1. § (1)¹ E rendelet tárgyi hatálya Nógrád Vármegye Önkormányzatának tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában álló ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban nevesített üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: vagyonelemekre) terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a végrehajtása vonatkozásában kiterjed a közgyűlésre és szerveire, gazdálkodó szervezeteire és bármely más, a vagyonelemet használókra.

(3) Jelen rendelet szabályait a gazdasági társaságokban nevesített üzletrész, értékpapír megszerzése és elidegenítése, valamint pénzeszközzel való gazdálkodás, továbbá az önkormányzatot megillető követelések elengedése és mérséklése esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az éves költségvetésről szóló közgyűlési rendelet másképp nem rendelkezik.

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely körbe tartozó vagyonelemek vagy forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek, a következő minősítés szerint:

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő, a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb vagyonelemek az üzleti vagyon körébe tartoznak.

(5) A közgyűlés rendelettel dönt – a jogszabályi korlátok között – a vagyonelemek minősítéséről, átminősítéséről.

(6) Az önkormányzat ezen rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelemei – mint a forgalomképtelen törzsvagyon része – e rendelet erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(7) Az önkormányzat ezen rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó vagyonelemei – amely felett a rendelkezési jog gyakorlása feltételhez kötött – törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.

(8)² Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a jelen rendelet 1. melléklete, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklete, üzleti vagyonát a 3. melléklete tartalmazza.

3. § (1)³ Az önkormányzat vagyonát a mindenkor hatályos jogszabály szerint készített nyilvántartás (vagyonkataszter) tartalmazza, melynek folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző¹ felelős.

(2) A vagyonelemet használók – okirattal igazolva – a bekövetkezéstől számított 60 napon belül jelenteni kötelesek a jegyzőnek:

(3) A vagyonkimutatás – a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet részeként – a költségvetési év zárónapjával az önkormányzat vagyonállapotának rögzítésére szolgál. A vagyonkimutatás a vagyonelemek számbavétele, az ingatlanok tekintetében tételesen, naturálisan, az egyéb vagyonelemek tekintetében - a számvitel szabályai szerint - értékben kimutatva.

(4)⁴ A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont a jogszabályban meghatározott tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.

(5)⁵ A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Közgyűlés részére be kell csatolni.

(6)⁶ Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javak, követelések – (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, követelések, az idegen helyen tárolt- letétbe helyezett, portfólió kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(7)⁷ Az Önkormányzat eszközeit és forrásait a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése mellett a leltárt legalább 3 évente mennyiségi felvétellel, illetve minden költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – leltétbe helyezett, portfólió kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégezni.

(8)⁸ A mérleget alátámasztó leltár elkészítése a 2017. évi beszámolót (zárszámadást) követően 3 évente kötelező.

4. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységét gazdasági társaságokban való részvétele útján gyakorolja.

(2) Az önkormányzat vállalkozásának feltételei:

(3) Az önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot és – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely, vagy amelynek valamely – nem természetes személy – tagja nem átlátható.

(4) Az átláthatósági feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a közgyűlés jár el.

(5) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok taggyűlésének jogait a közgyűlés gyakorolja.

(6) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező önkormányzati gazdasági társaságok legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés meghozatalához szükséges álláspontról a közgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottsága dönt.

(7) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással nem rendelkező gazdasági társaságokban a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés meghozatalához szükséges álláspontról a közgyűlés elnöke átruházott hatáskörben dönt.

(8) Az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok közgyűlésén, taggyűlésén az önkormányzatot a közgyűlés elnöke vagy az általa felhatalmazott személy képviseli.

5. § (1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Az önkormányzat és szervei pénzeszközei, pénzügyi követelései kezelésére, a gazdálkodás és a költségvetés rendjére, valamint a számvitelre vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(3)⁹ Az (1), (2) bekezdésben meghatározottak tekintetében a jegyző³ köteles kiadni és karbantartani a jogszabályokban kötelezően előírt szükséges belső szabályzatokat, utasításokat.

6. § (1) Az önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a közgyűlés e rendelet szerint rendelkezik.

(3) Önkormányzati vagyonelem kezelésére, hasznosítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött, erre irányuló szerződéssel kerülhet sor.

(4) A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra – a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint – szerződéssel vagyonkezelői jogot, haszonélvezeti jogot létesíthet.

(5) A vagyonkezelési, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(6) A vagyonkezelői jog gyakorlására, a vagyonkezelés ellenőrzésére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A vagyon hasznosításának célja az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása. Hasznosításnak minősül a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, kivéve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.

(8) A vagyonelem hasznosításának nyilvánosságát hirdetés útján kell biztosítani. Hirdetni az országos, a helyi sajtóban, az interneten lehet. A hirdetés formájának meghatározásáról a tulajdonosi jogok gyakorlója dönt.

(9) A 2.000.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyonelem hasznosítása csak nyilvános pályázati eljárás útján, a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt feltételeket vállaló, a legjobb ajánlatot tevő javára történhet.

(10) A pályázati eljárás módját és feltételeit – külön jogszabályban nem szabályozott esetekben – a hasznosításról szóló döntés során kell meghatározni.

(11) Az ingatlan vagyonelem csak olyan tevékenység folytatására hasznosítható, amely a hasznosított vagyonelem eredeti funkciójával, rendeltetésszerű használatával nem ellentétes.

(12) A 2.000.000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyonelem tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(13) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(14) Amennyiben törvény az önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot az önkormányzat feladataként állapítja meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

7. § (1) Az ingatlan vagyonelem egyedi értékét, valamint a vagyonkezelői jog ellenértékét a vagyonelem értékesítésére, vagy hasznosítására vonatkozó döntést megelőzően 90 napnál nem régebbi, független szakértő által készített értékbecslés alapján kell meghatározni.

(2)

8. § (1) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

(2) Előzetes hozzájárulás az önkormányzat által hasznosításra, vagyonkezelésbe, haszonélvezeti joggal terhelten átadott vagyoneleme(k) további hasznosításra átadásához.

(3) A vagyonelem nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság részére történő szolgáltatása.

(4) Az önkormányzat üzletrészének elidegenítése, pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásának emelése, értékpapírral, részvénnyel, váltóval kapcsolatos ügylet lebonyolítása, amennyiben annak értéke az 1.000.000 Ft-ot meghaladja, vagy az ügylet során az önkormányzat vagyona csökken.

(5) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező gazdasági társaság részére előzetes hozzájárulás megadása további gazdasági szervezet alapításához, megszüntetéséhez, gazdasági szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához.

(6) A behajthatatlan és egyéb pénzügyi követelésről történő lemondás, annak részbeni vagy teljes elengedése, valamint a követelés leértékelése 300.000 Ft értékhatár felett.

(7) A vagyonelemnek követelés biztosítékaként történő felajánlása.

(8) A kezességvállalás.

(9) A jövőbeni adósságot keletkeztető ügyletekről szóló döntés.

9. § (1) Az 5.000.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyonelem hasznosítása, tulajdonjogának visszterhesen történő átruházása.

(2) Az 1.000.000 Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyonelem tulajdonjogának vagy használatának ingyenes átruházása.

(3) Az önkormányzat üzletrészének elidegenítése, pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásának emelése, értékpapírral, részvénnyel, váltóval kapcsolatos ügylet lebonyolítása, amennyiben annak értéke az 1.000.000 Ft-ot nem haladja meg, és az ügylet során az önkormányzat vagyona nem csökken.

(4) A behajthatatlan pénzügyi követelésről történő lemondás, illetve a követelés leértékelése 300.000 Ft értékhatárig.

(5) A vagyonelemekkel kapcsolatos jognyilatkozatok kiadása, a vagyonnal kapcsolatos hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban a képviselet biztosítása.

10. § E rendelet 2012. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 28/1999. (IV. 01.) Kgy. rendelet, valamint az azt módosító 16/2001. (X. 1.) Kgy., a 2/2002. (II. 22.) Kgy., a 11/2004. (VI.04.) Kgy., a 13/2004. (X.08.) Kgy., a 17/2004. (XII.23.) Kgy., a 21/2005. (X.7.) Kgy., a 28/2005. (XII.01.) Kgy., a 4/2006. (II.24.) Kgy., a 9/2006. (IV.14.) Kgy., a 13/2006. (VI.30.) Kgy., a 19/2006. (IX.22.) Kgy., a 29/2006. (XII.15.) Kgy., a 3/2007. (II.19.) Kgy., a 13/2007. (V. 21.) Kgy., és a 10/2008. (IV. 30.) Kgy., a 15/2008. (VI.01.) Kgy., a 35/2008. (XII. 22.) Kgy., a 33/2010. (XII. 16.), valamint a 30/2011. (IX. 16.) önkormányzati rendeletek.