Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonrendeletének átdolgozásáról
Hatályos: 2013. 06. 05Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonrendeletének átdolgozásáról
Érsekvadkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1O9. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bek. 1. pont 6. alpontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § [Általános rendelkezések]
(1) A rendelet hatálya Érsekvadkert Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzati tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére.
2. § [Értelmező rendelkezések]
(1) kiíró: Érsekvadkert Község Önkormányzat Képviselő-testülete
(2) versenytárgyalás: a rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítására irányuló eljárás, melynek során a kiíró felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot, megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját és amely eljárás befejezéseként a legjobb ajánlatot tevővel köt szerződést.
(3) ajánlattevő (pályázó): az a jogi személyjogi személyiséggel nem rendelkező társaság vagy magánszemély, aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a versenytárgyalási eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges,
(4) versenytárgyalási (pályázati) felhívás: a versenytárgyalási kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó felhívás,
(5) részletes dokumentáció: a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében átvehető, a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott pályázattal kapcsolatos részletes pályázati kiírást, eljárást és az értékesítendő vagyonnal kapcsolatos információkat tartalmazza,
(6) nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert,
(7) zártkörű pályázat: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő tűzésével — kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot.
(8) nettó érték: a forgalmi értékbecslés szerinti ár.
3. § [Az önkormányzat vagyona]
(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és a törzsvagyoni körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes vagyonelemek.
(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, mely vagyontárgyak körét az 1. melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyoneleme nincs.
(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat üzleti vagyonát képező vagyon részeit a 3. melléklet tartalmazza.
(6) Az önkormányzati vagyon körének forgalomképességi besorolását törvény, valamint e rendelet állapítja meg.
(7) A forgalomképességi besorolás jogszabályoknak megfelelő mértékű megváltoztatására a képviselő-testület jogosult a településrendezési tervvel összhangban, az önkormányzat érdekében.
4. § [A tulajdonosi jogok gyakorlása,az önkormányzati vagyon működtetése, megőrzése]
(1) A Képviselő-testület a rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgy feletti tulajdonosi jogokat közvetlenül, vagy átruházott hatáskörében eljáró szerve útján gyakorolja a jelen rendeletben foglaltak szerint.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály, vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik- a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
(4) Tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatok különösen:
a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, ingatlankataszter felállítása, annak folyamatos karbantartása,
b) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, vagy készíttetése,
c) közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv és döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése,
d) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése, előkészítése,
e) a Képviselő-testület pályázati kiírásainak lebonyolítása illetve a beérkező pályázatok véleményezése,
f) szerződések előkészítése,
g) ingatlan árveréssel kapcsolatos önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlása,
h) ingyenes vagyonátadással, apportálással, bérbeadással kapcsolatos jogok gyakorlása,
i) önkormányzati vagyon használati jellegének módosításával kapcsolatos rendelkezések,
j) kisajátítási eljárás megindítása.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Érsekvadkert Község Polgármestere képviseli.
(6) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a polgármestert hatalmazza fel:
a) a 300.000 Ft értékhatár alatti külterületi és zártkerti ingatlanokkal, továbbá az építési engedélyhez kötött munkákhoz történő tulajdonosi hozzájárulással, illetve út - és közmű céljából szolgalmi joghoz történő hozzájárulással kapcsolatos döntések meghozatala,
b) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,
c) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között, a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
d) az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
e) az Önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása.
(7) A 3 millió Ft nettó értékhatár alatti ingatlanok vonatkozásában a (6) bekezdésében meghatározottak kivételével a döntési jogot a Képviselő-testület gyakorolja.
(8) A (7) bekezdésében foglaltakon alapuló döntés esetén a szerződés, kötelezettségvállalás aláírója a polgármester, további feladatok végrehajtója a polgármesteri hivatal.
5. § [Az önkormányzati vagyon hasznosításának, átruházásának és elidegenítésének szabályai]
(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése, egyéb hasznosítása valamint idegen tulajdonú vagyontárgy tulajdonjogának vagy rajta fennálló, pénzben kifejezhető értékű jogosultság önkormányzat általi megszerzéséről való döntést megelőzően el kell végezni a vagyontárgy, illetve az azon fennálló vagy alapítandó jog értékbecslését
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékbecslés csak akkor képezheti az önkormányzat tulajdonosi döntésének alapját, ha az értékbecslést végző személy szakirányú képesítéssel rendelkezik és függetlennek tekinthető.
(3) Nem tekinthető az értékbecslést végző személy függetlennek, ha
a) a vagyonhasznosítással érintett szerződő fél képviselője, döntéshozó szervének tagja, alkalmazottja, vagy olyan volt képviselője, döntéshozó szervének tagja, illetőleg alkalmazottja, aki a vagyonhasznosítás ügyében eljárt;
b) a) pont szerint minősülő személy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi TV törvény 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, valamint volt házastársa, volt bejegyzett élettársa.
(4) Az önkormányzat tulajdonosi döntéséhez képest hat hónapnál régebben készült értékbecslés akkor képezheti tulajdonosi döntés alapját, ha annak készítője - feltéve, hogy vele szemben a (2) bekezdésben leírt feltételek változatlanul teljesülnek — írásban nyilatkozik arról, hogy az értékbecslésben megállapított érték változatlanul irányadónak tekinthető, vagy annak aktualizálását elvégzi.
(5) A forgalmi értékbecslés szerinti nettó 5 millió forint értékhatár feletti üzleti vagyont és korlátozottan forgalomképes vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni -ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz- csak nyilvános, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján, összességében a legjobb ajánlatot tevő részére, az 4. melléklet szerinti eljárásrendben lehet.
(6) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra, vagy értékesítésre az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás, átruházás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén, a 2011. évi CXCVItv. (a továbbiakban: Nvt.)14. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt, elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) Gazdasági megfontolásból - a Képviselő-testület külön döntése alapján - a vagyontárgyak a független vagyonértékelő által megállapított értéknél alacsonyabb értékben is elidegeníthetők.
(9) A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó, egyéb módon történő hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében hivatalára, intézményére bízza.
(10) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.
(11) Az árverésen megvásárolt lakóépületet az önkormányzatnak bérlakásként kell hasznosítani, és az eredeti tulajdonos használatába adni, megoldva ezzel annak lakhatási problémáját. Az elővásárlási joggal megszerzett egyéb ingatlan hasznosítására a településrendezési terv szerint kel] intézkedni.
(12) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a közfeladatai ellátását segítő szervezetek számára ingyenesen használatba adhatja. Ingyenes használatba adásra csak korlátozott mértékben és az önkormányzati érdekek figyelembevételével kerülhet sor, az ingyenes használatba adással kapcsolatos költségeket az átvevő köteles viselni és megfizetni, ebből az önkormányzatnak hátránya, kára nem keletkezhet.
(13) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve közüzemek vezetői felelnek.
(14) Az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.
(15) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.
(16) A közüzem a működtetéséhez szükséges önkormányzati vagyonnal, ha Képviselő-testületi határozat másként nem rendelkezik, a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, önállóan gazdálkodik.
(17) A közüzemre bízott vagyont az Önkormányzati Képviselő-testület a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén, az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtől. A közüzem a használatában lévő ingatlan vagyont külön megállapodással az önkormányzattól ingyenes használatra megkaphatja.
(18) Amennyiben az üzemeltetőnek átadott vagyon üzemeltetői alapfeladatainak ellátásához az önkormányzat hozzájárulást ad és az üzemeltető e forrás terhére az önkormányzati vagyon értékét növelő felújítást, fejlesztést hajt végre, arról az üzemeltető a tulajdonos részére dokumentációt szolgáltat, számadást ad. Ezt a tényt a megállapodásban rögzíteni kell.
6. § [A vagyonszerzés szabályai]
(1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület határozattal dönt.
(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
(3) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
(4) Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletet vehet, vagy használatba egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
7. § [A vagyonkezelői jog megszerzése, gyakorlása,a vagyonkezelés ellenőrzése]
(1) Vagyonkezelői jogot az Nvt. 11. ában meghatározottak szerint lehet megszerezni.
(2) A Képviselő-testület közfeladat ellátásához kapcsolódóan, az önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonra vagyonkezelői jogot létesíthet a Nvt. 12. §- bán foglaltak szerinti korlátozásokkal.
(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
(4) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellenőrzi.
(5) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a tulajdonos felhívására a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést engedni, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(6) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(7) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves belső ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
8. § [A társasági üzletrészekre és az önkormányzati tulajdonú értékpapírokra vonatkozó sajátos rendelkezések]
(1) A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodásra és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(2) Az önkormányzati résztulajdonnal rendelkező gazdasági társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy képviseli, a képviselő-testület iránymutatásai szerint.
9. § [A pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre vonatkozó rendelkezések]
(1) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit költségvetési szervei kezelik, ha jogszabály kivételt nem tesz.
(2) A. költségvetési szervek pénzkezelésére, a gazdálkodás rendjére, a számvitelre és mérlegkészítésre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A szükséges belső szabályzatokat, utasításokat a jegyző, illetve az intézményvezetők kötelesek kiadni és szükség szerint felülvizsgálni.
(3) Kezességvállalásra a képviselő-testület minősített többségű határozattal jogosult.
(4) Pénzügyi követelés e rendelet alkalmazásában pénzügyi eszköznek nem tekinthető forint összegre, vagy devizára szóló követelés, mely szolgáltatás, vagy áru meg nem fizetett ellenértékét, nyújtott kölcsönt, vagyontárgy hasznosítás még be nem folyt összegét és minden további önkormányzati követelésállományt jelent.
(5) 500.000 Ft feletti pénzügyi követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult.
(6) A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm.r. 5. § 3. pontja szerint minősített behajthatatlan követelések leírási jogát a Képviselő-testület 500.000 Ft-ig terjedő egyedi összegig a polgármesterre ruházza át.
(7) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására a polgármester jogosult 1 MFt értékhatárig, e feletti megváltást csak a képviselő-testület hagyhat jóvá.
(8) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi vagyonkezelő szerv minősíti a behajthatatlan kintlévőségeket és 500.000 Ft feletti követelés esetén javaslatot tesz leértékelésükre, melyet a képviselő-testület jogosult jóváhagyni.
(9) A Polgármesteri Hivatal fizetési számláján átmenetileg szabaddá váló pénzeszköznek a számlavezető pénzintézetnél betétbe történő elhelyezéséről a polgármester dönt.
(10) A képviselő-testület a támogatásból megvalósuló felújítás és felhalmozási feladatok előkészítését és lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal és GAMESZ intézménye útján biztosítja.
(11) Az intézmény felújítás és felhalmozás előirányzatai teljesítéséhez a költségvetési támogatás teljesítésarányosan folyósítható,
10. § [A Vagyonleltár]
(1) Az Önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt önkormányzati vagyonleltárban kell kimutatni.
(2) Az ingatlanvagyont az országosan elfogadott vagyonkataszteri programmal kell nyilvántartani és róla statisztikai adatot szolgáltatni.
(3) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni, és azt évente egy alkalommal - zárszámadás keretében - a polgármester a Képviselő-testületnek
jóváhagyásra beteljeszti.
(4) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is — minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkormányzat szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.
(5) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket, ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(6) Kötelező a leltározást végrehajtani, amennyiben beszámoló készítési kötelezettség keletkezett.
11. § [Záró rendelkezések]
(1) Az önkormányzat külső körülmények, más személyek által vagyonában keletkező kár enyhítése érdekében, vagyoni és felelősségbiztosítást köt. A szerződés megkötését a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja. Az intézmények saját hatáskörükben eljárva további kiegészítő biztosítást köthetnek.
(2) A Képviselő-testület a vagyonkezelés és vagyonhasznosítás pénzügyi-gazdasági ellenőrzését belső ellenőr és könyvvizsgáló útján gyakorolja.
12. § [záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2013. június 5-én lép hatályba.
1. melléklet
1. ) helyi közutak és műtárgyaik
2. ) terek, parkok
3. ) külön törvény rendelkezése alapján az önkormányzat részére átadott
vizek valamint közcélú vízi létesítmények
4. ) köztemetők
5. ) közterületi vagyontárgyak /köztéri műalkotások, táblák, stb./
6. ) levéltári anyagok
7. ) azok a vagyontárgyak, melyet törvény vagy az önkormányzat rendeletben annak minősít.
2. melléklet
1. ) helyi közutak és műtárgyaik
2. ) terek, parkok
3. ) külön törvény rendelkezése alapján az önkormányzat részére átadott
vizek valamint közcélú vízi létesítmények
4. ) köztemetők
5. ) közterületi vagyontárgyak /köztéri műalkotások, táblák, stb./
6. ) levéltári anyagok
7. ) azok a vagyontárgyak, melyet törvény vagy az önkormányzat rendeletben annak minősít.
3. melléklet
1. ) Ingatlanok
a) beépítetlen építési telkek, vagy telekalakítással létrejött önálló helyrajzi számú földterületek
b) lakóházingatlanok
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek
d) mezőgazdasági művelésre és egyéb hasznosításra alkalmas belterületi, külterületi, zártkerti földterületek
e) az önkormányzat által annak minősített vagyontárgyak
2. ) Egyéb vagyon
a) pénzeszközök
b) értékpapírok, részvények, kötvények, váltók
c) vállalkozásban lévő üzletrészek
3. ) Vagyoni jogok
a) használati jog, földhasználati jog
b) haszonélvezeti jog bérleti jog
4. melléklet
1. A pályázati rendszer nem terjed ki:
a bérlemények bérlő számára történő elidegenítésre, illetve bérleti idő meghosszabbításra,- telek kiegészítések értékesítésére, nem önkormányzati tulajdonú felépítmények alatt __ földterületek hasznosítására, értékesítésére,vagyontárgyak önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére, gazdasági társaságok üzletrészeinek értékesítésére, állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére, részvények értékesítésére,pályáztatás kétszeri eredménytelensége utáni esetekre-ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,5 millió Ft egyedi értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, kivéve több jelentkező esetét, illetve 5 millió Ft-ot elérő, vagy meghaladó értékhatár esetén ha a Képviselő-testület az önkormányzat, valamint Érsekvadkert község hosszú távú stratégiai elképzelései megvalósítása céljából, megalapozott önkormányzati érdekből, a pályázat mellőzéséről rendelkezik, határozott időre szóló bérleti szerződésre,lakóház építés céljára kialakított telkek elidegenítésére mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbeadásra, elidegenítésére, ellenérték nélküli vagyonhasznosítás esetére.
2. A pályázati hirdetmény az önkormányzat lapjában , esetenként országos, vagy megyei sajtóban is megjelentethető.
3. A pályázati ajánlatot csak hirdetményben közzétett vagyontárgyakban, az ott megjelent tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkori érvényben lévő településrendezési terv szerinti funkcióra lehet tenni.
4. A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) az elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét) használati jog megszerzésének minimális értékét (helyiségek esetében övezetenkénti érték, mely fekvés és műszaki állapot figyelembe vételével kerül megállapításra.)telkek esetén a közművesítettségi fok és fekvés.
b) Vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében apályázó által elvégzendő munkák mennyiségben, vagy értékben való meghatározását.
c) A hasznosítási szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget, A vagyontárgy pontos megnevezését, alapterület nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot,, az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációs ráta érvényesíthetőségére, bánatpénz kikötését, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor
d) A bérleti, a használati jog időtartamát
e) A fizetendő bérleti, használati díjat (alsó határ jelleggel, vagy fix összegben meghatározva.
f) A pályázati tárgyalás helyét, idejét.
g) Pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét.
5. A pályázatot írásban kell benyújtani, amely tartalmazza: pályázó nevét, címét, jelenlegi tevékenységét, tervezett tevékenység megnevezését, nyilatkozattételét a feltételek elfogadására A pályázati versenytárgyalás szabályai:A pályázati versenytárgyalás lebonyolítása a Polgármesteri Hivatal feladata A versenytárgyalásra beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani.A versenytárgyalásra meg kell hívni a Gazdasági és Községfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi Bizottságok elnökeit és az általuk kijelölt bizottsági tagokat.Koncessziós pályázat elbírálásakor közjegyzőt kell biztosítani A tárgyalás tisztaságát a jegyző köteles biztosítani.
6. Amennyiben a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy pályáztatás eredménytelen volt azt ismételten újra meg kell hirdetni.
A pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét.
7. Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítási ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötlet gazda elsődlegességének elve érvényesül