Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013.(IX.2.) rendelete
A szociális ellátások rendjéről szóló 5/2010(VI.1.) rendeletének módosításáról
Hatályos: 2013. 09. 03- 2015. 02. 28
Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013.(IX.2.) rendelete
A szociális ellátások rendjéről szóló 5/2010(VI.1.) rendeletének módosításáról
2013.09.03.
Érsekvadkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 12. §.(2) bekezdésében és 13. §.(1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. 32. §. (3) bekezdésében /továbbiakban Szt./ kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet célja, hogy az Szt. helyi végrehajtásaként, a helyi sajátosságoknak megfelelően, a
község költségvetésének és teherbíró képességének, valamint az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségének, illetve Szt. vonatkozó rendelkezéseiben foglalt kötelezettségeinek figyelembe vételével meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáját.
2. § (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed az Érsekvadkert
a. magyar állampolgárokra
b. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre
c. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d. magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
(2) Az Szt
7. §.
(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az
(1) bekezdésben
foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a
külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló
1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó
állampolgárokra is.
(3) a/ a munkavállalók, Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint,
b/ a 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylése időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
(4) E rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes
gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak
megállapítását, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét.
3. § (1) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
1. A képviselő-testület e rendeletben, és az Szt.-ben meghatározott szociális hatáskörök
gyakorlását a polgármesterre, és az Egészségügyi és Szociális Bizottságra, valamint a Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulásra ruházza át.
2. Polgármester hatáskörébe tartozik:
1. temetési segély megállapítása,
2. köztemetés
3. hajléktalan, illetve életét és testi épségét veszélyeztető helyzetben lévő személyek
szociális ellátásának megállapítása,
4. krízishelyzetben lévő személyek azonnali átmeneti segélyezése
(3) Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik:
1. átmeneti segély
2. személyi térítési díj kedvezmény
3. méltányossági közgyógyellátás /szt. 50. §(3) bekezdés
1. Balassagyarmati Kistérségi Társulás hatáskörébe tartozik:
a) házi segítségnyújtás
b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
c) közösségi ellátások (pszichiátriai, szenvedélybetegek)
d) támogató szolgálat
5. § (1) A rendeletben meghatározott szociális ellátások megállapítására irányuló eljárás az igénylő, vagy annak törvényes képviselője kérelmére, vagy hivatalból indulhat.
(2 )A kérelmet a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele
azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozó személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat -illetve ezek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulásokat - mellékelni.
(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak és az igazolások módja:
1. munkabér esetén - az évközi jutalom, prémium, 13. havi fizetés stb. 1/12-ed részével
növelt - az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás.
2. alkalmi munkából származó jövedelem esetén személyes nyilatkozat a havi nettó
átlagos jövedelemről.
3. munkanélküli járadékban részesülőknél a megállapító határozat másolatának és az
utolsó 3 havi csekkszelvény becsatolásával az előző három havi átlag alapján
számított nettó jövedelem.
4. nyugdíjak, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi vagy előző havi szelvény, illetve
átutalási folyószámlára utalás esetén az eredeti pénzintézeti számla kivonat
bemutatása, vagy a folyósító szerv igazolása a teljes havi összegről, az eredeti
nyugdíj összesítő bemutatása mellett legalább évente egy alkalommal történő
becsatolásával
e) vállalkozók esetében NAV-igazolás becsatolása az előző évi jövedelemről
f) egyéb rendszeres (ingatlan bérbeadásból származó stb.) jövedelmek esetén az előző 3 hónap nettó bevételének átlagáról szóló igazolás.
g)tartásdíj esetében - az utolsó 3 hónap ténylegesen megfizetett tartásdíj összegének
átlaga - a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról
szóló jogerős bírói ítélet bemutatása mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó
három havi átvételi elismervénye -, postai feladóvevénye.
h)egyéb, nem rendszeres jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap egy havi átlaga.
(5) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adatok
pótlására. Amennyiben a kérelmező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak
Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 31. §-a, valamint 37. §
. (2) bekezdés
e alapján a kérelmet a rendelkezésre
álló adatok alapján kell elbírálni, vagy az eljárást meg kell szüntetni.
(6) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményei
megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány szükségességéről a hatáskör gyakorlója dönt.
(7) A
10. §.
(3) bekezdésében, valamint a 14. §. (2) bek-ben felsorolt támogatások esetén a Szociális Bizottság - az összes körülmény mérlegelésével - az adott §-ban megállapított egy főre jutó jövedelemhatártól eltérhet a kérelmező számára kedvező módon.
(8) Amennyiben a Szociális Bizottság a környezettanulmány lefolytatása alapján a benyújtott jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
Aktív korúak ellátására vonatkozó eljárási szabályok
6. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az
ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségeit
teljesítse. Ennek körében a kérelmező vagy a jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott
lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán
tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus
állapotának biztosítására.
(2) Az
(1) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a
jogosultat ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét
megjelölésével – fel kell szólítani.
(3) Amennyiben a kérelmező, illetve a jogosult a felszólítás ellenére sem tesz eleget az (1)
bekezdésben megállapított kötelezettségének, az aktív korúak ellátására való jogosultságát
meg kell szüntetni.
(4) A rendszeres szociális segély esetében történő együttműködési kötelezettség eljárási szabályainak a megállapítása az Szt. 37/B. §.
(2) bekezdése szerint történik.
Az ellátások megállapítása
7. § (1) A szociális ellátások megállapításáról átruházott hatáskörében a Bizottság, illetőleg a Polgármester határozattal dönt.
(2) Az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatásokat a kérelem benyújtásától kell megállapítani, és a folyósítás a kérelem benyújtásának hónapjában napi összeggel esedékes. A nem teljes hónapra járó támogatást az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok szorzata alapján kell megállapítani.
(3) A Bizottság, valamint Polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez nyújtható be fellebbezés.
A pénzbeni ellátások kifizetése, folyósítása
8. § A pénzbeli ellátások kifizetése a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Szervének feladata, amely további feladatként:
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.
szerint történik.
(2) A rendszeres pénzbeli ellátásokat
- folyószámlára való átutalással, vagy
- postai utalványon
fizeti ki a Hivatal.
(3) A nem rendszeres pénzbeni ellátások, eseti segélyek kifizetése a Hivatal házipénztárából történik.
A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai
10. § A rendelet alapján megállapított méltányossági közgyógyellátást évente, a személyi térítési díj kedvezményt félévente felül kell vizsgálni.
11. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális juttatások folyósítását meg kell szüntetni, és az Szt. 17. §-a alapján a visszafizetést el kell rendelni.
(2) Az Szt. 7. §-a alapján az arra rászoruló személynek megállapított átmeneti segélyt, és az Szt. 48. §. alapján végzett köztemetés költségét a Polgármesteri Hivatal köteles visszaigényelni a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzattól.
12. § Az adatfelvétel és adatkezelés során be kell tartani az Szt. 18-24. §-ában foglaltakat, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó 1992. évi LXIII. tv. előírásait.
II. Fejezet
Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások
13. § Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt.,és jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint átmeneti segélyt, temetési segélyt, köztemetést, méltányossági közgyógyellátást /Szt. 50. §.(3)bekezdés/, személyi térítési díj kedvezményt állapít meg.
(1) Átmeneti segélyben részesíthető, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került,
valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
(2) Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki:
1. tartósan beteg és ebből eredően jövedelem kiesése keletkezik.
2. betegség miatt eseti gyógyszerköltségek megfizetése megélhetését veszélyezteti,
3. elemi kár, baleset, vagy bűncselekmény sértettje, és anyagi segítségre szorul,
4. közüzemi díj hátralékát önhibáján kívül kiegyenlíteni nem tudja,
5. nagyobb összegű előre nem látható, vagy tervezhető jelentős többlet kiadások
merülnek fel, melyet önhibáján kívül teljesíteni képtelen,
í) egyéb, különös méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül.
(3) Átmeneti segély a
(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén akkor állapítható meg, ha a kérelmező, illetve családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) családok esetében az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét,
1. egyedülálló, illetve gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülők esetében az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(4) Az átmeneti segély összege évente nem haladhatja meg családonként vagy egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
(5) A Szociális Bizottság elemi kár vagy baleset esetén az
(4) bekezdésben meghatározott összegnél nagyobb összegben is megállapíthat átmeneti segélyt.
(6) Átmeneti segély egy családból csak egy személy részére állapítható meg.
15. § (1) Az átmeneti segély készpénzben, vagy más módon / természetben: élelmiszer, közműhátralék kiegyenlítése, egyéb tartozások./ is nyújtható.
(2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról
történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról
történő elszámolási kötelezettséget (pl. névre szóló számla kérése) is meg kell határozni.
16. § (1) Az a személy, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy
- arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, temetési segélyt igényelhet.
1. A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 100.000 Ft.
1. A temetési segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
kétszeresét, egyedül élő esetén annak 2,5-szeresét.
1. A temetési segély összege minimum 10.000,- Ft.
1. A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetési költségekről kiállított számlák eredeti példányát.
(6) A temetési számlákat a kérelmezőnek vissza kell adni, melyre rá kell vezetni a megállapított segély összegét.
1. ) Köztemetésről az Önkormányzat polgármestere az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint gondoskodik.
1. ) Ha az eltemettetésre köteles személyt a polgármester a köztemetés megtérítésére kötelezi, abban az esetben – a kérelemre – részletfizetést engedélyezhet, amelyet a köztemetést követő második hónaptól kell megkezdeni és minden hónap 5. napjáig kell befizetni
(3) Részletfizetés esetén a havi törlesztő részletek összegét a kérelmező vagyoni-jövedelmi
viszonyai, és egyéb szociális körülményeinek figyelembevételével kell
meghatározni.
(4) Amennyiben a részletfizetésre kötelezett két havi törlesztő részlet megfizetését
elmulasztja, a megtérítés egy összegben válik esedékessé, és a behajtásáról intézkedni kell.
(5) Annak a személynek, akit a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett, a jövedelme alapján járó temetési segély és a köztemetés költségének különbözetét kell megtéríteni.
(6) Az önkormányzat a köztemetés költségeit hagyatéki teherként bejelenti a területileg illetékes közjegyzőnél.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
1. A szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és
helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány
adható, feltéve, hogy a családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át érje el.
2. A kérelemhez a háziorvos által kiadott rendszeres gyógyszerszükségletről szóló igazolást, valamint a családi jövedelemről szóló igazolásokat kell mellékelni.
Személyi térítési díj kedvezmény
1. Az egy, vagy két gyermeket nevelő, és gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő szociálisan rászorult személy kérelmére az önkormányzat támogatást nyújt az illetékességi területén működő gyermekintézmény étkezési térítési díjának kifizetéséhez.
2. A támogatás a kérelmezőt terhelő térítési díj 10-50%-a, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
3. A támogatás összegének megállapítása:
4. az első félévben beadott kérelem esetén június 30-ig,
5. a második félévben beadott kérelem esetén a tárgyévet követő január 31-ig történik.
Ezen időszak alatt az anyagi és szociális helyzetben bekövetkezett javuló változást köteles a támogatást igénybe vevő 8 napon belül jelezni.
1. A támogatás időszakában bekövetkezett romló jövedelmi változás esetén – kérelemre – újból megállapításra kerül a támogatás összege.
1. A támogatás összegének az adott intézményhez történő utalásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
1. Az Önkormányzat személyes gondoskodás keretében tartozó alapellátások
a/ szociális étkeztetést
b/ házi segítségnyújtást,
c/ családsegítést
d/ jelzőrendszeres házi segítségnyújtást
e/ közösségi ellátást- azon belül:
- szenvedélybeteg- ellátást
f/ támogató szolgálatot
biztosítja.
Szociális étkeztetés
21. § (1) Az önkormányzat étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi
egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és
eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
-koruk
-egészségi állapotuk
-fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
-szenvedélybetegségük vagy
-hajléktalanságuk
miatt.
(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte 65. életévét.
(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja,
hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az
(1) bekezdésben
meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.
(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan
rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a
betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az
(1) bekezdésben meghatározott
étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.
(5) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy
nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
(6) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó
szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az
érintett nem képes biztosítani az
(1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan
szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.
(7) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melynek összegét a Képviselő-testület
külön rendeletben állapít meg.
(8) Az Önkormányzat az étkeztetést
- étel elvitellel, valamint
- az étel házhoz szállításával biztosítja.
(9) Az ellátást az ÖESZI szervezése keretében, a 26-29 §-okban foglaltak szerint kell megoldani.
22. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtás alapellátást a Balassagyarmati Kistérség Szociális
Szolgáltató Központján keresztül biztosítja.
Családsegítés
1. A családsegítő szolgáltatás célja, a településen élő szociális és mentálhigiénés problémák
miatt veszélyeztetett és krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési
képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a
krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
(2) A családsegítés keretében biztosítani kell
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,
továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve
konfliktusok megoldásának elősegítését,
d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási
problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, illetve az
egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás,
konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz
élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő
érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell
terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a
családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás
keretében is megfelelően biztosíthatók.
(4) Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a társult önkormányzatokkal együtt
létrehozott Nagyoroszi székhelyű Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
24. § Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központján keresztül biztosítja.
Közösségi ellátások
25. § Az önkormányzat a pszichiátriai, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást a Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központján keresztül biztosítja.
Támogató szolgálat
26. § Az önkormányzat a támogató szolgálat alapellátást a Balassagyarmati Kistérség Szociális Szolgáltató Központján és a Kolping Támogató Szolgálaton keresztül biztosítja.
Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás
27. § Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások közül:
- a nappali ellátást biztosítja az Öregek Egyesített Szociális Intézmény /továbbiakban:
intézmény/ működtetésével.
Nappali ellátást nyújtó intézmény
1. Az önkormányzat a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget napközbeni
tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek
kielégítésére.
2. A személyes gondoskodás e formáját az intézmény keretében biztosítja az önkormányzat.
(3) Az intézmény a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben
képes időkorúak napközbeni gondozására szolgál.
(4) Az intézmény gondozásába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi
állapotára figyelemmel az
(1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.
1. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele az ellátást igénylő, illetőleg törvényes képviselője kérelmére indul.
1. Az étkeztetés iránti kérelmeket, valamint az intézményi ellátás iránti kérelmeket az intézmény vezetője bírálja el.
1. Az intézményi ellátás iránti kérelem esetén az intézményvezető írásban értesíti a döntésről
az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.
1. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (4) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8
napon belül az önkormányzathoz fordulhat.
1. Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel,
illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.
1. A (6) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza:
a/ az intézményi ellátás időtartamát /határozott, vagy határozatlan idő/
b/ az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,
c/ a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
(8) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a/ az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
b/ a gondozott halálával,
c/ határozott idejű gondozás esetén a megjelölt időtartam lejártával.
(9) Az intézményi jogviszony megszűnését a jogosult, illetve annak törvényes képviselője
kezdeményezheti. A kezdeményezés alapján az intézményvezető az intézményi
jogviszonyt megszűnteti.
(10) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszűnteti, ha a jogosult
a/ másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
b/ a házirendet súlyosan megsérti,
c/ az intézményi elhelyezése nem indokolt.
11) Az intézmény vezetője az ellátás megszűntetéséről, valamint a megszűntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszűntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az önkormányzathoz fordulhat.
30. § (1) A gondoskodásért és étkeztetésért fizetendő intézményei térítési díjat az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.
(2) A gondozottak által fizetendő személyi térítési díjat a Szt. rendelkezési alapján kell megállapítani.
2. E rendelet alapján történő eljárási cselekményekben a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon történik.
4. A kihirdetés módját az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának.50. § (2) bekezdése határozza meg.