Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 20.) önkormányzati rendelete

A szociális igazgatásról és a pénzbeli szociális ellátásokról

Hatályos: 2017. 03. 03- 2017. 09. 24

Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 20.) önkormányzati rendelete

A szociális igazgatásról és a pénzbeli szociális ellátásokról

2017.03.03.

Sényő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdése 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1. § E rendelet célja a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, valamint az önkormányzati pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályozása.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed az sényői lakóhelyen, vagy sényői tartózkodási helyen életvitelszerűen lakó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a 7. § (1) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon - azon belül Sényő közigazgatási területén –

tartózkodó állampolgáraira is.
(3) A rendelet hatálya kiterjed a Sztv. 3. § (3) bekezdése szerinti szabad mozgás- és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában Sényő közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen Sényőn él.
(4) A rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre is, akik az ellátás igénybevételekor Sényő közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként.

3. § (1) Sényő Község Önkormányzatának a Sztv-ben és az e rendeletben foglalt szociális igazgatási hatásköreit gyakorolja, és feladatait végrehajtja:

a) döntéshozó szervként

aa) a Képviselő-testület,

ab) a polgármester,

ac) a jegyző,

b) döntés előkészítő és végrehajtó szervként

a Polgármesteri Hivatal az aa)-ac) szervek hatáskörgyakorlását elősegítve.

(2) Közreműködőként részt vesznek egyes szociális igazgatási határozatokban foglalt döntések végrehajtásában a Szociális Szolgáltató Központ munkatársai.

4. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a Sztv-ben a települési önkormányzatokhoz rendelt szociális igazgatási feladat- és hatásköröket az I. fokú eljárásban. Az ezen ügyekben keletkezett fellebbezésekben II. fokon a képviselő-testület jár el.

Értelmező rendelkezés

5. § E rendelet alkalmazásában:

elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban – beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is - , valamint a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (pl.: földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadékmennyiség, belvíz, stb.) vagy tűz által bekövetkezett károsodás.
Eljárási rendelkezések

6. § (1) A Sztv. és az e rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokat – a (2) bekezdés kivételével – az arra jogosult, illetve törvényes képviselője kérheti a Polgármesteri Hivatalban a R. és az e rendelet mellékletében foglalt nyomtatványok felhasználásával.

(2) Az átmeneti segélyt a jogosult érdekében kérheti szociális szolgáltató szerv munkatársa is, valamint hivatalból is kezdeményezhető a segély megállapítása.

7. § (1) A polgármester, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt – külön jogszabály rendelkezései szerint étkezést, illetve szállást – biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az ellátást biztosító az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, és egyidejűleg követeli a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

8. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapításához és az ellátás felülvizsgálatakor a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga és a családja jövedelmi (nettó), - ha a jogszabály kéri – vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.

(2) A jövedelem számítása:

a) az ellátás megállapításakor a rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem rendszeres vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelmének egy havi átlagát kell figyelembe venni,

b) az ellátás felülvizsgálatakor az a) pontban foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy

ba) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változásakor az emelt összeget kell figyelembe venni,

bb) tartós jövedelem változás bejelentésekor, vagy tudomásra jutásakor a már megszűnt illetve már megállapított ellátásokat figyelembe kell venni.

(3) Az egy főre jutó nettó jövedelem: a havi családi nettó összjövedelem osztva az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók számával.

(5) A szociális igazgatási eljárás során a Polgármesteri Hivatal a kérelemben foglalt adatokat és tényeket a személyi adatokat és lakcímet nyilvántartó szerv megkeresése és környezettanulmány lefolytatása alapján ellenőrizheti.

9. § A szociális igazgatási eljárásban az elintézési idő 22 munkanap. A 7. §-ban foglalt esetek azonnali elintézést igényelnek.

10. § (1) A pénzbeli ellátásokat a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a Nyírturai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) közreműködésével lakossági folyószámlára történő utalással.

(2) A lakhatási támogatást és az átmeneti segélyt természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani az ügyfél kérésére, vagy, ha az ügyfél kérelmének indoklásául szolgáló hiány pótlása ily módon hatékonyabbnak vélelmezhető.

(3) Kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtott szociális ellátás a köztemetés, és a gyógyszertámogatás.

11. § (1) Jogosultsági feltételek hiányában a szociális ellátást meg kell szüntetni.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(3) Rosszhiszeműnek kell tekinteni az igénybevevőt, ha jogosultságát érintő változás esetén elmulasztja 15 napon belüli bejelentési kötelezettségét, ha valótlan adatok közlésével vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult az ellátásra.

(4) Ha a polgármester a szociális ellátás megtérítését rendeli el, a határozatban havi részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani a kötelezett kérelmére, olyan összegű havi részletekkel, hogy

a) a havi részletek megfizetése a kötelezett és családja létfenntartását ne veszélyeztesse, de

b) a megtérítés ne aránytalanul hosszú idő múlva vezessen eredményre.

(5) Ha a polgármester a szociális ellátás megtérítésére részletfizetést engedélyezett, két havi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben esedékessé válik, és a behajtásról az adóhatóság útján intézkedni kell.

12. § Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Polgármesteri Hivatal kétévente vizsgálja felül az év március 31. napjáig.

13. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatást:

a) lakhatási támogatást

b) átmeneti segélyt

c) temetési segélyt

d) gyógyszertámogatástAz egyes szociális ellátásokra vonatkozó helyi szabályok

14. § Lakhatási támogatás

A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(1) Támogatás nyújtható a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez
(2) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülálló esetén a 300%-át, feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi öltsége a háztartás havi összjövedelmének a 20%-át eléri vagy meghaladja, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatások számlával igazolt költségei.
(5) Az önkormányzat a támogatást természetbeni szociális ellátásként nyújtja, a támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.
(6) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
b) a lakásban lakás jogcímét igazoló dokumentumot (bérleti szerződés)
c) a költségek igazolására szolgáló számlákat
(7) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft.
(8) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától
(9) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.Ápolási díj

15 §

Átmeneti segély
(1) Az önkormányzat alkalmanként-legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 130%-ának erejéig átmeneti segélyt állapít meg
a) Elsősorban azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
A támogatásra azon személyek jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetén annak 500 %-át.
Nem várt többletkiadás alapján különösen indokolt
a) betegséghez,
b) elemi kárhoz,
c) iskoláztatáshoz,
d) gyermekétkeztetés díjának kifizetéséhez,
e) gyermek fogadásának előkészítéséhez,
f) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
g) nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének és kapcsolattartásának elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,
h) téli tüzelő beszerzéséhez,
i) közüzemi díjak megfizetésének elősegítéséhez,
j) gyógyszerköltséghez
k) a rászoruló személyek élelemmel történő ellátásához a támogatás nyújtása
(2) Az egy naptári évben adható összeg határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át, azzal, hogy a temetési segély, valamint a havi rendszerességgel nyújtható önkormányzati segély összegét figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Az átmeneti segélyt felhasználásának biztosítása érdekében élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal kell nyújtani.
(4) Az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzethez vezető körülmények megszüntetése érdekében /pl.: haláleset, elemi csapás, okozta a megélhetést veszélyeztető kárt/, az összes körülményekhez igazodó önkormányzati segélyt nyújthat, azzal, hogy a 9. § (1) a) pontjában meghatározott jövedelmi feltételtől eltérhet.

16. § (1) Az önkormányzat temetési költségekre tekintettel, kérelemre önkormányzati segélyt állapít meg annak a sényői lakosnak, akinek családjában haláleset történt.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-nál.

A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 150.000 Ft.

17. § hatályon kívül

18. § Az átmeneti segély lehet egyszeri (alkalmankénti) vagy – különösen indokolt esetben – havi rendszerességgel adott átmeneti segély.

19. § (1) Az egyszeri átmeneti segély évenként általában négy alkalommal adható, és összege alkalmanként legalább 2.000,-Ft és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos.

(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben az átmeneti segély magasabb összegben is megállapítható.

Elemi kár esetében:
a) a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükséges, a károsult személyi tulajdonát képező ingóságokban bekövetkezett kár enyhítésére és a személyazonosítást biztosító iratok pótlására szolgáló segély pénzbeli támogatásként nyújtható a károsodás mértékéhez igazodóan, de legfeljebb 50.000,-Ft összegben, elszámolási kötelezettség nélkül;
b) a károsult lakhatást biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár enyhítésére szolgáló, 50.000,-Ft-ot meghaladó összegű segély elsősorban természetbeni juttatás formájában nyújtható, feltéve, hogy a károsult az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja
ba) a természetbeni juttatás – kivételesen pénzbeli juttatás – rendeltetésszerű felhasználását,
bb) a bizonyító erejű dokumentumokkal (pl. számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés, stb.) történő elszámolást a felhasználásról,
bc) a helyreállítási munkák elvégzésének, illetve a megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését,
bd) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a segély visszafizetését, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetését.
(3) Az elemi károsultak (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatására központi forrás biztosítása esetén kerülhet sor.

20. § (1) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély (tartós átmeneti segély) évente egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, és havi összege nem haladhatja meg az egyszeri átmeneti segély legmagasabb összegét.

(2) Különösen akkor indokolt a tartós átmeneti segély, ha

a) a kérelmező önhibáján kívül átmenetileg nem rendelkezik jövedelemmel, nem részesül rendszeres pénzellátásban, rokkantsági járadékban, vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban, és

b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (pl. egészségi állapot, életkor, téli időszak, stb. miatt), továbbá

c) nincs olyan hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását.

21. § (1) Átmeneti segélyre az a család jogosult, amelyben az egy főre jutó havi nettó jövedelem és rendszeres pénzellátás nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén 250%-át.

(2) Kivételes méltányosságból az (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is nyújtható átmeneti segély. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen:

elemi kár, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása, tüzelővásárlás, kiugróan magas közüzemi számlák kifizetése.

(3) Az átmeneti segély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot.

Temetési segély

22. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

a) aki a temetést szerződésben vállalta,

b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez,

c) végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa,

d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a Ptk. 685. § b) pontja alapján (egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér), a törvényes öröklés rendje szerint.

(3) Temetési segély állapítható meg annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.

(4) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(5) A temetési segély összege 15.000 Ft .

(6) Kivételes méltányosságból az (1) bekezdés szerinti összegnél nagyobb összegű temetési segély is megállapítható, de összege nem lehet több a helyben szokásos legolcsóbb temetés – köztemetés – költségénél.

(7) A temetési segély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani. Mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, a temetés költségeiről a kérelmező vagy közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, továbbá, ha a haláleset nem Sényőn következett be, be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(8) A Polgármesteri Hivatal a temetés költségeiről kiállított számlákra rávezeti a segély összegét vagy az elutasítás tényét, és visszaadja a kérelmezőnek.

Köztemetés

23. § (1) A Sényőn elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről –a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül- a polgármester gondoskodik, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az eltemettetésre kötelezettség megállapításánál a 23. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Nem sényői lakóhelyű elhunyt köztemetési költségeinek megtérítésére a Polgármesteri Hivatal 60 napon belül igénybejelentést tesz a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatnál.

(4) Sényői lakóhelyű elhunyt esetében a Polgármesteri Hivatal

a) a közjegyző útján hagyatéki teherként bejegyezteti a köztemetés költségeit, és

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(5) Az (3) bekezdés b) pontjában foglalt megtérítési kötelezettség alól kérelemre mentesül az eltemettetésre kötelezett, ha

a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b) kiskorú.

(6) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, a kötelezett kérelmére – a megtérítést elrendelő határozatban is - részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2,5-szeresét nem haladja meg.

(7) A megtérítés havi törlesztő részleteinek összegét a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak és egyéb szociális körülményeinek figyelembe vételével, de legalább havi 5.000 Ft összegben kell megállapítani.

(8) A részletfizetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy kéthavi törlesztő részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben esedékessé válik, a fizetési felszólítást követő 30 napon belüli fizetési kötelezettséggel. Újabb mulasztás esetén az adók módjára történő behajtásáról intézkedni kell. Ha az eltemettetésre kötelezett személy a köztemetés költségét megtérítette, az önkormányzat az ügyfél kérelmére intézkedik a köztemetéssel együtt járó hagyatéki teher törléséről, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

24. § Gyógyszertámogatás

(1) Gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 200%-át. A rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 25%-a.

(2) A gyógyszertámogatásra való jogosultság iránti kérelmet az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló igazoláson túl a jövedelemszámításhoz szükséges jövedelemigazolásokat.

25. § (1) Egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a jegyző állapítja meg annak a személynek a szociális rászorultságát, akinek vagyona nincs és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 150%-át, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolása a 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon beadott kérelemre – mellékletei: a 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozat és a 3. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat - történik hatósági bizonyítvány formájában, legfeljebb egy évi időtartamra. A bizonyítvány a jogosultság fennállása esetén ismételten kiállítható.

26. § (1) Ez a rendelet a 2009. február 20-án lép hatályba.


Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 4/2008. (III. 04.) Kt. rendelet, és a szociális igazgatásról és pénzbeli szociális ellátásokról szóló 8/2008. (IX.04.) Kt rendelet módosítása.
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.