Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2024. 01. 31

Magy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2024.01.31.

Magy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a 108. §-ban, a 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Magy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre) és vagyoni értékű jogaira (különösen az Önkormányzatot jogszabály, bírósági-, hatósági-, közjegyzői döntés vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelésekre, fizetési igényekre), tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre terjed ki (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a közterületek használatára.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat a tulajdonában álló nemzeti vagyont nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít.

3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) meghatározott, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon. Ezen vagyonelemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.

4. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonelemeit a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése

6. § (1) Az önkormányzati vagyon számviteli törvény előírásainak megfelelő nyilvántartásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon,

c) korlátozottan forgalomképes vagyon,

d) üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

(3) A vagyonkimutatás az egyes csoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat összesített mérleg szerinti értékben,

c) a portfólió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(4) A vagyonkimutatás tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(5) A vagyonkimutatást évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni kell.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban – az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

7. § (1) A vagyon értékének megállapítására a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Vagyonszerzéskor annak értékét az alábbiak szerint kell megállapítani

a) az adásvételi, ajándékozási szerződésben meghatározott értéket,

b) öröklés esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány egy évnél nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket,

c) értékpapír tulajdonszerzése esetén a ténylegesen megfizetett értéket

kell figyelembe venni.

(3) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani

a) egymillió forint feletti értéken nyilvántartott ingó- vagy ingatlanvagyon esetén hat hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

b) értékpapír esetében a tőzsdei árfolyamon vagy egy évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén egy évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, az értékhatárra vonatkozó rendelkezés alkalmazásánál az egyes vagyontárgyak értékét külön-külön kell figyelembe venni.

4. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) E rendelet hatálya alá tartozó tulajdonosi jogok gyakorlásában az Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert

a) a 8. § (2) bekezdésben foglalt eljárásokban jogi képviselete ellátásának megbízására,

b) önállóan elutasítson el olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,

c) a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtételére, így

ca) tulajdonosi, üzemeltetői hozzájárulás kiadása,

cb) építési, használatbavételi, bontási eljárás kezdeményezése,

cc) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,

cd) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,

ce) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja.

5. Önkormányzati vagyon hasznosítása

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Önkormányzati vagyont hasznosítani nettó 10.000.000.-Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) A versenyeztetési eljárás az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) értelmében meghatározott esetekben mellőzhető.

6. Az önkormányzati költségvetési szerv vagyonának hasznosítása

10. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a vagyon feletti rendelkezési jogot a feladatuk ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3) A költségvetési szervek vezetői a használatukban lévő ingatlant a képviselő-testület hozzájárulásával jogosultak használatba (bérbe) adni.

(4) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(5) A költségvetési szerv ingó vagyontárgyai értékesítésére, selejtezésére

a) 200.000.-Ft egyedi értékhatárig a költségvetési szerv vezetője önállóan,

b) 1.000.000.-Ft egyedi értékhatárig a polgármester,

c) 1.000.000.-Ft-ot meghaladó egyedi értékhatár esetén a képviselő-testület

előzetes hozzájárulása szükséges.

7. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni, vagy használatát kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítani csak az Nvt. szabályainak betartásával lehet.

(2) Az önkormányzat számára természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet által ellenérték nélkül (térítésmentesen) juttatott vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az elfogadás feltétele, hogy

a) az önkormányzat teljesíteni tudja a vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket és

b) ezen kötelezettségek teljesítése ne veszélyeztesse az önkormányzat likviditását és az önkormányzati kötelező feladatok ellátását.

8. A vagyonszerzés szabályai

12. § (1) A képviselő-testület dönt az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzéséről és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

9. A vagyon elidegenítése

13. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén a képviselő-testület dönt a vagyon értékesítésre történő kijelöléséről. A döntést követően kell gondoskodni a vagyontárgy forgalmi értékének a megállapításáról szóló értékbecslés elkészítéséről.

(2) A vagyontárgy értékesítésével kapcsolatos döntésre vonatkozó előterjesztés kizárólag az értékesítésre történő kijelölésről szóló döntés és az értékbecslésről szóló szakértői vélemény kiállítását követően nyújtható be a döntéshozó felé.

(3) Önkormányzati vagyont értékesítése a 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján történhet.

(4) A versenyeztetési szabályzatot a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

10. Az önkormányzati követelés elengedése

14. § (1) Az önkormányzatot illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelésekről a képviselő-testület jogosult lemondani.

(2) A követelésekről való lemondás történhet az egész követelésre vagy annak egy részére.

(3) Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben a követeléséről

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) kötelezettje nem lelhető fel, és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

f) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,

g) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.

(4) Méltányolható körülmények különösen

a) az adós szociális helyzete,

b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené,

c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené,

d) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné,

e) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.

(5) A képviselő-testület minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.

(6) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, eljárási bírságból, szociális ellátásokból, adatszolgáltatási díjból, munkavállalókkal szembeni követelésekből és víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulásból származnak.

(7) A kis összegű követelés törlése előtt legalább egy alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

(8) A képviselő-testület részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget.

11. Záró rendelkezések

15. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 8/2014. (IX.19.) önkormányzati rendelet.

16. § Ez a rendelet 2024. január 31-én lép hatályba.

1. melléklet a 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

Sorszám	Megnevezés	Rendeltetés	Hrsz.
1.	Konyha	nem lakóépület	168
2.	Orvosi rendelő	gyermek-háziorvosi rendelő	317
3.	Kivett közút	út	011/1
4.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	014
5.	Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület (Posta épülete)	egyéb hivatali épület	1
6.	Kivett temető	temető	5
7.	Gazdasági épület	egyéb nem lakóépület	286/4/A
8.	Kivett általános iskola, könyvtár, kazánház, raktár	általános iskola	87
9.	Kivett egészségház	háziorvosi rendelő	85
10.	Kivett épület, udvar	egyéb hivatali épület	288/3
11.	Kivett gazdasági épület, udvar	egyéb hivatali épület	1807
12.	Kivett beépítetlen terület (Park)	zöldterület	169/20
13.	Kivett óvoda és önkormányzati hivatal		169/19
14.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	07
15.	Kivett út	út	169/23
16.	Kivett út	út	47/13
17.	Kivett út	út	279
18.	Kivett magánút	út	2284
19.	Művelődési ház	művelődési ház, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági ház	168
20.	Kivett csatorna	nyílt vízelvezető árok, csatorna	016
21.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	09
22.	Kivett sporttelep	szabadtéri sportpálya	282/2
23.	Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület	egyéb hivatali épületek	286/3
24.	Kivett közút	út	018/20
25.	Kivett közút	út	023
26.	Kivett saját használatú út	út	0135
27.	Kivett lakóház, udvar, gazdasági épület	raktárépületek	286/4
28.	Kivett út	út	47/14
29.	Kivett közút	út	032/3
30.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	033
31.	Rendezvényterem, fedett piac épülete	fedett piac	169/22
32.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	0115
33.	Kivett közút	út	0119
34.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	0124
35.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	091/4
36.	Kivett közút	út	092/29
37.	Kivett közút	út	093
38.	Kivett közút	út	096
39.	Kivett közút	út	098/1
40.	Kivett közút	út	0100
41.	Kivett közút	út	0102
42.	Kivett közút	út	8123
43.	Kivett közút	út	090
44.	Kivett közút	út	050
45.	Kivett közút	út	051
46.	Kivett közút	út	052
47.	Kivett közút	út	056/2
48.	Kivett közút	út	059/6
49.	Kivett közút	út	064/4
50.	Kivett közút	út	064/8232
51.	Kivett közterület	út	232
52.	Kivett közterület	út	56
53.	Kivett közterület	út	109
54.	Rendezvényterem	hivatali épület	169/22
55.	Rendezvényterem, piac épülete	hivatali épület	059/4
56.	Kivett közút	út	018/38
57.	Kivett közút	út	021
58.	Rendezvényterem	hivatali épület	169/22
59.	Kivett közút	út	038
60.	Kivett temető, ravatalozó	ravatalozó	2/2
61.	1956-os műemlék	emlékmű	169/20
62.	Kivett közút	út	035
63.	Kivett közút	út	042
64.	Kivett közút	út	048/4
65.	Kivett közút	út	089/8
66.	Kivett közút	út	089/5
67.	Kivett közút	út	081

2. melléklet a 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

Sorszám	Megnevezés	Rendeltetés	Hrsz.
1.	Termőföld		018/25
2.	Kivett csatorna	nyílt vízelvezető árok, csatorna	05
3.	Kivett közterület	termőföld	48
4.	Kivett közút	termőföld	30
5.	Kivett lakóház, udvar	bérlakások	169/21
6.	Kivett vízmű	kút	86
7.	Kivett vízállás, szántó	termőföld	017
8.	Kivett vízmű	kút	252
9.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	264
10.	Kivett csatorna	csatornahálózatok	08
11.	Kivett árok	nyílt vízelvezető árok, csatorna	186
12.	Kivett csatorna	nyílt vízelvezető árok, csatorna	030
13.	Szántó	termőföld	031/6
14.	Szántó	termőföld	031/8
15.	Szántó	termőföld	0123/3
16.	Kivett tanya	termőföld	0105/10
17.	Erdő	zöldterület	092/33
18.	Szántó	termőföld	092/40
19.	Erdő	zöldterület	015/1
20.	Legelő, erdő	termőföld	073/22
21.	Szántó	termőföld	039/1
22.	Szántó	termőföld	018/25
23.	Szántó	termőföld	018/26
24.	Kivett tanya	termőföld	0105/10
25.	Kivett csatorna	csatorna	142

3. melléklet a 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

Az Önkormányzat üzleti vagyona

Sorszám	Megnevezés	Rendeltetés	Hrsz.
1.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	169/17
2.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	169/16
3.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	3/8
4.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	47/1
5.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	47/7
6.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	305/28
7.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	305/26
8.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/17
9.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/15
10.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	268
11.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/14
12.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	282/2
13.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/13
14.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	305/29
15.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	265
16.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	305/41
17.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/19
18.	Kivett beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	307/20
19.	Kivett közterület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	170
20.	Kivett közterület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	17/2
21.	Kivett közút	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	0105/48
22.	Kivett árok	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	0123/2
23.	Beépítetlen terület	Művelés alá nem tartozó beépítetlen földterület	305/11

4. melléklet a 4/2024. (I. 30.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

I. Általános rendelkezések
1.1 Jelen Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő, rendelkezése alatt álló, vagy várományos vagyon, vagyoni eszköz, vagyonnal összefüggő jogok, stb. (a továbbiakban együttesen: vagyon) leghatékonyabb formában történő hasznosítását, értékesítését, stb. szabályozott formában elősegítse, a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságát biztosítsa.
1.2 A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
1.3 Kiíró (ajánlatkérő): Magy Község Önkormányzata, vagy azon szerv, szervezet vagy szervezeti egység, amelyre a Képviselő-testület e hatáskörét átruházta.
1.4 Ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
1.4.1 Közös ajánlattétel (konzorcium): Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot, mely esetben a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a pályázati eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. Az ajánlathoz a kapcsolódó meghatalmazást tartalmazó okiratot csatolni kell. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. A közös ajánlattevők a pályázati eljárás során és a szerződés teljesítéséért a Kiíró (ajánlatkérő) felé egyetemlegesen felelnek. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők közül a pályázati eljárásban, vagy a teljesítési szakaszban valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.
1.5 Nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.
1.6 Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelte(ke)t - megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívott(ak) nyújthat(nak) be pályázatot.
1.7 Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését.
1.8 Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes pályázati kiírásban az összes pályázati feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók a második, vagy további fordulókban a pályázataikat a részletes kiírásban meghatározott körben és feltételekkel kiegészíthetik, végül a versenytárgyaláson az ellenérték összegére licitálhatnak.
1.9 Prekvalifikációs eljárás: az olyan kettő vagy annál több fordulós pályázat, melynek első fordulójában a kiíró, különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel.
1.10 Ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot.
II. A pályázat kiírása
2.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.
2.2 A pályázati felhívást Magy Község Önkormányzata teszi közzé.
2.3 A nyilvános pályázati felhívást Magy Község Önkormányzata honlapján, valamint 30.000.000 forint értékhatár felett, egy országos napilapban kötelező meghirdetni.
2.4 A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevő(ke)t egyidejűleg és közvetlenül értesíti.
2.5 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:▪ a pályázatot kiíró megnevezését, egyéb indokolt adatait;▪ a pályázati eljárás megjelölését (nyílt, zártkörű, stb);▪ a pályázat tárgyát képező vagyon megjelölését, az ingatlan-nyilvántartás adatait, szükség szerintannak értékét;▪ az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, és jogvesztő határidejét;▪ a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyénekmegjelölését;▪ a részletes kiírás rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és esetleges költségét (térítésmentesen vagy ellenérték megfizetése, illetve más feltétel teljesítését követően kiadásra);▪ a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok benyújtása esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést;▪ a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját.
2.6 Az ajánlattevők ajánlataikat zárt csomagolásban (borítékban) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontig és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, benyújtani. Az ajánlatot az Ajánlattevő (pályázó) képviseletre jogosult aláírásával ellátva köteles benyújtani.
2.7 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,b) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegének megfizetésére vonatkozóan.
2.8 Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
2.9 A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
2.10 A pályázó ajánlatához az eredményhirdetésig, de minimum 90 napig kötve van. A nyertesként és adott esetben második helyezett nyertes pályázóként kihirdetett pályázó ajánlati kötöttsége további 30 nappal meghosszabbodik.
2.11 Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért.
2.12 A pályázó az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tájékoztatóban vagy más módon rendelkezésérebocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan köteles kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, nem hozhatja nyilvánosságra. Ez nem terjed ki a finanszírozó pénzintézettel és a konzorciumban résztvevőkkel közölendő adatokra.
2.13 A kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.
III. Az ajánlatok érkeztetése, felbontása, a pályázatok értékelése és elbírálása
3.1 A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontig kerül sor.Postai úton benyújtott pályázatok határidőben történő beérkezéséért a kiíró felelősséget nem vállal, mivel a kiírónál központi postázás működik.
3.2 A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, ezáltal egyúttal igazolja az átvétel tényét és időpontját.
3.3 A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiírásban megjelölt helyen és időpontban zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
3.4 Az ajánlatok felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét(lakóhelyét) és az ajánlatokkal kapcsolatos további az elbírálás szempontjából fontosabb tényeket, adatokat.
3.5 A pályázatra benyújtott ajánlatokat az értékelést végző belső szervezeti egység munkatársai véleményezik, és azt kötelesek a kiíró döntésre jogosult személyének vagy testületének előterjeszteni, figyelemmel a kiíró szervezeti és működési szabályzatára (egyéb rendelkezésekre), valamint az értékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos előzetes döntésére.
3.6 Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevők az e minőségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatjuk fel. A pályázatok értékelése 3.8 A kiíró az ajánlatok felbontása után további információkat, hiánypótlást kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.
3.9 A kiíró információ kéréseit, hiánypótlási felhívásait, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni, azok nem eredményezhetik a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását. Érvényesség, eredményesség
3.10 Érvénytelen az ajánlat, ha:▪ az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,▪ biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,▪ a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díját) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte,▪ az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette,▪ az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget,▪ az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak. 3.11 A kiíró egységes feltételekkel biztosíthat lehetőséget a pályázat hiányosságainak pótlására.
3.12 Azok az ajánlattevők, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehetnek részt. 3.13 Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. Az ajánlat érvénytelensége a pályáztatási eljárás érvényességét nem érinti.
3.14 Eredménytelen a pályáztatási eljárás, ha:▪ a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlat a pályázati felhívás, és a részletes pályázati kiírás alapján nem értékelhető,▪ a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,▪ a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.▪ a kiíró indoklás nélkül a pályázati eljárás eredménytelenségéről döntött. Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról
3.15 Az ajánlatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.
3.16 A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően 15 napon belül, illetve hatáskörtől függően a legközelebbi képviselő-testületi ülést követő 8 napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.
IV. A szerződés megkötése
4.1 A kiíró – a 4.4. pontban foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte.
4.2 A pályázat nyertese az, akit a kiíró - a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak megfelelően - nyertesnek nyilvánított.
4.3 A szerződést a pályázat elbírálásáról történt döntéstől számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni, de legkésőbb 30 napon belül.
4.4 Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti - ezért a kiíró a szerződéstől elállhat -, vagy a felek felbonthatják azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján, jogosult a második legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
V. Záró rendelkezés
Jelen szabályzat rendelkezéseit a közbeszerzési eljárások során nem kell alkalmazni.