Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2020 (III.12.) önkormányzati rendelete
Nógrád Megye Területrendezési Tervéről
Hatályos: 2020. 03. 13Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2020 (III.12.) önkormányzati rendelete
Nógrád Megye Területrendezési Tervéről
Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében nevesített feladatkörében eljárva, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13/A. § (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében a megye térszerkezetének alakításáról, területfelhasználásának módjáról és szabályairól a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.
(2) A rendelet hatálya Nógrád megye területére terjed ki.
A megyei területrendezési terv
2. § (1) Nógrád Megye Területrendezési Terve a megye szerkezeti tervét, térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.
(2) A megye Térségi Szerkezeti Tervét a rendelet 2. melléklete, a megyét érintő térségi övezetek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza az alábbiak szerint:
a) 3.1. melléklet: Ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és pufferterületének övezete,
b) 3.2. melléklet: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
c) 3.3. melléklet: Erdők övezete és erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
d) 3.4. melléklet: Tájképvédelmi terület övezete,
e) 3.5. melléklet: Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
f) 3.6. melléklet: Vízminőség-védelmi terület övezete,
g) 3.7. melléklet: Nagyvízi meder övezete,
h) 3.8. melléklet: Honvédelmi és katonai célú terület övezete,
i) 3.9. melléklet: Ásványi nyersanyagvagyon övezete,
j) 3.10. melléklet: Földtani veszélyforrás terület övezete,
k) 3.11. melléklet: Kiemelt jelentőségű gazdasági övezet,
l) 3.12. melléklet: Kiemelt jelentőségű turisztikai övezet,
m) 3.13. melléklet: Együtt tervezhető térség övezete,
n) 3.14. melléklet: Zártkerti övezet.
Megyei területfelhasználási kategóriák
3. § (1) Nógrád Megye Területrendezési Tervében alkalmazott megyei területfelhasználási kategóriák:
a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vízgazdálkodási térség,
ad) települési térség,
b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.
(2) Az egyes települések területének (1) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását az 1.1. melléklet tartalmazza.
Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
4. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.2-1.7. melléklet tartalmazza.
(2) Az 5-50 MW közötti névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/8. melléklet tartalmazza.
(3) A villamosenergia-átviteli hálózat és a térségi ellátást biztosító elosztó hálózat térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.9. melléklet tartalmazza.
(4) A szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.10. melléklet tartalmazza.
(5) A vízgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, a tározási lehetőségek felsorolását az 1.11. melléklet tartalmazza.
(6) Az országos és a térségi hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1.12. melléklet tartalmazza.
(7) Az 1.2-1.12. mellékletben szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét és annak 10 km-es körzetét – érintve, a megyei szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
Térségi övezetek és a térségi övezetekre vonatkozó szabályok
5. § (1) Nógrád Megye Területrendezési Tervében alkalmazott országos övezetek:
a) ökológiai hálózat magterületének övezete,
b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete,
d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,
e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
f) erdők övezete,
g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
h) tájképvédelmi terület övezete,
i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
j) vízminőség-védelmi terület övezete,
k) nagyvízi meder övezete,
l) honvédelmi és katonai célú terület övezete.
(2) Nógrád Megye Területrendezési Tervében alkalmazott megyei övezetek:
a) ásványi nyersanyagvagyon övezete,
b) földtani veszélyforrás terület övezete,
c) egyedileg meghatározott megyei övezetek:
ca) kiemelt jelentőségű gazdasági övezet,
cb) kiemelt jelentőségű turisztikai övezet,
cc) együtt tervezhető térség övezete
cd) zártkerti övezet.
(3) Az egyes települések (1) és (2) bekezdésben felsorolt térségi övezetekkel való érintettségét az 3.1 – 3.14. mellékletek, az övezetek területi kiterjedését az 1/13. melléklet tartalmazzák.
(4) Az 5. § (1) bekezdés a)-d), f), i) és l) pontjában szereplő országos és megyei övezetekre a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény előírásai, az 5. § (1) bekezdés e), g) és j)-k) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés a)-b) pontjában szereplő megyei övezetekre a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet előírásai az irányadóak.
(5) A vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó rendelkezések:
a) tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása az övezet területén tilos.
b) az övezet területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.
c) a felszíni csapadékvizeket közvetlenül vízfolyásba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.
d) az övezet területére kívülről – a víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével – szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója az övezeten belül található.
(6) A településrendezési eszközök felülvizsgálatánál, módosításánál a bányafelügyeleti jogkört gyakorló hatóságot az ásványi nyersanyagvagyon övezete, vagy földtani veszélyforrás terület övezete által nem érintett települések esetén is be kell vonni.
(7) A kiemelt jelentőségű gazdasági övezetbe tartozó – e rendelet 3.11. melléklete szerinti – települések településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, módosítása esetén a gazdasági területek országos előírásokban szereplő beépítési paraméterei közül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) kereskedelmi, szolgáltató sajátos használat szerinti területhez rendelt értékéhez képest, a legnagyobb beépíthetőség mértékét + 10% értékkel növelhetik, továbbá a legkisebb zöldfelületi fedettség mértékét -5% értékkel csökkenthetik.
(8) A kiemelt jelentőségű turisztikai övezetbe tartozó – e rendelet 3.12. melléklete szerinti – települések:
a) a gazdasági területek országos előírásokban szereplő beépítési paraméterei közül az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató sajátos használat szerinti területhez rendelt értékéhez képest, a legnagyobb beépíthetőség mértékét + 10% értékkel növelhetik, továbbá a legkisebb zöldfelületi fedettség mértékét -5% értékkel csökkenthetik.
b) az a) pontban szereplő kedvezmény – a c) pont kivételével – kizárólag turizmushoz kapcsolódó fejlesztések esetén érvényesíthető.
c) közül a kiemelt jelentőségű gazdasági övezetbe is beletartozókra a b) pont nem vonatkozik.
d) településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök készítése, felülvizsgálata, módosítása során turisztikai fejlesztéseket, valamint a turisztikai fejlesztéseket biztosító, települési területfelhasználásra, övezeti jellemzők meghatározására vonatkozó előírásokat az érintett szomszédos települések turisztikai fejlesztésének figyelembe vételével fogalmazhatnak meg, valamint
e) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti csendes övezetet jelölhetnek ki.
(9) Az együtt tervezhető térség övezete két – e rendelet 3.13. melléklete szerinti településeket érintő – térségi övezetet foglal magában:
a) településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök társulásban történő készítésének övezete, valamint
b) Ipoly menti együtt tervezhető térség övezete.
(10) A településfejlesztési dokumentumok és településrendezési eszközök társulásban történő készítésének övezetébe tartozó településekre vonatkozó előírások:
a) Az övezetbe tartozó települések településfejlesztési koncepciójuk, integrált településfejlesztési stratégiájuk, valamint településrendezési eszközeik készítését, felülvizsgálatát, módosítását bármely, az övezetbe tartozó szomszédos településsel közös tervezés keretében is elvégezhetik.
b) A közös tervezés során a Jóváhagyandó munkarészek, a Megalapozó munkarészek, az Alátámasztó munkarészek, valamint a Terviratok közös dokumentációként készülnek el, és kerülnek véleményeztetésre.
c) A Jóváhagyandó munkarészek közös egyeztetések nyomán, az érintett önkormányzatokkal konszenzusban születnek. A közösen rögzített elhatározások az érintett település közigazgatási területén belül az érintett önkormányzat álláspontja alapján, a közös elhatározások figyelembe vételével kerülnek rögzítésre.
d) A településfejlesztési dokumentumok és a településrendezési eszközök társulásban történő készítése esetén a társulás létszáma nincsen korlátozva, azonban az abban résztvevő települések közös területének egyetlen vonallánccal körbehatárolhatónak kell lennie.
e) Az övezetbe tartozó települési önkormányzatok társult mikro térségeket alkothatnak, és mikro térségi központokat jelölhetnek ki.
(11) Az Ipoly menti együtt tervezhető térség (Ipoly mente) övezetével érintett települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája, településrendezési eszközei készítése, felülvizsgálata, módosítása során az Ipolyt és közvetlen partszakaszát érintő fejlesztések megfogalmazására, területfelhasználások kijelölésére a szomszédos part menti településsel történő egyeztetést követően kerülhet sor.
(12) A zártkerti – e rendelet 3.14. melléklete szerinti településeket érintő – övezetre vonatkozó előírások:
a) A zártkerti övezettel érintett települések településrendezési eszközeiben az övezetet valós kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
b) Az övezet területe lakó-, üdülő-, vagy vegyes területté kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén minősíthető:
ba) az érintett terület a település belterületével, vagy beépítésre szánt területével határos,
bb) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosítható, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,
bc) a tervezett funkció működéséhez szükséges – a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő – közterületek biztosítottak, vagy erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte,
bd) a közművek kiépítettek, vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak és erre vonatkozóan a települési önkormányzat a településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte vagy döntést hozott a költségek vállalásáról.
Záró rendelkezések
6. § (1) E rendelet 2020. március 13-án lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 42/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelettel módosított 29/2005. (XII. 01.) Kgy. rendelet.