Drégelypalánk község képviselő testületének 4/2020 (III.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2020. 03. 26- 2021. 07. 19

Drégelypalánk község képviselő testületének 4/2020 (III.25.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2020.03.26.

Drégelypalánk Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a legrászorultabb személyek, családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Drégelypalánk Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azon személyekre, akik Drégelypalánk községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

Általános szabályok

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) az önkormányzat képviselő-testülete,

b) a polgármester,

c) jegyző gyakorolja.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete az alábbi önkormányzati hatósági ügyek hatáskörét ruházza át a polgármesterre:

a) temetéshez kapcsolódó települési támogatás ,

b) köztemetés,

c) szociális étkezés.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az alábbi önkormányzati hatósági ügyek hatáskörét ruházza át a jegyzőre:

a) lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás,

b) beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás,

c) gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

d) szünidei gyermekétkeztetés.

(4) A képviselő-testület saját hatáskörben dönt:

a) települési létfenntartási támogatás,

b) egyszeri beiskolázási támogatás,

c) egyszeri óvodakezdési támogatás,

d) fogyatékos, tartós beteg gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása,

e) időskorúak egyszeri támogatása,

f) tűzifa biztosításához kapcsolódó támogatás,

g) élelmiszercsomag támogatás,

h) vásárlási utalvány támogatás,

i) tanszervásárlás támogatás,

j) nyugellátásban részesülők támogatása.

4. § (1) A települési támogatás iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani vagy postai úton eljuttatni.

(2) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális helyzetének feltárásában.

(3) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól – e rendeletben meghatározott támogatási formák esetében – köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. Amennyiben ezen bekezdésben foglaltaknak a kérelmező a hiánypótlási felhívást követően sem tesz maradéktalanul eleget, a kérelme nem elbírálható, így elutasításra kerül.

Háztartásnak minősül az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő
adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat,
nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(5) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelmet alábbiak szerint kell igazolni:
c) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
d) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
e) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvénnyel, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,
f) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolással, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(6) A pénzbeli ellátások kifizetése házipénztárban vagy folyószámlára utalással történik.
(7) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A rendkívüli, egyszeri pénzbeli települési támogatásokat a döntés követő 8 napon belül kell folyósítani.
(8) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
(9) A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. A természetben nyújtott települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.
(10) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

5. § (1) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a közös önkormányzati hivatalban kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszti.

(2) A képviselő-testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A közigazgatási pert az önkormányzat ellen kell indítani.

II. Fejezet

Települési támogatások

A települési támogatások nyújtásának formái

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(1) A pénzbeli települési támogatás formái

a) rendszeres települési támogatás

aa) lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás,

ab) beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás,

ac) gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás.

b) rendkívüli települési támogatás,

ba) temetéshez kapcsolódó települési támogatás,

bb) települési létfenntartási támogatás.

c) egyszeri települési támogatás

ca) egyszeri beiskolázási támogatás,

cb) egyszeri óvodakezdési támogatás,

cc) fogyatékos, tartós beteg gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása,

cd) időskorúak egyszeri támogatása,

ce) köztemetés.

(2) Természetben nyújtott települési támogatás formái:

a) tűzifa biztosításához kapcsolódó támogatás,

b) élelmiszercsomag támogatás,

c) vásárlási utalvány támogatás,

d) tanszervásárlás támogatás,

e) nyugellátásban részesülők támogatása,

f) szünidei gyermekétkeztetés.

(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

7. § (1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) A kérelmezőnek számlával kell igazolnia a lakásfenntartási kiadásait, amelyekről szóló számlákat a 4. § (3) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell.

(3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, és a tüzelőanyag ára.

(4) A települési lakhatási támogatást rendszeres települési támogatás formájában kell nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel 6 hónapra kell megállapítani.

(5) A jegyző lakhatási támogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(6) Az egyszemélyes háztartás, ahol a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200%-át, havi 1000 Ft kiegészítő lakhatási támogatásra jogosult.

(7) Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek.

(8) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) egyszemélyes háztartás esetén 4.000 Ft,

b) két fős háztartás esetén 5.000 Ft,

c) három fős háztartás esetén 6.000 Ft,

d) négy fős háztartás esetén 7.000 Ft,

e) öt fős, vagy attól több személyből álló háztartás esetén 8.000 Ft.

(9) A (3) bekezdésben felsorolt rendszeres kiadás a kérelem benyújtását megelőző hónap számlájával, ennek hiányában a szolgáltató által kiállított, a fogyasztói hely beazonosítására alkalmas igazolással vagy befizetést igazoló elismervénnyel kell igazolni.

(10) Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(11) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránti kérelem az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

8. § A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni:

a) a jogosult kérelmére,

b) ha a jogosult más településen létesített lakó- vagy tartózkodási helyet,

c) ha a jogosult elhunyt.

Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás

9. § (1) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás állapítható meg a településen legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő nagykorú hozzátartozónak, aki tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló, községi lakóhellyel rendelkező személy ápolását, gondozását végzi, és a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg és a kérelmező a községben az ápolttal, gondozottal egy háztartásban él.

(2) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az Szt. 43. §-ban és a 43/A. §-ban meghatározott ápolási díj megállapítását az illetékes járási hivatalnál kezdeményezte, de arra nem jogosult.

(3) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a háziorvos által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy a gondozott önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.

(4) A támogatást minimum 3, maximum 6 hónapra lehet megállapítani, mely kérelemre újra megállapítható.

(5) A beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás iránti kérelem a 2. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

10. § (1) Nem jogosult beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) kereső tevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás összege megegyezik a nyugdíjminimum összegével.

(3) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatás egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre nem jogosít.

11. § (1) Beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, ha

a) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,

b) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,

c) a gondozott személy elhalálozik,

d) a gondozást végző, vagy a gondozott személy települési lakcíme megszűnik.

(2) Az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól, egyéb ok miatt (az ápoló vagy ápolt személy kérésére) az ok bekövetkezése hónapjának utolsó napjával, az ápolt személy halála esetén a halál időpontja hónapjának utolsó napjával, a gondozást végző, vagy a gondozott személy települési lakcíme megszűnése esetén a megszűnés napján kell megszüntetni.

(3) A beteg hozzátartozó ápolásához nyújtott települési támogatást a jegyző átruházott hatáskörben bírálja el.

Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

12. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Gyógyszertámogatás állapítható meg - gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, ha a kérelmező

a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át,
b) egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimuma 235%-át,
és a feltétlen szükséges havi rendszeres gyógyszerköltségének összege meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át.
(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell – a havi rendszeres gyógyszer költségéről – kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátásról szóló háziorvosi, szakorvosi igazolást, továbbá az illetékes járási hivatalnak 3 hónapnál nem régebbi határozatát, miszerint sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult.
(4) A gyógyszertámogatás havi összege
5.000 – 8.000 Ft gyógyszerköltség esetén 3000 Ft/hó,
8.000 – 12.000 Ft gyógyszerköltség esetén 5.000Ft/hó,
melyet a támogatás teljes időtartamára – 12 hónapra – havonta, a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő hónaptól kell folyósítani.
(5) Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a jegyző átruházott hatáskörben bírálja el.
(6) A gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem a 3. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.
III. Fejezet

Települési támogatások

Temetéshez kapcsolódó települési támogatás

13. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult minden drégelypalánki állandó lakcímmel rendelkező személy, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell:

a) a kérelmező nevére kiállított számla másolati dányát jegyzői hitelesítéssel, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

b) a támogatást a halálesetet követő 1 hónapon belül lehet igényelni.

(3) Temetéshez kapcsolódó települési támogatás összege 30.000 Ft.

(4) A temetéshez kapcsolódó települési támogatás iránti kérelem a 4. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

(5) Temetéshez kapcsolódó települési támogatást a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el.

(6) A képviselő-testület a hozzátartozó által benyújtott jogorvoslat esetén különös méltányosságból magasabb összegű, maximum 100.000 Ft temetéshez kapcsolódó települési támogatást is megállapíthat, amennyiben a temetési támogatásra jogosult családjában bekövetkezett rendkívüli esemény (pl.: tartós betegség, elemi kár) veszélyezteti a család megélhetését.

Települési létfenntartási támogatás

14. § (1) A település képviselő-testülete létfenntartási támogatásban részesítheti azt a rendkívüli élethelyzetben lévő

a) egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg,

b) családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel,

d) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja,

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással,

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul,

h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(3) A települési létfenntartási támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan kell megállapítani. A települési létfenntartási támogatás háztartásonként egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. A támogatás összege alkalmanként minimum 5.000 Ft maximum 100.000 Ft lehet. A települési támogatás kifizetése házipénztár útján, kérés alapján bankszámlaszámlára történő utalással történik.

(4) Jövedelem vizsgálat nélkül évente egy alkalommal, legfeljebb 100.000 Ft összegben, kérelemre vagy hivatalból települési létfenntartási támogatás állapítható meg legalább 15 napon túli kórházi ápolással járó vagy krónikus betegség, gyógykezelés, súlyos baleset esetén egyéni krízishelyzetben.

(5) A települési létfenntartási támogatás iránti kérelem az 5. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

Egyszeri beiskolázási támogatás

15. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a képviselő-testület az iskolakezdéssel járó anyagi terhek enyhítésére iskolakezdési támogatást nyújt.

(2) Beiskolázási támogatásban részesül, az általános, közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkező életvitelszerűen a településen élő személy, akinek háztartásában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj hétszeresét.

(3) A támogatás összege jogosultanként

a) általános iskolai tanuló esetén 15.000 Ft/fő,

b) középfokú tanuló esetében 20.000 Ft/fő,

c) felsőfokú oktatási intézményben jogviszonnyal rendelkező esetén esetében 40.000 Ft/fő.

(4) A támogatás kifizetésének feltétele – a 14 év alatti gyermeket érintő kivétellel – az iskolalátogatási, illetve tanulói jogviszony igazolás csatolása.

(5) Az egyszeri beiskolázási támogatás iránti kérelem a 6. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

Egyszeri óvodakezdési támogatás

16. § (1) A támogatás feltétele, hogy a gyermek a támogatás megállapítását megelőzően legalább három éve életvitelszerűen a településen él és a Drégelypalánki Apródfalva Óvodába jár. Az egyszeri támogatás mértékét, évente a képviselő-testület – anyagi lehetőségéhez mérten – határozatban állapítja meg.

A támogatást hivatalból, a Drégelypalánki Apródfalva Óvoda vezetőjének kimutatása és a lakcímnyilvántartás alapján kell megállapítani.
(2) Az óvodakezdési támogatást tárgyév október 1. napján fennálló jogviszony alapján kell megállapítani.

Fogyatékos, tartós beteg gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása

17. § (1) A településen a kérelem benyújtását megelőzően legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő azon kérelmező, ahol a családban korhatárra való tekintet nélkül tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermeket nevelnek és ez az állapot a beteg 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt, jogosultanként fogyatékos gyermeket nevelő családok egyszeri támogatásában részesülnek.

(2) Nem részesülnek támogatásban azok a cselekvőképes fogyatékkal élők, akik önálló keresettel rendelkeznek.

(3) Az egyszeri támogatás mértékét évente a képviselő-testület – anyagi lehetőségéhez mérten – határozatban állapítja meg.

(4) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő, családba fogadó gyám nyújthatja be az emelt összegű családipótlékról vagy a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló igazolás bemutatásával. A támogatási kérelmeket tárgyév szeptember 1. és október 31. között lehet benyújtani.

(5) A fogyatékos, tartós beteg gyermeket nevelő családok egyszeri támogatása iránti kérelem a 7. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

Időskorúak egyszeri támogatása

18. § (1) A támogatásra az jogosult, aki a támogatás megállapítását megelőzően legalább három éve bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él, továbbá a tárgyévben 65. életévét betölti. Az évi egyszeri támogatás mértékét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) A támogatást hivatalból, a lakcímnyilvántartás alapján kell megállapítani és legkésőbb tárgyév december 20. napjáig kell kifizetni.

Köztemetés

19. § (1) Köztemetés esetén az Szt. 48. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(3) A polgármester a köztemetés költségének megtérítését hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél érvényesíti, illetve a eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségének megtérítésére kötelezi.

(4) A polgármester különös méltányosságból mentesítheti a hozzátartozót a köztemetés költségének megtérítése alól, amennyiben a hozzátartozó háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegét.

Természetben nyújtott támogatások

Tűzifa biztosításához kapcsolódó támogatás

20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete tűzifa biztosításához kapcsolódó támogatásban részesítheti elsősorban azt az aktív korúak ellátásában, települési lakhatási támogatásban, nyugellátásban részesülő személyt, valamint azt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot,

a) ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.

b) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) Amennyiben ugyanazon ingatlan vonatkozásában több személy kéri a tűzifa támogatást, úgy környezettanulmány útján kell meggyőződni a külön háztartás meglétéről.

(3) A kérelmet a közös önkormányzati hivatalban, a 8. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani, a kérelemről a képviselő-testület dönt.

(4) Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 3 m3 fa adható.

21. § (1) A természetben nyújtott további települési támogatás:

a) élelmiszercsomag támogatás,

b) vásárlási utalvány támogatás,

c) tanszervásárlás támogatás,

d) nyugellátásban részesülők támogatása.

(2) Természetbeni ellátásban részesíthető az,

a) az egyedül élő személy, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg,

b) az a kérelmező személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.

(3) A támogatás(ok) nyújtásáról, annak fajtájáról/fajtáiról adott költségvetési évben támogatási formánként egy alkalommal a képviselő-testület – anyagi lehetőségeihez mérten – hivatalbóli eljárással, határozattal dönt. A természetben nyújtott települési támogatás(ok) konkrét formáját a megállapító határozatnak tartalmaznia kell.

(4) Az élelmiszercsomag-, vásárlási utalvány-, tanszervásárlási támogatás, valamint a nyugellátásban részesülők támogatása iránti kérelem a 9. sz. melléklet szerinti nyomtatvány értelemszerű kitöltésével és az előírt dokumentumokkal nyújtható be.

22. §

Szünidei gyermekétkeztetés

(1) A jegyző a szünidei gyermekétkeztetés keretében, a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján
a) hátrányos helyzetű, valamint,
b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére ingyenesen biztosítja.
(2) A szünidei gyermekétkeztetés időtartama:
a) az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,
b) az iskolások számára a tanítási év befejezését követő nyári szünet első munkanapjától kezdődően 43 munkanapon,
c) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon biztosítja.
(3) Az ebéd a drégelypalánki menzás étkezde (Drégelypalánk, Fő út 7.) történő elvitelével, a szülő által biztosított ételszállító edényben történik. Az elszállításról a szülőnek kell gondoskodni.
(4) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a jegyző által kijelölt személynél bejelenti a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.
(5) Amennyiben a szünidei gyermekétkeztetést a gyermek két egymást követő napon nem veszi igénybe (az étel elszállításáról a szülő nem gondoskodik) és ennek okáról a (4) bekezdésbe foglaltak szerint nem jelenti be, a jegyző soron kívül értesíti a Nyugat-Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatási Társulást.
(6) A gyermekjóléti szolgálat soron kívül felkeresi a gyermek szülőjét, törvényes képviselőjét és írásban nyilatkozatja, hogy a szünidei gyermekétkeztetés még fennálló időtartamára igényt tart-e a szünidei étkezésre, ha szükséges a szülő nyilatkozata alapján módosítják a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011.(XII.29.) Kormányrendelet 7. számú melléklete alapján tett nyilatkozatot.
IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23. § A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.

Szociális étkeztetés

24. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 60. életévét betöltötte. Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja.

(3) Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 3 hónapnál nem régebbi háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.

(4) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az egyedülálló igénylőt, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni. Családban élő, jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylőt abban az esetben részesíti az önkormányzat szociális étkezésben, ha nincs olyan személy vele közös háztartásban, aki az étkeztetéséről gondoskodni tudna.

(5) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(6) A szociális étkezés térítési díját külön rendelet szabályozza.

Házi segítségnyújtás

25. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Az ellátást az önkormányzat Balassagyarmat Kistérség Szociális Szolgáltató Intézmény útján biztosítja, az általa meghatározott feltételek és eljárási rend szerint.

Családsegítés

26. § (1) A képviselő-testület az illetékességi területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyhelyzetbe, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzetbe vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítését családsegítés keretében biztosítja.

(2) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés Sztv 64. § (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39-40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.

(3) A képviselő-testület az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítés körébe tartozó feladatait a Nyugat-Nógrád Család- és Gyermekjóléti Szolgáltatási Társulás útján biztosítja, az általa meghatározott feltételek és eljárási rend szerint.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Drégelypalánk Község Önkormányzatának a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II.28.) számú rendelete és módosításai [melyek: 11/2016. (XII.8.), 2/2017. (IV.22.), 7/2019. (X.5.) rendeletek] hatályukat vesztik.