[A 30/1999. (IV. 01.) Kgy., a 21/2000. (XII. 1.) Kgy., a 11/2004. (VI.04.) Kgy., a 14/2006. (VI.30.) Kgy., a 18/2007. (VI.28.) Kgy., az 5/2012. (II. 20.) önkormányzati, valamint a 10/2019. (XII. 16.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg.]

A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az önkormányzat jelképei

1. §

A megyei önkormányzat jelképei: Nógrád vármegye 1949-ig használt címerének és zászlajának heraldikailag javított változata.

(A címer és a zászló hitelesen, illetve méretarányosan kicsinyítve e rendelet 1. és 2. számú mellékletét képezi.)^[1]

A címer leírása

2. §

Az önkormányzat címere: csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében zöld pajzstalpon, jobbra néző, álló, ezüst páncélos, sisakos magyar vitéz látható, amelynek a sisak-forgóján lévő két toll közül a felső zöld, az alsó vörös. A vitéz jobb kezében felfelé néző, ezüst színű kardot tart, baljával Magyarország tojásdad alakú címeres pajzsára támaszkodik. A vitéz arca és keze testszínű. A főpajzsot háromlevelű heraldikai aranykorona díszíti. Az ezen lévő ékkövek közül a két legnagyobb ellipszis alakú zöld, a többi vörös, a korona tetején és a leveleken lévő gyöngyszemek fehérek. A pajzstakaró arany, a pajzs mögötti címer-köpeny vörös.

A zászló és a lobogó leírása

3. §

1. Az önkormányzat zászlaja: a zászló fecskefarkú, méretei: 100 cm X 149 cm, a fecskafark (fogazás) belső oldalai 87-87 cm-esek. A zászló egyik oldala a címerpajzson háttérként szereplő kék színnel megegyező kék, a másik oldala arany színű, anyaga selyem.

2. A zászló kék színű oldalán középen helyezkedik el a 2. §-ban leírt címer, alatta a címerpajzs ívét követve, csupa aranyszínű nagybetűvel a “NÓGRÁD A  KÖZÜGYÉRT” jelmondat látható.

3. A zászló kék oldalán lévő címer a fogazás középpontjától, illetve a szélesség középpontjától 12,5-12,5 cm-re; a felső és az alsó szélétől 15 cm-re megrajzolt négyzetben helyezkedik el a jelmondattal együtt.

4. Az önkormányzat lobogója: zsinór segítségével az erre a célra kiképzett árbocra felvont zászló.

A címer használata

4. §

Az önkormányzat címere külön engedély nélkül az alábbi helyeken használható:

1. a megyeháza bejáratánál;
2. a megyeháza azon tanácskozó termeiben, amelyet a közgyűlés és szervei használnak;
3. a közgyűlés elnöke, alelnökei, a  megyei jegyző, az aljegyző és a köztisztviselők irodájában;^[2]
4. a megyei önkormányzat hivatalos lapjának a fejrészén;^[3]
5. a megyei önkormányzat és szervei által használt levélpapíron, borítékon, névjegykártyán;
6. a megyei önkormányzat által alapított kitüntető díjakon és az ehhez tartozó oklevélen;
7. a megyei önkormányzat, valamint a szervei által rendezett, illetve támogatott kiállításokon, rendezvényeken;^[4]
8. a megyei önkormányzat vendégei számára készített ajándéktárgyakon, csomagolóanyagon;
9. a megyei önkormányzat által kiadott alkalmai kiadványokon,^[5]
10. ^[6]
11. a megyei önkormányzat által alapított alapítványok levelezésében, kiadványain, valamint ezen alapítványok által támogatott szervezetek rendezvényein, kiadványain^[7];
12. a területi nemzetiségi önkormányzatok irodájában, levelezéseiben, és kiadványain;^[8]
13. főútvonalakon a megyehatárnál az úttest mellett elhelyezett táblán.^[9]

A zászló és a lobogó használata

5. §

1. A megyei önkormányzat zászlaja külön engedély nélkül az alábbi helyeken használható:

a) a megyei közgyűlés és szervei által használt tanácskozó termekben az eredeti méretben, állandó jelleggel;

b) külföldi vagy legalább miniszteri szintű, belföldi küldöttség látogatásakor a megyeháza épületén, a másfélszeresére felnagyított méretben (a továbbiakban: nagyított méretben);

c) nemzeti ünnepeken, a megyei közgyűlések napján, továbbá fekete zászlóval együtt kegyeleti okokból a megyeháza épületén nagyított méretben;

d) ^[10]

e) a megyei önkormányzat részvételével tartott rendezvényeken.^[11]

2. A megyei önkormányzat lobogója külön engedély nélkül az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott  helyeken használható.

A pecsét leírása

6. §

1. Az önkormányzat pecsétje: 4 cm átmérőjű körben a 2. §-ban leírt címer színezés nélkül, de a heraldika szabályainak megfelelő vonalkázással meg vannak jelölve a színek. Félkörben a “NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA” felirat olvasható.

2. A pecsétnyomó egyik változata műanyagból készül; a megyei önkormányzat kitüntetéséhez és a kitüntető díjaihoz tartozó oklevelek lepecsételésére ún. száraz pecsét szolgál.

3. Készíthető pecsétnyomó véséssel rézből, ez a pecsétviasszal történő pecsételésre használható.

A pecsét használata

7. §

Az önkormányzat pecsétjét külön engedély nélkül az alábbi esetekben lehet használni:    

a) az önkormányzat által alapított kitüntetésekhez, kitüntető díjakhoz tartozó okleveleken;

b) más önkormányzatokkal vagy külföldi féllel kötött, nem üzleti jellegű megállapodásokon;

c) a közgyűlés elnökének protokolláris célú kiadványain.

A jelképek használatának engedélyezése

8.§

1. A megyei önkormányzat jelképeit a jelen rendelet 4-7. §-aiban meghatározott eseteken túlmenően a közgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságához (továbbiakban: bizottság) benyújtott írásbeli kérelem alapján kiadott át nem ruházható engedély alapján lehet felhasználni, illetve használni.^[12]

2. A jelképek felhasználása iránti kérelmet sürgős esetben a közgyűlés elnöke is elbírálhatja, eljárására a (3)-(7) bekezdéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A közgyűlés elnöke döntéséről a bizottság legközelebbi ülésén tájékoztatást ad. ^[13]

3. A bizottsághoz a kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon (1. számú függelék) kell benyújtani, amely a következőket tartalmazza: ^[14]

a) a kérelmező nevét, címét;

b) a felhasználni/használni kívánt jelkép megnevezését;

c) a jelképhasználat célját, időtartamát;

d) az előállítani kívánt mennyiséget;

e) a jelkép előállítási anyagát (fa, bronz, stb.); (Jelen rendelet 10. § (2) bekezdés.)                          

f) a terjesztés módját;

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát vagy műszaki rajzát;

h) a felhasználásért felelős személy nevét, beosztását.

4. A bizottság a jelkép felhasználási körétől, módjától és az eset összes körülményétől függően egyszeri vagy többszöri díjazást állapíthat meg a kérelmező terhére, illetve az engedélyt úgy is megadhatja, hogy a címer felhasználását a címerminta előállítási költségének megtérítése (minimum 1.000 Ft) fejében engedélyezi. A bizottság által megállapított díjat a kérelmező az engedély megadását követően előre, míg a jelkép felhasználását megelőzően köteles megfizetni Nógrád Megye Önkormányzata pénzforgalmi számlájára.^[15]

5. A bizottság indokolt esetben engedélyezheti a jelkép ingyenes felhasználását vagy használatát, ebben az esetben különös gondossággal kell meggyőződni a körülményekről.^[16]

6. A bizottság által kiadott engedély tartalmazza:^[17]

a) az engedélyes nevét, címét;

b) a felhasználni engedélyezett jelkép megnevezését, anyagát, mennyiségét;

c) a jelkép felhasználásának idejét;

d) a jelkép, illetve a jelképpel díszített tárgy, kiadvány terjesztésének módját;

e) a jelkép felhasználásáért felelős személy nevét;

f) az esetleges külön feltételeket;

g) a jelkép használatáért fizetendő díjat és a megfizetés módját.

7. A megyei önkormányzati hivatal a jelképek felhasználóiról, függetlenül attól, hogy azt térítés ellenében vagy anélkül használják, köteles nyilvántartást vezetni.^[18]

9. §

A jelképeket kizárólag hiteles alakban, a méretarány és a színek betartása mellett lehet használni. Az engedélyes a jelképeket nem használhatja valamely ábrázolás részeként.^[19]

10. §

1. A bizottság egyes esetekben megengedheti, hogy az önkormányzat címere kizárólag az alapanyag (fém, fa, bőr, stb.) színében (színezés nélkül) készüljön.^[20]

2. Az (1) bekezdésben meghatározott módon való elkészítést a használat, illetve felhasználás iránt benyújtott kérelemben (8. § (2) bekezdés) kell igényelni.

A jelképek jogosulatlan használata

11. §

1. Ha a közgyűlés bizottsága - bárki bejelentése alapján - tudomást szerez arról, hogy az önkormányzat jelképeiből bármelyiket valaki engedély nélkül, engedélytől eltérő módon, vagy a megyei önkormányzatot sértő módon használja, azonnali hatállyal megtilthatja a jelkép(ek) további használatát.^[21]

2. A jelképhasználat szabálytalansága miatt a használót ért kárt a megyei önkormányzat nem téríti meg.

12. §

A 9.§-ban meghatározott tilalmat megszegők ellen a szerzői jogról szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott polgári jogi igények valamelyikét lehet érvényesíteni.^[22]

13. §^[23]

A “Nógrád” név használata

14. §^[24]

1. A “Nógrád” név és ennek toldalékos vagy hozzákapcsolt közszóval ellátott formái használatához magánszemélyeknek, bármely jogi személynek és jogi személyiség nélküli szervezetnek tevékenységük gyakorlásához vagy folytatásához a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének előzetes engedélyét kell kérni. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentum  (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály, stb.) másolatát, valamint a bejegyzésre történő benyújtást igazoló iratot.

2. Az (1) bekezdés szerinti nevet külön engedély nélkül használhatják:^[25]
   1. az önkormányzat (közgyűlés) szervei;
   2. a területi nemzetiségi önkormányzatok;
   3. a megyei önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, alapítványok.

3. A “Nógrád” név használatára vonatkozóan kérelmet kell benyújtani Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökéhez (2.sz. függelék). A kérelmet erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani, amely az alábbiakat tartalmazza:

a) a kérelmező megnevezését, székhelyét, telephelyét;

b) tevékenységi köre rövid ismertetését;

c) a névhasználat célját, indokát, módját, előrelátható időtartamát, esetleges alkalmi jellegét;

d) a “Nógrád” név tervezett használatával kiegészített megnevezés teljes megjelenési formáját;

e) amennyiben dísztárgy, embléma, kiadvány, vagy termék megjelölését szolgálja az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási egységnév, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell.

15.§^[26]

1. A közigazgatási egység nevének felvételére és használatára vonatkozó engedélyezésről, az engedély elutasításáról, a névhasználat jogának megvonásáról átruházott hatáskörben a bizottsága dönt.^[27]

2. A névfelvétel, illetve a névhasználat a gazdasági tevékenységet nem főtevékenységként folytató személyek és szervezetek számára ingyenes, egyéb esetekben a bizottság a névfelvétel és/vagy használat engedélyezéséért egyszeri engedélyezési díjat állapíthat meg, amelynek mértéke 10.000-50.000 Ft-ig terjedhet. A bizottság által megállapított díjat a kérelmező az engedély megadását követően előre, még a név felvételét, illetve használatát megelőzően köteles megfizetni Nógrád Megye Önkormányzata pénzforgalmi számlájára.^[28]

3. A névfelvételre és a névhasználatra vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult megnevezését és székhelyét;

b) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét;

c) az engedély felvételének és használatának célját;

d) az engedély érvényességének időtartamát;

e) a felvétel és a használat módjával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat;

f) a névhasználatáért fizetendő díjat és a megfizetés módját.

4. A kiadott engedélyekről a megyei önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet (3. és 4. számú függelék).^[29]

16. §

1. A feltételeknek megfelelő kiemelkedően közhasznú szervezet kérelme nem utasítható el.

2. Az engedély kiadása megtagadható

a) ha a használat vagy annak módja és körülményei Nógrád Megye Önkormányzata és a megye lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;

b) ha ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már engedély került kiadásra vagy a nevet már valaki jogszerűen használja;

3. Nem adható engedély

a) ha a kérelem a 14. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, hiányosan kerül beadásra, és azt a hiánypótlásra történő írásbeli - a következményekre való - felhívás után sem egészíti ki a kérelmező;

b) azon szervezeteknek, amelyek közvetlen pártpolitikai tevékenységet folytatnak, pártoktól nem függetlenek, vagy pártoknak támogatást nyújtanak.

4. A névhasználatra vonatkozó kérelem elutasítása esetén a kérelmező az elutasítást követő 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűléséhez. Az elutasításról szóló értesítésben erre a kérelmező figyelmét fel kell hívni, valamint arra, hogy a 15 napos határidő be nem tartása jogvesztő.

5. A közgyűlés a fellebbezés beadását követően – testületi ülésen – dönt a név felvétele és használatának engedélyezéséről.

17.§

1. A kiadott engedély visszavonható:

a) a 16. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételek bekövetkezése esetén;

b) ha a használatra jogosult az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti.

2. A használat visszavonására vonatkozó döntésnek részletes indoklást kell tartalmaznia a jogosult használó jog és érdeksértő és veszélyeztető tevékenysége vonatkozásában.

3. A bizottság 17. § (1) - (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a jogosult használó a 16. § (4) - (5) bekezdés szerint élhet fellebbezési jogával.^[30]

4. A kiadott engedélyek szerinti névhasználat ellenőrzéséről a megyei jegyző – szükség szerint – gondoskodik. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottságot választási ciklusonként legalább egy alkalommal – a ciklus utolsó évében – évente legalább egy alkalommal átfogóan, egyedi esetben a bizottság soron következő ülésén tájékoztatja.^[31]

18.§

1. Aki a “Nógrád” nevet a rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen vette fel és folyamatosan használja, utólagos engedély iránti kérelem benyújtására nem köteles.

2. E rendelet hatályba lépése előtt felvett közigazgatási egység és név használatát az engedélyező a jövőre nézve megtilthatja, ha a használat vagy annak módja, célja és körülményei Nógrád Megye Önkormányzatát vagy a lakosságának jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti, egyéb, különösen indokolt esetben (pl. közerkölcsöt sértő használat).

19.§^[32]

Záró rendelkezés

20. §

 Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.