Érsekvadkert Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2020. (III.09.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2021. 05. 01- 2021. 05. 01Érsekvadkert Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2020. (III.09.) önkormányzati rendelet módosításáról
1. § Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/2020. (III.09.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) 17. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § Az SzMSz 51. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Amennyiben a kezdeményezés megfelel az Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) 50. § (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek, akkor a polgármester a rendelet-tervezet elkészítésével a jegyzőt megbízza, aki koordinációs, szakmai, adminisztrációs feladatai körében:
a) a közreműködők között elosztja az előkészítéssel összefüggő feladatokat,
b) gondoskodik a bizottsági vélemények beszerzéséről és feldolgozásáról,
c) biztosítja az elvi célkitűzések érvényesítését, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,
d) együttműködik az érintett szervekkel,
e) megszervezi az adminisztrációs munkát,
f) részt vesz a tervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.
3. § Az SzMSz 73. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
a) ellátja az SzMSz 72. § (2) bekezdésben megjelölt Hivatal, mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását.
4. § Az SzMSz 83. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
5. § Az SzMSz 88. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvényben és az Mötv. 111-115. §-ában foglaltak az irányadóak. Az önkormányzat gazdasági ügyrendjét a 7. számú melléklet tartalmazza.
6. § Az SzMSz 91. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) E rendelet mellékletei:
1. számú melléklet A Képviselő-testület feladatköre és önként vállalt önkormányzati feladatai
2. számú melléklet Polgármesterre átruházott hatáskörök
3. számú melléklet Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok.
4. számú melléklet Állandó bizottságok működési szabályzata.
5. számú melléklet Érsekvadkerti Polgármesteri Hivatal ügyrendje
6. számú melléklet Érsekvadkerti Polgármesteri Hivatal felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje
7. számú melléklet Gazdasági ügyrendje
8. számú melléklet Kormányzati funkciók megnevezése és felsorolása
7. § Az SzMSz 91. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) A rendelet függelékei:
1. számú függelék Önkormányzat címerének, zászlajának leírása, pecsétjének lenyomata
2. számú függelék Érsekvadkert Község Önkormányzata fontosabb adatai
3. számú függelék Képviselő-testület névsora
4. számú függelék Érsekvadkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének állandó bizottságainak tagjai
5. számú függelék A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök
6. számú függelék Társulások feladatonkénti felsorolása
7. számú függelék Az önkormányzat intézményei
8. számú függelék Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek
8. § Az SzMSz 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
9. § Az SzMSz 2. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép.
10. § Az SzMSz 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 3. számú melléklete lép.
11. § Az SzMSz 4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 4. számú melléklete lép.
12. § Az SzMSz 5. számú melléklete helyébe jelen rendelet 5. számú melléklete lép.
13. § Az SzMSz 7. számú melléklete helyébe jelen rendelet 6. számú melléklete lép.
14. § Az SzMSz 8. számú melléklete helyébe jelen rendelet 7. számú melléklete lép.
Záró rendelkezés
15. §
16. § Ez a rendelet 2021. május 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1. Az önkormányzat feladatkörére a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Az önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv.-ben, valamint más kötelező feladatok ellátásáról rendelkező törvényekben meghatározott feladatokról, mint alapvető lakossági szolgáltatásokról, Mötv. 13. § (1) bekezdése:
„1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása,
6. óvodai, bölcsődei ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; IKSZT működtetése, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. Falugondnoki szolgálat működtetése;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.”
2. Az önkormányzat az 1./ pontban felsorolt alábbi feladatok közül maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; (háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, védőnői hálózat, háziorvosi ügyeleti és fogorvosi ügyeleti ellátás)
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása);
6. óvodai és bölcsődei ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; IKSZT működtetése, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;(házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítés, gyermekjóléti alapellátás);
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. falugondnoki szolgálat működtetése;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;(térfigyelő rendszerek);
18. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül,
19. Önkormányzati Hivatal fenntartása és működése,
20. Az SzMSz hatálybalépését követően az Mötv. módosítása, más törvények módosítása, új törvény alkotása miatt jelentkező önkormányzati feladatok.
Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében a mindenkori az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – fedezet biztosításával egyidejűleg – foglal állást.
3. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
4. Az önként vállalt feladatok a mindenkori éves költségvetés alapján és külön önkormányzati rendeletben szabályozott feladatok:
a) önkormányzat által alapított kitüntető címek, díjak juttatása,
b) képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása,
c) bölcsődei ellátás,
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
b) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
c) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.
d) hazai és uniós önkormányzati pályázatok benyújtása, közmunka és közfoglalkoztatási, programokban való részvétel,
e) civil szervezetek, rendezvények, és helyi újság támogatása,
f) nemzetközi önkormányzati kapcsolatok támogatása,
g) nem kötelező feladat ellátására létrejövő önkormányzati társulásokban, önkormányzati érdekképviseleti szervezetekben részvétel.
2. melléklet
1. A polgármesternek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből (a továbbiakban: Szoctv.) eredően átruházott hatáskörben ellátott feladatát a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.
2. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a földművelésügyi igazgatás, az ipari és kereskedelmi igazgatás, a népjóléti igazgatás, pénzügyigazgatás körébe tartozó, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb hatáskörök tekintetében egyes hatáskörök gyakorlását.
3. Gondoskodik a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról [a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: Htv. 21. §)], figyelemmel kíséri a piaci zavarok megelőzése céljából a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez [Htv. 67. §].
4. Gondoskodik a helyi közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá síkossága elleni védekezésről [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (5) bek.].
5. Meghatározza az Önkormányzat tulajdonában álló utak forgalmi rendjét.
6. Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről (Htv. 133. § b) pont].
7. Önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes ingatlanok tekintetében hozzájárul út- és közmű céljából szolgalmi jog bejegyzéséhez.
8. Dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, továbbá aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat, amennyiben azok képviselő-testületi döntést nem igényelnek.
9. Magyarország történelmének tragikus eseményei, valamint köztiszteletben álló személyek, az Önkormányzat dolgozója, elhunyta vagy tömegszerencsétlenség esetén elrendelheti az önkormányzat tulajdonában lévő középületek gyászlobogóval való fellobogózását.
10. Kiadja a közterület használati engedélyt.
11. Gyakorolja az egyeztetést és ellenőrzést a megyei önkormányzatnak a tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló kérelem tekintetében [egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 34. § (2) bek.].
12. Véleményezi, illetve egyetértési jogot gyakorol a belterületi föld értékével, illetve a beépítetlen belterületi föld értékével kapcsolatban [egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (1)-(4) bek.].
13. Önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
14. A költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg terhére - a Pénzügyi, Gazdasági és Fejlesztési Bizottság véleményének figyelembevételével - dönt az államháztartáson kívüli támogatásokról.
A Polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.
3. melléklet
a) elősegíti és közreműködik az önkormányzat alapvető szociális feladatainak ellátásában,
b) sajátos eszközeivel segíti a településen keletkező szociális feszültségek mérséklését,
c) előkészíti az erre vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket, szervezi, ellenőrzi a döntések végrehajtását,
d) előzetesen állást foglal a szociális alapellátást nyújtó intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, időszakos bezárására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztésekkel kapcsolatban,
e) megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermek és ifjúságvédelemre, az anyagi okok miatt veszélyeztetett kiskorúakra, a hátrányos helyzetű családokra,
f) kapcsolatot épít ki és folyamatosan tart fenn a gyermek és oktatási intézményekkel, védőnőkkel, háziorvosokkal, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, a Rendőrség Ifjúságvédelmi tisztjével, segíti a gyermekjóléti szolgálat működését.
g) Véleményezi a szociális tárgyú rendelet-tervezeteket.
4. melléklet
1. §
(1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(3) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
(4) A bizottság határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira az SzMSz rendelkezései az irányadók. Kizárásról a bizottság dönt.
(6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(7) A bizottságot jelen szabályzat irányelveit betartva sajátságainak figyelembevételével külön ügyrendet készíthet.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
A bizottság ülése
2. §
(1) A bizottság ülésére a meghívót a bizottság ülését megelőzően legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni:
- a bizottság tagjainak,
- a meghívottaknak,
- polgármesternek,
- jegyzőnek.
Rendkívüli, halaszthatatlan esetben a bizottság bármely módon összehívható.
(2) A meghívó tartalmazza:
- az ülés helyét és kezdés időpontját,
- javasolt napirendeket, mellékletként a napirendek előterjesztéseit,
- a napirendek előterjesztőit.
(3) Az ülésről a bizottság a polgármesteri hivatal bizottsághoz kapcsolódó belső szervezeti egységének közreműködésével jegyzőkönyvet vezet, mely tartalmazza:
- az ülés helyét, időpontját, (kezdő – befejező),
- a megjelentek nevét,
- a tárgyalt napirendeket,
- az elfogadott javaslatokat, határozatokat, azok határidejét és személy szerinti felelősöket,
- a jegyzőkönyvben csak a témához kapcsolódó hozzászólásokat röviden kell leírni, nem lehet szószerinti jegyzőkönyvet készíteni.
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző által kijelölt ügyintéző a felelős.
(5) A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a polgármesteri hivatal bizottsági munkát segítő ügyintézőnél, kijelölt ügyintézőjénél meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének.
A bizottság előterjesztései
3.§
(1) A bizottságnak a képviselő-testület ülésére készített előterjesztését olyan időpontban kell tárgyalnia, hogy a határozatok és rendeletek tervezetei az SzMSz-ben meghatározottak szerint postázhatók legyenek.
(2) Az előterjesztések előkészítésében a polgármesteri hivatalának tárggyal, témával érintett ügyintézője köteles részt venni.
(3) Az előterjesztések megküldéséért a 4. számú melléklet 2. § (4) bekezdésben megjelöltek a felelősök.
5. melléklet
1.1. Pénzügyi-, gazdálkodási feladati körében:
a) elkészíti az átmeneti gazdálkodást szabályozó rendeletet,
b) előkészíti az éves költségvetés tervezetét, a költségvetési módosítására vonatkozó javaslatokat,
c) elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót,
d) összehangolja az intézményi tervezést, beszámoltatást,
e) közreműködik a költségvetés végrehajtásában,
f) gondoskodik a költségvetési rendelet szerint az önállóan gazdálkodó önkormányzati szervek működéséről,
g) ellátja és koordinálja az önkormányzat intézmények gazdasági feladatait,
h) előkészíti a pénzügyi-gazdálkodási tevékenységéről az önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, tisztségviselői hatáskörébe tartozó döntéseket, intézkedéseket,
i) ellátja a Bizottságok ügyviteli feladatait,
j) segíti az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek gazdasági, pénzügyi tevékenységét,
k) közreműködik a pénzügyi kihatású ágazati intézkedések kidolgozásában,
l) javaslatot tesz a gazdálkodás kereteire,
m) kezeli az önkormányzat számláját, házi pénztárt működtet, pénzügyi információs rendszert alkalmaz,
n) nyilvántartja a szerződéseket és kötelezettségvállalásokat,
o) javaslatot készít a hitelfelvételekre,
p) gondoskodik a hitelek és hitelkamatok törlesztéséről,
q) megszervezi a hivatal pénzügyi-gazdálkodási, ügyrend szerinti gazdálkodási, tervezési feladatait,
r) elkészíti a pénzügyi-gazdálkodási információs jelentéseket,
s) elkészíti a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat,
t) közreműködik a jegyző pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátásában,
u) gondoskodik az előírt pénzügyi nyilvántartások és bevételi főkönyvek vezetéséről és a kintlévőségek behajtásáról,
v) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásáról,
w) közreműködik a pályázatok előkészítésében, végrehajtásában és pénzügyi lebonyolításában,
x) a hatósági ügyintéző által hozott szociális határozatokat nyilvántartja, elvégzi az utalásokat és benyújtja a lé az igényléseket,
y) közreműködik a polgári védelmi és választási feladatok ellátásában,
z) ellátja az üzemeltetéssel kapcsolatos készlet, eszköznyilvántartást.
1.2. Adóügyi feladatok:
a) biztosítja a központi és helyi adójogszabályokban foglaltak érvényesítését,
b) intézi az elsőfokú önkormányzati adóhatósági ügyeket (helyi adók, egyes központi adók),
c) gondoskodik az adók kivetéséről, nyilvántartásáról, behajtásáról,
d) megindítja az adóbehajtási eljárást,
e) behajtja az adó és illetékhátralékokat, valamint egyéb adók módjára behajtandó köztartozásokat,
f) az évközi változásokról határozatot hoz,
g) kezeli az önkormányzat adóbeszedési számláit,
h) előkészíti a méltányossági kérelmeket az elbíráláshoz,
i) tájékoztatást ad, információt szolgáltat az adóügyekkel kapcsolatban, ügyfélfogadási időt biztosít,
j) kiállítja, illetve megküldi az adó- és értékbizonyítványokat, a hatósági bizonyítványokat, a költségmentességi igazolásokat.
1.3. Pénzügyi-gazdasági ellenőrzési feladatok:
a) belsőellenőr által ellenőrzi az önkormányzati költségvetési szervek, intézmények pénzügyi-gazdasági tevékenységét,
b) az ellenőrzések végrehajtásához éves ellenőrzési terv javaslatot készít,
c) javaslatot tesz a vizsgálat megállapításai alapján a megteendő intézkedésekre,
d) működteti a FEUVE rendszert.
1.4. Intézményfenntartói feladatok
Nevelési és oktatási intézményekkel kapcsolatosan:
Szociális feladatok
a) a szociális tárgyú pályázatok előterjesztéseit a pénzügyi, vagyon-nyilvántartást ellenőrző és szociális bizottság, valamint a képviselő-testület elé terjeszti,
b) vezeti az analitikus nyilvántartást, és elszámol a jogszabály szerinti határidő betartásával a felhasználásukról,
C) bekéri és leellenőrzi a szociális normatíva igényléséhez szükséges feladatmutatókat.
a) figyelemmel kíséri az intézmények szakmai és gazdasági munkáját,
b) figyelemmel kíséri az Önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmények működését,
c) törvényességi szempontból véleményezi a fenntartása alatt álló nevelési, oktatási intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az alapító okiratát,
d) közreműködik a fenntartott intézményeknél tartandó tanügyi-igazgatási és törvényességi vizsgálatokban,
e) az óvodai és bölcsődei csoportok számát felülvizsgálja, és azt, pénzügyi, vagyon-nyilvántartást ellenőrző és szociális bizottság valamint a képviselő-testület elé terjeszti,
f) bekéri és leellenőrzi az oktatási statisztikát és a normatíva igényléséhez szükséges feladatmutatókat,
g) ellátja a kötelező adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
h) figyelemmel kíséri a központosított előirányzatokból és a különböző pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználását.
1.5. Eleget tesz az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és végrehajtási rendeleteiben előírt, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének.
1.6. Vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok:
2./ Hatósági-, és Igazgatási ügyintéző
2.1. Település- és területfejlesztéssel, területrendezéssel kapcsolatos feladatok:
a) érvényesíti a szakmai szempontokat a településfejlesztést érintő önkormányzati vállalkozási pályázatok kiírásában,
b) ellátja a műszaki nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.
c) gondoskodik a rendezési tervek alapján az építési és telekalakítási tilalmak bejegyeztetéséről,
d) részt vesz a községrendezési tervének, helyi építési szabályzatának előkészítésében, karbantartásában, módosításában, felülvizsgálatában,
e) részt vesz a pályázatok, tervpályázatok, közbeszerzési eljárások kiírásában, előkészítésében, lebonyolításában, elbírálásában, szerződések megkötésében.
2.2. A Hivatal működésével kapcsolatban:
a) közreműködik a katasztrófavédelmi feladatokban,
b) részt vesz a választási feladatok ellátásában.
2.3. Környezet- és természetvédelmi feladatok:
a) részt vesz a környezetvédelmi programok, fejlesztési feladatok kidolgozásában, a környezetvédelmi társulások létrehozásában,
b) javaslatot tesz a természeti állapot fejlesztése, megóvása érdekében megteendő intézkedésekre, részt vesz azok végrehajtásában,
c) javaslatot tesz a helyi védettség alá helyezendő helyi jelentőségű, védendő természeti területekre, előkészíti, lefolytatja a szükséges szakhatósági és egyéb eljárásokat, végrehajtja a Képviselő-testület döntését, intézkedik a védettség ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésére,
d) javaslatot tesz, előkészíti a települési környezet tisztaságának fenntartása érdekében megteendő intézkedésekre, a hatáskörébe tartozó környezetvédelmi eljárások lefolytatása, a környezetvédelme érdekében a szabálytalanságok jelzése az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség felé.
2.4. Vízügyi igazgatás:
a) előkészíti, véleményezteti a vízművek létesítését, bővítését,
b) részt vesz a helyi vízi-közművek működtetésével kapcsolatos ügyekben, üzemeltetői pályázatok, kiírásában, az eljárás lefolytatásában, elbírálásában,
c) természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak kijelölése,
d) előkészíti, egyezteti, lebonyolítja a települési ivóvízellátás, szennyvízelvezetés-tisztítás, csapadékvíz elvezető-hálózatok tervezését, kivitelezését, karbantartását,
e) előkészíti, elkészítteti, ellenőrzi a helyi vízkár-elhárítási, ár- és belvízvédelmi, vízrendezési tervet,
f) szükség esetén hatóságilag elrendeli a vízkorlátozásokat,
g) kutak létesítésével, használatbavételével, megszüntetésével kapcsolatos - hatáskörébe tartozó - ügyekben I. fokú vízügyi hatóságként jár el,
h) a vízügyi jogszabályok megsértőivel szemben csatorna-, szennyvízbírságot szab ki,
i) elrendeli a szabálytalan szikkasztók megszüntetését.
2.5. Útügyi igazgatás:
a) javaslatot tesz út építésére, megszüntetésére, részt vesz a jogszabályok szerinti versenytárgyalások előkészítésében, lefolytatásában, tervegyeztetésekben, ellenőrzi a lebonyolítót, műszaki ellenőrt,
b) javaslatot tesz út üzemeltetésével, fenntartásával, forgalmi rend kialakításával, rongálódás kijavításával, vészhelyzet elhárításával kapcsolatos teendőkre és a döntések alapján végrehajtja, végrehajtatja azokat,
c) javaslatot tesz út építésére, megszüntetésére, részt vesz a jogszabályok szerinti versenytárgyalások előkészítésében, lefolytatásában, tervegyeztetésekben, ellenőrzi a lebonyolítót, műszaki ellenőrt,
d) javaslatot tesz út üzemeltetésével, fenntartásával, forgalmi rend kialakításával, rongálódás kijavításával, vészhelyzet elhárításával kapcsolatos teendőkre és a döntések alapján végrehajtja, végrehajttatja azokat,
e) önkormányzati tulajdonban lévő utak, illetve az állami utak esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény által meghatározott utak, járdák, stb. esetében ellátja az útkezelői feladatokat,
f) közútkezelőként közreműködik a közút melletti építmények elhelyezésekor, közúthoz történő csatlakozásoknál,
g) közútkezelőként engedélyezi a közút, járda nem közlekedési célú igénybevételét (pl. rendezvény, közműépítés), útlezárást, forgalomkorlátozást,
h) intézkedik a forgalombiztonságot veszélyeztető helyzet elhárítására,
i) fogadja a közlekedéssel beérkező bejelentéseket, tájékoztatja az érintetteket a közlekedéssel kapcsolatos intézkedésekről,
j) vezeti az utakkal kapcsolatos nyilvántartásokat.
2.6. Eleget tesz az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és végrehajtási rendeleteiben előírt, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének.
2.7. Intézményirányítási feladatok
a) közreműködik az önkormányzat által fenntartott egészségügyi és szociális intézmények létesítésével, átszervezésével, irányításával, működésével kapcsolatos feladatok, az erre irányuló képviselő-testületi előterjesztések előkészítésében.
b) összehangolja a szociális ellátásban résztvevő intézmények működését, segíti azok tevékenységét,
c) kapcsolatot tart a szociális ellátásban résztvevő karitatív szervekkel.
2.8. Egészségügyi, állategészségügyi, növényvédelmi közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok:
a) közreműködik az önkormányzat nevében a jogszabályok által előírt állategészségügyi feladatok ellátásában,
b) ellátja a földművelésügyi és növényvédelmi feladatokat (vadkár-rendezés, földbérlet, parlagfű, stb.),
c) ellátja a méhészettel kapcsolatos igazgatási feladatokat.
2.9. Szociális és egészségügyi igazgatási, hatósági feladatok:
a) önkormányzati hatósági ügyek esetében a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester és a jegyző kiadmányozásra vonatkozó utasítása alapján jár el,
b) ellátja a pénzbeli és természetbeni segélyezési feladatokat: települési támogatások, köztemetés, szociális étkeztetés,
c) szociális étkeztetés térítési díjának megállapítására javaslatot tesz,
d) környezettanulmányok elkészítése társhatóságok megkeresésére,
e) szociális feladatokhoz kapcsolódó pályázatok készítésében való közreműködés,
f) rendszeres pénzellátások kifizetéséhez kimutatások elkészítése,
g) nyilvántartások vezetése, ellátások központi elektronikus rendszerben rögzítése
2.10. Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok:
a) elkészíti a feladatkörébe tartozó képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, a hozott döntéseket végrehajtja,
b) döntésre előkészíti feladatkörébe tartozó polgármesteri államigazgatási ügyeit,
c) ellátja a Bizottságok ügyviteli feladatait (előterjesztések és az ülésről jegyzőkönyvek elkészítése),
d) közreműködik az önkormányzati rendelettervezetek előkészítésében,
e) ellátja a nemzetiségi önkormányzat jogszerű működéséhez kapcsolódó feladatokat.
2.11. Államigazgatási és önkormányzati hatósági feladatok:
a) önkormányzati hatósági ügyekben - a képviselő-testület döntésétől függően - a polgármester és a jegyző kiadmányozásra vonatkozó utasítása szerint jár el,
b) ellátja a születéssel, halálozással és házasságkötéssel valamint a névváltoztatással kapcsolatos anyakönyvi feladatokat,
c) ellátja a jogszabályok által települési jegyző hatáskörébe utalt gyámhatósági feladatokat,
d) ellátja a jogszabályok által gyermekjóléti szolgálat hatáskörébe utalt feladatokat,
e) ellátja a fakivágási engedélyezéssel, illetve visszapótlási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat,
f) lefolytatja a talált tárgyak kezelésével kapcsolatos eljárást,
g) intézkedik a talált robbanóanyagok elszállíttatásáról,
h) közreműködik a választások előkészítésében, lebonyolításában,
i) végzi a hagyatéki ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat,
j) hatósági bizonyítványok elkészítése, kiadása,
2.121. Polgári Törvénykönyvből adódó hatósági feladatok:
a) a szomszédjog szabályainak megállapítása,
b) birtokvitás ügyek intézése,
c) birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának elrendelése.
2.13.Képviselő-testülettel, bizottsággal, a tisztségviselők munkájának segítésével kapcsolatos feladatok.
a) közreműködik a tisztségviselő, a képviselő-testület, a bizottság munkájának szervezésében, munkafeltételeinek biztosításában,
b) ellátja az ideiglenes bizottságok ügyviteli teendőket,
c) nyilvántartja a képviselő-testületi döntéseket (rendeleteket, határozatokat), megszervezi a döntések végrehajtását,
d) előkészíti és törvényes határidőben felterjeszti a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a Nógrád Megyei Kormányhivatalhoz, valamint a Nemzeti jogszabálytár (a továbbiakban: Njt.) honlapjára történő feladásáról.
e) gondoskodik a képviselő-testület által hozott rendeletek kihirdetéséről,
f) részt vesz a helyi és országos választási feladatok ellátásában,
g) kapcsolatot tart a pártokkal, civil szervezetekkel,
h) ellátja a tisztségviselők által meghatározott szervezési feladatokat.
2.14. A lakossági, a nemzetközi kapcsolatok szervezésével kapcsolatos feladatok:
a) a lakosság és a hivatal kapcsolattartásának szervezése,
b) közreműködés a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosításában.
2.15. Védelmi, közbiztonsági feladatok:
a) közreműködik a polgármester hatáskörébe tartozó helyi védelmi feladatok irányításában, szervezésében, az erre vonatkozó jogszabályok szerint,
b) közreműködik a rendőrkapitányi kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalás előkészítésében,
c) koordinálja a rendőrkapitány évi írásbeli beszámolójának előkészítését.
2.16. A helyi közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok:
a) közreműködés a hatósági ügyintézési munka folyamatos korszerűsítésében,
b) koordinálja az egyszerűbb és korszerűbb ügyintézési megoldások kidolgozását a lakosságot tömegesen érintő hatósági ügyintézés területén.
2.17. Személyügyi feladatok:
a) kezeli a személyzeti anyagokat,
b) ellátja a hivatal dolgozóinak munkaügyi, társadalombiztosítási ügyeinek intézését,
c) vezeti a közszolgálati alapnyilvántartást, illetve az ahhoz kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatást teljesíti.
2.18. A Hivatal belső védelmi és technikai kiszolgálásával kapcsolatos feladatok:
a) ellátja a hivatalt illetően a tűzvédelmi-, balesetvédelmi, munkavédelmi, vagyonvédelmi feladatokat,
b) képviselő-testületi ülések technikai feltételeinek biztosítása.
2.19. Ellátja a hivatal ügyirat-kezelési feladatait (iktatás, kézbesítés, selejtezés).
2.20.Közreműködik a pályázatok előkészítésében. Hasznosítja az önkormányzati tulajdont (elidegenítés, bérbeadás, stb.) a képviselő-testület döntései alapján,
a) ellátja a vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatokat és kezeli az önkormányzati vagyont, a változásokat a nyilvántartáson átvezeti,
b) elkészíti a vagyonhasznosítási, befektetési javaslatokat,
c) folyamatosan vezeti a vagyonleltárban, és a vagyonkataszterben bekövetkezett változásokat,
d) gondoskodik a vagyontárgyak őrzéséről,
e) közreműködik az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok érvényesítésében,
f) előkészíti a vagyonhasznosítással kapcsolatos szerződéseket,
g) közreműködik az önkormányzati alapítású, gazdasági társaságok tulajdonosi irányításában,
h) nyilvántartja a gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető vagyonrészeket, s javaslatot tesz az ezekkel való gazdálkodásra,
i) előkészíti az önkormányzat vagyoni jogainak képviseletét, illetve részt vesz a peres és nem peres eljárásokban,
j) nyilvántartja az önkormányzati vagyont érintő bírósági, földhivatali határozatokat, döntéseket, s ellenőrzi azok végrehajtását.
k) a hirdetmények kifüggesztésével kapcsolatos feladatok ellátása.
6. melléklet
1. Az ügyrend célja, tartalma
Az ügyrend célja, hogy a vonatkozó központi jogszabályok, valamint a helyi sajátosságok alapján részletesen meghatározza a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeinek feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és más dolgozók gazdálkodással összefüggő feladat-, hatás- és jogköreit.
Az ügyrend a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat:
- az éves költségvetés tervezése,
- az átmeneti költségvetés tervezése,
- az előirányzat felhasználás, módosítás,
- az üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás,
- a vagyon használat, hasznosítás,
- a munkaerő-gazdálkodás,
- a pénzkezelés,
- a pénzellátás,
- a könyvvezetés,
- a beszámolási kötelezettség, valamint
- az adatszolgáltatás.
A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek végrehajtásának részletes előírásait a következő szabályzatok rögzítik:
- számlarend,
- számviteli politika,
- eszközök és források értékelési szabályzata,
- leltárkészítési és leltározási szabályzat,
- bizonylati rend,
- pénzkezelési szabályzat,
- felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok
2.1. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése
A költségvetési kapcsolatokból származó források ismeretében az önkormányzat polgármestere az Áht. szerint a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a mindenkori központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
A költségvetési javaslat kidolgozása során a kiadások és bevételek tekintetében a pénzügyi ügyintéző lefolytatja az egyeztetést az intézményekkel, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságokkal és non-profit szervezetekkel.
A bevételek tervezéséhez az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok, a hivatal feladatmutatókat állapítanak meg. A helyi adórendelet alapján a helyi adóügyi ügyintéző elkészíti az éves (bevételi) tervet, gépjármű adóbevételről és a termőföld bérbeadásáról származó jövedelemadó bevételről a helyi adatokat. A működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközök az érvényes támogatási szerződések, pénzeszköz-átadási megállapodások ismeretében kerülnek megtervezésre.
A kiadások tervezésekor a felhalmozási és felújítási feladatok és a működési kiadások az érvényben lévő szerződések és az ellátandó feladatok, a szerződések figyelembe vételével kerülnek megtervezésre intézményenként. A költségvetési javaslatot az intézmények, gazdasági társaságok, a polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján, az intézmények vezetőivel együttműködve a pénzügyi ügyintéző készíti el a tervezetet.
A tervezetet a bizottságnak kell továbbítani véleményezésre. A bizottság határozatot hoz a tervezetről. A képviselő-testület a költségvetési javaslatot a bizottság határozatainak figyelembe vételével tárgyalja.
A költségvetési rendelet tervezet elkészítéséért a jegyző felelős.
A rendelettervezet összeállításában közreműködnek:
- intézményvezetők,
- pénzügyi ügyintézők.
2.2. Elemi költségvetés összeállítása
Amennyiben a Képviselő-testület jóváhagyta a költségvetési javaslatot, (rendeletet alkotott) el kell készíteni az elemi költségvetést, és továbbítani a Magyar Államkincstáron keresztül az Államháztartás Információs rendszerének. A határidőre történő leadásáért pénzügyi ügyintéző a felelős.
Az elemi költségvetés magában foglalja:
- A kiadásokat és a bevételeket kiemelt előirányzatonként,
- A kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését,
- A kiadások és bevételek működési és felhalmozási részletezését,
- A kiadások és bevételek kötelező és önként vállalt feladatok szerinti részletezését,
- A személyi juttatások és a létszám összetételét.
3. Előirányzat módosítás
A költségvetés módosítását előidéző okok:
- Önkormányzaton kívüli szervektől vagy feléjük történő feladat-átvétel-átadás
- Állami támogatásról történő lemondás, igénylés
- Jóváhagyott költségvetési rendelet megváltoztatása képviselő-testületi döntéssel
- Az Országgyűlés és a Kormány által biztosított pótelőirányzat miatt
- Ha az Országgyűlés és a Kormány előirányzatot zárol vagy elvon, akkor annak kihirdetését követően rendeletet kell módosítani.
A költségvetés módosítása a költségvetés készítés rendjének megfelelően történik.
Az önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott eredeti előirányzatok között előirányzat átcsoportosításokat, illetve előirányzat módosításokat a jegyzőjénél kell kezdeményezni.
Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért a pénzügyi előadó a felelős.
4. Üzemeltetési, fenntartási és működési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok
Az éves költségvetésben tervezett, a hivatal működését szolgáló eszközök, berendezések beszerzéséért a jegyző a felelős. A szükségessé vált karbantartási munkák előkészítéséért, végrehajtásáért a polgármester és a jegyző a felelős.
5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok
5.1. Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az Áht., valamint az Önkormányzat …../2017 (….) rendelete tartalmazza. Az Önkormányzat vagyonának folyamatos, naprakész nyilvántartását a vagyonnyilvántartással megbízott pénzügyi ügyintéző végzi.
A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatáshoz szükséges adatok beszerzéséért, valamint a vagyonleltár összeállításáért a vagyonnyilvántartással megbízott pénzügyi ügyintéző felelős.
Az értékben nyilvántartott vagyontárgyakban bekövetkezett bárminemű változásról a vagyonkezelési, nyilvántartási feladatokat ellátó vagyongazdálkodási ügyintéző köteles tájékoztatni a hivatal vezetőjét.
5.2. Ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás
Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlan vagyonról katasztert kell felfektetni és azt folyamatosan vezetni kell.
Az ingatlan kataszter felfektetése, folyamatos vezetése, valamint a változások átvezetése és az adatszolgáltatás teljesítése a vagyonnyilvántartással megbízott pénzügyi ügyintéző feladatát képezi. Az adatszolgáltatás csak a jegyző aláírásával teljesíthető. Az ingatlankataszter és a főkönyvi könyvelés (analitikus nyilvántartás) adatait évente legalább a költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően egyeztetni kell.
6. Munkaerő és bérgazdálkodás
A polgármesteri hivatal köztisztviselői, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
6.1. A munkakörökhöz előírt követelmények
A polgármesteri hivatal működésének biztosítása érdekében beosztástól függően a képesítési előírásokat a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
6.2. Felvétel a polgármesteri hivatal állományába
A felvétel a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján az éves létszámterv és az év közben megüresedő álláshelyek figyelembevételével történik. A képzettségi követelményeknek megfelelő munkatárs a felvétel előtt a jegyzővel felvételi beszélgetésen vesz részt azzal a céllal, hogy alkalmasságáról meggyőződjenek. A jelentkezéshez csatolni kell az önéletrajzot, a végzettséget igazoló okmányok másolatát, a besoroláshoz szükséges jogviszony igazolásokat.
A felvételre jelentkező – alkalmasságának meggyőződése után – felvételéről a polgármester egyetértésével a jegyző dönt.
A felvétel során a felvételre jelentkezővel a jegyző ismerteti a betöltendő munkahely elvárásait, az új munkatárs felelősségét polgármesteri hivatal céljait és azt, hogy személyes munkája során hogyan járulhat hozzá a célok eléréséhez. Alkalmasság esetén a személyzeti ügyintéző a kinevezéshez szükséges iratokat a központosított illetmény-számfejtő rendszerben (a továbbiakban: KIRA) elkészíti.
Amennyiben a munkakör betöltője vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, úgy azt a kinevezést megelőzően meg kell tennie.
A polgármesteri hivatal alkalmazásra kerülő dolgozók felvétele határozott vagy határozatlan idejű kinevezéssel próbaidő kikötésével jön létre. A határozott idejű felvételre akkor kerül sor, ha távollévő dolgozó helyettesítésére van szükség. A kinevezéssel egy időben a felvételre kerülő tisztviselő esküt tesz a Kttv.-ben meghatározott szöveggel.
A polgármesteri hivatal minden munkatársának a kinevezésben rögzített munkakörére vonatkozó követelményeit “Munkaköri leírás”-ban határozza meg. Felvételkor a munkaköri leírást a munkahelyi vezető ismerteti és íratja alá a belépővel és adja át a dolgozónak, amelyre a dolgozó észrevételt tehet. A munkaköri leírásban rögzítésre kerül a munkatárs:
- munkaköre, konkrét munkafeladata,
- a munkavégzés konkrét helye, ideje,
- hatásköre, felelőssége,
- helyettesítésre vonatkozó rendelkezés.
A munkaköri leírások elkészítéséért és naprakész állapotáért az adott jegyző a felelős.
6.3. Nyilvántartások
Személyi anyagra vonatkozó rendelkezéseket a Kttv. 184. §-a tartalmazza:
1./ A közszolgálati tisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül a kormánytisztviselő öt évnél nem régebbi fényképét, a közszolgálati alapnyilvántartás adatlapját, az önéletrajzot, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést és annak módosítását, a főtisztviselői kinevezést, a vezetői kinevezést, a címadományozást, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a teljesítményértékelést, a minősítést, a kormányzati szolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).
2./ A személyi anyagba való betekintésre a 180. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak.
3./ A közszolgálati tisztviselő személyi anyagát a hivatal fekteti fel, illetve kéri meg, ha a közszolgálati tisztviselő korábban kormányzati, közszolgálati jogviszonyban állt.
4./ A személyi anyagot – kivéve, amelyet a (3) bekezdés alapján átadtak – a jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.
5./ A közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó egyes szabályokról szóló 45/2012. (III. 20.) Korm. rendelettartalmazza a közszolgálati tisztviselők személyi irataira, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók személyi irataira és a munkaügyi nyilvántartásra, a közszolgálati alapnyilvántartásra és közszolgálati statisztikai adatgyűjtésre, valamint a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket.
A Közszolgálati alapnyilvántartást a rendeletben meghatározott adattartalommal kell vezetni. Minden egyéb nyilvántartást, adatot a személyzeti ügyintéző bizalmasként kezel, betekintést a nyilvántartásokba kizárólag jogszabályokban meghatározottak tehetnek.
6.4. Oktatás, képzés
A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletrendelkezik.
Köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati továbbképzési, valamint szakmai továbbképzési programokkal, illetve a vezetőképzésekben való részvétellel teljesíthető.
7. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése
7.1. A tervszerű továbbképzés
1./ A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.
2./ Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.
3./ A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.
4./ A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati, szakmai továbbképzési és vezetőképzési programokat.
5./ Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - módosíthatja. Az év közbeni módosítás során nincs lehetőség az intézmény éves tervének teljes körű, átfogó módosítására.
6./ Az éves továbbképzési tervnek a minősített programjegyzéken szereplő programokra vonatkozó részét a személyügyi központ által megküldött tervsablon útján módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója.
7.2. Egyéni továbbképzési terv
1./ Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés során. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéshez szükséges útmutatót a személyügyi központ adja ki és teszi közzé.
2./ Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyek
a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez szükséges,
b) a Kormány, vagy az ágazati miniszter által kormányzati érdekből elrendel,
c) a kormányzati, vagy ágazati stratégiák végrehajtásához szükséges.
7.3. A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve
A hivatal éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik.
7.4. Az éves továbbképzési tervek összesítése
1./ A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét a teljesítményértékelést követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központ részére.
2./ A személyügyi központ 15 munkanapon belül elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a Magyar Kormánytisztviselői Kar (a továbbiakban: MKK), valamint az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) részére, továbbá nyilvánosságra hozza az összesített országos terveket.
3./ A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-ig megküldik a személyügyi központ részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek a személyügyi központ által kiadott útmutató alapján állítják össze. A személyügyi központ a beérkezett jelentések alapján tárgyévet követő év április 30-ig a miniszternek jelentést készít.
A polgármesteri hivatal a munkatársait folyamatosan továbbképzi, ha új ismeretek elsajátítása, új követelmények, információk megismerése válik szükségessé az adott munkaterületen (szakmai, minőségbiztosítási). A képzési referens a jegyző.
A nem tervezhető, rendkívüli, illetve speciális igényeket soron kívül jelzik a jegyzőnél, hogy a továbbképzéshez szükséges intézkedéseket megtehesse.
7.5. Teljesítményértékelés, minősítés
A teljesítménykövetelmény, értékelés a Kttv. 130. § tartalmazza.
A közszolgálati tisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli (teljesítményértékelés).
A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony, köztisztviselői jogviszony megszüntetésével (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntetési okiratok, stb. elkészítése) kapcsolatos ügyeket a személyzeti ügyintéző végzi.
8. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok
8.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása
A gazdálkodással összefüggő hatásköröket a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Ennek aktualizálásáért a jegyző felelős.
8.2. Kötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalással összefüggő hatásköröket a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Ennek aktualizálásáért a jegyző a felelős.
8.3. Pénzügyi ellenjegyzés
A pénzügyi ellenjegyzéssel összefüggő hatásköröket a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Ennek aktualizálásáért a jegyző a felelős.
8.4. Érvényesítés
Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy
- a teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt-e meg,
- jogszabály szerint jogos-e a követelés,
- a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó, aláírás, bélyegző),
- a számla számszakilag helyes-e,
- a befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént-e,
- az elvégzett munka, a szolgáltatás, a megrendelő, illetve műszaki ellenőr által történő átvétele megtörtént-e.
Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra és utalványozásra jogosult személlyel.
8.5. Szakmai teljesítésigazolás
A teljesítés szakmai igazolása a megvásárolt áru, termék mennyiségi és minőségi átvételét, valamint a szolgáltatás – munka – elvégzésének igazolását jelenti. A polgármesteri hivatal a szakmai teljesítésigazolás a pénzkezelési szabályzatban leírtak vonatkoznak.
8.6. Utalványozás
Utalványozáson a kiadások teljesítésének elrendelését kell érteni. Az utalványozásra az érvényesítés után kerül sor. „Az utalványon fel kell tüntetni:
- az önkormányzat nevét, a terhelendő számlát; - a kiadás, illetve a bevétel jogcímét;
- a kedvezményezett, illetve a befizető megnevezését, bankszámláját;
- a keltezést, valamint az utalványozás és az ellenjegyző aláírását.”
8.7. Pénzeszközök kezelése
A polgármesteri hivatal (önkormányzat) költségvetésének végrehajtása során jelentkező bevételeket és teljesítendő kiadásokat az önkormányzat által meghatározott banknál vezetett bankszámlán és a házipénztárban kell kezelni.
A költségvetési gazdálkodással és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat ezen a számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - kell lebonyolítani.
A költségvetési elszámolási számlán levő szabad pénzeszközök - a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - bármely hitelintézetnél betétként elhelyezhetők.
A polgármesteri hivatal
- a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat, valamint
- a nem közvetlenül a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok pénzforgalmának kimutatására különböző számlákat (pld. elosztási, lebonyolítási, támogatási, adóbeszedési, stb.) nyithat.
A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadást csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet teljesíteni.
A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is.
A készpénzforgalom elsősorban a polgármesteri hivatal házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön elkészített “Pénzkezelési szabályzat” rögzíti. A készpénzen kívüli pénzforgalom (átutalás, beszedési megbízás) a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján a polgármesteri hivatal elszámolási számláján bonyolódik.
A beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos számlákat pénzügyi ügyintéző vizsgálja felül.
9. Számviteli nyilvántartások vezetése
A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és az Áhsz-ben meghatározott alapelveket.
Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni.
A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek.
Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni
- a készpénz kezeléséhez,
- jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá
- minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.
A Hivatalnál szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni
- számla,
- nyugtatömb,
- személygépkocsi menetlevél,
- kiadási-és bevételi pénztárbizonylat,
- készpénzfelvételi utalvány,
- készpénzfizetési számla.
Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók.
A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni.
10. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok
10.1. Időközi költségvetési jelentés
Az időközi költségvetési jelentés készítését az Áht. 108. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet(a továbbiakban: Ávr.) 169. § (3) bekezdése és 5. mellékletének 21. pontja írja elő. Az űrlapok kitöltése az Áhsz. által szabályozott könyvvezetés és a hozzá kapcsolódóan vezetett részletező nyilvántartások adataiból történik havonta.
Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a Magyar Államkincstárhoz, az általa megjelölt határidőre történő továbbításáért a jegyző a felelős.
10.2. Időközi mérlegjelentés
Az időközi mérlegjelentés készítését az Áht. 108. § (1) bekezdés b) pontja, valamint az Ávr. 170. §-a írja elő. Az időközi mérlegjelentés többek között a helyi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál negyedévente.
A polgármesteri hivatal által elkészített, intézményenkénti időközi mérlegjelentésének összeállításáért és a Magyar Államkincstárhoz történő továbbításáért pénzügyi ügyintéző a felelős.
10.3. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok
A polgármesteri hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról éves beszámolót köteles készíteni.
A beszámolót a Magyar Államkincstár által meghatározott határidőre kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. A beszámolót a polgármesteri hivatal állítja össze minden intézményre vonatkozóan.
10.4. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok
Az éves költségvetési beszámoló részei:
aa) költségvetési jelentés,
ab) maradvány kimutatás,
ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről,
ad) adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről,
ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások,
a) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító
b) a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító
11. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások
A Hivatal gazdálkodásának viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani:
- a számlarend,
- számviteli politika,
- eszközök és források értékelési szabályzata,
- leltárkészítési és leltározási szabályzat,
- a bizonylati rend és bizonylati album,
- pénzkezelési szabályzat,
- felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
7. melléklet