagasságtól legfeljebb 1,5 m-rel, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésűnek kell tekinteni az épületet, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, a többi lakás.
(8) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületek építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetők az országos és helyi előírások betartásával, amennyiben a telek szélessége ezt lehetővé teszi, de a beépítés a szomszédos ingatlan építési jogait nem korlátozhatja.
b) az utcai épület mögötti épület(ek)et az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny). Keresztszárny is építhető, míg a 25 méternél szélesebb telken az épületek szabadon állóan is elhelyezhetők. Az övezetre előírt legnagyobb építménymagasságnak megfelelő távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken szemközt fekvő homlokzatok között.
c) a közterület felől az övezetben garázsbejárat nem nyílhat.
d) az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló saját telken biztosítandó.
A GAZDASÁGI TERÜLETEK
7. § (1) A terv gazdasági területe a sajátos használat szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk) nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge) felhasználású területek.
(2) A Gk jelű kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetők el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(3) A Ge jelű ipari területen nem helyezhetők el jelentős mértékű zavaró hatású épületek. Jelentős mértékű, zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények. Az övezetben a településgazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem engedélyezhetők.
(4) Gk és Ge övezetben új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni: 
(6) A nem zavaró gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 méter szélességű és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben eló kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig meg kell valósítani.
A KÜLÖNLEGES TERÜLET
8. § (1) A terv különleges területei sajátos használatuk szerint sportolási-, szabadidős- célt szolgáló területek és a temető területek.
(2) A területen új rendeltetési egységet jelentő helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak legalább részleges közművesítettség megléte esetén lehet.
(3) A területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni: 
(4) A terv különleges területei elsődlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelő épületek és építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhető el.
AZ ÜDÜLŐTERÜLETEK
9. § (1) A hétvégiházas üdülőterület telkein legfeljebb 2 üdülőegységet magába foglaló épület építése engedélyezhető.
(2) Ha az állattartásról szóló helyi rendelet másként nem rendelkezik — a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék és gáztároló melléképítmények terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével — nem helyezhető el.
(3) Üdülőterületen hulladékudvar nem alakítható ki.
(4) Az övezetben hétvégi házra építési engedélyt adni csak a teljes közművesítettség megvalósulása esetén lehet.
(5) A területen az alábbi táblázat szerinti építési övezeteket kell alkalmazni: 
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A KÖZLEKEDÉSI És KÖZMŰTERÜLET
10. § (1) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetőleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik .
A ZÖLDTERÜLETEK És A ZÖLDFELÜLETEK
11. § (1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok. Területük közterület.
(2) Területükön közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki, művelődést és sportolást szolgáló épület /építmény, szabadtéri színpad/ helyezhető el. A terület minimálisan 75%-át zöld-felülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettől eltérően szabályozási terv nem rendelkezik.
(3) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetőek.
(4) A területükön a pihenést, a testedzést szolgáló építmény/épület (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC, sportöltöző, stb.) a terület fenntartásához szükséges építmény/épület elhelyezhető.
AZ ERDŐTERÜLETEK
12. § (1) A terv erdőterületei sajátos használatuk illetőleg rendeltetésük szerint védelmi- (Ev) és gazdasági (Eg) erdők.
(2) A védelmi rendeltetésű erdőt 100%-os lombkorona-fedettséggel, a gazdaságit a gazdálkodás érdekei szerint lehet beültetni.
(3) Gazdasági célú erdőterületen a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő gazdasági rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az újonnan elhelyezhető építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(4) Az erdő-övezetben a terv elfogadása előtt már meglévő, az övezetre vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek — amennyiben egyéb hatósági előírásoknak is megfelelnek — a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatóak és felújíthatók. A lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m2-el bővíthetők, korszerűsíthetők. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetőek.
A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
13. § (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint:
a) Má jelű, általános mezőgazdasági terület,
b) Mkjelű kertes mezőgazdasági terület,
c) Mko jelű mezőgazdasági korlátozott terület.
(2) Mezőgazdasági általános terület (Má)
a) Az övezetben jellemzően mezőgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló területek tartoznak.
b) Az övezetbe eső telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépületek helyezhetők el az alábbiak szerint:
1. Gazdasági épületek:
1. 1. szóló, gyümölcsös, intenzív kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,
1. 2. szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
1. 3. rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
2. Lakóépület:
2. 1. szóló, gyümölcsös, kert művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2. 2. szántó, kert, legelő (gyep) művelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,
2. 3. rét, nádas, vízállásos terület művelési ág területén nem helyezhető el.
c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2%-ot, birtokközpont telkén a 30%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 150 m2építhető be.
d) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
e) Önálló lakóépületet 30-45 0-os hajlású magastetővel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.
f) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:
1. nem lehet nagyobb, mint 3000 m2
2. utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési előírásoknak nem felel meg.
g) Az övezet területén nem alakítható ki anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések helyezhetők el. Ezeket a területeket a bányászat befejezése után rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhető.
f) A dűlőutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén védő fasor telepítésére kötelezheti.
(3) Ahol a terv mezőgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek alakítható, ott az Má övezetben csak „kistermelői” mértékű állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetők. Az ettÓl nagyobb mértékű állattartáshoz területet mezőgazdasági üzemi területen kell kijelölni.
(4) A terv Má övezetű mezőgazdasági területe bárhol erdősíthető, védő-, vagy gazdasági rendeltetésű erdőterületként felhasználható a terv módosítása nélkül.
(5) Mezőgazdasági kertes (MK) övezetben
a) Az övezetbe a korábbi zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
b) Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetőleg az azokat kiszolgáló melléképületek helyezhetők, az alábbi feltételekkel:
1. A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
2. A 720-1500 m2között területnagyságú telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szóló, gyümölcs, vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
3. Az 1500 m2-t meghaladó területű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szóló, gyümölcsös vagy kert művelési ágban van nyilvántartva.
4. Lakóépület nem építhető.
5. Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a területének 3%-át, és a beépített terület a 300 m2-t.
d) Az épületeket a telken az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, minimum 10 m-es, maximum 15 m-es előkerttel.
e) Újonnan legfeljebb 3 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el. Az épületet 30-450-os hajlásszögű, jellemzően az utcára merőleges gerincű nyeregtetővel kell kialakítani.
(6) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (MKO)
a) Az övezetbe jellemzően a természeti védelem által érintett, illetőleg a csatornák közvetlen környezetének területébe eső korlátozott használatú mezőgazdasági területek tartoznak.
b) Lakó- és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.
c) Az övezet nem növénytermesztésre szolgáló területein csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthető, védőtávolságot nem igénylő nagyságrendben.
d) A telek beépítettsége legfeljebb 2%-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet.
e) Az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elő-, oldal- és hátsó kert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
f) A 150 m2-t meghaladó épület, továbbá védett természeti területet érintő beépítés esetén építési engedély csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján adható.
g) Az övezet területén elhelyezhetőek:
1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2. a köztárgyak,
3. a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetőleg a belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
A VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
14. § (1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentősebb árkok területe.
(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes« szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetők el.
(3) V jelű vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhető el.
(4) A belvíz veszélyeztette területen épületet és építményt elhelyezni az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Környezetvédelmi előírások
15. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint .
(3) A csapadékvíz elvezetéséról vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(4) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(5) A mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(6) Magy a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen lévő település.
(7) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(8) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(9) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
(10) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(11) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy a zajkibocsátás nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken
Természeti és építészeti értékvédelem
16. § (1) A település régészeti védelem alatt álló területeit, régészeti lelőhelyeit, természetvédelmi területeit, természeti területeit, helyi természeti védettségű területeit és műemléki védettségű építményeit, helyi védelem alatt álló egyéb területeit, értékeit az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A szabályozási tervlapokon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30,0 cm-nél nagyobb mélységű földmunkával járó minden tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető.
(3) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
17. § A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.
Útépítési és közművesítési hozzájárulás
18. § (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése az építtető kötelezettsége.
(2) Az 1.) pontban meghatározottól az Önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az Önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Záró rendelkezések
19. § (1) Jelen rendelet 2006. december 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.