PUSZTADOBOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

22/2012. (XII.29.)

önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Pusztadobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete

az 1. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében a tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  132. § (4) bekezdés b)-c) pontjában,

33. § (7) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  45. § (1)-(2) bekezdésében,

az 4 alcím tekintetében  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 46. § (2) bekezdésében,

a 5. alcím tekintetében  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében,

a 6.alcím tekintetében az 1993. évi III. tv. 62. § valamint a 63.§ (1)-(9) bekezdésében és ide be kell írni a köztemetéssel kapcsolatos felhatalmazó rendelkezést kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozó eljárási rendelkezések

1. §

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmeket az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Pusztadobosi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.[1]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemhez mellékelni kell e rendeletben meghatározott iratokat, igazolásokat, valamint a jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolást, vagy annak fénymásolatát az alábbiak szerint:

a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását meg előző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli ellátás, társadalombiztosítási ellátás esetén a folyósított ellátást igazoló szelvényt, folyószámla kivonatot, vagy ha ebből a havi ellátás összege nem állapítható meg, hatósági bizonyítványt, vagy a megállapító határozat másolatát,

c) vállalkozó esetén az illetékes állami adóhatóság igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

d) egyéb jövedelem esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(4) A jogerősen megállapított önkormányzati segélyt[2] és iskolakezdési támogatást a jogosult a Hivatal[3] pénztárában veheti át.

(5) Az önkormányzati segély felhasználását a Hivatal jegyzője a kifizetést követően ellenőrizheti.[4]

2. Aktív korúak ellátása

2. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személyek esetében a rendszeres szociális segély egyéb feltétele:

     a) saját háztartásában legalább 3 gyermeket nevel, vagy

     b) legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

   c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60 %-os mértéket.

(2) Az (1) bekezdés (b) – (c) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak az egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, vagy szakvéleményét. A rendszeres szociális segély a szakhatósági állásfoglalás, vagy szakvélemény érvényességi ideje alatt folyósítható.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Vásárosnaményi Kirendeltsége.

(4) Az együttműködési kötelezettség keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy

    a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

    b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

    c) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

(5) A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetének, korának, mentális és egészségi állapotának megfelelő, egyénre szabott beilleszkedést segítő programot határoz meg, melyről írásban megállapodik a segélyezettel.

(6) A beilleszkedést segítő program típusai:

a) a Családsegítő Szolgálattal való rendszeres kapcsolattartás, legalább 3 havonkénti személyes találkozás,

b) a Családsegítő Szolgálat által szervezett programokon való részvétel, melynek típusai a következők lehetnek:

            ba) tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi),

            bb) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,

            bc) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás, szociális helyzet romlásának

elkerülését célzó program,

            bd) munkavégzésre felkészítő foglalkozás (munkahely keresést segítő technikák

alkalmazása).

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és első szakképesítés megszerzésére.

3.§

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni, és a megjelenéstől számított 60 napon belül írásbeli megállapodást kötni a beilleszkedést segítő programról.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult

    a) az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül nem jelenik meg,

    b) a megadott határidőn belül nem köti meg a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodást,

    c) nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat munkatársa 3 napon belül megkeresi a rendszeres szociális segélyben része-sülő személyt és megvizsgálja a mulasztás okát.

(4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy önhibáján kívül nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, azt az akadályoztatás meg-szűnésétől számított 8 napon belül igazolni köteles, és az akadály elhárulását követően köteles megkezdeni, illetve folytatni az együttműködést.

4. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles közvetlen lakókörnyezetének rendezettségét, rendben tartását biztosítani.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakás, vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel és a közterület felől kívül határos terület, járda tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, gyommentesítéséről, az ingatlan állagának, higiénikus állapotának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítására. Kötelezettségét attól függetlenül kell teljesíteni, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő).

(3) Az aktív korúak ellátására jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

     a) a lakóingatlanon lévő épület kívül-belül karbantartott,

b) a kert és az udvar megművelt, vagy legalább gyommentesített,

c) az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott – felhalmozódott – háztartási hulladék, szemét, tüzelésből származó melléktermék, fémhulladék

d) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.

     e) a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva és nem szétszórtan található,

 f) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növények sem akadályozzák.

3. Önkormányzati segély

5. §

(1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén –, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

    a) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,

    b) betegségből eredő többletköltségek enyhítésére,

    c) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási

        igazolvánnyal,

    d) elemi kár elhárításához,

    e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

    f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz.

(3) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(4) Az önkormányzati segélyt a jogosult köteles a segélyt megállapító határozatban megjelölt célra felhasználni.

(5) Az önkormányzati segély 2. melléklete szerinti formanyomtatványon is előterjeszthető.[5]

4. Természetben nyújtott szociális ellátásokat

6. §

(1) Az önkormányzat a következő természetbeni szociális ellátásokat biztosítja az arra jogosultaknak:

    a) közgyógyellátás,

    b) köztemetés.

(2) Az önkormányzati segély[6] természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, különösen élelmiszer utalvány, tankönyv, tüzelő vásárlás, közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése formájában.

7. §

Közgyógyellátásra jogosult – 1 év időtartamra – az a személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori leg-kisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja és a kérelmezőnek és családjának vagyona nincs.

8. §

(1) A köztemetés költségének megtérítése csökkenthető, ha a kötelezett

a) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el, vagy

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(2) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 10-50 %-áig terjedhet. A fenn-maradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

(3) A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

a) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

5. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

9.§

Szociális étkeztetés

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani: koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni.

(3) A szociálisan rászorult, egészségében korlátozott személy részére a házi szociális gondozószolgálaton keresztül az (1) bekezdésben foglalt étkeztetést házhoz szállítva kell megoldani.

(4) Térítési díj mértékének meghatározását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6.  Záró rendelkezések

10. §

(1) Ez a rendelet 2012. december 29.-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti 9/2008. (VII.01.) önkormányzati rendelet.

Pusztadobos, 2012. december 28.

                            Vágáczki Györgyné sk.                                          Dani Attila sk.

                                  mb. jegyző                                                       polgármester

Kihirdetési záradék: e rendelet kihirdetésre került a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2012.december hó 29. napján.

Levétel időpontja: 2013. január 10. napja

                                                                                         Vágáczki Györgyné

                                                                                               mb. jegyző