Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 8.) önkormányzati rendeletének indokolása
Paszab Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 09Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 8.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.10.09.
Paszab Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános indokolás
2024. június 9-én általános önkormányzati és polgármester választások megtartására került sor. Az önkormányzatiság történelmében a rendszerváltás óta először, elvált egymástól a választás és az új képviselő-testület megalakulása, a polgármester és a képviselők eskütételének időpontja.
A törvény az új képviselő-testületek mandátumának kezdetét 2024. október 1. napjára tette.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (1) bekezdése szerint: „(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.”
Az Mötv. különleges szabályokat állapított meg a 2024. évi választásokkal kapcsolatban, nevezetesen:
„146/J. § (1) E §-t a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2024. évi általános választására kell alkalmazni.
(2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.
(3). Az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezések rész 27. cikke alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.”
Az Mötv. 43. § (3) bekezdése szerint:
„(3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.”
Ezen szabály alapján készült el az előterjesztés melléklete szerinti Szervezeti és Működési Szabályzat rendelet-tervezet.
A hatályban lévő rendelet tüzetes átvizsgálását követően olyan sok módosítási javaslat került megfogalmazásra, mely alapján javaslom új önkormányzati rendelet megalkotását.
Szerkezetében és kronológiájában nem javaslok változtatást, azonban az elmúlt ciklus tapasztalatai alapján szinte a teljes rendelet átdolgozásra került.
A módosítási javaslatokat abban a rendben ismertetem, amely a jelenlegi rendelet-tervezet szerinti szakaszokat jelenti. Mivel az egyes §-ok átszámozódtak, így nehezen lettek volna követhetőek a módosítások.
A módosítási javaslatok a hatályos rendelethez képest:
1. A rendelet egy módosítás alkalmával 2/A. §-al egészült ki, mely az ügyiratkezelés szabályait rögzíti, mivel új rendelet kerül megalkotásra, így a 2/A. § 3. §-ra változik, majd ennek megfelelően a további szakaszok átszámozódnak.
2. Az 5. § (5) bekezdés szerint az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a Képviselő-testületnek a döntés meghozatalát követő soros képviselő-testületi ülésen. Javaslom ezt félévenkénti beszámolásra módosítani, tekintettel arra, hogy átruházott hatáskörben kevés számú döntés születik.
3. A II. fejezet egy paragrafust tartalmazott, ami ellentétes a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseivel, ezért az eredeti rendeletben szereplő egy paragrafust kétfelé bontottam.
4. A 13. § (1) és (2) bekezdéseiben jegyzőkönyvi kivonat kifejezés szerepelt. A testületi döntések határozatok és rendeletek. Jegyzőkönyvi kivonatokat a határozatokról nem készítünk, magát a határozatot adjuk ki külön polgármester, jegyző aláírásával, a jegyző kiadmányozásával. Ezen kívül gyakran előfordul, hogy a zárt ülésen hozott határozat személyes adatokat (név, születési név, születési idő, születési hely, lakcím) tartalmaz, így a nyilvánosságra hozott határozatokban az anonimizálást javaslom. A módosítás így a következő lenne:
„(1) Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatalával kell biztosítani. Amennyiben a zárt ülésen hozott határozat személyes adatokat tartalmaz, úgy annak anonimizált változata kerül a honlapra.
(2) A nyílt és zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozatokat a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt kell az önkormányzat honlapján közzétenni, illetve a nyilvános ülés jegyzőkönyvét megtekintő állampolgár rendelkezésére bocsátani.”
1. A 14. §-ban a napirend tárgyában előadója kifejezés szerepel, azonban már hosszú ideje gyakorlat, hogy a meghívókban is előterjesztő kifejezést használunk, az egységes fogalomhasználat érdekében javaslom ennek módosítását:
„(1) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseit az ülés helyének, időpontjának, a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívó útján hívja össze úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek a napirendek anyagával együtt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják.” A bekezdés további mondatai hatályban maradnak.
Ugyancsak a 14. §-ban javaslok további új szabály beépítését a meghívott érintettekkel kapcsolatban.
„(3) A meghívott érintett részére egyszeri kétperces hozzászólási lehetőség biztosított, kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz, melyhez meghívták. A meghívás lehetősége opcionális.”
1. A rendelet 15. § szabályozza az alakuló ülés napirendi pontjainak felsorolását. Ide javaslom beilleszteni, mivel az Mötv. szerint kötelező az alakuló ülésen ezen napirendi pontot tárgyalni: a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatát, vagy annak előkészítését. Így az (1) bekezdés a következő:
„(1) Az alakuló ülés napirendje:
1. beszámoló a helyi önkormányzati képviselő és polgármester választás, lebonyolításáról, eredményeiről,
2. a képviselő-testület tagjainak eskütétele,
3. a polgármester eskütétele,
4. a polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása,
5. a Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata, vagy annak előkészítése,
6. a polgármester programjának ismertetése,
7. Szavazatszámláló Bizottság választása,
8. alpolgármester választása,
9. alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása,
10. képviselők tiszteletdíjának megállapítása tárgyában döntéshozatal,
11. bizottságok struktúrájának kialakítása, bizottságok tagjainak, elnökeinek megválasztása, vagy ezzel kapcsolatos polgármesteri koncepció ismertetése,
12. egyebek.”
A (3) bekezdés tartalmazza az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról szóló külön jegyzőkönyv tartalmi elemeit, melyet javaslok kiegészíteni:
„f) a jegyző aláírását.” ponttal.
Ennek oka, hogy az alpolgármester választás lebonyolításában a jegyző aktívan vesz részt és felügyeli annak törvényes lebonyolítását, így kézenfekvő, hogy ezt a jegyzőkönyvet is aláírja, mivel egyébként is jelen van.
1. A 18. § (2) bekezdés a tanácskozás rendjét szabályozza, itt a g) pontot az alábbiak szerint javaslom módosítani: „g) egyebek, képviselők, meghívottak bejelentései.”
A 18. § (3) bekezdése szabályozza a napirendi pont tárgyalási sorrendjét. Az f) pont szerint döntés a módosító javaslatokról javaslatonként. Javaslom, hogy a módosító javaslatokról és az eredeti döntésben szereplő döntési javaslatról, amennyiben nincs vita egyben legyen lehetőség szavazni. Egyébként ezt a gyakorlatot követi a testület.
Tehát a szabály a következőképpen szólna:
„f) döntés a módosító javaslatokról, javaslatonként, ha vita nincs, akkor egyben,
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról az esetleges módosításokkal kiegészítve, ha vita nincs akkor a polgármester javaslatára egyben.”
Ugyanezen § (5) bekezdés szabályozza a napirend felvételével kapcsolatos szabályokat. Ebben a bekezdésben nem szerepel, hogy napirendi pont felvételére a napirendi pontok tárgyalása előtt van lehetőség, ezért javaslom az alábbi szöveget:
„(5) Napirendi pont felvételére javaslatot bármely képviselő-testületi tag és a jegyző is tehet a napirendek megtárgyalása előtt, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.”
Ebben a ciklusban bevezetésre került a törvényességi osztály javaslatára, hogy mivel a napirend tárgyában a képviselő-testület döntést hoz, szavaz, így ezt határozatba kell foglalni. Éppen ezért javaslom a következő új (6) bekezdést a 16. §-hoz:
„(6) Az elfogadott napirendi pontokról szóló határozatot a napirendi pontok sorszámának, címének, és az előterjesztőnek a megjelölésével egy határozatban a nyílt és amennyiben zárt ülés van a zárt ülés napirendi pontjainak felsorolásával kell meghozni.” A korábbi (5) bekezdés hatályon kívül helyezésre került, így felszámozódik a (6) bekezdés előtti szakasz.
1. A 19. § szabályozza a hozzászólások rendjét. Javaslom a hallgatóság számára a maximum két perces hozzászólási lehetőség biztosítását, mellyel elkerülhető az indokolatlanul hosszú napirendi pont tárgyalás.
„(2) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, egy ízben maximum két percben.
A (3) bekezdésben szintén az előadó szó szerepel, előterjesztővel javaslom helyettesíteni, és itt is szeretném, ha maximálnánk a kiegészítés idejét, öt percre.
„(3) A napirendi pont előterjesztőjéhez a képviselők és tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre a vita előtt van válaszadási lehetőség maximum öt percben. A vita lezárására, vagy a hozzászólás időtartamának további korlátozására a polgármester vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.”
1. A 20. § (1) bekezdés a) pontját javaslom módosítani, kiegészíteni a „jelenlévő előterjesztőt, vagy érintettet,”.
A szabály úgy szól, hogy a polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében rendre utasítja a képviselő-testület ülését zavaró képviselőt, ide javaslom a kiegészítést.
Ugyanezen § (4) bekezdésének második mondatát javaslom hatályon kívül helyezni, mivel a hozzászólás két percben történő maximalizálását szabályozza és azt már egy korábbi bekezdésnél beletettük.
1. A 21. § (1) bekezdése szabályozza, hogy mi minősül előterjesztésnek. A rendelet-tervezetekhez a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályai szerint kötelezően kapcsolandó indokolás. E nélkül az elem nélkül az IJR rendszerben jogszabály nem publikálható. Ezért javaslom az (1) bekezdés a) pontjának módosítását:
Előterjesztésnek minősül:
„a) rendelet-tervezet és indokolása”
A 21. § (5) bekezdés módosítását javaslom a következőképpen:
„(5) Halaszthatatlan esetben, valamint az adatok testületi ülést közvetlenül megelőző rendelkezésre állása esetén a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.”
1. A 22. § (1) bekezdésben az előadó szó helyére előterjesztő szó kerül.
„(1) Az előterjesztést a munkatervben meghatározott előterjesztő, a munkatervben megjelölt határidőre köteles elkészíteni, úgy, hogy a szükséges egyeztetésre, véleményezésre, bizottsági állásfoglalásra megfelelő idő álljon rendelkezésre.”
A 22. § (3) bekezdés e) pontja szerint a határozati javaslatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személy nevét, a döntés végrehajtási határidejét.
Azonban sok esetben előfordul, például egy intézményi beszámoló esetében, hogy nem tartalmaz feladatot, határidőt, így szükségtelen megjelölni a felelőst, határidőt, így javaslom a pontot kiegészíteni: „amennyiben releváns” kifejezéssel.
1. A 23. § (3) bekezdése több hibát, elírást is tartalmaz. Javaslat:
„(3) A polgármester a vita lezárását és összefoglalását követően, amennyiben módosítási javaslat nem volt, az előterjesztett rendelet-tervezetet, vagy határozati javaslatot szavazásra bocsátja.
(4) A képviselő-testület egyetértése esetén a polgármester a módosítási javaslatokat összefoglalva, vagy a döntési javaslatot a módosításokkal kiegészítve bocsátja szavazásra.”
A (4) bekezdés második mondatát továbbra is hatályban tartjuk:
„Amennyiben ugyanazon rendelkezéshez, a határozatnak ugyanazon pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat hangzik el, úgy a polgármester dönt azok megszavazásának rendjéről.”
Az (5) bekezdésben egységesen a rendelet-tervezet és határozati javaslat kifejezéseket alkalmazzuk:
„(5) A módosító indítványok, javaslatok megszavazása után kerülhet sor a rendelet-tervezet, illetve a határozati javaslat módosító indítvánnyal együtt történő megszavazására.”
1. A 25. § (1) bekezdésből az Mötv. hivatkozásnál kimaradt a szakasz megjelölése, kizárólag egy bekezdésre hivatkozik.
Helyesen:
„(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.”
1. A 26. § (2) bekezdés a minősített többséggel meghozandó döntések jegyzékét tartalmazza.
Javaslom kiegészíteni a felsorolást a titkos szavazással, tekintettel arra, hogy általában titkos szavazás megtartására olyan jellegű esetekben kerül sor, ami a fontossági sorrend tekintetében elől áll.
„j) titkos szavazással hozott döntésekhez.”
1. A rendelet 29. §-a szerint lehetőség van arra, hogy amennyiben a döntés meghozatalához szükséges többséget a javaslat nem kapja meg, az ülés vezető 15 perc szünetet rendel el. Amennyiben a szünet letelik és a döntés meghozatalához szükséges többséget az előterjesztés nem kapja meg, úgy soron következő ülésre kell az előterjesztést ismételten visszahozni. Ezen szabályokat az alábbiak szerint javaslom megállapítani:
„29. § (1) Amennyiben a döntés elfogadásához szükséges többséget a javaslat nem kapja meg, úgy az ülésvezető 15 perc szünetet rendel el. A szünet után az Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával bocsátja az ülésvezető az előterjesztést szavazásra.
(2) Amennyiben ezen szavazás nem vezet eredményre, az előterjesztést az előterjesztőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni és az így újra átdolgozott előterjesztést a soron következő rendes ülésen napirendre kell tűzni.”
1. A 30. § (4) bekezdését javaslom pontosítani az alábbiak szerint, mely a véleményezésre köteles rendeletek esetében az eljárásrendről rendelkezik.
Az elmúlt időszakban több esetben előfordult, hogy a vélemény kikérése volt jogszabály szerint kötelező, azonban a rendeletet a vélemény nélkül is meg lehetett alkotni. Tehát a vélemény kikérésének megtörténtét a jegyzőkönyvben kellett rögzíteni és ha nem érkezett, a rendeletet akkor is el lehetett fogadni. Éppen ezért a következőképpen javaslom a (4) bekezdést módosítani.
„(4) A rendelet-tervezetet a véleményezésre kötelezett, vagy jogosult szerveknek, személyeknek a jegyző küldi meg. Az előterjesztés részét képezi, amennyiben rendelkezésre áll, a megkeresett szerv, személy véleménye.”
1. A rendelet 32. § (2) bekezdése a határozat tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Javaslom módosítani:
„(2) A határozat tartalmazza
1. a képviselő-testület döntését az adott ügyben,
2. az ellátandó feladatokat,
3. a felelősök megnevezését,
4. a feladat ellátására adott felhatalmazást,
5. a döntés végrehajtására adott határidőt.”
Az (5) bekezdésben javaslom hatályon kívül helyezni az a) pontot, mivel a Törvényességi Osztály állásfoglalása szerint a napirend elfogadásáról is kell határozatot hozni.
„(5) A képviselő-testület nem hoz határozatot:
1. ügyrendi kérdésekben,
2. informális tájékoztatás tudomásul vételéről,
3. kérdésre adott válasz elfogadásáról,
4. feladat-meghatározást nem tartalmazó tájékoztatásról, bejelentésekről.”
1. A 33. § a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Itt javaslok több módosítást. A (2) bekezdésben az ülés berekesztésének, bezárásának időpontja helyett: a tényét. A (3) bekezdés c) pontjában még Megye szerepel a Kormányhivatal megnevezésénél, ezt javaslom Vármegyére módosítani.
„(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:
(…)
1. az ülés berekesztésének, bezárásának tényét.”
„(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
(…)
c) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó törvényességi észrevételeit, mely a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztés részét képezi,”
1. A 35. § a Közmeghallgatás és falugyűlés szabályait tartalmazza.
Javaslom, hogy a közmeghallgatás online formában is megtartható legyen. Erre vonatkozó szabályokat a 35. §-ban foglaltam össze.
„(7) A képviselő-testület döntése alapján a közmeghallgatás online formában is megtartható. Az online közmeghallgatás esetében a polgármester beszámolójáról készült felvétel az önkormányzat hivatalos honlapján, előre meghirdetett időpontban közzétételre kerül. Az online közmeghallgatás időpontjában a képviselő-testületnek jelen kell lennie, a határozatképességet az Mötv 54. §-ban foglaltak betartásával kell biztosítani.
(8) A polgármesteri beszámolóhoz biztosítani kell a honlapon a hozzászólás lehetőségét az online közmeghallgatás időpontjában.
(9) A felvetésekre amennyiben annak terjedelme nem haladja meg a három mondatot, az online felületeken kell választ adni. Részletesebb válaszadás esetén a kérdést feltevő részére kell írásban választ adni az (5) bekezdés szerint.”
1. A 36. § „(1) A képviselő-testület, a lakosság, a helyi civil önszerveződő közösségek számára a lakosságot teljes egészében, vagy egy-egy nagyobb közösséget érintő ügyben a döntés előkészítésébe történő bevonás céljából falugyűlést tarthat.”
Javaslom, hogy a falugyűlésre is ugyanazon személyek kerüljenek külön meghívásra, akik a közmeghallgatásra. Így az eredeti (3) bekezdés helyére a következő szakasz lép, a (3) és (4) bekezdés (4) és (5) bekezdésre változik.
„(3)A falugyűlés meghívóját az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal meg kell küldeni a 14. § (2) bekezdésében meghatározottak részére.”
1. A 39. §-ban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § és 11. § (1)-(5) bekezdéseire változik a hivatkozás jogszabályváltozás miatt.
2. A 49. § új (3) bekezdése: „(3) Tartós akadályoztatásnak minősül a 15 munkanapot meghaladó távollét.” A többi bekezdés (3)-(6) átszámozódik (4)-(7) bekezdésekre.
3. Az 55. § (2) bekezdés: „A jegyző vagy a pénzügyi vezető a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely eredményeket a képviselő-testület és a bizottságok ülésén be kell mutatni a költségvetés-tervezet tárgyalásakor abból a célból, hogy annak tartalmát a képviselő-testület és bizottságai megismerhessék.”
4. Az 56. § szabályozza a gazdasági program végrehajtásáról szóló szabályokat. Ide javaslom (2) bekezdésként: „(2) A ciklus végén az öt éves gazdasági program végrehajtásáról összefoglaló beszámoló készül, melyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt utolsó rendes ülésén.”
5. Áttekintésre kerültek a rendelet 1. melléklete szerinti kormányzati funkciók, így a melléklet jelen rendelet-tervezet melléklete szerint módosul.
6. A 2. melléklet az önként vállalt feladatok felsorolását tartalmazza, ahonnan kikerült a bentlakásos ellátás, mivel azt a Gávavencsellői Szociális Szolgáltatási Társulás látja el.
7. Módosult a képviselő-testület névsora a 3. melléklet szerint a június 9-i választás eredményeként.
8. A rendelet 4. melléklete II. pontja 7. ponttal egészül ki: „7. érintett személy(ek) a 14. § (4) bekezdésének betartásával.”
9. A rendelet 5. melléklete a vagyonnyilatkozattétellel kapcsolatos nyomtatványokat tartalmazza.
10. A rendelet 6. melléklete tartalmazza a bizottságokra, a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatásköröket.
Az alábbi módosítást javaslom:
II. Kiegészül a Települési Értéktár Bizottság 3. ponttal.
„A Települési Értéktár Bizottság feladatát a Képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint végzi.
Feladata a településen fellelhető és a 324/2020. (VII. 1.) Korm. rendelet szerinti kategóriákba sorolt nemzeti értékek értéktárba történő felvétele, annak közzététele.”
A Jegyzőre átruházott hatáskörök kiegészülnek:
„3.2. az önkormányzat talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendeletében foglalt, a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjfizetési kedvezmény megállapítása tárgyában,
3.3.a közterületek elnevezéséről és a házszám-megállapítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt hatáskörök gyakorlása.”
1. A 7. melléklet az új bizottságok megnevezését és névsorát tartalmazza.
HATÁSVIZSGÁLATI LAP
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló …/2024.(…) önkormányzati rendelet újraalkotásáról szóló
rendelet-tervezethez
1. TÁRSADALMI HATÁSOK:
Egy megalakuló képviselő-testület első feladatai közé tartozik, hogy szervezeti és működdési szabályzatát megalkossa. Ez a szabályzat alapozza meg tevékenységét, szabályozza működését. Meglévő szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata után került megszövegezésre jelen előterjesztés melléklete szerinti szervezeti és működési szabályzat, mely az elmúlt évek jogalkalmazási eljárásai sorén szerzet tapasztalatokkal bővült, formálódott.
1. GAZDASÁGI HATÁSOK:
Az önkormányzat egyik alap dokumentuma a szervezti és működési szabályzata, mely szabályozza a gazdasági program és a gazdálkodás, vagyongazdálkodás egyes elemeit, aminek nyomvonalán az önkormányzat tevékenységét végzi. A főbb irányvonalak meghatározása adja az önkormányzat gazdaságra gyakorolt hatásmechanizmusát.
1. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK:
Jelen rendelet megalkotása nem keletkeztet sem többletbevételt, sem többletkiadást.
1. KÖRNYEZETI HATÁS:
Nem releváns.
1. EGÉSZSÉGI KÖVETKEZMÉNYEK:
Nincs.
1. ADMINISZTRATÍV TERHEKET BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK:
A szervezeti és működési szabályzat megalkotása többlet adminisztratív terhet az apparátusra nem hárít.
1. JOGSZABÁLY MEGALKOTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, A JOGALKOTÁS ELMARADÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYE:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (1) bekezdése szerint a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül alakuló ülést kell hogy tartson. A 2024. évi önkormányzati választások esetében ez a szabály módosult és az alakuló ülés megtartásának kezdő időpontja október 1-től számított 15 nap. Az alakuló ülésen az Mötv szabályai szerint a képviselő-testület megalkotja vagy felülvizsgálja szervezti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. Ezen törvényi kötelezettségünknek teszünk eleget ezen előterjesztés beterjesztésével.
1. JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI SZERVEZETI, TÁRGYI FELTÉTELEK.:
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek biztosítottak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
1. §-hoz: Meghatározza az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezését, székhelyét.
A 2. §-hoz
2. §-hoz: Meghatározza az önkormányzat bélyegzőinek feliratát.
A 3. §-hoz
3. §-hoz: Meghatározza az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályokat.
A 4. §-hoz
4. §-hoz: Megállapítja az önkormányzat jelképeit, valamint az önkormányzat által adományozható díjakat.
Az 5. §-hoz
5. §-hoz: Az önkormányzat feladat és hatásköreivel kapcsolatos szabályokról szól.
A 6. §-hoz
6. §-hoz: A képviselő-testület tagjaira, létszámára vonatkozó szabályokat tartalmaz.
A 7. §-hoz
7. §-hoz: Hivatkozik a testület névsorát megállapító 3. mellékletre.
A 8. §-hoz
8. §-hoz: Az ülések számát, összehívását, és a polgármesteri, alpolgármesteri tisztség betöltetlenségét, a tartós akadályoztatását definiálja.
A 9. §-hoz
9. §-hoz: A rendkívüli ülés szabályairól szól.
A 10. §-hoz
10. §-hoz: A képviselő-testületi ülés helyszínét, és az ehhez kapcsolódó szabályokat állapítja meg.
A 11. §-hoz
11. §-hoz: Megállapítja zárt ülés tartásának szabályait.
A 12. §-hoz
12. §-hoz: A zárt ülés iránti kérelemre vonatkozó szabályokról szól.
A 13. §-hoz
13. §-hoz: A zárt ülés döntésének nyilvánosságáról, valamint a testületi jegyzőkönyvek honlapon történő közzétételéről szól.
A 14. §-hoz
14. §-hoz: A testületi ülés összehívásának szabályait állapítja meg.
A 15. §-hoz
15. §-hoz: Alakuló ülés napirendjének és az alpolgármester választás szabályairól szól.
A 16. §-hoz
16. §-hoz: A munkatervre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 17. §-hoz
17. §-hoz: Megállapítja az ülésvezető jogköreit.
A 18. §-hoz
18. §-hoz: A napirend tárgyalási sorrendjéről, a napirendi pontok tárgyalási sorrendjéről, valamint anpirendről szóló határozat tartalmáról szól.
A 19. §-hoz
19. §-hoz: A testületi ülésen a hozzászólásra, vitára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 20. §-hoz
20. §-hoz: A polgármesternek a rendfenntartása érdekében teendő feladatait sorolja föl.
A 21. §-hoz
21. §-hoz: Az előterjesztésekre vonatkozó szabályokról szól.
A 22. §-hoz
22. §-hoz: Megállapítja az előterjesztés tartalmát.
A 23. §-hoz
23. §-hoz: A döntéshozatal szabályait állapítja meg.
A 24. §-hoz
24. §-hoz: Határozatképesség hiánya esetén követendő eljárás.
A 25. §-hoz
25. §-hoz: A döntéshozatalból történő kizárás, személyes érintettség és erről szóló határozat tartalmát állapítja meg.
A 26. §-hoz
26. §-hoz: Az egyszerű többség és minősített többséggel hozott döntések felsorolása.
A 27. §-hoz
27. §-hoz: Titkos szavazás eljárásáról szól.
A 28. §-hoz
28. §-hoz: Név szerinti szavazás esetét és jegyzőkönyvét szabályozza.
A 29. §-hoz
29. §-hoz: Döntésképtelenség esetén követendő eljárást szabályozza.
A 30. §-hoz
30. §-hoz: Az önkormányzati rendelet megalkotásának szabályairól szól.
A 31. §-hoz
31. §-hoz: Az önkormányzati rendeletek közzétételéről, felülvizsgálatáról, nyilvántartásáról szól.
A 32. §-hoz
32. §-hoz: A határozatok tartalmára, számozására, határozathozatal esteire vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 33. §-hoz
33. §-hoz: A jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokról szól.
A 34. §-hoz
34. §-hoz: A jegyzőkönyvekbe történő betekintésről, a honlapon történő közzétételről szól.
A 35. §-hoz
35. §-hoz: A közmeghallgatás szabályait állapítja meg.
A 36. §-hoz
36. §-hoz: A falugyűlés szabályait állapítja meg.
A 37. §-hoz
37. §-hoz: Az önkormányzati képviselőre, tiszteletdíjra vonatkozó szabályokat állapít meg.
A 38. §-hoz
38. §-hoz: Összeférhetetlenségi szabályokat és az eljárásra kijelölt bizottságot nevezi meg.
A 39. §-hoz
39. §-hoz: Vagyonnyilatkozat tételről szól.
A 40. §-hoz
40. §-hoz: Vagyonnyilatkozat tételről szól.
A 41. §-hoz
41. §-hoz: A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról szól.
A 42. §-hoz
42. §-hoz: A vagyonnyilatkozatok leadásának, kezelésének szabályait állapítja meg.
A 43. §-hoz
43. §-hoz: A polgármester ügyfélfogadása, szabadsága, munkarendje, feladatai kerültek itt szabályozásra.
A 44. §-hoz
44. §-hoz: A polgármester különleges jogosítványaira vonatkozó szabályait tartalmazza.
A 45. §-hoz
45. §-hoz: Az alpolgármesteri tisztségről és ügyfélfogadásáról szóló szabályait tartalmazza.
A 46. §-hoz
46. §-hoz: A bizottságok megnevezését, létszámát szabályozza.
A 47. §-hoz
47. §-hoz: A bizottságok ügyrendjének elkészítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A 48. §-hoz
48. §-hoz: A közös önkormányzati hivatal szabályairól szól.
A 49. §-hoz
49. §-hoz: A jegyző kinevezésével, tartós akadályoztatásával, feladataival, ügyfélfogadásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
Az 50. §-hoz
50. §-hoz: A nemzeti önkormányzatokkal történő együttműködés alapvető szabályait állapítja meg.
Az 51. §-hoz
51. §-hoz: Testvér település kapcsolat kialakításáról szól.
Az 52. §-hoz
52. §-hoz: Az önkormányzat vagyonát szabályozza.
Az 53. §-hoz
53. §-hoz: A vagyonnal történő elszámolás szabályait állapítja meg.
Az 54. §-hoz
54. §-hoz: Az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az 55. §-hoz
55. §-hoz: A költségvetés előkészítéséről szól.
Az 56. §-hoz
56. §-hoz: A gazdasági fejlesztési program beszámolóját szabályozza.
Az 57. §-hoz
57. §-hoz: A belső ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapítja meg.
Az 58. §-hoz
58. §-hoz: Az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés szabályairól szól.
Az 59. §-hoz
59. §-hoz: A vagyongazdálkodásra vonatkozó külön rendelet alkotást szabályozza.
A 60. §-hoz
60. §-hoz: Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A 61. §-hoz
61. §-hoz: Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
Az 1. melléklethez
1. melléklet: Az önkormányzat kormányzati funkciói felsorolását tartalmazza.
A 2. melléklethez
2. melléklet: Az önként vállalt feladatok listája.
A 3. melléklethez
3. melléklet: A képviselő-testület névsora.
A 4. melléklethez
4. melléklet: A képviselő-testület ülésére meghívottak.
Az 5. melléklethez
5. melléklet: A vagyonnyilatkozat nyomtatványai.
A 6. melléklethez
6. melléklet: Az átruházott hatáskörök jegyzéke.
A 7. melléklethez
7. melléklet: A bizottságok megnevezése és névsora.