Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 11. 01- 2023. 11. 01

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III.14.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.11.01.

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ában, 49. §-ában, 52-54. §-ában, 58. §-ában, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III.14.) önkormányzati rendelet módosítására a következőket rendeli el:

1. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Magy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ában, 49. §-ában, 52-54. §-ában, 58. §-ában, 68. § (2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:”

2. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„1/A. Értelmező rendelkezések

1/A. § E rendelet alkalmazásában:

a) család: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott család fogalom.

b) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.

c) vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott vagyon fogalom.

d) rendkívüli élethelyzet: létfenntartást vagy lakhatást közvetlenül veszélyeztető állapot.”

3. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni, az alábbi jogcímeken:

a) üresen álló lakás esetén:

aa) szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás

ab) költségelven történő lakásbérbeadás

b) nem üresen álló lakás esetén:

ba) bérleti jogviszony folytatása

bb) bérleti jogviszony meghosszabbítása.”

4. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/A. A bérlőtársi szerződés megkötésének és a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei

7/A. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést jogszabályban foglalt kivételtől eltekintve a bérbeadó nem köt.

(2) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadására a bérbeadó nem biztosít lehetőséget.”

5. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/B. A felek megállapodásának tartalma a bérbeadó jogai és kötelezettségei vonatkozásában

7/B. § (1) Az Lt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásban rögzíteni kell, hogy a felmerülő költségek megtérítésének feltételei az alábbiak:

a) a teljesítés során a megállapodásban rögzített határidő vonatkozásában késedelem nem következik be, és

b) a megállapodás alapjául szolgáló költségek számlákkal kerülnek igazolásra, és

c) a teljesítést a jegyző ellenőrzi és az ellenőrzés alapján a teljesítést elfogadja.

(2) A bérbeadó a felmerülő költségeket a lakás havi bérleti díjából történő, a havi bérleti díj 25 %-ának megfelelő jóváírással téríti meg.

(3) Az épülettel, a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő Lt. 10. § (1) bekezdésében foglaltakon felül felmerülő, bérlő által szerződésben vállalat vagy jogszabályban meghatározott más kötelezettségeket a bérlő köteles teljesíteni.

(4) Az Ltv. 15. § -ában meghatározott megállapodásban rögzíteni kell, hogy a lakás átalakításának és korszerűsítésének költségeit a bérlő viseli.

(5) Az Lt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérlő a megállapodás aláírásával egyidejűleg megtéríti a lakás és a lakásberendezések rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének költségeit.

(6) Az Ltv. 18. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásban rögzíteni kell az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák kezdő és végső időpontját, amely időpontoknak meg kell felelnie a lakásbérleti jogviszony szünetelés időtartamának.”

6. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/C. A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

7/C. § (1) A lakást jogcím nélkül használó (a továbbiakban: használó) köteles az Önkormányzat részére a használat első két hónapjában a mindenkor hatályos lakások bérleti díját szabályozó rendelet szerinti lakbérnek megfelelő összegű használati díjat megfizetni.

(2) Amennyiben a használó két hónapon túl, de egy évet meg nem haladó időtartamban használja a lakást, akkor a használat harmadik hónapjától a 12. hónapig a mindenkor hatályos lakások bérleti díját szabályozó rendelet szerinti lakbér összegének kétszeresét köteles fizetni.

(3) Amennyiben a használó egy évet meghaladó időtartamban használja a lakást, akkor a 13. hónaptól a mindenkor hatályos lakások bérleti díját szabályozó rendelet szerinti lakbér összegének háromszorosát köteles fizetni.

(4) Amennyiben a használó két hónapon túl, de egy évet meg nem haladó időtartamban használja a lakást, akkor a használat harmadik hónapjától az Önkormányzat megindítja a használóval szemben a lakáskiürítés iránti peres eljárást.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárásban az Önkormányzatnak helyt adó bírósági döntésben foglaltak teljesítése elmarad, úgy az Önkormányzat Képviselő-testülete haladéktalanul kéri a végrehajtást.

(6) Amennyiben a használó a használat megkezdésétől számított hat hónapon belül az Önkormányzattal, mint bérbeadóval lakásbérleti szerződést köt az általa jogcím nélkül használt lakásra, akkor a használat harmadik hónapjától legfeljebb hatodik hónapjáig terjedő időszak vonatkozásában csak a bérleti díjnak megfelelő használati díjat köteles megfizetni.”

7. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/D. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok

7/D. § (1) Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérbeadó rendelkezik másik lakással, akkor a bérbeadó joga, hogy felajánljon a bérlőnek másik lakást.

(2) Másik lakás felajánlása esetén a felajánlott lakás komfortfokozata vagy jobb, vagy megegyező legyen a megszűnt bérleti szerződéssel érintett lakás komfortfokozatával.

(3) A bérbeadó jogosult rendkívüli élethelyzetben lévő bérlőnek alacsonyabb komfortfokozatú lakás felajánlására.

(4) Alacsonyabb komfortfokozatú lakás felajánlása esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.

(5) Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő rendkívüli élethelyzetben van, akkor a bérbeadó jogosult maximálisan három havi bérleti díjnak megfelelő térítési díjat a bérlő számára biztosítani.”

8. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/E. A cserelakás felajánlása helyett fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei

7/E. § (1) Amennyiben a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással szünteti meg, akkor a bérbeadó jogosult a bérlőnek cserelakás biztosítása helyett 2 havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítés felajánlására.

(2) A felmondásban a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt a pénzbeli térítés elfogadásának lehetőségéről.

(3) A bérlő a felajánlott pénzbeli térítést a felmondás kézhezvételét követő 15 napon belül kizárólag írásbeli nyilatkozattal jogosult elfogadni. A nyilatkozatban meg kell jelölni a bankszámlaszámot, amelyre a bérlő a pénzbeli térítést kéri.

(4) A bérbeadó a nyilatkozat kézhez vételét követő 60 napon belül utalja át a bérlő által megadott bankszámlaszámra a pénzbeli térítést.

(5) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglalt 15 napos határidőn belül ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt nyilatkozattételi jogával élni nem tud, az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül a bérbeadó felé igazolási kérelmet csatol a nyilatkozattal együtt. A bérbeadó az igazolási kérelmet megvizsgálni és az igazolási kérelem alapján a nyilatkozat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bérlőt értesíteni köteles.”

9. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/F. Az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei

7/F. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezési kötelezettsége kizárólag a bérlő élettársa vagy házastársa tekintetében (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén terheli a bérbeadót.

(2) A bérlő élettársának másik lakásban való elhelyezési kötelezettségének feltételei:

a) bérlő legalább 2 éven keresztül bérelte a megszűnéssel érintett lakást, és

b) bérlő a bérleti jog megszűnése időpontjában ne rendelkezzen lakbérhátralékkal.”

10. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„7/G. A lakbértámogatás mértéke, a jogosultság feltételei és eljárási szabályai

7/G. § Sem a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére, sem a költségelven történő bérbeadással érintett bérlők részére az Önkormányzat lakbértámogatást nem állapít meg.”

11. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„7/H. A szociális intézményből elbocsátott személy részére a másik lakás bérbeadásának feltételei

7/H. § Az Lt. 68. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a másik lakás bérbeadásának feltételei:

a) a szociális intézményből elbocsátott az elbocsátását követő 15 napon belül kérelmezze a másik lakás bérbeadását,

b) a bérbeadó rendelkezzen a megszűnt bérleti szerződéssel érintett lakással megegyező komfortfokozatú és alapterületű lakással.”

12. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § Az önkormányzati bérlakás albérletbe történő adását kizárja az önkormányzat.”

13. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szociális helyzet alapján és költségelven megállapított lakbérű önkormányzati bérlakás, lakásbérleti szerződésének megkötésekor, a szerződésben foglalt kötelezettségei biztosítására a lakbér háromszorosának megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni.

(5) Az óvadék a bérlőt terhelő kötelezettségek anyagi fedezetére felhasználható.

(6) Az óvadékot a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, ha annak felhasználásra nem került sor, és a bérlőnek nincs fennálló lakásbérleti díj tartozása és közüzemi díj tartozása, a bérlőnek vissza kell fizetni. A bérlőt az általa befizetett óvadéknak megfelelő összeg illeti meg.”

14. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet VII. Fejezete a 22. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„19. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásának és a bérbeadói hozzájárulásnak a feltételei

15. § (1) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a bérleményben folytatni tervezett tevékenység leírását.”

(2) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 22. §-a a következő (8)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nem lakás céljára szolgáló helyiség legfeljebb 2 év határozott időre adható bérbe.

(9) Önkormányzati tulajdonú, nem lakáscélú helyiség szeszes ital és szexuális termék árusítására nem vehető bérbe.

(10) A bérlővel kötött bérleti szerződésben rögzíteni kell:

a) a helyiségben folytatandó tevékenységet, és

b) a bérlő kötelezettségeit, amely szerint köteles gondoskodni:

ba) a helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, berendezéseinek felújításáról, karbantartásáról, pótlásáról, cseréjéről, és

bb) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő vagy előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, és

bc) a helyiségben folytatott tevékenység következtében felmerülő felújítási, pótlási munkálatokról, és

bd) a helyiség és a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról.

(11) A bérbe adott helyiség bérlő általi átalakításához, korszerűsítéséhez, felújításához, más, a helyiséget érintő értéknövelő beruházáshoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(12) A (11) bekezdés szerinti hozzájárulást a bérbeadó csak abban az esetben adja meg, amennyiben a bérlő az átalakítás, korszerűsítés, felújítás indokoltságát műszakilag megfelelően alátámasztotta és igazolja, hogy a munkálatok elvégzéséhez a pénzügyi fedezete rendelkezésre áll.

(13) A (11) bekezdésben foglalt hozzájárulás nélkül a bérlő átalakítási, korszerűsítési, felújítási vagy más beruházási munkálatokat nem folytathat.

(14) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni a bérbeadónak.

(15) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be, bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet.”

16. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„20. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának cseréjéhez, átruházásához történő bérbeadói hozzájárulás feltételei

22/A. § Nem adható hozzájárulás az önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházására, elcserélésére, a helyiség albérletbe adására.”

17. § A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet VII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„21. A törvény alapján elővásárlási joggal érintett nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételárának mértéke és megfizetésének módja, feltételei, valamint a törvény alapján elővásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételei

22/B. § (1) Az Lt. alapján elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése esetén a bérbeadó köteles az elővásárlásra jogosult bérlőt az értékesítés szándékáról és az eladási árról haladéktalanul tájékoztatni azzal, hogy az elővásárlási jogával a tájékoztatás kézhez vételét követő 15 napon belül kell élnie.

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogával élni kíván, akkor erről az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül írásban nyilatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt 15 napos határidő jogvesztő határidő.

(4) Az Lt. alapján elővásárlási joggal érintett helyiség vételárát a bérbeadó által felkért szakértő értékbecslésének megfelelően kell megállapítani.

(5) Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérleti díj hátralékkal rendelkezik, akkor azt a helyiség vételárához hozzá kell számítani.

(6) A szerződés megkötésekor a helyiség vételárának 50 %-a egy összegben fizetendő, a vételár fennmaradó 50 %-át a szerződés megkötését követő 1 hónapon belül kell megfizetni.

(7) Önkormányzati helyiség eladása esetén vételárra a (6) bekezdésben foglalt kivétellel részletfizetés vagy vételárengedmény nem adható.

(8) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség eladásának feltételei megegyeznek a Vagyonrendeletben szabályozott vagyonátruházási feltételekkel.”

18. § (1) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) A lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

19. § Hatályát veszti a lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 4/2020. (III. 14.) önkormányzati rendelet

e) 5. alcím címe,

20. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 13/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelethez