Pusztadobos Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Pusztadobos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Pusztadobos Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást az Ilki Közös Önkormányzati Hivatal Pusztadobosi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell tenni.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelemadatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § A pénzbeli ellátások kifizetése számlára utalással, vagy az önkormányzati házipénztárából, készpénzben történik.

2. Pénzbeli szociális ellátások

5. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan - az Szt. 33. § (7) bekezdés alapján - eljárási szabályokat határoz meg

6. § A pénzbeli települési támogatás formája:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtandó települési támogatás (lakhatási támogatás),

b) rendkívüli települési támogatás.

3. Lakhatási támogatás

7. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakhatási támogatás nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakhatási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5)  Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6)  Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 400 Ft/m².

(8) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9)  A  lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem lehet több, mint 5000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10)  A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(13) A (12) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.  

(14) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(15) A lakhatási támogatás megállapításához

a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása

szükséges.

(16) A kérelmezőt a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(17) A kérelmező a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények  megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(18) A lakhatási támogatásról hatáskör átruházás alapján a jegyző dönt.

8. § (1) A Képviselő-testület a lakhatási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

a) a jogosult személy köteles gondoskodni az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel és a közterület felől kívül határos terület, járda tisztántartásáról, gyommentesítéséről,

b) a járda síkosságmentesítéséről,

(2) A lakókörnyezetet abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) a lakóingatlanon lévő épület kívül-belül karbantartott;

b) a kert és az udvar megművelt, vagy legalább gyommentesített;

c) az ingatlanon nem található rendezetlenül hagyott, felhalmozott háztartási hulladék, szemét, tüzelésből származó melléktermék, fémhulladék;

d) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkoborlását és a kisgyerekek járdára, vagy utcára történő kiszaladását;

e) a tüzelőnek való rendezett formában, felhalmozva és nem szétszórtan található;

f) a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld és növények nem akadályozzák.

4. Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén –, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Rendkívüli települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,

b) betegségből eredő többletköltségek enyhítésére,

c) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,

d) elemi kár elhárításához,

e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz.

(3) A rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(4) A rendkívüli települési támogatást a jogosult köteles a támogatást megállapító határozatban megjelölt célra felhasználni.

(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható, különösen élelmiszer utalvány, tüzelő formájában.

(6) A rendkívüli települési támogatás 2. melléklete szerinti formanyomtatványon is előterjeszthető.

5. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

10. § (1) A köztemetés költségének megtérítése csökkenthető, ha a kötelezett

a) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el,

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el.

(2) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 10-50 %-áig terjedhet. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

(3) A köztemetés költségének megtérítése alól mentesíthető az a kötelezett, aki

a) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el,

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

6. Szociális étkeztetés

11. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni.

(3) Az étkeztetés házhoz szállítással is megoldható.

(4) A térítési díj mértékének meghatározását a 3. melléklet tartalmazza.

7. Házi segítségnyújtás

12. § Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás útján látja el.

8. Családsegítés

13. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Nyírmadai Szociális Támogató, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás közreműködésével látja el.

Záró rendelkezések

14. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

16. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokról szóló 22/2012. (XII. 29.) önkormányzati rendelet.

Pusztadobos, 2015. február 27.

 Dani Attila                                                                  Lévai Károly

polgármester                                                                   jegyző

A rendelet 2015. február 27. kihirdetésre került.

Pusztadobos, 2015. február 27.

Lévai Károly

    jegyző