Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 15/2001 (X.1.) önkormányzati rendelete
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről
Hatályos: 2001. 10. 01Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 15/2001 (X.1.) önkormányzati rendelete
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről
A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése és 71. § (2) bekezdése alapján a Nógrád Megye Önkormányzata fenntartásában működő intézmények által foglalkoztatottak lakáshelyzetének javítása, és ez által, a rátermett, alkalmas szakemberek megtartása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A Rendelet hatálya kiterjed Nógrád Megye Önkormányzata, valamint a Nógrád Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) köztisztviselői és munkavállalói jogviszonyban (továbbiakban együtt: alkalmazotti jogviszony) álló személyekre (továbbiakban együtt: dolgozó).
A kölcsön folyósításának elvei, feltételei
2. § (1) A lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsönben (továbbiakban: kölcsön) azon dolgozó részesülhet, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) A munkáltatónál határozatlan idejű, főállású és legalább egy éves (kivéve: pályakezdő és hiányszakmában foglalkoztatott szakember) alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
b) Aki az elbírálás idején nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
c) Meghatározott mértékű saját erővel rendelkezik.
(2) A kölcsön folyósításának tárgyi feltételei:
a) A dolgozó lakásigénye méltányolható.
b) A kölcsönnel érintett lakóingatlan azon a lakóhelyen van, ahol a dolgozó munkahelye, illetőleg ahová a helyileg szokásos módon a napi, vagy munkarendnek megfelelő, hazautazásra lehetőség van.
c) A kölcsönnel érintett lakóingatlan, vagy annak tulajdoni része alkalmas jelzálogjog alapítására, illetve a dolgozó jelzálogjog alapítására más alkalmas ingatlant biztosít.
3. § A kölcsön odaítélésénél előnyben kell részesíteni
a) a hiányszakmákban foglalkoztatott szakembert;
b) a pályakezdőket;
c) az alacsony jövedelmű dolgozókat;
d) az első lakásukat építőket vagy vásárlókat;
e) a gyermeket egyedül nevelőket;
f) a kettő vagy több gyermeket nevelőket.
A Lakásépítési Alap forrásai és kezelése
4. § A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése kölcsön alapot képez, mely „Lakásépítési Alap” (továbbiakban: Alap) megnevezéssel működik.
5. § (1) Az Alap forrásai
a) a megyei önkormányzat költségvetése;
b) az Alapból kölcsönben részesített dolgozók által visszafizetett törlesztés összege [15. §(1)bek,];
c) az alkalmazotti jogviszonyát megszüntetett dolgozó által, egy összegben visszafizetett kölcsönhátralék [18. §(1) bek.].
d) a késedelmes törlesztés esetén járó kamat [19. §.]
e) a kölcsönben részesített és alkalmazotti jogviszonyát megszüntető dolgozó új, e rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatója által megtérített összeg [20. §(3)bek.].
f) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján született megállapodás szerinti kivett pénzeszköz.
(2) Az Alap (1) bek. a) pont szerinti forrása az éves költségvetési rendelet megalkotásával egy időben, lehetőség szerint, a KSH által közzétett előző évi infláció mértékével megemelhető.
6. § A felosztható támogatás összértéke nem haladhatja meg az elbíráláskor az Alapból rendelkezésre álló forrás 70 %-át.
7. § (1) Az Alapot a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) által vezetett ,,Munkáltatói Lakásépítés-és vásárlás támogatási” számlán kell kezelni.
(2) Az Alap kezelésével összefüggő számlavezetés költségei az éves költségvetés terhére biztosítandók.
A kölcsön formái és mértéke
8. § (1) Az Alapból kölcsön nyújtható:
a) lakás, lakóház építéséhez;
b) lakóingatlan vásárlásához;
c) közös tulajdon megállapodással, illetve megváltással történő megszüntetéséhez;
d) lakóingatlan tulajdon cseréjéhez;
e) a lakás, lakóépület bővítéséhez;
f) a lakás, lakóépület korszerűsítéséhez;
g) fennálló, igazoltan lakáscélú kölcsön egyösszegű, teljes visszafizetésének támogatásához.
(2) A kölcsön csak egyféle címen igényelhető.
9. § (1) A kölcsön mértéke:
a) a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak esetében legfeljebb 1 500 000 Ft ,
b) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben legfeljebb 1 400 000 Ft ,
c) a 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben legfeljebb 700 000 Ft ,
d) a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az értékkülönbözet legfeljebb 40 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft ,
e) a 8. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak esetében legfeljebb 600 000 Ft ,
f) a 8. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak esetében a bekerülési költség legfeljebb 60%-a, de legfeljebb 500 000 Ft,
g) a 8. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak esetében legfeljebb 500 000 Ft vagy a 22. § (11) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az ott hivatkozott törvényben foglalt mérték.
(2) Ha a dolgozó a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a kérelem benyújtásakor rendelkezik lakóingatlan tulajdonjogával, akkor számára legfeljebb az (1) bekezdés e) pontja szerinti összeg nyújtható kölcsönként.
(3) Ha a dolgozó a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a kérelem benyújtásakor rendelkezik lakóingatlan tulajdonjogával, de vállalja, hogy a kölcsön visszafizetésének kezdő időpontjától [15. § (2) bekezdés] számított egy éven belül azt eladja, akkor számára legfeljebb az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg nyújtható kölcsönként.
(4) A kölcsön kamatmentes.
(5) A kölcsön Kincstár általi kezelési költsége a dolgozót terheli.
(6) A visszafizetés határideje:
a) A kölcsön igénybevételétől számított legfeljebb 10 év.
b) 10 évnél korábbi nyugdíjaztatás esetében annak időpontja.
(7) Újabb kölcsön, annak visszafizetésének kezdő időpontjától [15. § (2) bekezdés] számított 3 éven belül nem adható. A korábban megállapított kölcsön kiegyenlítése előtt újabb kölcsön akkor adható, ha
a) a kérelmezőnek törlesztési tartozása nincs, valamint
b) a még fennálló és folyósítandó kölcsön együttes mértéke a 11. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(8) Kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal a meglévő kölcsön megemelhető legfeljebb az adott kölcsönre az (1) bekezdésben meghatározott felső határig.
A kölcsön igénylése és elbírálása, eljárási szabályok
10. § (1) A kölcsön iránti kérelmet az 1. sz. mellékletben foglalt adatlap kitöltésével és az ott felsorolt okmányok csatolásával a kérelmezőnek írásban kell elkészíteni és benyújtani a munkáltatójához, aki javaslatával és a kérelmek rangsorolásával együtt továbbítja a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökéhez (továbbiakban: a Közgyűlés elnöke).
(2) A munkáltató javaslata tartalmazza: a kölcsön összegét és visszafizetésének határidejét.
(3) A munkáltató végzi a kérelmek tartalmi és alaki felülvizsgálatát. A jegyző a felülvizsgált kérelmeket javaslattétel végett a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága (továbbiakban: bizottság) elé terjeszti.
11. § (1) A kérelem elbírálásához adott bizottsági javaslatnak tartalmaznia kell azt, hogy a dolgozó által kért mértékben vagy csak részben adható meg a kölcsön, vagy a kérelmet megtagadni javasolja.
(2) A folyósított kölcsön mértékét úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon a kölcsönben részesített dolgozó által vállalt vásárlási, építési terhekkel, és igazodjon szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz.
(3) A bizottság javaslatának kialakítása során figyelembe veszi többek között a kérelmező:
a) anyagi- szociális helyzetét és a beköltöző családtagok számát,
b) tényleges lakáshelyzetét,
c) alkalmazotti jogviszonyának időtartamát,
d) által a kölcsönnel megvalósítandó lakásszerzés, bővítés, korszerűsítés költségét,
e) által ellátott munkaterület fontosságát
12. § (1) A bizottság írásos javaslata alapján a kölcsön odaítéléséről a Közgyűlés elnöke dönt.
(2) A Közgyűlés elnöke a munkáltató [10. § (2) bek.], valamint a bizottság javaslatát [11. §] figyelembe véve dönt a kölcsön összegéről, valamint a kölcsön visszafizetésének határidejéről.
(3) A kölcsön kérelmeket beérkezési sorrendben kell elbírálni a bizottság soron következő ülésén. Kivételes esetben – melyet a kölcsönt kérelmező dolgozónak írásban meg kell indokolnia – a bizottság soron kívüli ülés keretében is elbírálhatja a kérelmet. A kérelmek alaki és tartalmi felülvizsgálata a bizottsági ülés időpontját 30 nappal megelőzően kezdődik (előkészítési időszak).
(4) Az előkészítési időszak kezdetét követően beérkezett kérelmeket a Hivatal a soron következő vagy soron kívüli bizottsági ülésre készíti elő.
13. § (1) A döntés alapján a kölcsönről és annak feltételeiről írásbeli megállapodást kell kötni. A megállapodást a Közgyűlés elnöke és a munkáltató köti meg a dolgozóval (2.sz. melléklet).
(2) A megállapodásban a dolgozó kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazotti jogviszonyát a kölcsön visszafizetéséig fenntartja.
(3) Rögzíteni kell a megállapodásban, hogy – a kölcsön fedezetéül – a dolgozó tulajdonába kerülő vagy lévő, kölcsönnel érintett lakóingatlanra jelzálogjog kerül bejegyzésre azzal, hogy
a) amennyiben a kölcsön fedezetéül jelzálogjog alapítására felajánlott ingatlanon a kérelem benyújtásának időpontjában már jelzálog teher van – egyedi elbírálás alapján – a jelzálogjog követő rangsorban is alapítható.
b) amennyiben a dolgozó kérelmének beterjesztése során jelzi, és arról dokumentum másolatokkal tájékoztatást ad, hogy a mindenkor hatályos, lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályok alapján, a munkáltatói kölcsön hitelkérelmében megjelölt célra, annak folyósításáról szóló döntést követően, pénzintézettől lakáscélú hitelt kíván igénybe venni, abban az esetben – egyedi elbírálás alapján – a munkáltatói kölcsön fedezetét biztosító jelzálogjogot a pénzintézeti hitel fedezeteként bejegyzésre kerülő jelzálogjog rangsorban megelőzheti.
c) amennyiben a megállapodás a jelzálogjogok rangsorával kapcsolatban rendelkezést nem tartalmaz, az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog rangsora nem változhat, illetve a rangsor változás nem lehet megállapodás módosítás tárgya.
(4) Ha a kölcsönben részesült dolgozó a kölcsönnel érintett lakóingatlan helyett másik, tulajdonába kerülő lakást szerez, akkor a kölcsöntartozást biztosító jelzálog a megszerzett lakásra átjegyezhető, ha a megszerzett lakás a 2. § (2) bek. b) pontjának megfelel.
(5) A megállapodás nyolc példányban készül.
(6) A jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó kérelmek esetében az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetéséről a Lakásépítési Alap terhére a Hivatal gondoskodik, a törlési és módosítási kérelmek ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját a kölcsönben részesülő munkavállaló köteles megfizetni.
(7) A munkavállaló köteles a Kincstárral a kölcsön visszafizetésének szabályaira vonatkozó megállapodást megkötni.
14. § (1) A Hivatal
a) előkészíti a megállapodás tervezetét az e rendeletben foglaltak szerint;
b) a megállapodás aláírását követően ellátja az összeg rendelkezésre bocsátásával és az Alappal összefüggő nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat;
c) folyamatosan figyelemmel kíséri az Alapot kezelő Kincstárnak a folyósított kölcsönök törlesztéséről vezetett analitikus nyilvántartását;
d) figyelemmel kíséri, hogy az Alapot kezelő Kincstár a dolgozó részére a számlaegyenlegéről évente legalább egy alkalommal tájékoztatást adjon;
e) minden évben az éves költségvetéssel egyidejűleg tájékoztatja a Közgyűlés elnökét és a bizottságot a folyó évi kölcsön nyújtására felhasználható összeg nagyságáról;
f) a megkötött megállapodások alapján nyilvántartást vezet az Alap felhasználásáról, mely tartalmazza a követelések helyzetének, valamint a kötelezettségek teljesítésének áttekintéséhez szükséges valamennyi adatot.
(2) A Kincstár
a) a dolgozó fizetési késedelme esetén számlaegyenlege közlése mellett felszólítja tartozása rendezésére
b) megteszi a tartozások behajtása érdekében szükséges intézkedéseket.
A kölcsönben részesített dolgozó kötelezettségei
15. § (1) Az Alapból folyósított kölcsönt a dolgozó a Kincstár által megállapított havi részletekben, meghatározott törlesztési idő alatt köteles visszafizetni.
(2) A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja az igénybevételét követő hónap első napja.
(3) A pályakezdő és a hiányszakmában foglalkoztatott szakember a kölcsön visszafizetését a kölcsön igénybevételétől számított egy év után kezdheti meg. Erről a megállapodásban külön kell rendelkezni.
16. § A dolgozó kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodásban rögzített időpontig (a kölcsön visszafizetéséig) fenntartja alkalmazotti jogviszonyát azzal a munkáltatóval, amely a kölcsön-megállapodás létrejöttekor őt foglalkoztatta.
17. § (1) Ha a dolgozó a 15. §-ban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Hivatal írásban felszólítja, a kézhezvételtől számított 8 napos határidő tűzésével, tartozása rendezésére. Ha a rendezésre ez után nem kerül sor, a megállapodást fel kell mondani és a kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben, azonnal esedékessé válik.
(2) Ha a dolgozó kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott vagy a kölcsönt nem a célnak megfelelően használja, illetőleg használta fel, akkor a megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani és a kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben, azonnal esedékessé válik.
18. § (1) Ha a dolgozó a 16. §-ban foglalt kötelezettségét megszegi, akkor a kölcsön még ki nem egyenlített része egy összegben esedékessé válik. A dolgozó a még ki nem egyenlített kölcsönrészt az alkalmazotti jogviszony megszüntetésétől számított 60 napon belül köteles visszafizetni.
(2) Ha a dolgozó alkalmazotti jogviszonya megszüntetését nem maga kezdeményezte vagy az, neki fel nem róható okból szűnt meg, akkor a kölcsönt változatlan feltételek mellett törlesztheti tovább, amennyiben a munkáltató ehhez hozzájárul.
19. § (1) Ha a dolgozó a 9. § (3) bekezdésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a folyósított kölcsön teljes, mindenkor hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezései szerinti kamattal növelt összegét 60 napon belül egy összegben köteles visszafizetni.
(2) Ha a dolgozó e rendeletben és a megállapodásban foglalt bármely fizetési kötelezettségét esedékességkor nem teljesíti, akkor ettől az időponttól, a követelt összeg után mindenkor hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezései szerinti kamatot köteles fizetni.
(3) A dolgozó a 9. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalása esetén köteles az adásvételi szerződés megkötését követően 30 napon belül, de legkésőbb a kölcsön visszafizetésének kezdő időpontjától számított egy éven belül az adásvételi szerződése bemutatásával igazolni az előző lakóingatlan tulajdona elidegenítésének tényét.
Vegyes és értelmező rendelkezések
20. § (1) A fennálló tartozás teljesítését a dolgozó alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, illetőleg a házastársi vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs - amennyiben e rendelet hatálya alá tartozik - írásbeli nyilatkozatban, a kölcsönt nyújtó hozzájárulásával változatlan feltételekkel átvállalhatja.
(2) Ha házastársak azonos címen [8. § (1) bek.] vettek igénybe kölcsönt, akkor a saját és az átvállalt visszafizetendő kölcsön összege nem haladhatja meg az e címen adható kölcsön legmagasabb összegét [9. §]. Ha különböző címen vettek igénybe kölcsönt, akkor a saját és az átvállalt visszafizetendő kölcsön összege nem haladhatja meg az adható kölcsön legmagasabb összegét.
(3) Ha a kölcsönben részesült dolgozó a kölcsönnel érintett és jelzálogjoggal megterhelt lakóingatlanát olyan dolgozónak idegeníti el, aki e rendelet hatálya alá tartozik, akkor a vevő, írásbeli nyilatkozatban – a kölcsönt nyújtó hozzájárulásával – a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja.
(4) A dolgozó alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén az új, e rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltató a ki nem egyenlített kölcsönt, írásbeli nyilatkozatban - a kölcsönt nyújtó hozzájárulásával - átvállalhatja. Az új munkáltatónak a fennálló tartozást egy összegben kell megtérítenie.
(5) E paragrafusban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. tartozásátvállalására vonatkozó szakaszait kell megfelelően alkalmazni.
21. § A dolgozó életkörülményeinek - egészségügyi, szociális vagy egyéb ok miatti – jelentős mértékű, kedvezőtlen változása esetén, kérelmére – a munkáltatója javaslatának figyelembevételével – a bizottság javaslatára - a Közgyűlés elnöke a dolgozó részletfizetési kötelezettségét szüneteltetheti, vagy a megállapított visszafizetési határidőt módosíthatja.
21/A. § (1) A 2005. január 1. napját megelőzően igénybe vett kölcsön esetén, ha a dolgozó alkalmazotti jogviszonya megszűnik, de bármely munkavégzésre irányuló jogviszony keretében, a volt munkáltatóhoz kapcsolódóan látja el tevékenységét, akkor a kölcsönt változatlan feltételekkel törlesztheti tovább, amíg e jogviszonya meg nem szűnik.
(2) A munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésekor a 18. § (4) bekezdését a volt munkáltatónak megfelelően alkalmaznia kell.
22. § E rendelet alkalmazásánál:
(1) Lakásbővítés: A lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószóba kialakítását eredményezi.
(2) Lakáscsere: A szerződő felek között az ingatlanok tulajdonjogának kölcsönös átruházása.
(3) Szoba: a padlóburkolat jellegétől függetlenül, az a szoba, melynek 1,9 m vagy attól nagyobb belmagasság alatti járóterülete meghaladja a 12 m2-t, de - a kialakult, meglévő állapotot kivéve – legfeljebb 30 m2 nagyságú. (Az ezt meghaladó szobaméret esetén a helyiséget két szobaként kell számításba venni.)
(4) Félszoba: a padlóburkolat jellegétől függetlenül, az a szoba, melynek 1,9 m vagy attól nagyobb belmagasság alatti járóterülete minimum 6 m2, de nem haladja meg a 12 m2-t.
(5) Kölcsönnel érintett lakóingatlan: olyan ingatlan, amely a 8. §-ban felsorolt és kölcsönnel támogatott tevékenység tárgyául szolgál.
(6) Lakáskorszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési - szerelési munka.
(7) Méltányolható lakásigény: a hatályos jogszabályban foglaltak szerint.
(8) Pályakezdő: az a legfeljebb harminc éves dolgozó, aki foglalkoztatásának feltételéül szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követő egy éven belül alkalmazotti jogviszonyt létesít.
(9) Hiányszakmában foglalkoztatott szakember: olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozó, akinek alkalmazásához munkáltatónak kiemelten jelentős érdeke fűződik
(10) Saját erőnek minősül különösen a dolgozónak (kölcsönt igénylőnek) a lakáscél megvalósításához rendelkezésre álló készpénze, építési anyaga, állami támogatással nyújtott lakáscélú hitele, valamint ezek együttese.
Záró rendelkezések
23. § (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 62/1999. (XII.1.) Kgy.r számú rendelet hatályát veszíti.
(2) A rendelet szabályait a hatályba lépést követően kötött megállapodásokra kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött megállapodásokra a megkötésük időpontjában hatályban volt szabályokat kell alkalmazni.