Drégelypalánk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban szociális törvény) 25. §. (3) bekezdésében, 26. §-ában, 35. §. (2) bekezdésében, valamint 92. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

                                                                                    I.

                                                                  Általános rendelkezések

1.§. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, figyelembe véve a község mindenkori költségvetésében erre a célra szolgáló pénzeszközöket.

2.§. A rendelet hatálya a szociális törvény 3. §-ában rögzítettekre terjed ki.

3.§. A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit a szociális törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4. §. /1/ A rendelet alkalmazásában az értelmező rendelkezéseket a szociális törvény 4. §. (1) bekezdése tartalmazza.

/2/ A rendelet alkalmazásában a szociális rászorultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező vagy vele közös háztartásban élő személyek a szociális törvény 4. §. (1) bekezdés b./, ba./, bb./ pont szerinti vagyonnal nem rendelkeznek.

                                                                   Eljárási szabályok

5.§./1/ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Közös Hivatalhoz lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

/2/  Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő vagy e-mail útján is elő lehet terjeszteni.

/3/  Szociális juttatások a képviselőtestület döntése alapján hivatalból is nyújthatók.

/4/  A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és közös háztartásban élő hozzátartozói jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni.

/5/  Az egy főre jutó jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem beadása előtti hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem beadását közvetlenül megelőző 12 hónap havi átlaga.

6.§./1/  Amennyiben az Önkormányzatnak hivatalos tudomása van, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemben foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

/2/  Az a kérelmező, aki valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat, az igényelt szociális juttatásban rendkívüli eset kivételével egy éven belül nem részesülhet.

/3/ Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető

                                                                    Az ellátások megállapítása

7. §. /1/ E rendeletben szabályozott hatásköröket – kivéve a /2/ bekezdésben foglaltakat – a képviselőtestület gyakorolja.

/2/ A polgármester hatáskörébe tartozik a temetési segély, a rendkívüli átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás, az idősek részére a szociális étkezés megállapítása, valamint a köztemetés elrendelése.

/3/ A jegyző hatáskörébe tartozik az időskorúak járadékának, az aktív korúak ellátásának megállapítása és a közgyógyellátási igazolvány kiadása.

/4/ A polgármester döntése ellen a képviselőtestülethez fellebbezés nyújtható be.

                                                                                    II.

                                                                    Az ellátások formái

8.§./1/   A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

/2/  Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

• időskorúak járadékát,
• foglalkoztatást helyettesítő támogatást,
• rendszeres szociális segélyt,
• lakásfenntartási támogatást,
• méltányossági ápolási díjat,
• önkormányzati segélyt,
• köztemetést,
• szociális étkeztetést állapíthat meg az 1993. évi III. törvényben és e rendeletben foglalt feltételek szerint.

9.§./1/  A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt határozatban kell értesíteni, mely ellen jogorvoslatnak van helye.

/2/  Az egy éven túl folyósított támogatás jogosultságának feltételeit a szociális törvénybe foglalt feltételek szerint felül kell vizsgálni.

/3/ Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő köteles a pénzbeli ellátás visszafizetésére az szociális törvény 17. §-ában meghatározott feltételek szerint és módon.

                                                                                     III.

                                                 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

                                                                      Időskorúak járadéka

10.§./1/   A jegyző időskorúak járadékában részesíti azt az időskorú személyt, aki a szociális törvény 32/B.§-ában foglalt feltételeknek megfelel.

/2/ A kérelem beadására, a járadék folyósítására e rendelet általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

                                                                    Aktív korúak ellátása

11.§.(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő ellátás megállapítására a szociális törvény 33-37. §-ait kell alkalmazni.

/2/Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a Szt /37.§-ban foglaltak szerinti kivitellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A jegyző a szociális törvény alapján az aktív korúak részére foglalkoztatás helyettesítő támogatást, vagy rendszeres szociális segélyt állapít meg.

(3) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza

11/A. §. A jegyző rendszeres szociális segély állapít meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki:

a./ a szociális törvény 37. §. (1) bekezdés a-c pontjai alapján jogosult,

b./ akit a foglalkozás egészségügyi orvos írásbeli szakorvosi zárójelentés alapján a munkavégzés alóli mentesítésre javasol a jegyzőnek az alábbi indokokat és kórképeket figyelembe véve:

• terhesség, veszélyeztetett terhesség,
• alkohol-dependencia akut fázisa,
• súlyos fokú cukorbetegség, illetve annak szövődményei,
• aktív pszichiátriai kórképek,
• daganatos megbetegedések aktív fázisa
• egyéb súlyos megbetegedések 
• 
  

2. Az egészségügyi állapot igazolására szakorvosi, fekvőbeteg gyógyintézeti zárójelentés fogadható el.”

Az együttműködés eljárási szabályai

12. §. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személynek vállalnia kell az együttműködést a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

(4) A Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot. (63/2006. (III.27.) Korm.r. 17. §. (10) bek.)

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (3) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 15 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5)  A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

-  munkaerő-piaci integrációt célzó oktatás,

- képzés,

- munkavégzésre történő felkészülést segítő program,

- életmódformáló tanácsadás,

- szociális, mentális képességek fejlesztése,

- egyénre szabott terápia,

- csoportfoglalkozások.

13. §. Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását, ha az ügyfél  együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi.

A foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülő személyeknek a lakókörnyezetük rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok

14. §. /1/A  foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek a lakókörnyezete rendezettségének biztosításával kapcsolatosan az alábbi feltételeket kell a megállapítástól folyamatosan teljesíteni:

- köteles az általa lakott ingatlan, az ingatlannak a kerítéssel határos területének, járdájának folyamatos tisztántartásáról gondoskodni,

- az ingatlan előtt található árkot, átereszt tisztántartani,

- a ház udvarát, kertjét tisztántartani, a szemetet összeszedni, a gyomoktól, parlagfűtől mentesíteni, higiénikus állapotát biztosítani,

- köteles az ingatlanhoz tartózó kertet rendeltetésszerűen használni, művelni

- köteles az ingatlanán a rágcsálómentesítésről gondoskodni,

- köteles az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni,

- köteles téli időszakban a hó eltakarításáról, a síkosság mentesítéséről gondoskodni,

- köteles az ingatlanán egy darab szeméttároló edényt elhelyezni, az rendeltetésszerűen használni, heti ürítéséről gondoskodni a szállítást díját kifizetni,

- köteles az általa lakott házat rendeltetésszerűen használni, a belső helyiségeket folyamatosan tisztántartani, a vizes helyiségeket és illemhelyet rendszeresen takarítani, fertőtleníteni,

- köteles a tulajdonában lévő ebeket úgy tartani, hogy az utcára ne tudjanak kijutni (körbe kerített udvarban, kennelben, esetleg megkötve )

- köteles továbbá a tulajdonában lévő állatokat az állattartás szabályainak megfelelően tartani

/2/ Az e rendeletben megállapított feltételeket a jegyző az aktív korúak ellátás megállapításakor, felülvizsgálatakor, állampolgári bejelentéskor valamint időközönként szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

/3/ Ha a foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülő a feltételeket önkéntesen nem teljesíti, a jegyző vagy az általa megbízott ügyintéző a foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülőt 5 napos határidő kitűzésével, a konkrét feladatok elvégzése meghatározásával felszólítja. A határidő leteltével a jegyző ismételt ellenőrzést tart. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a felszólításban felsorolt feladatokat a foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülő nem teljesítette a folyósítást a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával megszüntetni. Az ügyfél ezen cselekedetével együttműködést nem vállalónak minősül.

                                                                   Lakásfenntartási támogatás

15. §./1/  Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást ad annak a személynek, aki családjával a /2/ bekezdésben meghatározott minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.

/2/  A településen elismert minimális lakásnagyság és minőség:

                        A kérelmező lakása egyedülálló vagy két főre számítva a 60 m2-t, ezen felül a

lakásban lakók minden további egy főre számított 10 m2-rel növelten, de

maximum a 100 m2-t nem haladja meg és legfeljebb komfortos.

/3/ Az /1/ bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás költsége a háztartás havi jövedelmének

a/ 25 %-át az egyszemélyes háztartás esetén, illetve ha a háztartásban élő személyek több mint a fele az 1993. évi III. törvény 4. §. (1) bekezdésében db/ pontja szerinti gyermek vagy fogyatékos személy,

b/ 30 %-át az a/ pontba nem tartozó háztartás esetén meghaladja.

/4/ Lakásfenntartás költségeként legfeljebb az alábbi mértéknek megfelelő és számlákkal igazolt díjak vehetők figyelembe:

• lakbér vagy albérleti díj havi összege,
• lakáscélú hiteltörlesztés havi összege,
• szemétszállítás díja,
•  szennyvízszippantás költsége,
• villanyáram díja havi 5.000.- Ft összeghatárig,
• vízfogyasztás havi 8 m3-ig,
• fűtés költsége havi 6.000.- Ft-ig

A költségek számítására irányadó időszak a kérelem beadását megelőző hat hónap, a költségeket eredeti számlával, illetve igazolásokkal kell igazolni.

/5/ Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

/6/ Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

/7/ A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

/8/ A támogatás összege 2.500.- Ft/hó és egy összegben is nyújtható.

/9/ Az önkormányzati segély lakásfenntartási támogatást, egészben, vagy természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az  ellátást  megállapító határozatban rendelkezni kell. A lakásfenntartási támogatás  folyósításának  módjáról megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a  támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják.

16. §. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

Méltányossági ápolási díj

17.§. (1) A képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

(2) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettőszeresét nem haladja meg.

(3) A méltányosságból megállapítható ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(4) A méltányossági ápolási díjra az Szt. 41 – 43. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

18.§ 1) Önkormányzati segélyben részesíthető:

 a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő anyagi segítségre szorul,

b) az a gyermeket gondozó család, aki (időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,

c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára

19. §. (1) Családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

(2) Egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

20. §. (1) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összegét 3.000 – 30.000 Ft között lehet megállapítani.

(2) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki:

a) aktív korúak ellátásban,

b) méltányossági ápolási díjban,

c) lakásfenntartási támogatásban

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(3) Az Önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha az eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

21. §. (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően a kérelmező részére vissza kell adni.

 /2/ önkormányzati segélyt nyújt a képviselő-testület annak a személynek, aki az elhalt  temetéséről gondoskodik. A temetési segély kifizetésének feltétele helyben történő temetés esetén a sírhely megváltása, más közigazgatási egységben történő temetés esetén a temetkezési számlák bemutatása.

/3/  A temetési segély összege: 15.000.- Ft.

/4/ A temetésről gondoskodó kérelmező magasabb összegű temetési segélyt kérhet a képviselőtestülettől.

/5/ A magasabb összegű temetési segély iránti kérelemhez a kérelmező jövedelmi és vagyonnyilatkozatát mellékelteni kell.

/6/ A magasabb összegű temetési segélyről a kérelem beadását követő testületi ülésen a képviselőtestület dönt.

/7/ Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.

22. §. (1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét , egyedül élő vagy

(2)gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám  esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének öt és félszeresét és

a) elemi kár érte,

b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,

c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes,

       d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja

           (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal),

e) temetési költségekhez történő hozzájárulásra nem jogosult, azonban azok viselése miatt anyagi  segítségre szorul.

    (2) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb 30.000  Ft-ig terjedhet.                                     

                                                                                   IV.

                                                        Természetben nyújtott szociális ellátások

                                                                           Közgyógyellátás

23. §. (1) A polgármester/ képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg azon személyeknek, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelme a  mindenkori öregségi nyugdíj kettőszeresét, egyedül élő esetén a kettő és félszeresét nem haladja meg, és a gyógyító ellátás havi költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének  25 %-át eléri.

(2) A közgyógyellátási jogosultság megállapítására irányuló kérelemhez jövedelmi    igazolásokon kívül mellékelni kell az Szt. 50/A § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú háziorvosi igazolást.

                                                                               Köztemetés

24.§. (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szoctv. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

   c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

V.

                         Szociális szolgáltatások

25. §. 1./ Az önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapellátás keretében:

• oktatási, nevelési intézményekben étkeztetési lehetőséget,
• rászorultaknak szociális étkeztetést,
• családsegítést és
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtást  biztosít.

2./ A családsegítést és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat társulásban való részvétellel biztosítja.

                                                                           Gyermekétkeztetés

26. §.  /1./ A gyermekétkeztetést a Napköziotthonos Óvoda konyhai kapacitásának igénybe vételével kerül megszervezésre.

2./ A gyermekétkeztetésért a külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell a szülőnek megfizetni.

                                                                        Házi gondozási körzet

27. §. Drégelypalánk Község Önkormányzata a község közigazgatási határain belül egy házi gondozási körzetet hoz létre.

                                                                      Szociális étkeztetés

28. §.  /1/  Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik legalább napi egyszeri meleg étkezést önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

/2/ Szociális rászorultak különösen:

            a./ nyugdíjkorhatárt betöltötték,

            b./ átmeneti vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotúak,

            c./ fogyatékkal élők, pszichiátriai betegek,

            d./ szenvedélybetegek vagy

            e./ hajléktalanok.

/3/ Az étkeztetés iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített kérelmi lapon kell benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalba.

/4/ A kérelemhez csatolni kell a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat.

/5/ Az intézményi térítési díjakat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

/6/ A szociális étkeztetés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

29. §. /1/ Személyi térítési díj:

a./ ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-  át, az intézményi térítési díj 85 %-a.

b./ ahol a családban az egy főre jutó jövedelem eléri a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, az intézményi térítési díj: 90 %-a.

c./ ahol a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 300 %-át az intézményi térítési díj 100 %-a.

/2/ A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok számának szorzata. A személyi térítési díj azonban az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át nem haladhatja meg.

/3/ Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt a rászorultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

/4/ Az ebéd kiszállításáért naponta 80.-  Ft + ÁFA összeget kell fizetni.