Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 20- 2022. 10. 21

Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2022.01.20.

A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdésében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakról rendelkezik:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye, működési területe: Sényő Község Önkormányzata, székhelye: 4533-Sényő, Kossuth u. 69., működési területe: Sényő Község közigazgatási területe.

(2) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Nyírturai Közös Önkormányzati Hivatal Sényői Kirendeltsége, székhelye: 4533-Sényő, Kossuth u. 69.

(3) A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális Bizottsága

Székhelye: 4533-Sényő, Kossuth u. 69.

(4) Az önkormányzat részvételével működő társulás:

a) Nyírtura-Sényő Intézményfenntartó Társulás.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Sényő Község Önkormányzata elnevezését, és sorszámát.

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.senyo.hu

(8) Az önkormányzat helyi kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz. A kitüntetések és elismerő címek adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

(9) Az önkormányzat ünnepei:

a) Nyugdíjasok napja minden év december 1.

b) Falunap minden év augusztus 20.

c) Köztisztviselők Napja: minden év 07.01.ami a képviselő-Testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap.

II. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

2. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a megye, valamint a kistérség önkormányzataival. Az együttműködés célja a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

(2) Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

a)Időskorúak ellátásának biztosítása
b) Mezőőri szolgálatot működtet.
c) A helyi diák- és felnőtt sporttevékenység támogatása.
d) Civil szervezetek támogatása, együttműködés a feladatmegoldásban.
e) Foglakozatás megoldása: közhasznú-, közcélú- közmunkás valamint pályakezdők foglalkoztatásával.
f)művészeti csoportok, civil szervezetek támogatása,
g)nemzetközi kapcsolatok kiépítése,
h)hitéleti tevékenység támogatása,

3. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő hatásköreit:

a) önkormányzati segély megállapítása,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,

III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. § (1) A képviselő-testület létszáma 7 fő.

(2) A Szociális Bizottság létszáma 5 fő.

(3) Az alakuló ülés napirendje:

a) A Helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választások eredményéről.

b) A polgármester és a képviselők eskütétele.

c) e) Alpolgármester választása, eskütétele.

d) A polgármester illetménye megállapítása.

e) Alpolgármester tiszteletdíja megállapítása.

f) Sényő Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet módosítása.

g) Bizottságok megválasztása, bizottságok nem képviselő tagjainak eskütétele.

h) Képviselők tiszteletdíja megtárgyalása.

(4) Az alpolgármester titkos választását a képviselőkből az alakuló ülésen választott 3 fős ad-hoc bizottság bonyolítja le.

(5) A titkos szavazás előre elkészített szavazólapok kiosztásával történik. A szavazólapon szerepel az alpolgármesternek javasolt jelöltek neve. A szavazás a jelöltek neve melletti körben elhelyezett egymást metsző két vonallal történik. A szavazólapok összesítése után a bizottság kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A képviselők jogállása, kérdezési jog, interpelláció

5. § (1) A képviselőt az Mötv. – ben és az SZMSZ – ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselőt a polgármester szóban, a képviselő-testület előtt- határidő meghatározásával - felszólítja kötelezettsége teljesítésére. A felszólítást jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, illetve megvonhatja.

6. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet hatáskörébe tartozik.

(2) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó, szervezeti, működési, döntési, előkészítési jelegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) a képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban csak testületi ülésen, a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg, írásban bármikor benyújthatják a képviselő-testületnek címezve.

(4) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.

(5) A polgármester a testületi ülés kezdetekor ad tájékoztatást a benyújtott interpellációkról, kérdésekről.

(6) Ha a kérdés, interpelláció a testületi ülést megelőzően 5 nappal kerül benyújtásra, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(7) A benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban válaszolni kell.

(8) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (6) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.

(9) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.

(10) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.

(11) Ha a képviselőtestület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ebben az esetben a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt a képviselő-testület.

7. § A képviselő

a.) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b.) olyan magatartás tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
c.)felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
d.)a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
e.)kapcsolatot tart a választópolgárokkal,
f.) köteles írásban vagy szóban előre bejelenti, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni.

8. § (1) A Képviselő-testület a megelőző év december 31. napjáig elfogadott üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, az ülést esetenként a székhelyétől eltérő helyen is meg lehet tartani, melyet a polgármester a meghívóban jelez.

(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat külső és belső hirdetőtáblájára.

(4) A testületi ülésre meghívandók köre: állandó meghívott a jegyző. Amennyiben az egyes napirend tárgyalásánál érintett, a napirend tárgyalására: a közös önkormányzati hivatal dolgozója, az intézmények vezetői, civil szervezetek vezetői, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság ügyvezetője, illetve akiket a polgármester indokoltnak tart.

9. § Az előterjesztések

(1) Előterjesztésnek minősül: rendelet-tervezet, határozat-tervezet, és a döntést igénylő beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak: polgármester, jegyző, képviselők, a Bizottság, az intézmények vezetői, a társulás.

(3) hatályon kívül.

(4) Az előterjesztés írásbeli vagy szóbeli lehet. Írásbeli előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintettnek. Lehetőség van az írásos előterjesztésnek az ülésen történő kiosztására.

10. §

A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő - testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő - testület ülésének összehívóját.
(3) A meghívót hivatali kézbesítő útján, és a képviselők által megadott email címekre elektronikusan kell a képviselőkhöz eljuttatni. Az írásbeli előterjesztéseket az elektronikus meghívóhoz mellékelve e-mail-ben kell eljuttatni a képviselőknek. a testületi ülés időpontja előtt legalább 4 nappal.

11. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal írásban benyújtani.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül összehívja

(3) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő - testületi ülés összehívására:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.

(4) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

12. § A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülésvezető

a) megállapítja az ülés határozatképességét

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat

d) engedélyezi a hozzászólásokat

e) lezárja a vitát

f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat

13. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

b) a rendelet alkotását igénylő napirendi pontok

c) rendelet alkotását nem igénylő napirendi pontok az ülés összehívója által megítélt fontossági sorrendben.

d) egyebek: az ülés összehívója által fontosnak ítélt, alaki döntést nem minden esetben igénylő témák.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

(3) A polgármester, a képviselő javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő napirendi pont megtárgyalására. A javaslatról a Képviselő-Testület egyszerű többséggel vita nélkül dönt.

14. § (1) A napirendi pontokhoz történő hozzászólás a hozzászólásra jelentkezés sorrendjében történik.

(2) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal maximum 2 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót ha a hozzászóló a (2) bekezdésben foglalt időkorlátot túllépi, és ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester – saját mérlegelési jogkörében - biztosítja.

(5) A napirendeket úgy kell tárgyalni, hogy egy-egy napirend tárgyalása a 30 perc időtartamot ne lépje túl

15. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében

a)figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja, először felszólítja a rendzavarás megszüntetésére, ha ez nem vezet eredményére a rendbontót az ülésterem elhagyására kötelezheti.
c) 18 éven aluli személyek a testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
A döntéshozatali eljárás

16. § (1) A polgármester az egyes napirendekhez kapcsolódó módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról egyenként dönt.

(2) A módosító indítványt előterjesztője azt a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(4) A jegyző köteles jelezni a jogszabálysértő döntéseket, és működést a képviselő-testület felé.

17. § (1) Amennyiben a képviselő valamely napirend tárgyában személyesen érintett, a döntéshozatal előtt köteles azt jelezni a képviselő-testületnek.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül , egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy kizárja-e a képviselőt a döntéshozatalból.

(3) Az egyes képviselők személyes érintettségét bárki bejelentheti, akinek tudomása van róla.

(4) Amennyiben a személyes érintettséget az érintett képviselő nem jelzi, és az később jut a testület tudomására, dönthet arról, hogy újra napirendre veszi, és újra szavaztatja az ügyet.

18. § (1) Névszerinti szavazás tartható a polgármester, illetve a jelenlévő képviselők többségének indítványára.

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselők neveit, és mellé azt, hogy hogyan szavazott.

19. §

Az önkormányzati rendeletalkotás

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
polgármester
a jegyző
a képviselő
a Bizottság
(2) A rendelet kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző szakmai előkészítésével, és a közös önkormányzati hivatal közreműködésével készíti el a rendelet-tervezetet, és terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, egyedi sorszámmal kell ellátni az alábbi minta alapján:

Sényő Község Önkormányzata Képviselő-testülete

...../20... (... hó ...nap) önkormányzati rendelete

- helyi népszavazás szabályairól -

(4) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon: a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni.

20. § A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, egyedi sorszámmal kell ellátni az alábbi minta alapján:

Sényő Község Önkormányzata Képviselő-Testülete
…………./20………...(…..hó…..nap) határozata
- a civil szervezetek beszámolójáról -

21. §

A jegyzőkönyv

(1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet a Nyírturai Közös Önkormányzati Hivatal Sényői Kirendeltségén kell elhelyezni.
(2) A Mötv.-ben maghatározottakon túl a jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők, nevét, a távollét okát,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
b) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a közös önkormányzati hivatal Sényői kirendeltségén munkaidőben tekinthető meg.

22. § A polgármester, alpolgármester

(1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester szabadságát az jegyző követi figyelemmel.

(3) A Képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(4) Az alpolgármester ellátja azokat a feladatokat, amivel a polgármester megbízza.

(5) A polgármester, jegyző ügyfélfogadási rendjét a polgármesteri hivatal ügyrendje tartalmazza.

23. § Az iratkezelés szervezeti rendje: a jegyző az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket az iratkezelési szabályzatban határozza meg. Az iratkezelést úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy - az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, - és az szolgálja az önkormányzat és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását - az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

23/A. § (1) Ez a rendelet 2019.10.28-án 12.30-kor lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 7/2011. (III.31.), önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 12/2014.(X.27.), 3/2017. (III.03) önkormányzati rendeletek.

1. melléklet

1. függelék az 1. melléklethez

2. függelék az 1. melléklethez