Drégelypalánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (IV. 20.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

Hatályos: 2007. 05. 01- 2013. 06. 30

Drégelypalánk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (IV. 20.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL

2007.05.01.

Drégelypalánk Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdésé alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint - figyelembe véve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § és (2) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:

I. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

- az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,
- az önkormányzat társulásba vitt vagyonát, valamint
- a vállalkozásba vitt vagyont.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a/ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,
b/ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint
c/ az önkormányzat követelései.
Az a-c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjábó1 azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzati vagyon a következőkből áll:

a/ a törzsvagyonból, valamint
b/ az egyéb vagyonból.

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

a/ forgalomképtelen,
b/ korlátozottan forgalomképes,
c/ forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá.
A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítésé, megterhelésé, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az önkormányzat torzsvagyona

6. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következő vagyonelemek jelentik:

- helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos közlekedést szolgáló utak, járdák, hidak, buszvárók),
- közterek, (köz)parkok,
- intézmények, középületek,
- vizek és közcélú vízilétesítmények,
- temető,
- levéltári anyag.
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntésé alapján további forgalomképtelen törzsvagyonba sorolandó vagyonelemeket nem határoz meg.

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik:

- közművek - kiemelt jelentőséggel a víziközművek,
- műemlékek,
- védett természeti területek,
- muzeális emlékek, kulturális javak
(2) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt - az (1) bekezdésben felsorolt - vagyonelemeken túl, saját döntése alapján más vagyonelemeket nem sorol a korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonba.
(3) Az egyes vagyonelemek az alábbiakat jelölik:
a. / közművek
Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek.
A vizikozműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik).
Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni.
Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges - a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került - vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem - ha jogszabály másként nem rendelkezik - önállóan gazdálkodik.
A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén - az átszervezéssel arányosan - vonhatja el a közüzemtől.
b. / Intézmények, középületek:
Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfaladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el az adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfaladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél nem rövidebb időszakra ruházható át.
c. / Műemlékek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges.
d. / Védett természeti területek:
Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az miniszter engedélyé szükséges.
területek illetékes
e. / Muzeális emlékek, kulturális javak:
A muzeális emlékek és kulturális javak elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.
f./ Temetőt
A temető céljára használt földterület a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem idegeníthető el, nem megterhelhető, vállalkozásba nem vihető.
Az önkormányzat egyéb vagyona

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomkepes.

II. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök

12. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházhatja.

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.

(6) A képviselő-testület - a korlátozottan forgalomképes torzsvagyon eseten csak e rendeletben, az egyéb vagyon esetében pedig határozatban is - felhatalmazást adhat a polgármesternek, vagy az önkormányzat gazdasági társaságának a tulajdonnal való rendelkezés módjára és feltételeire.

Az egyes tulajdonosi jogok vagyon értékesítés

13. § (1) Vagyont értékesíteni a közbeszerzési törvény szerint értékhatár felett csak versenytárgyalás útján lehet.

A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell .
lennie.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra, valamint a szokásos kereskedelemi kapcsolatokra.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Feltételekkel lehet értékesíteni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(5) Az egyéb vagyont a képviselő-testület egyedi döntés alapján értékesítheti.
Ingyenes vagyonátruházás

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni - a 9. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint - lehet.

(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon a képviselő-testület döntésé alapján ruházható át ingyenesen.

A vagyon megterhelése

15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes torzsvagyona a 9. § (3) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testületi döntésé alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelésé - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga.

A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevekénységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet reszt, amelyben felelősségé nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. § (3) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

a/ A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos
tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23–25. §-ok alapján !
kerülhet sor.
b/ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával, a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

Vagyonkezelési jog átengedése

26. § (1) Vagyon vagyonkezelési jogát átengedni csak versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt

vagyon vagyonkezelési jogát átengedni - a 9. § (3) bekezdésben
meghatározottak szerinti - feltételekkel lehet.
(4) Az egyéb vagyon vagyonkezelési jogának átengedése a képviselő-testület egyedi döntése alapján történhet.
A vagyonkezelési jog ingyenes átruházása

27. § A vagyonkezelési jog ingyenes átruházására a 14. §-ban meghatározottakat kell értelemszerűen alkalmazni.

A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)

28. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni versenytárgyalás útján lehet.

A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is.

29. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.

30. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.

Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

31. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a/ koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterület-foglalás).

32. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 9. § (3) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzíttetett feltételek mellett a 35–36. §. betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.

33. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni:

a/ koncessziós szerződéssel,
b/ bérleti szerződéssel,
használati díj ellenében.

34. § (1) A képviselő-testület a vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről hirdetés útján, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

(3) A képviselő-testület egyes - a mellékletben meghatározott - ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a 2. számú mellékletben rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg.

35. § (1) A polgármester dönt ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

36. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

37. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra - az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában - a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztésé a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

38. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető ..

be.

39. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:

- intézmények épületei, középületek.

40. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

41. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) Az értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arró1, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

42. § (1) Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás joga:

a/ az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő testület joga,
b/ a polgármester joga - szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b/ pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

43. § (1) A 42. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:

a/ az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b/ a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c/ ha a követelés érvényesítésé, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d/ ha bíróság bevonásúval történő behajtás során - figyelembe véve az a/ és b/ pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e/ ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során - figyelembe véve az a/ es b/ pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f/ ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel - és ez bizonyított.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 108. § (4) bekezdésében meghatározott kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

44. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel, és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket - amennyiben ez indokolt az önkormányzat költségvetési rendeleteben szabályozza.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeleteben dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeleteben dönt.

Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon

45. § (1) Az önkormányzat szamara más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

46. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog - vagyonkezelési jog - átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértéket nem követelheti.
Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

47. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

48. § A képviselő-testület felhatalmazza - a gazdálkodásának megszervezése tekintettel - a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a/ Az intézmény vezetője a feleslegessé vált és elhasználódott vagyontárgyakat a selejtezési szabályzatában meghatározottak szerint selejtezheti. A selejtezésről év végen az írásos beszámolóban számot kell adni.
b/ Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingatlanokra eseti jelleggel, saját hatáskörében bérleti szerződést köthet.
c/ Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
d/ Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor.
A képviselő-testület a költségvetési rendeleteben az intézmény költségvetésében szerepelteti a felújítási előirányzatokat.
f/ Az intézmény a használatába adott vagyont nem terhelheti meg.
g/ Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
h/ Az intézmény vezetője nem vásárolhat értékpapírt, s nem dönthet értékpapír eladásáról, eladási feltételeiről.
i/ Az intézmény követelésről lemondani a képviselő-testület engedélyével lehet.
j/ Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.

49. § (1) Gazdálkodása megszervezésére tekintettel a részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény és a képviselő-testület közötti megállapodás szerint alakulnak.

(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 48. § pontban rögzített vagyonkezelési jogokat.

50. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

III. Fejezet

A vagyonleltár

51. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

A leltárt adott év december 31-i fordulónappal kell készíteni.

52. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

53. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket.

A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonleltárt a költségvetés végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettel egyidejűleg kell elfogadni.
(3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú melléklet tartalmazza.

54. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

IV. Fejezet

A vegyes és záró rendelkezések

A közzétételre vonatkozó szabályok

55. § Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonával történő gazdálkodással összefüggő - nettó ötmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű - vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések:

- megnevelését (típusát),
- tárgyat,
- a szerződést kötő felek nevét,
- a szerződés értekét
- határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint
- az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor

56. § (1) A vagyon értekének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értekét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor, a vagyon piaci értekének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni értek magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értek, úgy az előbbi értekét kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értekét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci érteken kell a vállalkozásba vinni.

(4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor szakértő bevonása szükséges.

A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci értek alapján kerülhet sor.

57 § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a jegyző évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.

Záró rendelkezések

58. § Ezen rendelet 2007. május 1. napjával lép hatályba.