Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testülete

9/2014. (IX.30.) önkormányzati rendelete

-az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól -

A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdése, 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (4) bekezdése, 11.§ (16) bekezdése, 13.§ (1) bekezdése, 18.§ (1) bekezdése, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Sényő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

1. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá
2. a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

(2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.

(3) Ezen rendelet szabályait akkor kell alkalmazni:

1. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
2. lakások esetén, ha a lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló rendelet eltérően nem rendelkezik.

Az önkormányzat vagyona

2.§

(1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, melyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátást, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) Az önkormányzati törzsvagyon körében az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon elemek és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elemek az 1. mellékletben megjelölt vagyontárgyak.

(4) Üzleti vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe

3. §

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
2. az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
4. a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, veszi számba.
5. A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselő-testületnek kell bemutatni.

4. §

(1) A vagyonkimutatást alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket– leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

5. §

(1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

1. a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
2. ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
3. önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
4. közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
5. vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára 500 ezer forint értékhatárig önállóan megkössön,
6. hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

6. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja Sényő község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítése során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

7. §

Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
5. kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel.
6. Ha az önkormányzati lakás bérlője a felhalmozott lakbér, vízdíj tartozását, valamint a végrehajtás megelőlegezett költségeit egy éven belül megtéríti, a kamattartozás elengedésre kerül.
7. az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti a Képviselő-testület külön döntése alapján.

8. §

(1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 500.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege az 500.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

9. §

(1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban ingatlan, ingó és értékpapír vagyonát beszerzési (bruttó) értéken tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,
2. ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
3. tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon.
4. egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. §

(1) A tulajdonos képviselet szabálya: a Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el. (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója).

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

11. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát ingyenesen vagy kedvezményesen lehet átruházni

1. ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
2. az egyházak és más társadalmi szervezetek részére, valamint
3. más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
4. önkormányzat költségvetési szerve részére,
5. önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére,

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal, a forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

12. §

(1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításra vonatkozó szerződés megkötéséről, vagy tulajdonjogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. 

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt.

A tulajdonosi hozzájárulást ellen-szolgáltatáshoz kötheti.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

13. §

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.

(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

14. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társasága szerződés alapján kezelheti.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.

Intézmények, vagyonhasznosítása

15. §

Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

6. §

Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

17. §

Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, az 500.000 forintot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.

Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

18. §

(1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében:

1. 500.000 forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,
2. 500.000 forintot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.
3. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető.
4. Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem önkormányzati fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.

(2.) Beruházás és eszközbeszerzés esetén 500.000 Ft.-ot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő ügyletek esetén a Képviselő-Testület 3 árajánlat bekérését és értékelését követően dönt.

(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(4) Értékhatártól függetlenül önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 13. § rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

19 §

(1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre.

(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.

20. §

(1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.

(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a rendelet melléklete szerinti pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával történik.

(3) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. 

(4) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.

(5) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére.

(6) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak biztosítására, a közterhek viselésére, a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére, a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására, fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 

21. §

(1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

1. a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,

2. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
3. az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
4. a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát.
5. a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
6. a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
7. az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
8. a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
9. a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
10. a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
11. a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
12. a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:

1. határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
2. a szerződés felmondásával,
3. közös megegyezéssel,
4. a vagyonkezelő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
5. az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, vagy
6. a szerződésben, vagy a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyéb ok, vagy feltétel bekövetkezése esetén. 
   13. felmondási idő:

1. rendes felmondás esetén legalább 6 hónap,
2. rendkívüli felmondás esetén legalább 1 hónap,
3. a felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget,

(2) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

22. §

(1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyző a felelős.

(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók alkalmazásával kell végrehajtani.

A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

23. §

(1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását a képviselő-testület vagy a polgármester kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

1. amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
   • ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,
   • ingatlan vagyon esetén a 3.000.000 Ft-ot,
2. vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
3. mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
4. bérleti időszak meghosszabbításakor;
5. állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
6. határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;
7. kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
8. telekhatár-rendezés esetén.
9. ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.

(4) A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

Záró rendelkezések

24. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Pehely Zoltán sk.                                                       dr. Szentpéteri Gabriella sk.

polgármester                                                                          jegyző

1. melléklet

1. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló -külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó önkormányzati tulajdonú társasági részesedések: nincs

2. sz. melléklet

Sényő Község Önkormányzatának

Versenytárgyalási Szabályzata

I. A versenytárgyalás típusa

1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

II. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalást a helyi médiában és Sényő Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.

A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

III. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

• a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
• lebonyolító megnevezését, székhelyét
• a felhívás célját, jellegét,
• az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
• ingatlan esetén a vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
• a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
• az ajánlati kötöttség időtartamát
• a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
• a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
• ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
• a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
• a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
• kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

IV. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.

A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

V. Az ajánlati biztosíték

1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
3. nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül.
5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VI. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

• ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
• a bruttó ajánlati árat,
• szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó),
• amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
• annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
• annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik . akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:
   • név (cégnév),
   • lakóhely (székhely),
   • olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

VII. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

VIII. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.
   • zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
   • nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek

Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

• ajánlattevő(k) neve, cégneve,
• ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
• az ajánlat lényeges eleme: (pl:ár)

A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

• azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
• az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:

• ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
• ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

IX. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal, illetőleg a lebonyolító végzi.
2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.
4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

X. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság vezetőből és 2 tagból  áll.

Vezető: Sényő Község Polgármestere.

Tagjai: A Képviselő-testület által delegált képviselők.

2. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető és a Bizottság legalább 1 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.
3. A Versenytárgyalás Bizottsági munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.
4. A Bizottsági véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XI. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Sényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban 3 munkanapon belül értesíti.

XII. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában vagy a Bizottság munkájában nem járhat el az, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 685. §.(b).pont).