Magy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV tv. 16. §. /1/ bekezdésének, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999 évi XLIII tv 41 § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján (a továbbiakban: Ttv.), valamint a törvény végrehajtására kiadott  145/1999/X.01./Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm.rend.) az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999/IX.24./BM-EÜM-IM együttes rendeletben foglaltakra, a tisztességes és méltó temetés, a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga feltételeinek biztosítása, a temetés lebonyolításában résztvevők együttműködése feltételeinek megteremtése érdekében az alábbi rendeletet (továbbiakban: R vagy rendelet) alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. §
   

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a./ temető: az állam, a települési önkormányzat, az egyházak (ideértve a felekezetek és vallási közösségek), a kisebbségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és közhasznú szervezetek tulajdonában álló, a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerint zöldfelületi jellegű, kegyeleti célokat szolgáló közegészségügyi rendeltetésű különleges terület, amelyet a elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak vagy használtak.

b./ köztemető: Az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c./ temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt (urnakripta). A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

d./ sírjel: a temetési hely megjelölésére használt különféle eszközök, építmények, tárgyak.

e./ hősi temető, hősi temetési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesetek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésben hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely.

f./ kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

g./ köztemető fenntartói kötelezettség alanya: a Ttv. előírásai szerint a települési önkormányzat.

h./ köztemető fenntartási feladatok ellátására kötelezett szerv: a települési önkormányzat.

i./ temető fenntartás: a temető és köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint zöldfelületek karbantartása, felújítása és gondozása.

j./ köztemető üzemeltetője: a települési önkormányzat

k./ temető üzemeltetése: az eltemetésre, a temető és létesítményei igénybevételére, működésének és rendjének biztosítására irányuló összehangolt tevékenységek összessége, melyet a köztemető üzemeltetője – a rendeletben foglalt szabályozás keretei között – köteles ellátni és harmadik személyek felé meghatározni.

l./ temetési hely feletti rendelkezési jog: a temetési hely használatára irányuló jogosultság, mely felöleli továbbá a jogosultnak a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására (ideértve a rátemetést is) sírjel állítására és mindezek gondozására irányuló jogosítványait, valamint ezzel összefüggésben a rendeltben meghatározott körű kötelezettségek teljesítését, s amely jog a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott körben ruházható át, illetve szállhat át más személyre.

m./ temetési hely megváltási (újraváltási) díja: a Képviselőtestület nem állapít meg temetési hely megváltási díjat.

n./ temető fenntartási hozzájárulás díja: a Képviselőtestület nem állapít meg temető fenntartási hozzájárulási díjat.

o./ létesítmény igénybevételi díja: a Képviselőtestület nem állapít meg létesítmény igénybevételi díjat.

p./ temetőfejlesztési koncepció: átfogó sírhely-gazdálkodási terv, melyet az önkormányzat hagy jóvá, mely 10 éves időszakra bemutatja a temetési helyszükségletet, a temetőbővítés lehetséges irányait, megvalósításának becsült költségeit és tervezett finanszírozását, újabb kegyeleti célt szolgáló területek megvásárlásának feltételeire, finanszírozásának módjára, ütemezésére vonatkozó elképzeléseket is. Az éves sírhely-gazdálkodási terve a Képviselőtestület hagyja jóvá.

r./ temetési szolgáltatás: a köztemetőben végzett temetkezéssel kapcsolatos, a következőkben felsorolt szolgáltatások: a temetésfelvétel, az elhunytnak a kegyeleti igényeknek megfelelő temetésre való előkészítése, a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírhelynyitás és visszahantolás, a sírba helyezés, a halott szállítás, az urnaelhelyezés, a hamvak szórása, az exhumálás és az újratemetés.

s./ díszsírhely: az olyan, a köztemető központi temetőrészében elhelyezkedő – akár koporsós, akár hamvasztásos eltemetést biztosító – temetkezési hely, melyben Magy Község Önkormányzata díszpolgárai, egyházi élet kiemelkedő személyiségei a Képviselőtestület egyetértésével helyezhetők el.

t./ kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.

2. A rendelet hatálya

2. §
   

A rendelet hatálya Magy Községi Önkormányzat tulajdonában lévő köztemetőkre terjed ki.

II. fejezet

A köztemetőkre és a temetési helyre vonatkozó szabályok

3. A köztemető létesítése, bővítése, lezárása, infrastruktúrája

3. §
   

/1/ A település  közigazgatási területén  köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról, ismételt használatbavételéről, illetve kegyeleti park céljára szolgáló átalakításáról a Képviselőtestület dönt.

/2/ A jelen rendelet hatálybalépése idején működő köztemető és létesítményei fenntartásáról, üzemeltetéséről, valamint az ott folyó temetkezési és e rendelet szerinti egyéb tevékenységek végzéséről Magy Községi Önkormányzat a gondoskodik. Köztemetőkben építési engedélyhez kötött építmények tekintetében az építési engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos (pl. építmény elhelyezése, bontása, átépítése) tulajdonosi jogokat az önkormányzat gyakorolja.

/3/ Koporsós földbe temetés céljára temetőt vagy temetkezési emlékhelyet létesíteni vagy bővíteni, illetőleg ezekben sírmélyítést végezni csak olyan területen lehet, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél nem emelkedik magasabbra. Temetési helyen koporsós temetést mindaddig nem lehet végezni, amíg a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,50 méternél magasabb.

/4/ Új köztemető létesítése során a köztemetőben:

a./ utat,

b./ ravatalozót,

c./ a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,

d./ a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását,

e./ vízvételi lehetőséget, illemhelyet,

f./ a temető területének – rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő –

     parkosítását, az utak sorfásítását,

g./ hulladéktárolót

kell biztosítani.

/5/ Lezárt köztemetőben a temetői létesítmények közül a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását, a vízvételi lehetőséget, illemhelyet és hulladéktárolót kell biztosítani, valamint gondoskodni kell a temető őrzéséről.

/6/ A köztemető beépítési előírásait a helyi építési szabályzat és szabályozást terv tartalmazza.

/7/ A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéshez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, az örökségvédelmi, a környezetvédelmi, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre.

4. §
   

A lezárt köztemető ismételt használatba vételéről, illetve a kegyeleti park céljára szolgáló átalakításkor a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

5. §
   

/1/ A köztemetőhöz vezető útnak és a sírhelytáblákat (parcellákat) összekötő belső úthálózatnak (továbbiakban: utak) gépjárművel is járhatóknak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az akadálymentes közlekedést. A gépjárműforgalmat a köztemetők rendje, a temetési szertartások zavartalan bonyolítása és a temetőlátogatók nyugalma érdekében a Képviselőtestület rendelet keretei között szabályozhatja.

/2/ Az utak rendszeres karbantartása, takarítása, sár- és síkosság mentesítése az önkormányzat feladata.

/3/ A köztemető területén belül személygépkocsik részére várakozó helyet az építésügyi jogszabályokban foglaltak szerint kell biztosítani.

/4/ Lezárt köztemetőben az utaknak alkalmasnak kell lenniük a sírhelytáblák (parcellák) megközelítésére.

6. §
   

/1/ A köztemetőben az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására szolgáló ravatalozónak mind külső, mind belső ravatalozásra is alkalmasnak kell lennie.

/2/ A ravatalozó üzemi helyiségeinek és a búcsúztatásra szolgáló helyiségének elkülönítése érdekében a leválasztást úgy kell megoldani, hogy a gyászszertartás zavartalansága biztosított legyen.

7. §
   

A ravatalozó rendszeres takarításáról és szükség szerinti fertőtlenítéséről a köztemető üzemeltetőjeként az önkormányzat közegészségügyi és higiéniai előírásoknak megfelelő módon köteles gondoskodni.

8. §
   

/1/ A köztemetőbe kiszállított holttest hűtéséről – halott-hűtő berendezésben – a ravatalozásig, eltemetésig folyamatosan gondoskodni kell.

/2/ A köztemető halott-hűtőibe az elhunytak csak  azonosítás, szabályszerű átadás-átvételt követően kerülhetnek. A hűtés során gondoskodni kell arról, hogy a ravatalozásig, hamvasztásig, illetve az eltemetésig az elhunyt megfelelő azonosítása minden kétséget kizáróan biztosítható legyen.

9. §
   

/1/ Köztemetőben a folyékony és szilárd hulladék gyűjtéséről, elszállításáról és elhelyezéséről az önkormányzat mindenkor hatályos önkormányzati rendeleteiben foglaltak szerint, a rendeletben kijelölt közszolgáltató gazdálkodó szervek megbízása útján gondoskodik.

/2/ Köztemetőben az üzemeltető köteles nemenként legalább egy illemhelyet létesíteni.

4. Temetési helyek és szabályok

10. §
    

/1/ A köztemető – nagyságtól függően – sírhelytáblákra (parcellák), a sírhelytáblák pedig sorokra oszthatók. A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell, a sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

/2/ Az eges sorokban a temetési helyeket a köztemető üzemeltetője, az önkormányzat jelöli ki.

/3/ Minden sírhelytábla számát jelzőoszlopon, könnyen észrevehető helyen kell feltüntetni.

/4/ A köztemető üzemeltetőjeként az önkormányzat a köztemetőről köteles térképet, (vázrajzot) készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva. A köztemető részletes térképét a temető minden nagyobb – gépkocsi számára is nyitva álló – bejáratnál, illetve a temető központi helyén ki kell függeszteni és a változásokkal legalább évenként ki kell egészíteni. A térkép mellett a köztemető bejáratánál ki kell függeszteni a temető nyitvatartási idejére és rendjére vonatkozó rendelkezéseket.

/5/ A temetkezésre használt helyek a köztemetőben a következők lehetnek:

a) koporsós temetésnél:

aa./ egyes sírhely,

ab./ kettős sírhely (sövényes kettős sírhely)

ac./ sírbolthely (kriptahely)

ad./ alacsony hantos parkszerű sírhely,

ae./ díszsírhely.

b) Hamvasztásos temetésnél:

ba./ urnasírhely,

bb./ urnasírbolt (urnakripta)

bc./ díszsírhely (fülke)

11. §
    

/1/ Koporsós temetésnél a sírhelyek lehetnek felnőtt sírhelyek és gyermeksírhelyek.

/2/ Gyermek sírhelyekbe 10 éves vagy ennél fiatalabb korban elhunytak betemetése lehetséges. Meglévő gyermeksírhelybe urna is betemethető.

/3/ A sírboltok, a gyermeksírhelyek, a kettős sírhelyek és az urnasírhelyek részére az üzemeltető külön táblát vagy sort jelölhet ki.

/4/ Egy koporsóba főszabályként egy elhunyt temethető, kivéve, ha az anya halála és az újszülött perinatális halála miatt az eltemetés egy időben történik, és az eltemettető így rendelkezett.

/5/ Hamvasztásos temetésnél a hamvakat tartalmazó urnát lehet sírhelybe, sírboltba rátemetni. Az urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni.

/6/ A koporsós sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát azok befogadóképessége határozza meg.

/7/ Díszsírhelybe – a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett – az elhunyt özvegye, közvetlen felmenő és lemenő ági hozzátartozói (szülők, gyermekek), továbbá az élettárs is elhelyezhetők.

/8/ A díszsírhelyekre egyebekben – temetés jellegétől függően – a koporsós sírhelyre, illetve az urnasírhelyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a díszsírhelyen létesített síremlék fenntartásáról, továbbá a temető átrendezése vagy megszüntetése esetén áthelyezéséről a létesítő (adományozó) köteles gondoskodni.

/9/ A temetési hely felnyitása során a 145/1999(X.01) Korm rendelet 35-40 §-it alkalmazni kell.

12. §
    

/1/ A köztemetőben lévő sírhelyek méretei:

a./ egyes felnőtt sírhely: 1,90 – 2,10 m hosszú, 0,95 – 1,10 m széles, 2,00 m mély

b./ kettős sírhely: 1,90 – 2,10 m hosszú, 1,90 – 2,10 m széles, 2,00 m mély,

c./ gyermeksírhely: 1,30-1,50 m hosszú, 0,65-0,80 m széles, 2,00 m mély

d./ az un. alacsony hantos parkszerű sírhely alapmérete az egyes, illetőleg a kettős sírhely méretének felel meg

e./ az építhető sírbolthelyek legkisebb mérete a kettős sírhely méretével azonos.

/2/ A síremlék és tartozékai, továbbá az emlékoszlop tervét (vázrajzát) az elhelyezés előtt a köztemető üzemeltetőjének be kell mutatni.

/3/ Magassági korlátozást a helyi építési szabályzatok vagy ennek hiányában az építésügyi hatóság rendelhet el. Magassági korlátozást a köztemető üzemeltetője a hatályos jogszabályok keretei között határozhat meg.

/4/ A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjel nem helyezhető el.

/5/ Egyes és kettős sírhelyen sírboltot kiépíteni nem lehet.

/6/ A sírok egymástól való oldaltávolsága legalább 60 cm, a gyermeksíroknál pedig 30 cm kell legyen. A sorok között 0,60 m – 1 m távolságot kell hagyni, kivéve az új kiképzésű (fej-fej alatti) sírhelytáblák sorait, ahol a sírok fejrészei között a távolságnak 30 cm-nek, a sorok között pedig 1,50 m-nek kell lenni.

/7/ A sírdombok magassága legfeljebb 30 cm lehet, a sírhelyeken a sírdomb felhantolása nem kötelező.

13. §
    

/1/ A sírbolt, (kripta) legalább két koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, illetve kizárólag terepszint feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A Sírbolt temetőn belüli elhelyezését az önkormányzat jelöli ki, az éves sírhely-gazdálkodási tervben foglaltaknak megfelelően.

/2/ A sírboltokban 2-16 nagy koporsó helyezhető el, illetve egy nagy koporsó helyén két kis koporsó is elhelyezhető.

/3/ A sírboltokba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.

/4/ Sírbolt az önkormányzat hozzájárulásával külön jogszabályban meghatározott esetekben, az építési hatóság engedélyével építhető.

/5/ Sírboltban halottat csak kettős koporsóban szabad elhelyezni, mely közül az egyiket légmentesen kell lezárni.

14. §
    

/1/ Az urnasírhely és az urnasírbolt az urna földbe történő elhelyezését szolgálja.

/2/ Az urnasírhely mérete 60x80 cm, mélysége 100 cm.

/3/ Urnasírba, urnasírboltba – a rendelkezésre jogosult döntése szerint – legfeljebb 4 urna helyezhető el és az ikresíthető.

5. A temetési helyek, sírjelek fenntartására vonatkozó szabályok

15. §
    

/1/ A temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető. A sírjel magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja. A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezése előtt be kell mutatni.  A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell. A sírok fölé épített szegélykő, síremlék, sírbolt és sírjel nem terjedhet túl a 12. §. /1/ bekezdésben meghatározott temetési hely területén.

A temetési helyen csak az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával ültethetők ki 1 méternél magasabbra növő fák, cserjék, bokrok. Az engedély nélkül ültetett 1 méternél magasabbra növő fákat, cserjéket, bokrokat az üzemeltető eltávolíttathatja.

/2/ A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni.

A sírok fölé emelt síremlékek, sírjelek, sírbolt karbantartása, helyreállítása, felújítása a temetési hely felett rendelkezni jogosultat terhelő kötelezettség, melyre az üzemeltető önkormányzat – megfelelő határidő tűzésével – felszólíthatja, illetve az állékonyságot, a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén a helyreállításra köteles felhívni a rendelkezésre jogosultat. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell  kísérelni. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

/3/ Ha a sírjel, felett rendelkezni jogosult /2/ bekezdésben foglalt felhívás ellenére nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg.

/4/ A köztemető tisztasága és rendje érdekében sír áthelyezések, új síremlék állítása miatt – vagy más módon – feleslegessé vált sírjelek, sírkőmaradványok elszállításáról a temetési hely feletti rendelkezési jog jogosultja, főszabály szerint 1 hónapon belül köteles intézkedni, hacsak az /5/ - /9/ bekezdések eltérően nem rendelkeznek.

/5/ A sírbontás megkezdése előtt a rendelkezési jog jogosultja vagy a megbízásból eljáró sírköves vállalkozó köteles az önkormányzatnál bejelentést tenni. Amennyiben a síremlék elbontása mellett új síremléket kívánnak állítani, ezt is be kell jelenteti, s az új síremlék felállításakor, de legfeljebb a /4/ bekezdésben foglalt időtartamon belül kell intézkedni a sírkőmaradvány, törmelék elszállításáról. Amennyiben új síremlék állítására nem kerül sor, úgy az áthelyezést, elszállítást, illetve bontást követő legfeljebb 1 hónapon belül kell a bontási törmelék, sírkőmaradvány elszállításáról gondoskodni.

/6/ A /4/ - /5/ bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően – a rendelkezési jog jogosultjának írásbeli figyelmeztetése és a /2/ bekezdés szerinti felhívás kifüggesztése mellett – a sírkőmaradványok, a törmelék elszállításáról  a rendelkezési jog jogosultjának költségére és a kárveszélyére az üzemeltető gondoskodik.

/7/ Az üzemeltető önkormányzat joga, hogy az elhanyagolt, elgyomosodott, s ezáltal a környezetet is veszélyeztető sírhelyeknél a rendelkezési jog jogosultjának eredménytelen írásbeli felszólítását követően a szükséges munkálatokat a rendelkezési jog jogosultjának költségére elvégeztesse. A környezetet veszélyeztető sírjelek esetén azok eltávolításáról az üzemeltető jogszabályi előírások figyelembevételével gondoskodik.

/8/ A rátemetéskor lebontott síremlék – hacsak jogszabály vagy az építésügyi hatóság, határozata eltérően nem rendelkezik – egy éven belül visszaállítandó. A lebontott síremléknek a temető területén történő tárolása az üzemeltetőnek nem kötelezettsége, azért nem terheli felelősség.

/9/ Az  exhumáláskor lebontott és feleslegessé vált síremléket, törmeléket, a rendelkezésre jogosult vagy meghatalmazottja (megrendelő) a bontást követő egy hónapon belül köteles elszállíttatni, ennek hiányában az üzemeltető gondoskodik a sírkőmaradványok és törmelék elszállításáról a rendelkezésre jogosult költségére.

6. Sírhelygazdálkodás

16. §
    

/1/ Az éves sírhelygazdálkodás az üzemeltető önkormányzat feladata, melynek keretében a jóváhagyott temetőfejlesztési koncepció szerint kijelöli a temetésre előkészített és használható temetési helyeket.

/2/ Az üzemeltető által elkészített éves sírhely gazdálkodási terv bemutatja a temetési hely szükségletet, a temetőbővítés lehetséges irányait, megvalósításának  költségeit, ütemezését és tervezett finanszírozását, továbbá a lezárt (lezárandó) temető/temetőrész kiürítésére vonatkozó terveket.

/3/ Az üzemeltető a sírhely gazdálkodás körében köteles naprakész nyilvántartást vezetni a szabad temetési helyekről.

17. §
    

/1/ A temetési hely felett az rendelkezik, aki a temetést megrendelte. A rendelkezési jog kiterjed a temetési hely használata mellett a 12. §. /1/ bekezdésben meghatározott korlátozásokra figyelemmel a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására.

/2/ A temetési hely feletti rendelkezési jog tekintet nélkül a temetés módjára, 40 év.

/3/ Sírboltok használatára csak az építésügyi hatóság engedélyének birtokában kerülhet sor. Az engedélyt a rendelkezésre jogosult szerzi be.

/4/ Ha a rátemetést megrendelő nem azonos a rendelkezési jog jogosultjával, akkor teljes bizonytó erejű magánokiratok követelményeinek megfelelő engedélyt kell bemutatnia és leadnia az üzemeltetőnek.

/5/ A temetési hely feletti rendelkezési jog lejárta előtt 6 hónappal a temető üzemeltetője köteles írásban (ajánlott levélben) tájékoztatni a rendelkezésre jogosultat a lejárat időpontjáról, és a rendelkezési jog meghosszabbításának lehetőségéről.

18. §
    

/1/ A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

/2/ Lezárt sírhelytábla temetési helyére urna elhelyezhető, koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

/3/ Amennyiben a temetőt, illetve a temetési helyet megszüntetik, a megszűnést megelőzően azt hirdetményben, továbbá három alkalommal, legalább egy országos és egy területi napilapban közzé kell tenni, úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszűntetés előtt legalább 6 hónappal, továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

/4/ Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

/5/ Újra betemetés során megtalált csontmaradványokat az eltemettető kívánságának megfelelően:

a./ díjmentesen mélyebbre lehet tenni,

b./ az újra betemetésre kijelölt temetési helyen el lehet helyezni, vagy el lehet hamvasztani és urnában lehet elhelyezni.

III. fejezet

7. Köztemető üzemeltetése

19. §

(1) A köztemető üzemeltetését a törvényben, kormányrendeletben, a jelen önkormányzati rendelet meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. A köztemető üzemeltetésével kapcsolatosan biztosítani kall a látogatók számára a temető használatát, illetve emellett a különféle temetői tevékenységek rendezett működését.

(2) Az üzemeltetés körébe tartozó feladatokat az Önkormányzat látja el jelen rendelet keretei között.

(3) Az üzemeltető feladatai:

1. köteles a temetkezési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb  
2. vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét meghatározni;
3.  biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;
4. biztosítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásnak feltételeit, a nyitvatartási időt;
5.  biztosítja a ravatalozó, technikai berendezési, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat;
6. gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását.
7. vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket;
8. tájékoztatja a temetőlátogatókat;
9. kijelöli a temetési helyeket;
10. elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hóeltakarítást;
11. gondoskodik a hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról;
12. gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
13. összehangolja a temetői létesítmények, így különös a ravatalozó használatával kapcsolatos temetkezési szolgáltatói tevékenységeket, szervezési intézkedésekkel elősegíti a temetés és az urnaelhelyezés zökkenőmentes lefolytatását;
14. gondoskodik az ügyfélfogadásról;
15. gondoskodik a temető őrzéséről.
16. Az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeinek biztosítása, a temető használatára vonatkozó szabályok meghatározása.

20. §.

(1) Az eltemetés hagyományos módja szerint: a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint. A hagyományostól eltérő temetési mód, a hamvak vízfüggönyös szórása, a hamvak talajba történő bemosatására, az önkormányzat nem biztosít lehetőséget.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne. Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

(4) A köztemetőbe szállított halottat csak az azonosság megállapítása és az okmányok az üzemeltető részére történő átadás után lehet eltemetni. Azonnali temetés hiányában gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban történő elhelyezésről.

(5) Ha a köztemető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt, kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

(6) Az elhunyt átvétele a temető ravatalozójába csak az előírt szállítási okmányok alapján lehetséges. Az átvétel tényét és időpontját a kísérő iratokon igazolni kell.

21. §

(1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

a) aki a temetést szerződésben vállalta,

b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez,

c) a végintézkedés hiányában elhunyt temetésről az elhalálozása előtt vele együtt élő  házastársa vagy élettársa,

d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.

(2)Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét, nem teljesíti, a temetésről az  önkormányzat polgármestere – jogszabályban meghatározott határidőn belül – gondoskodik.

22.§

A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni.

23. §

(1) A köztemetőben – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről az üzemeltető nyilvántartásokat köteles vezetni. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírboltkönyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2)A nyilvántartó könyv a kötelező adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének a címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(4) A holttestmaradványok közös sírba történő helyezése esetén a köztemetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába, a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sír megjelölésével kell bejegyezni.

(5) A sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg. A sírboltkönyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.

(6) A nyilvántartó könyv és sírboltkönyv adataiba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be. Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírboltkönyv adatai alapján a temető nyilvántartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye után érdeklődőnek.

(7) A temető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírboltkönyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

(8) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv és a sírboltkönyv adatai elektronikus adathordozón is tárolhatja. Elektronikus nyilvántartás esetén hiteles biztonsági másolat készítése vagy párhuzamos manuális nyilvántartás vezetése szükséges.

A temetkezéssel kapcsolatos feladatok során készített nyilvántartásokat a köztemető lezárásáig a temető üzemeltetője köteles megőrizni. A nyilvántartások esetleges megsemmisülése esetére a nyilvántartó könyvből és sírboltkönyvből másolat készítése kötelező.

24. §

(1) A köztemetők nyitvatartási rendje: minden nap 0-24 óráig.

(2) A kegyeleti jog gyakorlásának elősegítése érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztatást köteles nyújtani a látogatók részére akár egyedi, akár közérdekű ügyben. A temetőben történő eligazodás érdekében az üzemeltető megfelelő tájékoztató és információs táblákat helyez ki.

25. §

(1) A ravatalozó és technikai berendezései, a tárolók és hűtők, valamint a temetők egyéb közcélú létesítményei karbantartása és biztonságos működtetése az üzemeltető feladata.

(2) Ravatalozót oly módon kell karbantartatni, hogy alkalmas legyen az elhunyt ravatalozásra, való előkészítésére, a kegyelet lerovására és az elhunyt elbúcsúztatására. Az épületen belüli üzemi technikai és búcsúsztató helyiségeket el kell választani egymástól.

(3) A ravatalozók esztétikai megjelenésének, berendezési tárgyainak kifogástalan minőségűnek kell lennie, biztosítva egyben a méltó kegyeletgyakorlást.

26. §

(1)A hűtőknek biztosítani kell az elhunytak eltemetésig való folyamatos hűtését.

(2) A halott-hűtők üzemi hőmérsékletét az üzemeltető technológiai utasítása szabályozza.

(3) A hűtőket hetente egyszer meg kell tisztítani, és el kell végezni jogszabályi előírásoknak megfelelően a kötelező fertőtlenítésüket.

(4) A hűtőkről üzemeltetési és fertőtlenítési naplót kell vezetni, amelyben az ezekkel kapcsolatosan elvégzett feladatokat időrendben fel kell jegyezni.

27. §

A létesítmények karbantartásával, felújításával és gondozásával kapcsolatos feladatokat a közegészségügyi és műszaki feltételekre vonatkozó jogszabályi előírások mellett kell biztosítani.

A temetkezési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának rendje, összhangja.

28. §

(1) A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljeskörűen vagy önállóan is végezhetők. Az üzemeltető önkormányzatok feladata annak vizsgálata, hogy a temetkezési szolgáltatók, illetve vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel.

(2) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

(3) A köztemetőben temetkezési szolgáltatás rendszeres végzése, a temetkezési szolgáltatók és egyéb vállalkozók köztemetőkben történő munkavégzése az üzemeltető engedélye alapján végezhető.

(4)Az üzemeltető és a temetkezési szolgáltatók közötti együttműködést szabályozó szerződés megkötése előtt az önkormányzat alábbiakat köteles vizsgálni, illetve az alábbi szerződési feltételek, meghatározását kell javasolnia a temetői szolgáltatást végző szerv, illetve személy részére:

1. a tevékenység gyakorlására jogosító engedélyek megléte
2. a teljes körű temetkezési szolgáltatás körében ellátni szándékozott tevékenységek
3. temetkezési szolgáltatás ellátásához megjelölt telephely létesítésével kapcsolatos jegyzői engedély
4. annak tudomásul vétele, hogy a köztemető területén – az erre a célra kijelölt hely kivételével – temetkezési szolgáltatásra utaló reklám- és hirdetőtáblát nem helyezhet el
5. annak tudomásul vétele, hogy a temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését – az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően – tiszteletben tartani;
6.  holttest szállítása esetén - a közegészségügyi és járványügyi szabályokat az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő - erre a célra kialakított járművel való rendelkezés.

(5) Ha a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozó a /4/ bekezdésben foglalt feltételeket az üzemeltető kérésére nem igazolja, vagy azokban utóbb változás következett be, az üzemeltető köteles a hatáskörrel rendelkező szerv megfelelő intézkedését, szabálysértési eljárást, kezdeményezni.

(6) Ha a temetkezési szolgáltató – bizonyítható módon – ismétlődően és súlyosan megsérti a temető rendjére vonatkozó előírásokat, sértve a látogatók, az eltemettetők és a szertartásokon részt vevők kegyeleti érzését, vagy az üzemeltető technológiai utasításait megsértve veszélyezteti a temetői létesítmények biztonságos működtetését, az üzemeltető köteles az eljárás kezdeményezésére a fogyasztóvédelmi szerveket megkeresni azok  megfelelő tájékoztatásával.

(7) Az üzemeltető a temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók részére – a kifejtett szolgáltatás tekintetében – azonos feltételeket köteles biztosítani, tiszteletben tartva a versenysemlegesség elvét.

(8) A temetkezési szolgáltatónak megfelelő módon biztosítani, illetve igazolni kell az üzemeltető részére az elhunyt személy azonosítását, továbbá a megrendelő (eltemettető), illetve a rendelkezési jog jogosultjának kilétét. Ezen adatokat köteles az üzemeltető rendelkezésre bocsátani.

A temető területén – az erre a célra kijelölt hely kivételével – tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése.

(9) Köztemető területén külön jogszabályban meghatározott telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység végzésére nem lehet telephelyet létesíteni és ilyen tevékenységgel létrehozott terméket – a temetéshez szükséges kellélek kivételével – nem lehet forgalmazni.

29. §

(1)A temetkezési szolgáltatók munkavégzésének összhangját az üzemeltetőnek biztosítani kell oly módon, hogy

a) a temetkezési szolgáltatók – az általuk végzett egyes temetési szolgáltatások jellegéhez is igazodóan – azonos feltételekkel, lehetőség szerint az erre irányuló igénybejelentés sorrendjének megfelelően vehessék igénybe a temetői létesítményeket, az azt szolgáló infrastruktúrát;

b) olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, melyből az a) pont alatti szolgáltatói igények nyomon követhetők;

c) a rendeletben meghatározott esetekben, illetve az üzemeltető által meghatározott technológiai utasítások szerinti tartalommal és terjedelemben a temetkezési szolgáltatók kötelesek az üzemeltető szakszemélyzetét a létesítmények igénybevétele során igénybe venni; míg az üzemeltetőnek úgy kell a munkavégzését megszerveznie, hogy biztosítsa és segítse a temetkezési szolgáltatók munkavégzését.

Az üzemeltető köteles biztosítani a ravatalozó igénybevételét.

(2) A temetkezési szolgáltatásokon kívüli egyéb vállalkozási tevékenységek (kőfaragó, sírgondozó, emlékkészítő stb.) végzése feltételeinek biztosítására a 28. §./4/ bekezdésben foglaltak  irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) a vállalkozók a munkavégzés megkezdése előtt legalább egy munkanappal kötelesek bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, irodában azt, hogy melyik temetési helyén, milyen jellegű munkát végeznek, mely személy megbízása alapján;

b) a vállalkozó az a) pontban foglalt esetben a vállalkozási engedélyét a felszólításra köteles felmutatni;

c) a vállalkozók a Polgármesteri Hivatal nyitvatartási idejében munkanapokon végezhetnek munkálatokat a temetőben

d) a vállalkozók a munkavégzés érdekében – ha az indokolt – gépjárművel is behajthatnak a temetőbe, kötelesek azonban az üzemeltető intézkedéseit megtartani;

e) a vállalkozók a munkálatok befejezését követően, illetve több napos folyamatos munkavégzés esetén, az utolsó napon kötelesek a törmelékeket, szemetet, lomot, stb. elszállítani vagy az önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint elszállíttatni és a sír környezetét rendezetten, tisztán hagyni;

f) a vállalkozónak a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy azzal a köztemető látogatók kegyeletgyakorlását, a köztemető rendjét, nyugalmát és a temetési szertartásokat ne zavarják.

8. Vegyes és záró rendelkezések

30. §.

(1) A köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Baktalórántházai Járási Hivatala ellenőrzi.

31.§*

Hatályon kívül helyezte a 9/2013. (XII.20) önkormányzati rendelet 4.§-a.

32. §

(1) A rendelet kihirdetését követő 3. napon 2009. április hó 24-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztemetőkről és temetkezés rendjéről szóló 9/2006.(IV.21.)ÖR hatályát veszti.