1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Pusztadobos község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy a mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,

b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 13. pontja szerinti terület.

3. § A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személyek esetén 50.000 forintig, jogi személyek esetén 500.000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására a szabályszegő igazolja.

(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett felhívás is alkalmazható, amennyiben az Ákr-ben meghatározott feltételek fennállnak.

5.§ (1) Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy vagyona van.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Pusztadobos Község Önkormányzat bírság elnevezésű 11744065-15443467-03610000 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni.

6. § (1) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.

(2) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki

a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően közterületi engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,

b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül tárol, üzemképtelen járművet az üzembentartó, tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 30 napon belül nem távolítja el,

c) tiltó és korlátozó táblával jelölt területen járművet engedély nélkül tárol

d)a település közigazgatási területén lévő bel- és külterületi utjain, közterületeken és közterületi várakozóhelyeken tilos a teher-, személy- és áruszállításra szolgáló járművek, valamint a mezőgazdasági vontatók, munkagépek, pótkocsik, lassú járművek, továbbá járműszerelvények 24 órát meghaladó tárolása. A járművek csak

da) saját telephelyen,

db) bértárolásra kijelölt telephelyen,

dc) méretei alapján alkalmas építési telken tárolhatóak.

e) a közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra – kivéve a 6. § (1) bekezdésben foglaltak - a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

f) a közút területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, illetve az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjétől kezelői hozzájárulást nem kér,

g) közterületet tartósan, állandó jelleggel képviselő-testületi hozzájárulás és területbérleti szerződés nélkül használ,

h) a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi,

i) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, ernyőszerkezetet, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,

j) építési munkával kapcsolatos létesítmény(eke)t, építmény(eke)t és törmelék(ek)et közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,

k) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel.

l) aki az elkóborolt ebet a településen eteti és ezzel egyidejűleg a továbbiakban is kóborolni hagyja, sorsáról nem gondoskodik

m)az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a polgári jogi szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az eb anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a plakátok hirdetmények elhelyezésének rendje körében, aki hirdetményt meghatározott hirdetőfelületen helyez el vagy az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt az azon feltüntetett rendezvény, műsor, program megvalósulását követő 7 napon belül nem távolítja el.

(2) Amennyiben ezen személy nem állapítható meg, úgy a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjének azt kell tekinteni, akinek érdekében a hirdetmény elhelyezésre került.

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a kereskedelmi és vendéglátási tevékenység körében, aki:

a) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást;

b) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;

c) közterületen nem árusítható terméket értékesít, közterületen állatot forgalmaz,

d) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.

9.§ (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról,

c) az omladozó, romos, balesetveszélyes épületek körbekerítéséről,

d) a balesetveszélyes épületek állapotának helyreállításáról, illetve a veszélyes állapot megszüntetéséről

e) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék rendszeres kaszálásáról, vágásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról; oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,

f) az épület tetőcsatornájának tisztán tartásáról,

g) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse,

h) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy tisztít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) a szokásos mennyiségű hulladéknál nagyobb mennyiségű hulladék, többlet-hulladék összegyűjtéséről - amennyiben az a hulladék elszállítását végző szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltakon kívül, az általa biztosított lehetőségek igénybevételén felül keletkező hulladék –, annak a hulladékgyűjtő udvarra történő elszállításáról nem gondoskodik,

b) a község közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott esetekben szükségessé váló égetés az ott szabályozott módon.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az üzlet és egyéb elárusító hely, vendéglátó egység, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egységek, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt, csikktartót nem helyez el és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki:

a) az építési területen és az építés közvetlen környékének tisztán tartásáról, az úttestre, járdára való sárfelhordás, egyéb szennyezés folyamatos megszüntetéséről nem gondoskodik,

b) az építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos burkolatfelbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet nem úgy végzi, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetését ne akadályozza, a környező növényzetet ne károsítsa,

c) a földmunkák végzésénél a termőréteg külön tárolásáról (deponálás), a termőréteg fedőrétegként való visszaterítéséről a munka végeztével nem gondoskodik,

d) az építkezési terület és az építési munkálatokkal beszennyezett környék takarítását elmulasztja, az építkezés befejezését követően a munkálatok végzése során keletkezett építési törmeléket, illetve hulladékot folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül nem szállítja, szállíttatja el, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, használója, aki:

a) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan megközelítését szolgáló járdák, járdaszakaszok, járda hiányában egy méter széles területsáv, lépcsők, síkosság mentesítéséről folyamatosan nem gondoskodik,

b) a járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy helyezi el, hogy a gyalogosforgalmat, gépjárműforgalmat, a járda melletti víznyelők működését akadályozza,

c) hórakást

ca) útkereszteződésben,

cb) útburkolati jeleken,

cc) tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

cd) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közérdekű létesítmény köré,

ce) kapubejárat elé, annak szélességébenhelyez el,

d) síkosság elleni védekezéshez konyhasót használ.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a rendezvény szervezője, aki vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat nem tartja be:

aa) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni,

ab) az elültetett fa töve ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-, csapadékvíz-és szennyvízvezetéktől, földkábeltől legalább 1.5 méterre, távfűtési- és gázvezetéktől legalább 2 méterre lehet,

ac) közterületi légvezeték alá csak kistermetű, vagy gömbkoronás fa ültethető,

ad) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra és a közlekedés biztonságára vonatkozó előírásokat.

b) fa közterületre történő ültetéséhez a polgármester előzetes írásos hozzájárulását nem kéri meg.

(9) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki hulladékgyűjtő udvaron, hulladékgyűjtő szigeten, hulladéklerakóban, hulladékgyűjtő edényekből, a lomtalanítás idején a közterületre kihelyezett szükségtelenné vált háztartási, szilárd hulladékból guberál.

(10) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba ebet – az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével – bevisz.

(11) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) az ivóvizet szolgáltató kutak közvetlen környezetében - a közegészségügyi és építésügyi szabályokban meghatározott távolság figyelmen kívül hagyásával - olyan szennyezőforrást létesít, amely a kút vizét vagy a talajon keresztül a talajvizet szennyezheti,

b) az ivóvizet szolgáltató kutat nem háztartási ivóvíz ellátás céljára használ, más célú felhasználáshoz nem rendelkezik a vízszolgáltató előzetes engedélyével,

c) a közkutakból állatot itat, termőföldet locsol, gépjárművet mos.

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,

b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,

c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen, kertekben - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,

d) a közparkok területére gépjárművel, segédmotoros-kerékpárral, lovas szekérrel behajt, parkol,

e) lakott területre telepített fát, facsemetét rongál, kivág, megcsonkít vagy a fa telepítésére, fenntartására, kezelésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,

f) aki szombat 20:00 órától hétfő 06:00 óráig, illetve munkaszüneti napon zavaró hanghatással járó munkálatokat végez és ezzel a lakosságot pihenésében zavarja,

g) aki zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést úgy hallgat, hogy az indokolatlanul zavarja mások nyugalmát, pihenését.

11. § (1) Település közösségi tereinek használatára, védelmére vonatkozó magatartási szabályokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A 1. mellékletben szereplő szabályok megsértése estén a II. fejezetben foglaltak kell megfelelően alkalmazni

12. § Ez a rendelet 2021. május 10. napján lép hatályba.