1. § E rendelet célja

2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Paszab Község közigazgatási területén a közterületeken lévő fás szárú növények telepítésére, kivágására, pótlására, valamint a város kül- és belterületén a magánterületeken lévő fatelepítés szabályaira terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Amennyiben a közterületen lévő fás szárú növény kivágását kérelmezik, úgy az első fokú hatáskörű szerv Tiszateleki Közös Önkormányzati hivatal Jegyzője, a 346/2008 (XII. 30.) Kormányrendelet szabályainak megfelelően.

(2) Fás szárú növények magánterületen lévő telepítése, az előírt védőtávolságokkal kapcsolatos lakossági panaszügyek esetén első fokú hatáskörű szerv Tiszateleki Közös Önkormányzati hivatal Jegyzője.

(3) Tiszateleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének (2) bekezdés által szabályozott ügyekben hozott határozata ellen fellebbezni Paszab Község Önkormányzat Képviselőtestületéhez lehet.

(4) A fellebbezést Tiszateleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél kell előterjeszteni.

(5) A fellebbezés illetékköteles tevékenység.

(6) A fellebbezési illeték mértéke 5.000 forint, melyet illetékbélyegen kell leróni.

5. § (1) Közterületen a fás szárú növények kivágásának engedélyezése iránti kérelem benyújtása és annak elbírálása során a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak alapján kell eljárni.

(2) A jegyző a fás szárú növény kivágását megtiltja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.

(3) Közterületen a fás szárú növénynek élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén a kivágás tényét az azonnali intézkedést követő 3 napon belül e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell bejelenti a jegyzőhöz.

(4) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a kérelmező köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. Amennyiben a kivágás helye nem alkalmas telepítésre, a pótlást a város belterületén kell elvégezni. A pótlási kötelezettséget és annak mértékét, teljesítésének módját a jegyző a kivágást engedélyező határozatban állapítja meg.

(5) Utcai fasor és fák, cserjék környezetében építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy az a fás szárú növényzetet ne károsítsa.

(6) Fás szárú növények törzsétől mért 1 méteren belül földmunkagéppel munkát végezni tilos, csak kézi földmunkát szabad végezni.

(7) Ha építési munkák során az építési engedélyben megmaradóként vagy megvédendőként feltüntetett fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról az 6. § alapján kell gondoskodni.

(8) Az engedélyezett fakivágás megtörténtét 5 napon belül be kell jelenteni a jegyzőhöz.

6. § (1) Helyi védelem alatt álló fát vagy helyi védelem alatt álló területen fás szárú növény kivágását engedélyezni csak akkor lehet, ha az adott fa állapota miatt fennálló veszélyhelyzet elhárítása más módon nem biztosítható, valamint, ha a fa viharkár miatt vagy biológiai okból életképtelenné vált, és további fenntartása már nem indokolt. Ezen okokat szakvéleménnyel igazolni kell.

(2) Helyi védettség alatt álló fák kivágása esetén a pótlási kötelezettséget 20%-kal növelni kell.

(3) Helyi védelem alatt álló fák, fasorok, természeti területek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) Fapótlásnak csak az előnevelt facsemetéknek a természetes növekedés feltételeit biztosító talajba történő ültetése minősül. Nem fogadható el pótlásként a fa mobil eszközbe, konténerbe való telepítése.

(2) A pótlás akkor tekinthető teljesítettnek, ha a fa az ültetést követő vegetációs időszak kezdetén is életképes, cserje esetében a területi borítottságot 3 éven belül biztosítja. Ennek hiányában a telepítést meg kell ismételni.

(3) A telepítést a kivágást követő 1 éven belül, ültetési időszakban kell elvégezni.

(4) A kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel.

(5) A fapótlást elsősorban a kivágással érintett területen kell teljesítenie a pótlásra kötelezettnek. Ha a pótlás a környezeti adottságok, beépítettség vagy egyéb ok miatt nem, vagy csak részben végezhető el, e célra más közterületi ingatlan is kijelölhető.

(6) A pótlás megtörténtét a telepítéstől számított 5 napon belül írásban kell bejelenteni a jegyzőhöz.

(7) A pótlási kötelezettség teljesítésére – a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre – különös méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal további 1 év halasztás engedélyezhető.

(8) Pótláskor a facsemetéket méretük, gyökérzetük szerint, de legalább 1×1×1 méteres ültető gödörbe, természetes talajba kell ültetni és a csemete törzsét karókhoz kell rögzíteni.

(9) A pótlásra kötelezettnek a facsemetéket az időjárásnak megfelelően öntöznie kell az ültetéstől számított első 3 évben.

(10) Engedély nélküli fás szárú növény kivágása esetén pótlásra a fát kivágó személyt kell kötelezni.

(11) A szakszerű pótlás teljesítését a helyszínen a jegyző ellenőrzi.

8. § (1) Amennyiben a helyben történő pótlásra túltelepítés miatt nincs lehetőség, vagy nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni a pótlásra kötelezettnek. Pénzbeli megváltás kivételes esetben akkor állapítható meg, ha a pótlási kötelezettség közterületen túltelepítés miatt nem teljesíthető.

(2) A pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, ha a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, a fennmaradó törzskerület alapján pótolandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg.

(3) A pénzbeli megváltás egységára törzskerületi centiméterenként bruttó 1.000 Ft, - de minimum 10.000.- Ft.

(4) A kompenzáció összegét a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni vagy átutalni.

(5) A befolyt kompenzáció teljes összegét fapótlásra, fatelepítésre és ezek gondozására kell felhasználni.

(6) Ha a kivágott fák száma és mérete nem állapítható meg, a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 60 cm-es törzskerületet kell vélelmezni

9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közterületre történő fás szárú növények telepítése csak bejelentést követően lehetséges, a 11. §-ban előírt védőtávolságok betartásával. Magáncélú fatelepítés minden esetben bejelentésköteles.

(2) A kérelmezőnek a polgármesterhez címzett engedélykérelemben meg kell jelölnie a telepítés helyét, az ültetendő cserjék, örökzöldek, élőfák darabszámát, faját, átmérőjét, a kérelmező nevét, lakcímét, telefonszámát. A bejelentés illetékmentes.

(3) Az engedéllyel közterületre ültetett fás szárú növények fenntartásáról a növényzet telepítője köteles gondoskodni.

(4) Közterületre ültetett fás szárú növények kivágására hatósági engedély nélkül a fa telepítője nem jogosult.

10. § (1) Közterületi fás szárú növények pótlása esetében alkalmazkodni kell a már meglévő fajokhoz és a környezeti adottságokhoz az egységes, rendezett utcakép kialakításának érdekében. Figyelembe kell venni a faj, fajta tulajdonságát, növekedési jellemzőjét, kártevőit, az emberi életet és egészséget. A telepített növény a biztonságos közlekedést nem veszélyeztetheti, nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben.

(2) Közterületre elsősorban őshonos, magyar fajtájú fás szárú növényeket lehet ültetni.

(3) Kúszó, kapaszkodó fás szárú növény csak saját tulajdonban lévő falra, fára, kerítésre futtatható fel.

(4) Közterületre telepített élő sövény alkalmazása esetén az élő sövényt úgy kell gondozni, hogy az ne érje el a gyalogjárda vonalát, az úttest szélétől legalább 1.5 méterre vissza kell vágni.

(5) Utcai kerítés helyett élő sövény alkalmazása esetén az nem nyúlhat ki a közterületre és folyamatos gondozása a telepítő kötelessége.

(6) Inváziós fajú fás szárú növények ültetése tilos.

(7) Meglévő inváziós fajú fás szárú növények tovább terjedésének megakadályozása a növény területét használónak (a továbbiakban: ingatlanhasználó) a kötelessége.

11. § (1) Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes – a rendeletben meghatározottakkal ellentétes – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.

(2) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, szükség szerinti pótlásáról, az adott faj esetében a szükséges, szakszerű kezelésről, víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról.

(3) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető részeinek eltávolításáról, az emberi életet, egészséget veszélyeztető származékainak, így különösen az ágaknak, virágzatnak, termésnek, leveleknek az összegyűjtéséről.

(4) A jegyző a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú növény kivágására felszólítja, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.

(5) Ha a rendelkezésre jogosult az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető, illetve balesetveszélyes fás szárú növény kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a jegyző intézkedik a szükséges munkák elrendeléséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott kényszervágás költsége a tulajdonosra áthárítható.

12. § (1) Fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága közterületen:

(2) A fák törzsmagassága vagy lombkorona alja minimum 2,2 méteres kell legyen, hogy könnyedén elférjenek alatta a járókelők.

(3) A fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén 5 – 6 méter, magas növekedésű fa esetén 6 – 10 méter.

(4) Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban 3 méternél magasabbra növő fa nem ültethető. A már kiültetett fák esetében a tulajdonos köteles úgy gondozni, hogy a fa lombja a légvezetékbe ne érjen.

(5) Fás szárú növények telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat, közlekedésbiztonsági okok miatt a beláthatóságot biztosítani kell, a növényültetés a közterület-használatot nem zavarhatja.

(6) A telepített fás szárú növényzet magassága a csomóponti rálátási háromszögekben nem akadályozhatja a rálátást.

(7) Növényültetésnél az utcafronton a meglévő, illetve tervezett járda helyét biztosítani kell.

13. § (1) A fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága az épület, illetve a telek határától magánterületen:

(2) A kialakuló lombkorona 1 méternél nem lehet közelebb az építmény falához.

(3) A szabályos formájú, nyírt sövény kerítéstől legalább 1 méterre, a szabadon növő sövény a kerítésről legalább 3 méterre telepíthető.

(4) Az ingatlan tulajdonosa folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy az ingatlanán élő növényzet ne lógjon át a szomszédos ingatlanra.

(5) Élő sövény telekhatárra kerítésként, lehatárolásként csak mindkét ingatlan tulajdonosának írásos beleegyezésével telepíthető, annak gondozása is közös feladatuk. Amennyiben az élő sövény életkora meghaladja a 2 évet, a szomszédok közös beleegyezése megadottnak tekintendő.

14. § E rendelet hatályba lépését megelőzően telepített fák, cserjék esetében, amennyiben az eltér a rendeletben foglaltaktól, annak tulajdonosa köteles úgy gondozni, hogy az a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.

15. § (1) Ez a rendelet 2019. április 04-én lép hatályba.