Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2024.(X.8.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 10. 15Paszab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (X. 14.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.10.15.
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2024.(X.8.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal vizsgálta a Gávavencsellői Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatok összhangját, valamint vizsgálta az önkormányzati rendeletek rendelkezéseit.
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2024. évi helyi önkormányzati választásokat követően újraalkotta szervezeti és működési szabályzatát és meghozta Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2024.(X.8.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SZMSZ). Ezen szabályzatot a Kormányhivatal Törvényességi Osztálya az alakuló ülést követően vizsgálta. Az abban foglaltaknak megfelelően a képviselő-testület ez év januári ülésen több ponton is módosította a rendeletet.
A mostani felülvizsgálat kapcsán tett megállapítások és javaslatok az alábbiak:
1. Az SZMSZ 10. § (2) bekezdése szerint:
„(2) A képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy kihelyezett ülést tart, székhelyétől eltérő helyen. A kijelölt helynek méltónak kell lennie a képviselő-testület működéséhez.”
Az eltérő helyszínt az SZMSZ-ben kell meghatározni.
A Kormányhivatal szerint: a Kúria Köf.5036/2012/6. számú határozata alapján az olyan térbeli korlát nélkül meghatározott ülés helyszín, amely a választópolgár részéről aránytalan erőfeszítést követel meg, a választópolgár kontroll gyakorlásának ellehetetlenítését jelenti. Továbbá „a székhelyen kívüli ülésezés helyszínének meghatározását ezért olyan módon kell térben szabályozni (pl. szomszéd település, hogy az biztosíthassa a képviselő-testületi nyilvánosság, azaz a választópolgár számára az ülés helyszíne jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.”
Paszab településen a képviselő-testület az üléseit a székhelyén a Hivatalban tartja. Vannak olyan kiemelt esetek, amikor az ülést a Tájházban tartjuk, illetve a közmeghallgatást az iskola aulájában. Éppen ezért javaslom a 10. §-t egy (2a) bekezdéssel kiegészíteni, melyben felsorolásra kerül a két külső helyszín. Mindkét helyszín méltó az ülések megtartására.
„(2a) A képviselő-testület székhelyétől eltérő helyen ülésezhet:
a) Paszabi Népművészeti Tájház 4475 Paszab Fő út 12.
b) Ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Paszabi Turi Sándor Tagintézménye 4475 Paszab, Fő út 1.”
1. Az SZMSZ 15. § (3) bekezdése szabályozza az alpolgármester választással kapcsolatos titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv tartalmát. A 27. § (6) bekezdése az egyéb esetekben történtő titkos szavazás jegyzőkönyvének adattartalmát.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.törvény 52. § (1) bekezdése szabályozza, hogy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének milyen tartalmi elemei vannak:
„A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.”
A Képviselő-testület bizottságaira is vonatkoznak fenti szabályok, tehát az ideiglenes bizottságokra is. Az SZMSZ-ben ezen felüli előírások állapíthatóak meg. Az elmúlt években a Kormányhivatal nem vont párhuzamot a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvek és a testületi jegyzőkönyvek tartalma között. Összevetve a jelenleg a rendeletben lévő szabályokat, egyedül a jegyző aláírása az ami eltérő. Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyveket a választott tisztségviselők aláírják, így nem feltétlenül szükséges a jegyző aláírása. Fentiek alapján javaslom a 15. § (3) bekezdését módosítani azzal, hogy megjelölésre kerül az Mötv. 52. § (1) bekezdésére történő merev hivatkozás és azon felül a jegyzőkönyv tartalmazza:
„(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) a titkos szavazás rendjét,
b) a jegyzőkönyv megnevezést.”
Ezzel összhangban a 27. § (6) bekezdését a következők szerint javaslom módosítani:
„(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, valamint
a) a jegyzőkönyv megnevezést
b) a titkos szavazás rendjét.”
1. Az SZMSZ 26. § (2) bekezdés a) és b) pontja a minősített többségre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, mivel azt az Mötv. szabályozza, így azt nem kell szabályozni:
„a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,”.
1. Az SZMSZ 29. § (1) bekezdése szerint: „29. § (1) Amennyiben a döntés elfogadásához szükséges többséget a javaslat nem kapja meg, úgy az ülésvezető 15 perc szünetet rendel el. A szünet után az ülésvezető ismét szavazásra bocsátja az előterjesztést.”
A Kormányhivatal szerint, amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges számú igen szavazatot, úgy elutasító döntés születik.
Az Mötv. konkrétan nem írja ezt a szabályt így le. A Kormányhivatal leírata szerint a Legfelsőbb Bíróság elvi döntésében rámutatott arra, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületének az előterjesztett javaslatot elutasító döntését is határozati formában kell meghoznia.
Az Mötv. szabályai szerint van lehetőség egy döntés felülvizsgálatára, a 68. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. Ennek szabályait az Mötv. állapítja meg.
Javaslom az SZMSZ 29. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezését.
1. Az SZMSZ 32. § (3) és (4) bekezdése szabályozza a képviselő-testület határozatainak megjelölését. Az előző felülvizsgálatnál már hatályon kívül helyeztük az (1) és (2) bekezdéseket, most a határozat megjelölésére vonatkozó további szabályokat is kérik hatályon kívül helyezni, mivel az 5/2019.(III.13.) IM rendelet rendelkezik ezen tárgykörben, így helyi rendeletben történő szabályozás nem szükséges.
Hatályát veszíti:
„(3) A Képviselő- testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(4) A határozat megjelölés magában foglalja a képviselő-testület elnevezését, a határozat számát arab számmal, „/”jelet, majd az évszámot, a határozathozatal hónapját római számmal, napját arab számmal „()” zárójelek által közbezártan, valamint a döntés tárgyából képzett címét, „-ról, ről” raggal ellátva a következők szerint: Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/évszám.(hónap. nap) határozata (.......)-ról.”
1. Az SZMSZ 49. § (2) bekezdése a jegyzői tisztség betöltetlenségére, illetve a tartós akadályoztatásra vonatkozik. A Kormányhivatal a közös hivatalt alkotó települések vonatkozásában az egyes SZMSZ-ekben egységes szabályozás kialakítását kezdeményezte. Erre vonatkozó szabály a gávavencsellői és paszabi SZMSZ-ekben van, tehát a balsai SZMSZ kiegészítése szükséges. Módosítás nem szükséges.
1. A szakmai szempontrendszerre hivatkozva a Kormányhivatal, mit kötelező tartalmi elemet a következő két tárgykör szabályozását kezdeményezte:
az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok megállapítása,
Az önkormányzati képviselő által a képviselő-testület ülésén rendelet, valamint határozat meghozatala kezdeményezésének módja.
A következő szabályokat javaslom a 37. § (1) bekezdésében:
(1) Az önkormányzati képviselő
a) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) a képviselő-testület ülésén tiszteletben tartani az eltérő véleményt.
A 37. § (3) bekezdésében:
„(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati rendelet, vagy határozat meghozatalát írásban és szóban kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a pontos döntési javaslatot, valamint ahhoz csatolt indokolást. A polgármester a soron következő rendes ülésen köteles a kezdeményezett döntési javaslatot napirendre venni.”
HATÁSVIZSGÁLATI LAP
Paszab Község Önkormányzat Képviselő-testületének
…./2025.(….) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2024.(X.8.) önkormányzati rendelet módosításáról
1. TÁRSADALMI HATÁSOK:
A rendelet a képviselő-testület és bizottságai működésének alapvető szabályait határozzák meg. Az abban foglalt szabályok követésének eredményeként egyfelől megfelelünk a törvényi szabályozásoknak, a szabályos működésnek, mely alapján a választópolgárok nyomon követhetik az általuk választott grénum működését, tevékenységét.
1. GAZDASÁGI HATÁSOK:
Az SZMSZ módosításának gazdasági hatásai nincsenek.
1. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK:
A rendelet módosításnak nincsenek költségvetési hatásai.
1. KÖRNYEZETI HATÁS:
Nincs.
1. EGÉSZSÉGI KÖVETKEZMÉNYEK:
Nincsenek.
1. ADMINISZTRATÍV TERHEKET BEFOLYÁSOLÓ HATÁSOK:
A rendelet-tervezet elfogadása többlet adminisztratív terhet nem ró a hivatalra.
1. JOGSZABÁLY MEGALKOTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE, A JOGALKOTÁS ELMARADÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYE:
A jogszabály megalkotásának szükségességét a magasabb szintű jogszabályokkal történő összhang biztosítása, az újabb szabályokkal történő kiegészítés indokolja. Elmaradásának várható következménye, hogy indokolatlanul párhuzamos szabályozás helyzete áll fenn, amennyiben nem kerülnek hatályon kívül helyezésre az indokolásban érintett szabályok.
1. JOGSZABÁLY ALKALMAZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZEMÉLYI SZERVEZETI, TÁRGYI FELTÉTELEK.:
A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek biztosítottak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Kiegészíti a rendelet 10. §-át, melyben meghatározásra kerülnek a székhelytől eltérő helyen történő ülések helyszínei.
A 2. §-hoz
Az alpolgármester választás jegyzőkönyvének tartalmáról rendelkezik.
A 3. §-hoz
A titkos szavazás jegyzőkönyvének tartalmáról rendelkezik.
A 4. §-hoz
Az önkormányzati képviselő részére magatartási szabályokat állapít meg.
Az 5. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.