Sényő Község Önkormányzat Képviselőtestületének

7/2011.(III.31.) rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

^[1]A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

1. Fejezet

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, jelképei, ünnepei, kitüntető címei

1. §    (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sényő Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: Sényő, Kossuth u. 69. szám 4533.

2. §   Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 8/1997.(VIII.08.) önkormányzati rendelet szabályozza.
3. §    Az önkormányzat ünnepei:
   1. Nyugdíjasok napja minden év december 1.
   2. Falunap minden év augusztus 20.
   3. ^[2]Köztisztviselők Napja: minden év 07.01. A képviselő-Testület hivatala köztisztviselői számára a Köztisztviselők Napja, július 1-e, munkaszüneti nap.

4. §   (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető címek:
   1. Díszpolgári cím,
   2. „Sényőért kitüntető díj" cím,

 (2) A kitüntető címek adományozásának szabályait a 11/1999.(IX.10.) önkormányzati rendelet szabályozza.

II. FEJEZET Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. §    Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
   1. művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,
   2. nemzetközi kapcsolatok kiépítése,
   3. hitéleti tevékenység támogatása,
   4. közhasznú munkavégzés biztosítása,
   5. mezei őrszolgálat működtetése,
   6. sportegyesület támogatása
6. §    A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az állandó bizottságára a melléklet szerint átruházza.
7. §    (1) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében dönt:

a)^[3] az önkormányzati segély odaítéléséről, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet szerint,

b) ^[4]

c) az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítéséről, hasznosításáról az önkormányzati vagyonról szóló önkormányzati rendelet szerint.

8. §    Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.

III. FEJEZET A képviselőtestület működése

9. §    A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. A képviselőtestület alakuló ülést, rendes ülést, és rendkívüli ülést tart.
10. § (1) A képviselő-testület a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart, melyet a helyi választási bizottság elnöke hív össze.

2. ^[5]
3. Az alakuló ülés napirendje:
   1. a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
   2. a képviselők eskütétele,
   3. a polgármester eskütétele,
   4. a polgármester programjának ismertetése,
   5. a polgármester illetményének megállapítása,
   6. az alpolgármester megválasztása,
   7. az alpolgármester eskütétele,
   8. az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
   9. az állandó bizottságok létrehozása.
      11. §          (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg, melyet a naptári év munkaterve szerinti utolsó ülésen fogad el. A munkaterv szerint megtartott ülés rendes ülés.
          2. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
             1. a képviselő-testület tagjaitól,
             2. az önkormányzati intézmények vezetőitől,
             3. a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.
          3. A munkaterv tartalmazza:
             1. az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
             2. az előterjesztés elkészítési határidejét, az elkészítésért felelős személy nevét,
             3. a bizottságok megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
             4. egyéb szervezési feladatot.
                12. §  (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.
                    2. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
                    3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
                    4. Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
                    5. A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

IV. FEJEZET

Az előterjesztések

13. §  (1) Előterjesztésnek minősül:

1. a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
2. egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
3. beszámolók,
4. tájékoztatók.
   2. Előterjesztés benyújtására jogosultak:
      1. a települési képviselő,
      2. a polgármester,
      3. az alpolgármester,
      4. képviselő-testület bizottsága,
      5. a jegyző,
      6. a napirend előterjesztője.
   3. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés helyzetelemzésből, döntési javaslat indokolásából, és határozati javaslatból áll.
   4. A helyzetelemzés és döntési javaslat tartalmazza:
      1. az előterjesztő megnevezését, az előterjesztés tárgyát, a testületi ülés időpontját,
      2. szükség szerint a hatáskört biztosító jogszabályt, jogszabályi hátteret,
      3. tájékoztatást a korábban hozott testületi döntésekről, azok végrehajtásáról
      4. az előkészítésben közreműködő szervek, személyek állásfoglalását,
      5. az elérendő célokat,

f) több döntési változat lehetősége esetén az egyes változatok várható hatását, a mellette és ellene szóló érveket,

g) mindazon információkat, adatokat , amelyek a döntés meghozatalához szükségesek.

(5) A döntési javaslat tartalmazza:

a) a bevezető részt, általános értékelő megállapítást, szükség szerint a hatáskört biztosító      jogszabályi hivatkozást,

2. a rendelkező részt, konkrét feladat-meghatározást jogszabályszerű tömörséggel,
3. a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
   14. § (1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15.§ (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag). Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor.

(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:

1. rendeletalkotás,
2. helyi népszavazás kiírása,
3. kitüntetések adományozása,
4. 5.000.000,-Ft feletti hitelfelvétel,
5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
6. intézmény alapítása.

V. FEJEZET Az ülés összehívása

15. (1)^[6] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselőtestület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

2.  A jegyzői tisztég betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a költségvetési előadó látja el.
3.  Tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével: a 30. napot meghaladó betegség, egyéb távollét, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

2. ^[7]A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk elektronikus úton a képviselőknek, és a meghívottaknak az általuk megadott email-címre.

3. A meghívó tartalmazza:
   1. az ülés helyét, időpontját,
   2. a javasolt napirendeket,
   3. a napirendek előterjesztőit,
   4. a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal meghívottak megjelölését. A   meghívót, az ülést összehívó írja alá.
4. A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ki kell függeszteni, és a település honlapján közzé kell tenni.
5. A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni.
6. Az ülésre meg kell hívni:
   1. a képviselőket,
   2. a jegyzőt valamennyi napirendi ponthoz állandó tanácskozási joggal,
   3. napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz tanácskozási joggal,

VI. FEJEZET Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje

16. §  A képviselő-testület ülésein:
    1. a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
    2. a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
    3. a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
    4. a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.
17. §  Az ülés vezetője:
    1. jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét,
    2. megnyitja az ülést, ha az határozatképes,
    3. javaslatot tesz az ülésen jelenlévő képviselők közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítőre,
    4. javaslatot tesz az ülés napirendi pontjaira,
    5. ismerteti az írásban benyújtott interpellációkat,

f) beszámol a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, biztosítja, hogy a polgármester és a bizottságok elnökei tájékoztatást adjanak az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésekről,

7. tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
8. lezárja a vitát,
9. szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

j) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést,

            k) biztosítja az ülés rendjét,

            l) szünetet rendelhet el,

m) a napirendek megtárgyalásának végén bezárja az ülést.

18. §  (1) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:
    1. beszámoló a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről és közéleti eseményekről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
    2. interpellációk,
    3. kérdések,
    4. rendeletalkotást igénylő javaslatok,
    5. határozati javaslatok,
    6. egyéb beszámolók,
    7. tájékoztatók,
    8. egyéb közérdekű bejelentések.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselőtestületi döntés előtt kell előterjeszteni.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalása során az ülés vezetője:
    1. biztosítja, hogy a napirendi pontok előadói az írásbeli előterjesztéseket kiegészíthessék,
    2. biztosítja, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismertesse véleményét,
    3. biztosítja, hogy a képviselők, illetve a tárgyalt napirendhez tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehessenek fel,
    4. vitára bocsátja az előterjesztést,
    5. biztosítja a módosító javaslatok megtételét,
    6. lehetőséget biztosít arra, hogy a napirendi pont előadója válaszoljon a feltett kérdésekre, és a vitában elhangzottakra észrevételt tegyen,
    7. lezárja a napirend vitáját,
    8. összefoglalja a vitában elhangzottakat, ismerteti a módosító javaslatokat
    9. szavazás előtt szót ad a jegyzőnek, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni,

j) szavazást rendel el a módosító javaslatokról,

k) szavazást rendel el a döntési javaslat egészéről,

l) ismerteti a szavazás eredményét, és kihirdeti a döntést.

2. A napirend tárgyalása során a hozzászólás a jelentkezések sorrendje szerint történik.
3. Egy napirendi pont esetén legfeljebb 2 alkalommal lehet hozzászólni. A hozzászólás időtartama az első hozzászólásnál legfeljebb 4 perc, a második hozzászólásnál legfeljebb 1 perc lehet.
4. A képviselő személyes érintettség okán legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhat. A felszólalást az ülés vezetője engedélyezi, viszontválaszra, további vitára nincs lehetőség.
   20. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:

figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időkeretet, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,

ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,

c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

VII. FEJEZET Interpelláció, kérdés

21. §(1) Interpellációnak az a kérdés vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselőtestületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.

3. Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.
4. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
5. Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.
6. Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.
   22. § (1) Az interpelláló képviselő a 21.§ (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselőtestület a 25.§ (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.
       2. Ha a képviselőtestület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.
       3. A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt esetben, az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt.
       4. Ha az interpelláció tárgya nem tartozik egyik bizottság hatáskörébe sem, továbbá ha az interpellált a bizottság, és az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, akkor az interpellációra adott válaszról a képviselőtestület dönt.
   23. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.
       2. Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselőtestületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
       3. A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg.
       4. A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
       5. A            kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselőtestület nem hoz döntést.

VIII. FEJEZET Határozatképesség

24. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.
    2. A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
    3. Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.

IX. FEJEZET Döntéshozatal

25. §            (1) A képviselőtestület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
    2. A képviselőtestület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:
       1. az ügyrendi kérdésekről,
       2. tájékoztatók tudomásulvételéről,
       3. az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
    3. A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő

eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

4. Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.
26. § (1) Minősített többség szükséges:

1. az 5 millió forint feletti hitelfelvételhez,
2. az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez.
   2. Amennyiben a döntéshozatal során a szavazásra bocsátott javaslat bármilyen ok miatt nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendelhet el, majd a szünet után újra szavazásra bocsátja a javaslatot.
   3. Ha a javaslat a (2) bekezdésben szabályozott ismételt szavazáson sem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a javaslatot a képviselőtestület elutasította.
      27. § (1) A képviselőtestület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.

(2) A képviselőtestület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:

1. a képviselőtestület megnevezését,
2. a határozat számát arab számmal,
3. meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
4. a "határozat" kifejezést,
5. a képviselőtestület nevének rövidítését,
6. a határozat megnevezését és címét

az alábbiak szerint:

SÉNYŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

...... /..... év (....... hónap... nap) KT.

h a t á r o z a t a    -ról/ről

3. A képviselőtestület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti meg­fogalmazásban, valamint szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezését.
4. ^[8]
5. A jegyző a határozatokról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
   1. a határozat számát, tárgyát,
   2. a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
      28. §  (1) A polgármesternél rendelet alkotását kezdeményezheti:
          1. a képviselő,
          2. a polgármester,
          3. az alpolgármesterek,
          4. a képviselőtestület bizottsága,
          5. a jegyző,
          6. erre irányuló népi kezdeményezés.
             2. A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselőtestületnek van rendeletalkotási joga.
             3. A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselőtestület elé terjeszti.
             4. A képviselőtestület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
             5. A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.

29.§

1. a képviselőtestület megnevezését,
2. a rendelet számát arab számmal,
3. meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
4. a „rendelet" kifejezést,

f) a megnevezését és címét

az alábbiak szerint:

SÉNYŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

/..... év (..... hónap   nap) önkormányzati rendelete

            -ról/-ről

2. Az elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
3. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével történik.
4. A kihirdetett rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:
   1. a rendelet számát, tárgyát,
   2. a megalkotás időpontját,
   3. a hatálybalépés időpontját,
   4. a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének időpontját.

X.FEJEZET Szavazás rendje, módja

30. §  (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

31. §  (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.
    2. Névszerinti szavazás elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, az alpolgármester és bármely képviselő. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
    3. Névszerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
32. § (1)^[9] A titkos szavazás lebonyolításáról a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó .bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása.
    2. ^[10]Amennyiben az ülésen Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
    3. A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
       11. FEJEZET Jegyzőkönyv

33. §  ^[11]

34. § (1) A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyvek kezeléséről a polgármesteri hivatal gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

(2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a jegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban, munkaidőben tekinthető meg a jegyző jelenlétében.

12. FEJEZET

A lakossággal való kapcsolattartás

35. § (1) A közmeghallgatáson a képviselőtestület és szervei hatáskörébe tartozó közérdekű kérdést lehet feltenni, valamint javaslatot tenni.

2. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt az illetékes bizottságnak, ennek hiányában a polgármesternek meg kell vizsgálnia, és 15 napon belül írásban válaszolnia kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselőtestületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
3. A közmeghallgatással érintett ülés összehívására az V. fejezet, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére a VI. fejezet, a döntéshozatalra a IX. Fejezet, a szavazás rendjére, módjára a X. fejezet szabályait kell alkalmazni.
   36. §            A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.
       13. FEJEZET Települési képviselők

37. §  ^[12](1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő két példányban, dátummal ellátva, aláírva készíti el, melynek egy példányát átadja a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó bizottság elnökének, egy példányát pedig magánál tart. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételét igazolja.

4. (2) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó bizottság elnöke által az átvételkor lepecsételt borítékban kell leadni.”

14. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai

38. §           (1) A képviselőtestület az állandó bizottságok elnevezését, személyi összetételét, feladat-, és hatáskörét a melléklet szerint határozza meg, mely tartalmazza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a képviselőtestület elé, továbbá amelyeket bizottságnak kell véleményeznie, valamint amelyek bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestületnek.
    2. A képviselőtestület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselőtestület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
    3. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
39. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.
    2. A meghívót a 15.§ (2) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.
    3. Az elnök köteles a bizottságot összehívni:
       1. a képviselőtestület határozatára,
       2. a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,
    4. A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.

15. FEJEZET

A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző

40. § (1) A polgármester hétfői és szerdai napokon 10^oo -11^oo óráig fogadóórát tart.
    2. A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
    3. ^[13]A jegyző hétfői és csütörtöki napokon 9^oo -11^oo óráig fogadóórát tart.

16. FEJEZET Polgármesteri Hivatal
    41. §  A hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő

a) az ügyfélfogadási idő: 8^oo--15^oo óráig, a hét többi napján 8^oo-12^oo óráig tart,

5. a hivatal munkaidőn kívül anyakönyvi ügyeletet tart,
6. a hivatal az a)-b) pontokban meghatározott ügyfélfogadási időn kívül köteles fogadni az ügyfeleket minden olyan ügyben, melyben az azonnali intézkedés elmaradása elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

XVII. FEJEZET Társulások

42.§ A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselőtestület határoz.

XVIII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdálkodása

43.§^[14]

44.§^[15]

45.§^[16]

XIX. FEJEZET Záró rendelkezések

46.§     (1) Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2004. (XII. 21.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 7/2005.(IX.28.), 15/2006.(XII.01.), 10/2007.(X.10.) önkormányzatirendeletek.