Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete

pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról,valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2013. 03. 02- 2015. 03. 11

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete

pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról,valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól

2013.03.02.

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1)-(2) bekezdéseiben, 50. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 8. pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések, eljárási szabályok

1. Eljárási szabályok

1. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az Ófehértói Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) vagy az Ófehértói Közös Önkormányzati Hivatal Magyi Kirendeltségéhez (a továbbiakban: Kirendeltség).

(2) A kérelemhez csatolni, illetve a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói-, hallgatói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, társadalombiztosítási jogviszony időtartamára, közmű kiadásokra, együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, lakás- és lakással kapcsolatos adatokra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(3) Ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) másképp nem rendelkezik, a jövedelemszámításnál irányadó időszak havonta rendszeresen juttatott jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél 12 hónap.

(4) A pénzbeli ellátásokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell folyósítani átutalással. Írásban benyújtott, indokolt kérelem esetén a szociális ellátás a Közös Önkormányzati Hivatal házipénztárából is kifizethető.

(5) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetését kérelemre méltányosságból legfeljebb a megtérítendő összeg 20%-ának erejéig elengedheti, amennyiben a kötelezett igazolja, hogy a jogosulatlanul igénybevett összeget vele egy háztartásban együtt élő kiskorú, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú hozzátartozója nevelési vagy képzési költségeire fordította.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak igazolása intézményvezetői nyilatkozattal vagy pénzügyi bizonylattal történik.

(7) A Képviselő-testület kérelemre a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul igénybe vett ellátás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletekben történő visszafizetését engedélyezheti, amennyiben a kötelezett igazolja, hogy az Önkormányzat felé adó-, illetve köztartozása nincs és családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

2. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:

a) aktív korúak ellátása

b) lakásfenntartási támogatás

c) önkormányzati segély

(2) Természetben nyújtható ellátás a köztemetés.

(3) Az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt ellátások pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

II. Fejezet

Az egyes szociális ellátások

1. Aktív korúak ellátása

3. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján, családi körülményeire, illetve egészségi vagy mentális állapotára tekintettel rendszeres szociális segélyre jogosult, amennyiben

a) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú Szakértői Bizottságának az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét csatolja, vagy

b) munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzd, de a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú Szakértői Bizottság által megállapított munkaképesség-csökkenése nincs, és ennek fennállását igazoló szakorvosi véleményt csatol, vagy a településen, kistérségben közösségi ellátást biztosító szolgáltató igazolását arról, hogy a kérelmezővel gondozási szerződésben áll, és a gondozási terv alapján javasolja a felmentést, mert az ügyfél nem áll munkára kész állapotban.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Hivatallal és a Kirendeltséggel valamint a Szociális Alapszolgáltatásokat Biztosító Intézménnyel.

(3) A (2) bekezdésben előírt együttműködés keretében az a személy (a továbbiakban: együttműködő személy), akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles felkeresni a Szociális Alapszolgáltatásokat Biztosító Intézményt az együttműködési kötelezettség teljesítése érdekében.

(4) Az együttműködő személy az együttműködés keretében az Szt.-ben foglaltakon túl köteles

a) köteles 3 havonta az együttműködésre kijelölt szervnél a szerv által megadott időpontban megjelenni,

b) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni a Hivatallal és a Kirendeltséggel.

(5) a Hivatal szociális ügyintézője a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja az aktív korúak ellátása folyósításának feltételeiről, az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről és elérhetőségéről.

(6) a Hivatal szociális ügyintézője az ellátás megállapításáról szóló határozatot a határozat kiadásától számított 10 napon belül megküldi az együttműködésre kijelölt szervnek.

(7) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:

a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,

b) munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába.

4. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megjelölt határidőben nem veszi fel a kapcsolatot,

b) az önkormányzat által felajánlott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c) a Baktalórántházai Járási Munkaügyi Kirendeltség által felajánlott megfelelő munkaehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg.

(2) A Szociális Alapszolgáltatásokat Biztosító Intézmény jelzi a jegyzőnek, ha az együttműködő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Az együttműködő személy a beilleszkedést segítő programból való távolmaradását az alábbiak szerint igazolhatja:

a)orvosi igazolás, kórházi ambuláns lap, zárójelentés,
b) alkalmi munkavállalói kiskönyv (amennyiben aznap dolgozott),
c) bírósági, vagy más hatósági idézés (amennyiben aznap idézésre kellett megjelennie).

2. Lakásfenntartási támogatás

5. § A normatív lakásfenntartási támogatásra az Szt. rendelkezései irányadóak.

3. Önkormányzati segély

6. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

(3) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
b)eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:
ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy
d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.
(4) A Képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át az önkormányzati segéllyel kapcsolatos valamennyi hatáskörét.

7. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 8/A. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 6. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege – a 8/A. §-ban foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 8/A. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(5) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül az Magyi Közös Önkormányzati Hivatal Magyi Kirendeltségének pénztárosa gondoskodik.

(7) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában elsősorban a lakhatást veszélyeztető elemi kár és hozzátartozó eltemettetése esetén adható, ha más forrásból nem finanszírozható váratlan élethelyzet áll elő.

(8) A kamatmentes kölcsönt maximum12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 50.000 Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(9) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított következő hónapban kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

7/A. § (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben adható.

8. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a gyermekkel vagy fiatalkorúval közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozók jövedelemigazolását és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 12. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

8/A. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 330 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 330 %-át;

b) 15 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 310 %-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át;

d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege minden év január 31. napjáig kerül megállapításra.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(6) A temetési költségekhez való hozzájárulás címén megállapított önkormányzati segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni, és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások

1. Étkeztetés

9. § (1) A szociális étkeztetés igénybevételére jogosult, aki étkezését önmaga nem képes megoldani és:

a) 60 éven felüli, vagy

b) igazoltan mások gondozására, ellátására szorul, vagy

c) fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, vagy

d) lakhatási körülményei meleg étel elkészítését nem teszik lehetővé, vagy

e) nyugdíjszerű ellátásban részesül, vagy

f) vagyonnal nem rendelkezik, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs, vagy az tartási kötelezettségét nem teljesíti, g)valamint eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságot a rendszeres pénzellátást megállapító határozattal, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget a háziorvos által a kezelőorvosi szakvélemény alapján kiállított igazolással kell tanúsítani.

(3) Az Önkormányzat az étkeztetést az intézményfenntartó társulásban működő Szociális Alapszolgáltatásokat Biztosító Intézmény útján, az Önkormányzat konyhája szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza Levelek Nagyközség – mint a társulás gesztortelepülésének – Önkormányzatának Képviselő-testületét, hogy az étkeztetés térítési díját rendeletben határozza meg.

2. Házi segítségnyújtás

10. § A házi segítségnyújtást az Önkormányzat az intézményfenntartó társulás keretében működő Ófehértói Gondozási Központ útján biztosítja.

3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

11. § A jelzőrendszeres segítségnyújtást az Önkormányzat az intézményfenntartó társulás keretében működő Ófehértói Gondozási Központ útján biztosítja.

4. Tanyagondnoki Szolgálat

12. § (1) A Magy község külterületéhez tartozó tanyasi lakott területeken az egyéni és közösségi szintű szükségletek kielégítése, a szociális alapellátásokhoz való hozzájutás érdekében az önkormányzat tanyagondnoki szolgálatot működtet.

(2) A tanyagondnoki szolgálat által ellátandó feladatokról, az ellátás igénybevételének módjáról a Képviselő-testület külön rendeletben rendelkezik.

5. Támogató szolgáltatás

13. § Az Önkormányzat a támogató szolgáltatást a Baktalórántházai Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.

IV. Fejezet

1. Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2012. (VI.27.) számú önkormányzati rendelet.