Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Hatályos: 2021. 10. 01

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

2021.10.01.

Magy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Magy község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, aki, vagy amely az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(3) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, valamint elsődleges elérhetőségi címeként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

b) ingatlanhasználó: ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője, vagyonkezelője, üzemeltetője.

c) közhasználatú zöldterület, zöldfelület: a község belterületén önkormányzati tulajdonban álló minden olyan terület, amelyet döntő mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari‐, lakó‐, közlekedési terület, stb.) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett ‐ e vagy sem. Közhasználatra szánt zöldterületek azok is, amelyek nem az önkormányzat tulajdonában vannak, de tulajdonosai azt közhasználatra hozták létre, vagy a közhasználat elől nem kívánják lezárni.

d) járda: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék I. b) pontja szerinti járda.

e) járdasziget: a KRESZ 1. számú függelék I. i) pontja szerinti járdasziget.

f) kijelölt rakodóhely: a KRESZ 15. § (6) bekezdése szerinti kijelölt rakodóhely.

g) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a tevékenység vagy mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti, és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít.

h) közszolgáltató: a Képviselő-testület által az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére feljogosított szolgáltató szervezet.

i) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.

j) lakóegység: lakóépület, valamint a jellemzően emberi tartózkodás – különösen pihenés, szállás, munkavégzés – céljára szolgáló építmény.

k) szabadvezetésű járda: főhálózati szerepet betöltő gyalogos közlekedést – és nem az ingatlan közvetlen megközelítését – szolgáló járda.

l) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok.

m) út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.

n) útkereszteződés: a KRESZ 1. számú függelék I. k) pontja szerinti útkereszteződés.

o) zöldterület: növényzettel borított közterület, különösen a közterek és közparkok.

II. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt eljáró hatóságok, alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok

3. Eljáró hatóságok és eljárási szabályok

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének átruházott hatáskörében eljárva a jegyző folytatja le a közigazgatási eljárást és szabja ki a közigazgatási bírságot. A másodfokú hatóság Magy Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

(4) A jegyző (3) bekezdés szerinti határozatával szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, de Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő ülésén bírálja el.

(5) A helyszíni bírság kiszabására illetékességi területén a mezőőr jogosult.

(6) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) az elkövető szociális és jövedelmi körülményeit, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására a szabályszegő igazolja,

b) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát, veszélyességét, gyakoriságát, és a felróhatóság mértékét,

c) a közrend védelmének és a közterületek rendje biztosításának érdekét.

(7) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos mulasztás formájában valósul meg, a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(8) Közigazgatási bírság kiszabása helyett első alkalommal figyelmeztetést kell alkalmazni, amennyiben a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Kszszá.) 2. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

4. Közigazgatási bírság és helyszíni bírság

4. § (1) A rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben esetenként

a) természetes személy esetén 200.000 forintig,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000 forintig

terjedő közigazgatási bírság (továbbiakban: bírság) kiszabásának van helye.

(2) 14. életévét betöltött, de a nagykorúságot el nem ért személlyel szemben közigazgatási bírságot kizárólag akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme, vagyona van.

(3) A kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell az elkövetőnek megfizetni a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Magy Község Önkormányzata bírság elnevezésű 11744003-15404572-03610000 költségvetési számlájára.

(4) Az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összegtől alacsonyabb összegű közigazgatási bírságot nem lehet kiszabni.

(5) A helyszíni intézkedés során a közösségi együttélés alapvető szabályait megszegő

a) természetes személlyel szemben 50.000 forintig,

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 500.000 forintig

terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye.

(6) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírság akkor szabható ki, ha annak megfizetését vállalja és a törvényes képviselője jelen van.

III. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

5. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata

5. § (1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki az engedély nélkül megvalósítható igénybevétel eseteit kivéve a közterületet engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérő mértékben vagy módon használja, így különösen, ha

a) közterületen engedély nélkül, az engedélyezett módtól eltérően, vagy az engedélyezett termékkörtől eltérő terméket árusít,

b) közterületen a közvetlen szállítási előkészület esetét kivéve göngyöleget tárol,

c) az építőanyagot, építéshez szükséges szerkezetet, valamint bontásból, felújításból származó anyagot, építési törmeléket, ilyen hulladék anyagot 72 órán túl engedély nélkül közterületen tárol,

d) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően használ, felbont,

e) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 15 napon belül nem távolítja el,

f) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 5. § (2) bekezdésben foglaltak – a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

g) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

h) közterületet tartósan, állandó jelleggel – kivéve közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti közterület-használati engedély alapján történő használatot – közterület-használati engedély nélkül használ,

i) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,

j) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,

k) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel,

l) közforgalmú járdán a gyalogos közlekedésre szolgáló felületet beszűkíti és ezzel a gyalogos közlekedést zavarja,

m) csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árkot betemet vagy abban bármilyen hulladékot, bontási törmeléket, földet vagy avart helyez el,

n) közterület-használat megszűnésekor a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre.

(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybe vevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

6. A közterületek tisztaságát sértő magatartások

6. § Közösségellenes magatartást követ el, aki:

a) a közterületre nyúló fák, más növények, élő sövények gallyazásáról, a járda járhatóvá tételéről nem gondoskodik,

b) az ingatlan előtti, saroktelek esetén az ingatlan minden oldalán (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve, ha a járda mellett zöldsáv is van az úttestig terjedő teljes terület) a zöldsáv, nyílt árok és ennek műtárgyainak tisztántartásáról, a járda hó-és síkosság mentesítéséről nem gondoskodik,

c) vendéglátó-, és árusító helyek üzemeltetője, aki nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz tisztántartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a járda hó-és síkosság mentesítéséről,

d) a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési, szerelési munka stb.) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét nem tartja tisztán,

e) a közcsatornát, nyílt csapadékvíz elvezető árkot beszennyezi, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról felszólítás ellenére nem gondoskodik,

f) a csapadék-, és szennyvízelvezető rendszert megszünteti, megrongálja, állagát megváltoztatja, a rendszer gyomtalanítását (gyomirtását) vegyszerrel végzi,

g) aki a település belterületén engedély nélkül állatot legeltet,

h) a közszolgáltató részére elszállításra kihelyezett hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőeszközéből hulladékot vesz ki, illetve lomtalanítás során kihelyezett hulladékban guberál

i) ingatlantulajdonosként, vagy az ingatlan tényleges használójaként a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítására nem az Önkormányzat által kijelölt közszolgáltatót veszi igénybe,

j) illegálisan szemetet, építési törmeléket lerak,

k) külterületen illegálisan szemetet, építési törmeléket lerak.

l) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyezőforrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti,

m) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével,

n) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.

7. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenység

7. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást, jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet végez;

b) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjével kapcsolatos előírásokat és kötelezettségeket megszegi;

c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

d) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz;

e) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel – az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével – és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

8. Az Önkormányzat tulajdonában lévő játszótér, sportlétesítmények használatára vonatkozó rendelkezések megsértése

8. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő létesítményeket engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon használja,

b) az a nagykorú személy, aki a játszótéren elhelyezett eszközöket, játékokat használja,

c) a játszótéri eszközöket nem a rendelkezésüknek megfelelő célra használja,

d) a játszótér területére állatot - kivéve vakvezető kutyát - visz be,

e) a játszótér területén alkoholt, bódítószereket fogyaszt, dohányzik, szemetel,

f) a játszótér területére üveget, sérülés okozására alkalmas tárgyat visz be.

9. A temető rendjének megsértése

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) síremlék fenntartási, - gondozási kötelességének nem tesz eleget,

b) temetőben nem a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít,

c) temető főbejáratán keresztül gépjárművel – kivéve a temetkezési szolgáltatás ellátásához szükséges közlekedést, illetve a mozgásában korlátozott vagy idős személyek szállítását biztosító gépjárműveket – behajt,

d) sírhelyek gondozása során keletkezett szemetet a sírhelyek között tárolja, azt nem a szeméttárolóban helyezi el, a temetőben szemetel,

e) temető területére kutyát vagy más állatot visz be – kivétel ez alól a vakvezető kutya,

f) sorok közötti átjárást növényzet telepítésével akadályozza,

g) a temető nyitvatartási rendjét nem tartja be,

h) a temető fenntartójának, üzemeltetőjének sírhely kialakításra vonatkozó előírásait nem tartja be,

i) temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést megsértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet helyez el, a temető létesítményeit, tartozékait, sírokat, síremlékeket, növényzetet rongál és beszennyez, a temetőben és azok közvetlen környezetében olyan magatartást tanúsít, amely a kegyeleti érzést és a szertartások rendjét sérti és a látogatókat megbotránkoztatja,

j) síremlék, sírjel, urnasírbolt, sírbolt karbantartását, helyreállítását elmulasztja,

k) a temetőüzemeltető által elrendelt növényzeteltávolítást elmulasztja,

l) a temető területén tüzet rak, hulladékot éget, szeszes italt fogyaszt és megvendégelést folytat,

m) építőanyagot az üzemeltető hozzájárulása nélkül a temetőbe beszállít, építési vagy bontási munkát megkezd, vagy bontási anyagot elszállít,

n) az építési munka befejeztével a fennmaradó anyag, törmelék elszállításáról, valamint az okozott kár helyreállításáról 10 napon belül nem gondoskodik.

10. Állattartás szabályainak megsértése

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,

b) ebet – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya, rendőrségi és jelzőkutya kivételével –piac területére, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi, oktatási-nevelési intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, közpark területére, sportpálya területére bevisz, illetve beenged, kivéve az intézmény engedélyével,

c) állat tulajdonosaként vagy felügyeletét ellátó személyként az állat által okozott szennyeződést közterületen, lakóházak közös használatú helyiségeiben, udvarán, közforgalmú közlekedési eszközön nem távolítja el;

d) haszonállatot közterületen engedély nélkül legeltet vagy kóborolni hagy.

11. Zaj- és rezgésvédelem megsértése

11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a településen zajjal járó építési, bontási tevékenységet hétköznap 21.00 és 6.00 óra között, vasárnap és ünnepnapon végez, kivéve a közművek meghibásodásának javításából adódó munkálatok;

b) az ingatlanon zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajt keltő tevékenységet hétköznap 21.00 és 6.00 óra között, vasárnap és ünnepnapon végez,

c) a település vendéglátó egységeinek kerthelyiségeiben, teraszain hangosító berendezést munkanapon 22.00 és 7.00 óra között, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon 22.00 és 9.00 óra között jegyzői engedély nélkül üzemeltet,

d) a kereskedelmi és vendéglátó egységben engedély nélkül zeneszolgáltatást végez,

e) a kereskedelmi és vendéglátó egység bejelentett nyitvatartási idejét nem tartja be.

12. Közterületi szeszesital fogyasztás

12. § (1) Magy község közterületein tilos a szeszesital fogyasztása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterületi szeszesital fogyasztási tilalom nem vonatkozik az engedélyezett rendezvények helyszínén és annak ideje alatt történő szeszesital fogyasztásra.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás jogkövetkezményeit a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény határozza meg.

13. A közterületnév-és házszámtáblára, lakcímbejelentésre vonatkozó rendelkezések megsértése

13. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a közterület elnevezését tartalmazó táblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja vagy olvashatatlanná teszi, engedély nélküli eltávolítja;

b) a házszámtáblák elkészíttetéséről és kihelyezéséről, szükséges karbantartásáról, pótlásáról nem gondoskodik.

14. A közterületek szennyeződésének megelőzése

14. § (1) Eldugulás okozására alkalmas, valamint környezetre veszélyes anyagokat a szennyvíz és csapadékcsatornába dobni, önteni, vagy bevezetni tilos.

(2) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(3) Tilos a csapadékvízbe, csapadékcsatornába háztartási folyékony hulladékot vezetni. Tilos a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése.

(4) Közterületen a hulladék elhelyezésére gyűjtőedények szolgálnak. Hulladékot tilos azok mellé elhelyezni.

(5) A közterületen elhelyezett berendezési és felszerelési tárgyakat (utcabútor), eszközöket, műtárgyakat továbbá játszótereket, játszótéri játék felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni, illetve azok beszennyezése és megrongálása tilos.

(6) Zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.

(7) A közterületen lévő fák, díszcserjék, növények megsértése, leszakítása, kiirtása tilos.

(8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos.

(9) Ha a jármű üzemeltetése során a közút, közterület beszennyeződik, a jármű üzembentartója köteles a szennyeződés eltávolításáról azonnal gondoskodni.

15. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.