Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32.cikk (19) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el.:

Preambulum

(1) A település történetének jelesebb eseményei: Településünk Szabolcs – Szatmár - Bereg Megye északi peremén a Tisza és a Lónyai - csatorna által határolt Rétköz területén fekszik.

Eredetét a tatárjárás idejére teszik, de írásos emlék csupán 1261-ből lelhető fel. Első birtokosai a Kata nemzettség tagjai voltak. A középkori osztozkodások nyomait nehéz összehangolni, de a régi peres írások szerint osztozott rajta a Bánffy, a Losonczy majd a Szokoly család.

Egy része volt Rákóczi birtok is, de a kincstár is felügyelete alatt tartott néhány telket. Az 1700-as évek elején több jószága volt itt Petneházi Zsigmondnak, utódjainak az Ibrányi, az Ormos és az Uray családoknak. Birtokosok voltak még itt a Laskay, Vay, Csoma családok. Meghatározó szerepe volt még a Bessenyei családnak is. A szomszéd Bercelen volt a család központja, de a 1500-as évek végén már a község északi részét a Kelinc nevű határrészt ők birtokolták. Később udvarházat építettek bent a faluban.

Nem csak az eszmét terjesztették, anyagi segítségükkel lett újjáépítve a ma már műemlékké előléptetett református templom. Az eredetileg barokk stílusban épült templom mai alakját 1851-ben kapta. Déli oldalán található a Bessenyei-család sírboltja, ahol nyugszik többek között Bessenyei György édesanyja. A már említett Kelincen állt Bessenyei Sándor sírja, aki hasonlóan bátyjához szintén testőr volt és irodalommal foglalkozott. Az 1848/49 események közvetlenül nem érintették falunkat, de a régi iratok szerint többen haltak meg kolerában, ami minden bizonnyal a katonák útján fertőzte a lakosságot.

A község életét nagyban megváltoztatta a Tisza szabályozása. Ebben az időben épült nevezetes ipari műemlékünk, a Paszab és Tiszabercel határán található Gőzüzemű szivattyútelep is. A volt ingoványos határban már lehetett búzát, kukoricát, dohányt termelni.

Az önellátó gazdálkodás lassú fejlődését az I. világháború vetette vissza, községünknek 38 hősi halottja volt.

Az újabb fellendülés a 30-as évek vége felé indult, a helyi kántortanító, Turi Sándor vezetésével létrejött a kendert feldolgozó szövőcsoport, mely az idők folyamán szövetkezetté nőtte ki magát. Újabb megtorpanást a II. világháború okozott - a lakosságot a front elől ki kellett telepíteni. A Donnál 35 paszabi katona vesztette életét - emléküket a templom északi oldalán állított sírjel őrzi. A háború után a lakosság élte a hasonló kis települések "szabványos" életét. A 70-es években társközség lett Paszab Tiszabercellel, majd az 1990-től ismét önálló.

2. Paszab ma: Paszab 2014. január 1-jén 1353 főt számlált. Az önkormányzat egy intézménnyel rendelkezik (Paszabi Turi Sándor Óvoda), mely önállóan gazdálkodik. 2013. március 1-jétől Tiszatelek községgel együtt közös hivatalt létesített, Tiszateleki Közös Önkormányzati Hivatal néven. Paszabon működő hivatal kirendeltségként működik tovább.

A helyben működő általános iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működtetésébe került 2013. január 1-jétől. 

Működik a településen orvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyógyszertár, postahivatal is.

A település infrastruktúráját tekintve szinte teljes az ellátottság, valamennyi út portalanított aszfaltút. A szennyvíz, az ivóvíz ellátottság 90 %-os, az elektromos áram ellátottság a településen 100 %-os, rendelkezünk kábel televízióval, vezetékes telefonvonallal, internet hálózattal, mely a megfelelő adatforgalmi kapcsolatok lebonyolítását lehetővé teszi. A gázhálózat kiépítettsége kb. 90 % - os.  Az önkormányzat, az óvoda és az általános iskola valamint az egészségügyi intézmények rendelkeznek internet elérési lehetőséggel, ezen belül az önkormányzat saját honlappal, melynek címe www.paszab.hu. Az önkormányzat hivatalos lapja a Paszabi Harsona, mely félévente jelenik meg. Az önkormányzat terjeszti, ingyenesen biztosítja a lakosság számára. Az önkormányzat email címei: hivatal@paszab.hu, polgarmester@paszab.hu, jegyzo@paszab.hu, penzugy@paszab.hu.

A lakosság foglalkoztatását helyben az önkormányzat intézményei oldják meg, illetve az egyéni vállalkozások valamint 1-2 nagyobb gazdasági vállalkozás.  Ezen túl a lakosság munkaképes részének döntő hányada a Paszabtól kb. 30 km-re fekvő Nyíregyházára jár munkavállalás céljából.

A település hagyományápolása felélénkült, a Paszabi Szőttes újra jelen van a piacon. Az Önkormányzat nemcsak a hagyományokat ápolásában, de hagyományokat teremtésében is élen jár. Az Szőttes népszerűsítésére évente megrendezi július hónapban a Paszabi Szőttes Napokat. Paszab Község közigazgatási területének leírását a rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

I. fejezetet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:      Paszab  Község Önkormányzata

                                           (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:     4475 Paszab, Fő u. 9.

(3) Az önkormányzat működési területe:              Paszab község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(5) Az alapítás dátuma: 1990.09.30.

(6) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § Az önkormányzat jelképei és azok használatának rendje az alábbiak szerint kerül megállapításra:

 (1) Az önkormányzat, a képviselő-testület és szerveinek bélyegzői

A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a „PASZAB KÖZSÉG Képviselő Testülete” feliratot.

(2) Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

Az önkormányzat hivatalos pecséttel, címerrel és zászlóval rendelkezik, melyek leírását és használatát külön rendelet szabályozza.

a)   Paszab Község  címerének leírása: Csücskös talpú, két részre osztott reneszánsz pajzs, vékony fekete kerettel szegélyezve. Egyenes vonal osztja ketté. A felső mező alapja kék, melynek közepén zöld dombon a paszabi református templom áll. Az alsó ezüst mezőben egy jellegzetes vörös színű szedett szőttes motívum (két szembeforduló páva, melyek egy rózsabokrot fognak közre). A címerpajzs körüli köriratban kékszínű antikva betűkkel a PASZAB KÖZSÉG felirat olvasható.

b)   Paszab Község zászlajának és lobogójának leírása: A település zászlója álló téglalap alakú, 2: 1 méretarányú, fehér textil, melyet körben sárga színű rojt szegélyez. A színes címer a zászló hosszanti szimmetriatengelyén, annak elölről mért 1/3 osztásvonalán helyezkedik el.

c)   Paszab Község pecsétjének leírása: Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Paszab község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: PASZAB KÖZSÉG PECSÉTJE.

(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntető díjak, melyeket a Képviselő-testület adományoz külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a „Paszab község Díszpolgára” kitüntető díj a „Paszabért” kitüntető díj és „A Köz szolgálatáért” kitüntető díj.

3. § Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat hivatalos lapjára vonatkozó adatokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

5. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. (A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, illetve bizottságára ruházhatja.)

(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- a településfejlesztés,

- a településrendezés,

- az épített és a természeti környezet védelme,

- a lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető-fenntartás,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés,

- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

- gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól,

- közreműködés a helyi energia-szolgáltatásban,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás,

- a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

6. § Az önkormányzat:

  a) köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról,

- az óvodai nevelésről,

- az egészségügyi és szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak fenntartásáról,

- a köztemető fenntartásáról,

  b) köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

7. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körére vonatkozóan a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza:

1. az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,
2. az alaptevékenységek forrásait,
3. az alaptevékenység feladatmutatóit.

(2) Az önkormányzat vállalkozási, illetve egyéb feladataival kapcsolatban a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza:

1. a vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételének részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását,
2. az egyes feladatok, tevékenységek forrását,
3. a tevékenység feladatmutatóinak megnevezését.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 5. számú melléklet tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében a 6. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

9. § Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

10.§  (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

 (2) A képviselő-testület szervei:

- polgármester,

- képviselő-testület bizottságai,

- képviselő-testület hivatala,

11.§ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.

12.§  (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

- a polgármesterre,

- bizottságaira,

- (ha van helyi nemzetiségi önkormányzat, akkor) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére,

- társulásra - törvényben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testület:

- a hatáskörgyakorlás átruházásához utasítást adhat,

- a hatáskörgyakorlás jogát visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

13. § A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

14. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
3. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
7. intézmény alapítása;
8. közterület elnevezése, emlékmű állítás;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
13. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a főállású polgármesternek az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésében meghatározott tisztségek betöltéséhez való hozzájárulással kapcsolatos döntés; vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
14. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása;
2. helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás;
3. hitelfelvétel;
4. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

15. § A képviselő-testület – rendeletével – a törvény által hatáskörébe utalt:

- kinevezést,

- megbízást,

- intézmény alapítását

   a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulásra   

   ruházhatja.

16. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) A képviselő-testületnek az (1) és a (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület üléseinek száma

17. § A képviselő-testület rendes ülést tart és rendkívüli ülést tarthat.

18. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

19. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

1. a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára, valamint
2. azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van.

A képviselő-testületi ülések összehívása

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

21. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a 20. §-ban foglalt feltételek fennállnak.

(2) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy a 20. § b) pontja esetében saját maga dönti el.

(3) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

22. § A fővárosi és a megyei Kormány Hivatal vezetője kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását.

23. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét,

- az ülés időpontját,

- a tervezett napirendeket,

- a napirendek előadóit,

- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt lehetőség sze-

     rint 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

- képviselőknek,

- jegyzőnek,

- tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

- bizottságok nem képviselő tagjainak,

- nem állandó meghívottaknak:

- előterjesztőknek,

- akiket az ülés összehívója megjelöl.

24. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

- telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

- egyéb szóbeli meghívással.

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatatását.

25. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt.

(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, illetve azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

26. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell.

         A tájékoztatás formái:

- a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

A képviselő-testület ülésének vezetése

27. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása, 

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

A határozatképesség megállapítása

28. § (1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz –  4 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

29. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

30. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

31. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

a) Ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés,

- vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá

 b) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilat -

      kozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az (1) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Napirendek tárgyalása - vitától a döntéshozatalig

32. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

33. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

34. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

35. § A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

36. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

37. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges a 14. § (1) a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá ezen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához, valamint az Ötv. 12. § (4) bek. b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

38. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

39. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a 34. §-ban foglalt ügyekben.

A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

40. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

A kizárásról – az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára – a képviselő-testület dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

41. § A 30-43. §-ban foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

A felvilágosítás-kérés szabályai

42. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

Előterjesztés

43. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

44. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

- az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

- a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

- a téma ismertetése,

- a jogszabályi háttér bemutatása,

- érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

- döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

- anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

- egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

- határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

45. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 44-45. §-okban, valamint a 46. § (1)-(3) pontokban előírt követelményeknek.

Határozati javaslat

46. § (1) A határozati javaslat az írásos, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

- a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

47. § (1) A képviselő-testület döntései:

- határozat,

- rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

48. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXl. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

49. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének

....../….... (........ hó ... nap) határozata.

50. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

51. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(7) Helyben szokásos módnak minősül:

- önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

- könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

- helyi sajtóban való közzététel,

52. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

53. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének

....../….... (......... hó ... nap)

önkormányzati rendelete.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái:

- rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

- rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

- rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

A jegyzőkönyv

54. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

- a tárgyalt napirendi pontokat,

- a tanácskozás lényegét,

- a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket.

Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:

- a napirend tárgyát,

- az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

- előadókat,

- hozzászólókat.

(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést:

határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(8) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

- a meghívót,

- a jelenléti ívet,

- az írásos előterjesztéseket,

- a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, illetve

- a képviselők kérése alapján:

- a képviselői indítványokat,

- a képviselői hozzászólásokat,

- a képviselői interpellációkat.

(9) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatal vezetőjének.

(11) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe.

(12) A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia.

A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(13) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.

(14) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

A képviselő-testület feloszlása

55. § A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

IV. fejezet

A települési képviselő

A megbízatás keletkezése

56. § A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

57. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén (időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevél átvételét követő ülésen) esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(2) A képviselő az eskü letételéig nem gyakorolhatja jogait.

(3) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő módon minden év január 1-től számított 30 napon belül – törvényben szabályozott – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdésben hivatkozott vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és képviselői megbízatásával kapcsolatban meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

A képviselő feladata

58. §  A települési képviselő:

- a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit,

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

A képviselők névsora

59. § A települési képviselők névsorát a 7. számú melléklet tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei

60. § (1) Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.

(2) A települési képviselő jogai különösen:

1. a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
2. a települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
3. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni;
4. kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
5. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
6. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;
7. közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A települési képviselő kötelessége:

1. részt venni a képviselő-testület munkájában;
2. kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
3. lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;
4. a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
5. a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

Járandóságok, képzés, továbbképzés

61. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

A megbízatás megszűnése

62.§ (1) A települési képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,

b) a választójogának elvesztésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f) a képviselő-testület feloszlatásával,

g) a képviselő-testület feloszlása esetén,

h) a képviselő halálával.

63. § (1) Az önkormányzati képviselő lemondhat:

1. a lemondás tényének képviselő-testületi ülésen való bejelentésével, (A lemondás és a megbízás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.)
2. a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. (Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.)

  (2) A lemondás nem vonható vissza.

64. § (1) A képviselő megbízatása megszűnik:

1. a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában,
2. a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

  (2) A képviselői megbízás megszűnését a testület határozatban állapítja meg:

- a képviselő összeférhetetlenségének kimondása esetén, valamint

- ha a megbízatást azért kell megszűntetni, mert a képviselő egy éven át nem vett részt a képviselő-testület ülésén.

  (3) A (2) bekezdés szerinti határozatot az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

            - az érintett önkormányzati képviselőnek,

            - a választási bizottságnak,

            - a megyei Kormányhivatal vezetőjének.

Összeférhetetlenség és az összeférhetetlenségi eljárás

65. § A települési képviselő nem lehet:

1. központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
2. közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá olyan államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra is kiterjed,
3. a jegyző, aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
4. a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
5. az aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot - a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján - lát el,
6. kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
7. a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
8. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője,
9. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
10. helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

66. § A képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

67. § A képviselő, illetve a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja:

- az önkormányzattal,

- az önkormányzat intézményével,

- az önkormányzat hivatalával

szemben jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet – a törvényes képviselet kivételével – nem láthat el.

68. § A képviselő:

• szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat,
• települési képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, és nem használhat fel.

69. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlenségi helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles:

            - a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni,

- az összeférhetetlenséggel érintett tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a polgármesternek.

70. § Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester a kezdeményezést a Vagyonnyilatkozatot Nyílvántartó és Ellenőrző Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

71. § (1) A képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését – a képviselő-testületi ülésekről egy éven át meghaladó részvételének hiánya miatt – kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.

(2) A megyei közigazgatási hivatal vezetője a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

(3) A bíróság a kérelemről – annak beérkezésétől számított 30 napon belül – nem peres eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

72. § (1) A képviselő-testület

            - állandó

            - ideiglenes

bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság tagja, elnöke.

A bizottságok működése

73. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket:

- az elnök hívja össze, de

- a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű és minősített többséggel hozza.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(8) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, más esetben nem szükséges a jegyzőkönyv készítés.

A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatalnak.

(9) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottság feladatai

74. § A bizottság a következő feladatokat látja el:

            - feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

            - szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

            - benyújtja az előterjesztéseket,

            - az előterjesztésekhez állásfoglalást készít,

            - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört,

- feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek:

                        - előkészítésére, illetőleg

                        - végrehajtására

            irányuló munkáját,

- ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselő-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai

75. § (1) A képviselő-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- meghatározza bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselő-testületnek,

- meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

- döntési jogot adhat bizottságainak,

- a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja,

- önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak,

- határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követő ülésen).

(2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai:

- indítványára össze kell hívni a bizottságot,

- felfüggeszti a bizottság (részönkormányzat testülete) döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

- dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt történő) döntéshozatalból való kizárásáról.

A testület állandó bizottságai

76. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

            - Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

A testület ideiglenes bizottságai

77. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• meghatározott időre vagy
• meghatározott feladat elvégzésére

        hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automa-

      tikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

- dönt a bizottság elnevezéséről,

- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

- határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelem-

      szerűen – alkalmazni.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

78. § A polgármester:

- fő állásban látja el a feladatait.

79. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

80. § A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

81. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

Összeférhetetlenségi szabályok

82. § (1) A polgármester nem lehet:

1. köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,
2. az Állami Számvevőség elnöke, elnökhelyettese és számvevője,
3. a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
4. az Állami privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,
5. bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,
6. fegyveres erők, a rendkívüli rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
7. más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
8. más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,
9. a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, melynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
10. jegyző, aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,
11. a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,
12. a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízatását a képviselő-testülettől kapja,
13. aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a - képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján - lát el,
14. kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
15. a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
16. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja
17. helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

(2) A főállású polgármester:

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi  

    tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési

    képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyette-

      se, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának

vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal  

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője

(vezérigazgatója),

bc) szövetkezet tisztségviselője,

bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha a törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(6) A jogorvoslattal kapcsolatban alkalmazni kell a képviselőknél leírt szabályokat – 73. § (2) – (3) bekezdés.

83. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére – a 84. § (1) bekezdése figyelembe vételével – a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

84. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szüneteltetésnek és egyezségnek nincs helye.

85. § (1) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

1. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
2. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
4. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
5. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(3) A polgármester további feladatai:

• segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
• meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait;
• képviseli az önkormányzatot;
• kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
• fogadó órát tart, melynek időpontját a 9. számú melléklet tartalmazza;
• nyilatkozik a sajtónak.

(4) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

Az alpolgármester

86. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére

- társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) A polgármesternek az alpolgármesterre átruházott feladatait és hatásköreit a 10. számú melléklet tartalmazza.

A jegyző

87. § (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.  A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

88. § (1) A jegyző:

1. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
2. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
3. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
4. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
5. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
6. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A jegyző (1) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai különösen:

- tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

- tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

- gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

  - biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok érintettekkel való meg- ismertetését.

89. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

VII. fejezet

A képviselő-testület hivatala

90. § A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal, közös hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

91. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munka-, és ügyfélfogadásának rendjét.

(2) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

(3) A szerv szervezeti felépítését és működési rendszerét meghatározó leírást a 11. számú melléklet tartalmazza.

VIII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

92. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart.

93. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

94. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

95. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

96. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:

- falugyűlés,

- községpolitikai fórum,

- …………………………

(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

IX. fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás

97. § A képviselő-testület (a vonatkozó jogszabályok alapján) rendeletet alkot:

• az önkormányzat költségvetéséről,
• a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámolóról, zárszámadásról
• az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására.

98. § Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

99. § A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatokat a rendelet 12. számú melléklete tartalmazza.

100.§ A szerv általános forgalmi adó alanyisága a rendelet 13. számú melléklete szerint kerül megállapításra.

101.§ (1) A képviselő-testület a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat a 14. számú melléklet szerinti szabályzatban határozza meg.

(2) A képviselő-testület a 15. számú melléklet szerinti belső szabályzatban határozza meg a feladatellátásának - a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok kereti között tartását biztosító­-

a) feltétel és követelményrendszere,

b) folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai

leírását.

X. fejezet

Záró és egyéb rendelkezések

Vagyonnyilatkozatra vonatkozó egyéb szabályok

102. §

(1) A vagyonnyilatkozatot az ún. Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(3) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

103. §

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozatot Nyílvántartó és Ellenőrző Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során - a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására - a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.

Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

104. § A Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan részletes belső szabályokat állapíthat meg.

Hatálybaléptetés

105. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

      - Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (IV.22.) önkormányzati

        rendelete Paszab Község Önkormányzata és Szervei  Szervezeti és Működési

        Szabályzatáról

(3) az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

Kelt: Paszab, 2015. január 29.

                            Tajthy Péter                                                        Szabó Zoltán

                           polgármester                                                             jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Paszab, 2015 január hó 30 nap

                                                                                                                 Szabó Zoltán

                                                                                                                      jegyző