Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

35/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló, a 17/2008. (VIII. 29.) számú rendelettel módosított 6/2008. (IV. 01.) számú rendeletének módosításáról és kiegészítéséről valamint egységes szövegének megállapításáról

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében és a temetőkről és a temetkezési tevékenységről szóló 1999. évi XLIII. tv. 6. §. /3/-/4/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelés érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1.§

Ezen rendelet hatálya a Pásztó Város közigazgatási területén lévő temetőkre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki.  A város területén jelenleg található köztemetők és felekezeti temetők címei: 1. számú mellékletben felsoroltak szerint.

2.§

(1)    Pásztó Város Önkormányzata a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési szerződés alapján gondoskodik a köztemető üzemeltetéséről.

(2)    Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető (továbbiakban: köztemető). Abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3)    A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4)    Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5)    Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.

(6)    Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3.§

(1)    A város köztemetőinek fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a Képviselő-testület a Polgármester útján gondoskodik.

(2)     A köztemetők fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet az éves költségvetésben az Önkormányzat Képviselő-testülete irányozza elő és annak betartását ellenőrzi.

Értelmező rendelkezések

4.§

E rendelet alkalmazásában:

a./    temető: Pásztó település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

b./    köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető is, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

c./    temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére szolgál.

d./    temetési hely: a temetőben sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

e./    kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

f./     hősi temető, hősi temetkezési hely: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi kötelezettség fegyveres vagy fegyver nélküli teljesítése közben elesettek, továbbá a teljesítést követően, ezzel közvetlenül összefüggésbe hozható okból elhunytak, valamint háborúban kényszermunkára hurcoltak és elhunytak eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely.

g.)    Kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

A temető

5.§

(1)    A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az

elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2)    A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni kert jellegét.

(3)    A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni. A sírhelytáblákat összefogó út alkalmas legyen az üzemszerű gépjármű forgalomra.

(4)    A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5)    A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az üzemeltető gondoskodik.

(6)    A vízvétel és az elektromos energia, kiépített vízvezeték és elektromos hálózat útján van megoldva.

(7)    A temető kerítését, zárhatóságát és az állapotát üzemeltető ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8)    A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet  lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására. A ravatalozó akadálymentes megközelítését biztosítani kell. Temetőn kívül ravatalozni az ÁNTSZ kistérségi intézete ( továbbiakban: kistérségi intézet ) engedélyével lehet.

(9)    A temetőbe, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.

A temető üzemeltetése és rendje

6.§

(1)       A köztemetők nyitvatartási ideje

- április 1-től                            november 15-ig                       07.00 – 20.00-ig

- november 16-tól                   március 30-ig                           08.00 – 16.00-ig

             A fentiektől az üzemeltető indokolt esetben eltérést engedélyezhet.

(2)       Tíz éven aluli gyermek kísérő nélkül a temetőben nem tartózkodhat.

(3)       A temetőkben a fenntartó – tulajdonos, az üzemeltető, temetkezési szolgáltatók, valamint a gyalogos közlekedésben akadályozottak közlekedhetnek gépjárművel. Külön engedély alapján a síremlék készítője ( kivitelezője ) vagy annak szállítója az erre alkalmas és kijelölt útvonalon közlekedhet.

Motorkerékpárt, kutyát vagy más állatot a temető területére bevinni tilos!

(4)       Tilos minden olyan tevékenység végzése a temető területén, amely a temetők rendjét zavarja, a kegyeleti érzést sérti.

(5)       A köztemető területén belül csak sírok díszítésére szolgáló tárgyakat ( virág, dísznövény, váza, mécses, sírlámpa, gyertya, stb. ) szabad elhelyezni.

(6)       A temetőben gyertyát vagy mécsest gyújtani legkésőbb zárás előtti órával szabad. Minden tűzveszélyes cselekedettől tartózkodni kell.

(7)       A sírhelyekről kikerülő hulladékot csak a kijelölt szeméttárolóba ( tároló helyekre ) szabad elhelyezni.

(8)       A temető üzemeltetője igény szerint, de legalább heti egy alkalommal köteles a szemetet elszállítani a köztemetőből.

(9)       A temetőkbe csak az üzemszerű működés illetve a mozgáskorlátozott személyek érdekében hajthatnak be gépjárművel. Gépjárművel várakozás a temető melletti parkolóban, közterületeken történhet.

7.§¹

(1)      

(2)      

8. §

(1)       A köztemető fenntartója a köztemető üzemeltetőjével keretszerződést köt.

(2)       A keretszerződésben rögzíteni kell különösen:

- az ellátandó feladatokat,

- a szolgáltatás ellenértékét,

- a temetkezési helyek nyilvántartásával és a sírboltkönyv vezetésével   

  kapcsolatos feladatokat.

(3)       A köztemető fenntartója évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a köztemetőt üzemeltető tevékenységét.

9.§

(1)  A temető üzemeltetője:

a./ meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenység ellátásának temetői rendjét;

b./  biztosítja az eltemetés, urnaelhelyezés feltételeit;

c./  megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit,

d./  biztosítja a ravatalozó, a technikai berendezések, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei karbantartását és működteti azokat;

e./  gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását;

f./   megőrzi a nyilvántartó könyveket;

g./  tájékoztatja a temetőlátogatókat;

h./  kijelöli a temetési helyeket;

i./   elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;

j./   összegyűjti és elszállítja a hulladékot;

k./  gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;

l./   összehangolja a temetéseket;

m./ gondoskodik az ügyfélfogadásról

10.§

(1)       A temetőben az üzemeltető:

a./ nyilvántartó könyvet

b./ sírbolt könyvet vezet.

(2)       A nyilvántartó könyvbe minden temetést, urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést időrend szerint kell bejegyezni.

(3)       A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4)       Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5)       A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6)       Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

Temetési hely

11.§

(1)       A temetőt parcellákra, a parcellákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2)       A parcellákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A parcella számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3)       A parcellát a folyamatos temetésre elő kell készíteni.

(4)       A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát 2. számú melléklet tartalmazza.

(5)² A köztemetőben a szociális temetésre kijelölt rész a ravatalozó mögött, mely a 2035/2   

      hrsz-ú önkormányzati és a 2035/19 hrsz-ú más tulajdonú ingatlanok által határolt terület

12. §

(1)       Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadására alkalmas sírgödör.

(2)       A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.

(3)       A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.
A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet. A rátemetés lehetőségét (mélyített sír) a nyilvántartó könyvbe is be kell jegyezni.

(4)       Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.

(5)³      A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt, urnasírbolt építése előtt a temető tulajdonosának a hozzájárulását írásban be kell szerezni.. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa jelöli ki az üzemeltető közreműködésével.

(6)       A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.

13. §

(1)       Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2)⁴     

(3)       Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30 x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4)       A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában ( használati idő ) különböznek egymástól.

14. §

(1)       Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2)       A sírjel nem foglalhat el a 2. számú mellékletben meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3)       A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.

(4)       A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.

15. §

(1)       A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető üzemeltetője a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdető-tábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(2)⁵      A közvetlen veszély fennállása esetén sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3)       A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

16. §

(1)       A temető üzemeltetőjének  a temetőről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2)       A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.

(3)       A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

A lezárás és a megszüntetés

17. §

(1)       A köztemető, temetőrész, parcella, temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.

(2)       Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3)       Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa ( üzemeltetője ) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt köztemetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi ( felekezeti ) temetőnél az egyház ( felekezet ) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.

(4)       Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

18. §

(1)       Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2)       A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(3)       Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa ( üzemeltető ) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4)       Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia.

           Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat ) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes kistérségi intézete jelenlétében - közös sírhelyben kell elhelyezni.

19. §

(1)       A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2)       Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3)       Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

20. §

Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

Temetői munkák

21. §

(1)       A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének a tervezett munkavégzést megelőzően be kell jelenteni és az üzemeltető hozzájárulásával és az egyébként szükséges engedélyek alapján lehet végezni.

(2)       Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani az üzemeltető által meghatározott feltételeket.

(3)       Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4)       Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

A temetés feltételei

22. §

(1)       A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a./   a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b./  a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2)       A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

23. §

(1)       A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2)       Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes kistérségi intézetet értesíti.

24. §

Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés ), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése útján lehet.

25. §

(1)       Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2)       Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag ( PVC, polyetilén fóliát ) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3)       A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

26. §

A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

27. §

(1)       Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármestere – jogszabályban meghatározott határidőn belül – gondoskodik.

(2)       A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3)       Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

Urnaelhelyezés – kiadás, hamvak

28. §

(1)       A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely szerinti idejét nem hosszabbítja meg.

(2)       Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe temethető urnák számát a temető üzemeltetője határozza meg.

(3)       Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

Sírnyitás

29. §

(1)       A sír felnyitását a temető fekvése szerint illetékes kistérségi intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2)       A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

(3)       Rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a kistérségi intézettől. Az eltemetéstől számított huszonöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a kistérségi intézet engedélyét beszerezni.

30. §

(1)       A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve – további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített, a kistérségi intézet által engedélyezett számú, 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak a kistérségi intézet engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a kistérségi intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni.

(2)       Az elhalálozástól számított öt éven belül sír ( sírbolt ) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

Temetés

31. §

(1)       Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.

(2)       Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3)       Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4)       Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

32. §

Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az Önkormányzat gondoskodik - illetékességi területén belül.

33. §

(1)       A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2)       A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3)       A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

34. §

(1)       Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot.

(2)       Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, ( rendkívüli halál ) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3)       Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

Temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama

35. §

(1)       A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama ( használati idő ):

a./   egyes sírhely esetén 25 év, illetőleg az utolsó koporsós rátemetés napjától számított 25 év;

b./  kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetés napjától számított 25 év;

c./   az urnafülke és urnasírhely esetén 10 év

(2)       A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható ( újraváltható ). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(3)       A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(4)       Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

(5)       A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(6)       Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

36. §

(1)       A temetkezési helyek használati ideje – a lejárat időpontja előtt 1 évvel korábban – külön kérelem alapján meghosszabbítható.

(2)       A temetkezési helyek használatáért a 2. számú melléklet szerinti használati díjat kell fizetni – egy összegben – a megváltás időpontjában az üzemeltető költségvetési számlájára, aki ezzel egyidejűleg a nyilvántartó könyvbe bevezeti.

(3)       A használati idő letelte előtt a meghosszabbítás legrövidebb időtartamára a temetkezési hely megváltására a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó jogosult.

(4)       A temetkezési helyekre vonatkozó adatokat és változásokat az üzemeltető köteles nyilvántartani.

(5)       Lezárt köztemetőben a temetkezési hely használati idejét nem lehet meghosszabbítani.

Temetkezési szolgáltatás

37. §

(1)       Temetkezési szolgáltatást az végezhet, aki megfelel a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

(2)       A temetkezési szolgáltatást végzők a rendelet 2. sz mellékletében meghatározottak alapján az üzemeltető részére a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért díjat kötelesek fizetni.

(3)       Temetkezési szolgáltatások végzését a legnagyobb körültekintéssel, kímélettel, a kegyeleti szokások betartásával kell végezni (ruházat, magatartás, hangosítás).

(4)       Ravatalozás céljára kizárólag az önkormányzat által erre a célra létesített építmény, illetve építmény előtti ravatalozó tér vehető igénybe.

(5)       A köztemetőben szolgáltatásokat végző vállalkozók tevékenységének összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik.

(6)       Az üzemeltető az etnikai vagy vallási eredetű temetkezési szokásokat – amennyiben azok más jogszabályokkal nem ellentétesek – köteles figyelembe venni.

Szabálysértési rendelkezések

38. §⁶

(1)      

(2)      

(3)      

⁶ Hatályon kívül helyezte a 13/2012. (V.25.) önkormányzati rendelet 1.§. (6) bekezdése Hatálytalan: 2012. május 31-től

Záró rendelkezés

39. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

40. §

E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 17/2008. (VIII.29.) rendelet hatályát veszti.

Pásztó, 2009. szeptember 3.

Sisák Imre                                                                  Dr. Tasi Borbála

             polgármester                                                              címzetes főjegyző