Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 27/2014.(XI.13.) önkormányzati rendelete

Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Pásztó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályainak egyes kérdéseiről az alábbiak szerint rendelkezik:

A rendkívüli ülésre - e § (1)-(4) bekezdésében foglaltak kivételével - a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

nyilvánosak, melyekről hang-, film- vagy videofelvétel szabadon készíthető. A képviselő testület üléseiről közvetítésben számol be az Önkormányzattal szerződésben álló televízió saját és az Önkormányzat Honlapján keresztül internetes felületen is.

(2) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén,

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(3) ^[10] Az Mötv. 46.§ (2) bekezdésének b) pontja szerinti zárt tárgyalás tartása iránti kérelmet a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16.00 órájáig írásban kell a polgármesternek benyújtani vagy a képviselő-testületi ülésen legkésőbb a tárgyalás megkezdéséig szóban kell jelezni. A zárt tárgyalás tartása iránti kérelem benyújtásának lehetőségére az érintettet a polgármesternek a meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - külön figyelmeztetnie kell. Zárt tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában, az ügyet nyílt ülésen kell tárgyalni.”

(4) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagja, az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, aljegyző, továbbá állandó meghívottakként az előterjesztő, a jegyzőkönyvvezetők, valamint meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A szakértők köréről vita esetén a képviselő-testület ügyrendi szavazás keretében dönt.”

(5) Ha a napirendi pont vitájának idején a képviselő-testület ülése nyilvános volt, a határozathozatal idejére nem lehet zárt ülést elrendelni. Ettől eltérően az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt érintettek bármikor kérhetik a zárt ülés elrendelését.

(6) A zárt ülésen hozott döntésekről - kivéve az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokat – a zárt ülés után a polgármester ad tájékoztatást, illetve később ő tájékoztathatja a sajtó képviselőit. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

15.§ (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség, erre az előterjesztő javaslatot tehet. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, sorrendjének módosítására vagy új napirendi pont felvételére bármely képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott személy is javaslatot tehet, melyet röviden indokolnia kell.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről,

b) rendeleti javaslatok,

c) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztéseket hátrébb sorolva,

d) személyi kérdések,

e) interpellációk,

f) napirend utáni felszólalások

(4) Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyet a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal, úgy azt általában az ülés végén, valamennyi napirendi pontot követően kell tárgyalni.

17.§ (1) A Képviselő-testületi előterjesztések a polgármesternél írásban nyújthatók be.

(2) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(3) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek, melyeket e rendelet 2. melléklete tartalmaz.

18.§^[14] A Képviselő-testületi ülésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) felszólalás ügyrendi kérdésben,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) napirend előtti, illetve utáni felszólalás,

d) interpelláció.

19.§ (1) Ügyrendi kérdésben a képviselő napirendi pontonként egy alkalommal az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a hozzászóló képviselőtől megvonhatja a szót, mely intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(3) Ügyrendi javaslat: a Képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

20.§ (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek a jelentkezés sorrendjében, a polgármester adja meg a szót.

(2) A napirend előadója, a polgármester, az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző, érintett napirendek esetében a bizottsági elnökök és a tanácsnokok a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

21.§ (1) Az önkormányzati képviselő az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez interpellációt intézhet.

(2) A képviselő interpellációt szóban vagy írásban (nyomtatványon) lehetőleg a testületi ülés megkezdéséig tehet.

(3) Az ülés kezdetén a polgármester közli a települési képviselők által már benyújtott interpellációk tényét.

(4) Az interpellációra a kérdezett a kézhezvételtől számított legkésőbb 15 napon belül, a közérdekű bejelentésre pedig 30 napon belül köteles írásban válaszolni. Az interpellációt, közérdekű bejelentést és az arra adott választ az írásos válaszadást követő első testületi ülésen ismertetni kell. Az ismertetésnek tartalmaznia kell az interpelláló és közérdekű bejelentő nevét, valamint az interpelláció és közérdekű bejelentés tárgyát. Az interpellálót és a válaszadót max. 2 percben megilleti a szóbeli előterjesztés, illetve a válaszadás joga. A válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(5) A már írásban benyújtott interpellációk és közérdekű bejelentések megtárgyalását követően lehetőség van szóban is interpellációk és közérdekű bejelentések előterjesztésére, amelynek ideje témánként max. 2 perc. Ezekre az ülésen szintén max. 2 percben szóban, ennek hiányában az interpellációra legkésőbb 15 napon belül, a közérdekű bejelentésre pedig 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Az ülésen elhangzott válasz elfogadásáról a képviselőnek nyilatkoznia kell. Az interpelláló, illetve közérdekű bejelentő kérheti azt, hogy a válasz írásban történjen meg. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el a (4) bekezdésben írtakat kell alkalmazni.

(6) Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, megbízza tárgy szerint illetékes állandó bizottságát vagy ideiglenes bizottságot alakít a kérdéskör vizsgálatára, és felhatalmazza a szükséges intézkedések megtételére. Az interpelláló képviselő kérése alapján részt vehet a bizottság munkájában. A bizottság vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet. A bizottság megállapításainak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A bizottságok ügyrendjükben tovább szabályozhatják az interpelláció vizsgálatával kapcsolatos részletes szabályokat.

22.§ (1) Az interpellációk és közérdekű bejelentések, valamint az arra adott válaszok teljes szövegét meg kell küldeni a helyi tv üzemeltetőjének és a Pásztói Hírlap szerkesztőségének, kérve azok megjelentetését, valamint közölni kell a város honlapján is.

(2) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpellációt a polgármester ismerteti.

23.§ (1) Napirend előtt a képviselő-testület tagjai rendkívüli ügyben legfeljebb 2 perces időtartamban felszólalhatnak. A napirend előtti hozzászólási szándékot a témakör megjelölésével az ülés meghirdetett kezdési időpontja előtt legalább 10 perccel be kell jelenteni a polgármesternek. Amennyiben a polgármester az adott ügyet nem tartja rendkívülinek, a hozzászólás lehetőségét elutasíthatja. Ebben az esetben a képviselő a napirendek tárgyalása után megteheti hozzászólását.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, a napirenden nem szereplő halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirendek megtárgyalását követően bármely képviselő felszólalhat.

(3) A napirend utáni felszólalások tárgyát annak tartalmára egyértelműen utaló módon a Képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani.

(4) A polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök és a tanácsnokok, valamint a jegyző a napirend utáni felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek. Egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

24.§ (1)^[16] A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(3) A polgármester megadja, illetve megvonja a szót, szükség esetén összefoglalja az elhangzottakat. Ügyrendi hozzászólásra jelentkezés esetén soron kívül megadja a szót, ügyel a felszólalásokra rendelkezésre álló időtartamok betartására, időtúllépés esetén megvonja a szót, 30 percnél hosszabb időtartamú vita esetén indítványozhatja a vita lezárását. Figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót. Biztosítja az ülés zavartalan menetét. Javaslatot tehet az ülés elnapolására a következő ülés időpontjának egyidejű megjelölésével, berekeszti az ülést.

(4) A Képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

25.§ (1) A polgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő, illetve e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz és annak elfogadását követően a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(5) A tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként - az e bekezdés második mondatában foglaltak kivételével - egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül szavaz.

(6) A polgármester indokolt esetben szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját. A képviselőcsoport vezetőjének kérésére a polgármester a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében rövid szünetet rendel el, a képviselőcsoport vezetője által kért időtartamra, de legfeljebb 20 percre és ülésnaponként legfeljebb egy alkalommal.

26.§ (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő vendégek és látogatók a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A megjelent vendégeket és látogatókat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja.

(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

27.§ (1)^[17] A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát. Nem nyithat vitát -kivéve a képviselő-testület bármely tagja kérésére- a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A Képviselő-testület ülésén napirendenként elsőként az adott napirendi pont előadóját szóbeli kiegészítés, a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek legfeljebb 1 perc időtartamban, napirendenként legfeljebb 3 alkalommal. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevőt nyilatkoztatni kell.

(4) A nem tanácskozási joggal résztvevők (érdeklődők) jelentkezése esetén, kifejezetten a napirendhez kapcsolódó hozzászólási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztés szóbeli kiegészítésének, valamint a szóbeli előterjesztés ideje maximum 3 perc. Ez alól kivételt képeznek az Mötv. 42. §-a szerint a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek előterjesztéseinek szóbeli kiegészítései, amelyek 15 percben mondhatók el. Az ülés során a képviselő, ha nem ő az előterjesztő, – a kérdések, az ügyrendi hozzászólások, a személyes megjegyzés és a módosító javaslatok megfogalmazása kivételével – legfeljebb három esetben szólhat hozzá egy napirendi ponthoz, a felszólalásai 3 percnél hosszabbak nem lehetnek. A tanácskozási joggal meghívott más személyek – az előterjesztő és a jegyző kivételével – legfeljebb két esetben szólhatnak hozzá összesen 3 percben.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások számának, időtartamának korlátozására, illetve megváltoztatására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

28.§ (1) Az előterjesztő a hozzászólásokra, továbbá a jegyző, amennyiben az adott javaslat törvényességét illetően észrevétele van, bármikor szót kérhet.

(2) A tanácskozás rendjét érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselőt és a jegyzőt soron kívül megilleti a hozzászólás joga.

(3) A képviselőcsoportok vezetői legfeljebb 5 perc időkeretben a képviselőcsoport nevében az adott napirendnél véleményt nyilváníthatnak, ezen esetben a képviselőcsoport tagjai további véleményt már nem fogalmazhatnak meg.

(4) Személyes megjegyzést tehet legfeljebb 2 perces időtartamban a napirendi pont vitájának lezárásáig a képviselő vagy képviselőcsoport vezetője, aki a vita során az őt vagy a képviselőcsoportot ért – megítélése szerint méltatlan - megjegyzésre kíván reagálni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.

(5) Az előterjesztőt a vita végén megilleti a zárszó joga, amelynek keretében válaszol a vitában elhangzottakra, így a módosító, kiegészítő javaslatokkal kapcsolatban is ismertetheti álláspontját. A zárszó nem haladhatja meg a szóbeli kiegészítésre adott időtartamot. A képviselő-testület vita nélkül szavazhat arról, hogy a zárszóra 3 percben viszontválaszt engedélyezzen az arra jogosultnak.

(6) Szavazás előtt bármely képviselő indítványára szünetet kell tartani.

29.§ (1)^[20] A polgármester az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy a vita lezárása után először az előterjesztésnek megfelelő logikai sorrendben a módosító javaslatokról -ideértve a kiegészítő, valamint alternatív javaslatot is-, majd az előterjesztésben szereplő eredeti döntési javaslatról dönt a testület a 33.§ -ban foglaltak szerint.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a képviselő-testület döntését.

30.§ Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását a képviselő legfeljebb egy-egy alkalommal javasolhatja, a kérdésben a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.

31.§^[21] A képviselő személyes érintettsége vonatkozásában az Mötv. 49. § (1)-(1a) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

32.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen állapítja meg a határozatképességet. Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) ^[23] Ha az ülés megnyitásakor a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, az ülést elnapolja és bezárja; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, a polgármester az ülést elnapolja és bezárja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.

(4)

(5) Minősített többség szükséges az e rendelet 3. mellékletében meghatározott kérdések szabályozásához.

33.§ (1) Szavazni személyesen lehet. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A döntési javaslat egyes alternatíváiról az előterjesztésben meghatározott sorrendben, egyenként kell szavazni az a) és b) pontban foglaltak figyelembe vételével:

a) Ha a döntési javaslat bizonyos alternatíváihoz módosító javaslatot nyújtottak be, akkor

aa) először az ab) pontban foglalt esetet kivéve a módosító javaslatról, - több módosító javaslat esetében a polgármester által meghatározott sorrendben - kell szavazni, majd az egyes alternatívákról. A módosító javaslat elfogadásához olyan szavazati arány szükséges, amilyen szavazati arány az eredeti javaslat elfogadásához kell.

ab) a módosító javaslat előterjesztő általi –szóbeli nyilatkozattal történő - befogadása esetén, a módosító javaslat elfogadásáról külön szavazni nem kell.

b) Ha a döntési javaslat egynél több változatot tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában a döntési javaslatot az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani. Ha az egymást kizáró döntési javaslatok közül az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőkről már nem szavaz.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

34.§ (1) A nyílt szavazás a polgármester által kihirdetett, illetve elrendelt döntés szerint szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak alkalmazhatóságának hiányában kézfelemeléssel, vagy név szerint történik. Szavazatszámláló gép esetén a szavazás az igen, vagy nem, vagy tartózkodás gomb használatával történik. Kézfelemeléssel történő szavazásnál először az igen, majd a nem, ezt követően a tartózkodásra vonatkozó polgármesteri kérdésre adandó válaszként kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester köteles a szavazatokat megszámláltatni. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző – a hivatal köztisztviselőinek bevonásával – gondoskodik. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a döntési javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

35.§ (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő- testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. Név szerinti szavazással dönt a képviselő-testület a következő ügyekben:

a) éves költségvetés és zárszámadás elfogadásakor,

b) helyi adó tárgyában rendeletalkotáshoz,

c) eseti döntés alapján,

d) közbeszerzési eljárást lezáró döntésnél.

(2) A név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával az igen, vagy nem, vagy tartózkodást jelző gomb használatával történik, amelyet követően a polgármester ismerteti a szavazó képviselők nevét, szavazatuk tartalmát (igen, nem, tartózkodás) és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámláló gép alkalmazhatóságának hiányában a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

38.§ (1) A titkos szavazás során felmerülő minden kérdésben az Ügyrendi Bizottság döntést hoz. A szavazólapok, valamint a szavazatok érvényességéről/érvénytelenségéről, a titkos szavazás eredményéről jegyzőkönyvet állít ki.

(2) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,

e) a szavazás eredményét.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A Képviselő-testület e jelentés alapján alakszerű határozatot hoz.

39.§ (1) A Képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) Képviselő-testületi határozatok.

(2) A Képviselő-testület rendelettervezeteinek előterjesztési rendjére az előterjesztések rendjéről szóló 2. mellékletet kell alkalmazni.

(3) Abban az esetben, ha a döntéstervezetet /rendelet-tervezet, határozati javaslat/ a képviselő-testület nem fogadta el, úgy a polgármester, vagy az előterjesztő indokolt javaslatára a képviselő-testület határozhat a vita folytatásáról és arról, hogy az ügyben legfeljebb hány alkalommal lehet szavazni.

41.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv eredeti és másolati példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeletet, a jelenléti ívet, a képviselői interpellációt és a válasz másolatát.

(4) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt évente bekötteti, valamint gondoskodik hardver eszközön történő tárolásáról.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak. A jegyző köteles továbbá megküldeni - elektronikus úton – az ülést követő 15 napon belül a bizottságok elnökeinek a nyilvános ülésekről készült jegyzőkönyvnek – mellékletek nélkül – azt a részét, amelyre igényt tartanak.

(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

43.§ (1) A Képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart döntés előtt a következő ügyekben:

a) éves költségvetés

b) településrendezési terv jóváhagyása

c) a féléves üléstervében meghatározott ügyekben.

(3) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testületi ülés meghívójával egy időben közzé kell tenni.

(4) A közmeghallgatás során az állampolgárok legfeljebb három alkalommal szólalhatnak fel, az első alkalommal 3 perces, a másik két alkalommal pedig 2-2 perces időtartamban. Erről előzetesen a polgármester adjon tájékoztatást a közmeghallgatás résztvevőinek.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat, amennyiben a javaslat nem tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörébe, azt a polgármester az illetékes szervnek 5 munkanapon belül továbbítja. Az áttételről a javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.

44.§ (1) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(2) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület illetékes bizottságának, illetve a tanácsnoknak meg kell vizsgálnia.

(3) A kérdést az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(4) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság, illetve a tanácsnok – véleményével együtt – köteles a soron következő Képviselő-testület elé terjeszteni. A javaslatról a Képviselő-testület szavaz. A Képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

következők:

a) részt vehet a Képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, valamint ügyviteli közreműködést és tájékoztatást kérhet a város vagy városrész gazdálkodási, közművelődési, egészségügyi, kommunális helyzetével kapcsolatban rendelkezésre álló adatokról, tervekről;

c) amennyiben azt tevékenységének ellátása indokolja, jogosult az önkormányzat és szervei hivatalos irataiba betekinteni a titokmegőrzésre és adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett;

d) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni;

e) a választókerület lakossága véleményének megismerése és tájékoztatása, egyes társadalmi akciók megszervezése érdekében vagy a képviselő-testület határozata, illetőleg a polgármester felkérése alapján összehívhatja választóinak gyűlését.

(2) A települési képviselőt és a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét – a fejezet további részében együtt: képviselő – a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, illetőleg a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői és dolgozói munkaidő alatt soron kívül fogadni kötelesek.

bekezdésében és a 39. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) tevékenységét esküjének megfelelően végezni;

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;

c) a tudomására jutott minősített adatot, személyes és különleges adatot – a vonatkozó jogszabályi előírások szerint – megőrizni;

d) képviselői megbízatásához méltó, a képviselő-testület és annak szervei tekintélyét

és hitelét óvó magatartást tanúsítani;

e) a polgármesternek (bizottság elnökének) jelezni adott ügyben felmerülő bármilyen jellegű személyes érintettségét. Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíjának 25 %-a vonható meg esetenként.

(1a) Az a képviselő, aki a Mötv. 38. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, kötelezettsége teljesítéséig nem jogosult havi tiszteletdíjra.

(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

50.§(1) A tiszteletdíj mértékét a 3. számú függelék tartalmazza.

(2) Ezt követően a tiszteletdíj mértéke a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg

megállapítható.

(3) A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hó 5-ig kell az érintett személy által megjelölt számlára átutalni. Amennyiben az esedékesség napja munkaszüneti nap, a teljesítés a következő munkanapon esedékes.

b)amennyiben a képviselő, illetve bizottság tagja a bizottsági ülésről maradt távol

igazolatlanul, az 50 .§. (2) bekezdés szerinti tiszteletdíjat 25 %-kal lehet csökkenteni, illetve természetbeni juttatásukat megvonni, maximum 12 havi időtartamra.

(2) Igazolatlannak minősül a távolmaradás, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésről távolmaradását a Igazgatási, Szociális és Szervezési Osztálynak, a bizottsági ülésről való távolmaradását pedig a Hivatal illetékes osztálya vezetőjének való előzetes írásbeli bejelentésben alapos okkal nem menti ki. Alapos oknak minősül különösen a betegség, külföldi kiküldetés, közeli hozzátartozó halála, elháríthatatlan közlekedési akadály, külföldön tartózkodás, igazolt munkahelyi elfoglaltság.

(3) Nem minősül igazolatlannak a távolmaradás, ha az előzetes bejelentés elháríthatatlan

akadályba ütközött, s a képviselő a távolmaradás okát az ülés napjától számított 3 napon belül bejelenti. Nem minősül igazolatlan távolmaradásnak továbbá, ha a képviselő másik bizottság ülésén tagként vesz részt.

(4) Az elmulasztott ülés napjától számított 15 napon túl igazolást nem lehet előterjeszteni.

52.§ (1)^[40] A képviselőknek a képviselő-testületi ülésről való távolmaradásáról az Igazgatási, Szociális és Szervezési Osztály a bizottság tagjainak a bizottság üléséről való távolmaradásáról a Hivatal illetékes osztályának vezetője – annak jellegét is feltüntetve – nyilvántartást vezet.

(2) A távolmaradás elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve a tiszteletdíj csökkentéséről, illetve megvonásáról a képviselő-testület, illetve az érintett bizottság dönt. Erről a képviselőt és a Pénzügyi Osztályt – legkésőbb a kifizetés esedékességének napját 5 nappal megelőzően értesíti. Amennyiben ez időben nem volna lehetséges, úgy a következő havi esedékes tiszteletdíj összegéből kerül levonásra a mérséklés, illetve a megvonás összege.

55.§ (1) A képviselő-testületi tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat. A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport nevében a csoport vezetője jogosult eljárni. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a helyettese, vagy az általa megbízott személy mindazon jogokat gyakorolja, amelyek a képviselőcsoport vezetőjét megilletik.

(4) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az eskütételt követően bármikor sor kerülhet. A képviselőcsoport megalakulását a változásokat, illetve a csoport megszűnését a polgármesterhez kell bejelenteni.

(5) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének (és helyettesének) nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

56.§ (1) A képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén az adott napirendnél a csoport nevében legfeljebb 5 percben véleményt nyilváníthat, illetve a képviselőcsoport nevében személyes megjegyzést tehet.

(2) A képviselőcsoport nevében vezetője előterjesztésre jogosult.

(3) A polgármester vagy bármely képviselőcsoport vezetőjének indítványára a téma megjelölésével a képviselőcsoport vezetők részére egyeztető megbeszélést kell tartani.

57.§ (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület

a) Ügyrendi Bizottságot – 5 fő /3 képviselő, 2 nem képviselő

b) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot - 7 fő /4 képviselő, 3 nem képviselő/

c) Intézményirányítási és Szociális Bizottságot - 5 fő /3 képviselő, 2 nem képviselő/

választ.

(3) A Bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét az 1. függelék tartalmazza.

(4) A Bizottságok feladatkörét, azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a bizottságra ruház, a 4. melléklet tartalmazza. Az Intézményirányítási és Szociális Bizottságnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvényből (a továbbiakban: Sztv.) eredően átruházott hatáskörben ellátott feladatait a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.

(5) A Bizottság az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.

58.§ (1)^[44] Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

Az egyes bizottságok feladatkörébe tartozó ügyekben képviselő-testületi döntés előtt az illetékes bizottság állásfoglalását ki kell kérni. Ezt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha az érintett bizottság ülése határozatképtelen volt, kivétel a Pénzügyi Bizottság azon állásfoglalását, amelyet a költségvetés megállapítására és módosítására vonatkozó előterjesztésről, valamint a költségvetés éves végrehajtásáról szóló beszámolóról kell kérni határozatképtelen bizottsági ülést követően újabb bizottsági ülésen.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok különböző létszámúak, összetételűek lehetnek. Saját szervezeti és működési szabályzatuk lehet.

60.§ (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező feladatok végrehajtásának előkészítése;

b) egyes Képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának

ellenőrzése;

c) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

61.§ (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság képviselő, illetve nem képviselő tagjai bizottsági munka tekintetében egyenlőek. A bizottság nem képviselő tagjainak jogai csak abban a bizottságban azonosak a képviselő bizottsági tagok jogaival, amely bizottságnak tagjai.

(2) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) Bármelyik képviselő javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.

(4) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik

a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) felmentéssel,

c) lemondással,

d) a bizottsági tag halálával.

62.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat az elnök által kijelölt képviselő bizottsági tag, ennek hiányában a legidősebb települési képviselő látja el.

(3) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot a megjelölt témakör tárgyalására:

a) a Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok legalább negyedének indítványára.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottaknak a megjelölését is.

(5) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és akit még a napirend érint.

63.§ (1) A bizottság elé előterjesztést tehetnek a 2. melléklet I/1. pontjában felsoroltak.

(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket.

(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(4) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő 8 napon belül köteles megtárgyalni.

64.§ (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.

(2) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, valamint az adott bizottság nem képviselő tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehet részt.

(4) A bizottsági ülésre meghívottak tekintetében megfelelően alkalmazandók a 9. § (6) bekezdés rendelkezései.

65.§ (1)^{[45] [46]} Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több, mint fele jelen van. Ha az ülés megnyitását követően az elnök megállapítja a határozatlanképtelenséget, az ülést elnapolja és bezárja, ha az ülés folyamán bármikor, illetve szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést elnapolja és bezárja .

(2) Az ülésen részt vevő bizottsági tagok, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.

(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a bizottság egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként – az e bekezdés második mondatában foglalt kivétellel – egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.

(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

bizottság feladatkörébe tartozik a napirendi kérdések megvitatása, az abban való állásfoglalás.

(2) Az együttes ülést a bizottsági elnököknek az ülés megnyitása előtt kialakított konszenzusos megállapodása alapján megjelölt bizottsági elnök vezeti.

(3) Az együttes ülést a (2) bekezdés szerint megjelölt elnök nyitja meg és ő tesz javaslatot az együttes ülés napirendjére.

(4) Az együttes ülésről egy közös jegyzőkönyv készül.

(5) A bizottságok együttes ülésének tanácskozási rendjére egyebekben a 65. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni

66.§ (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.

(2) A bizottság ülésén napirendenként elsőként az adott napirend előadóját illeti meg a szó. A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti. Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előadóhoz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előadója válaszol, melyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.

(3) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben bármelyik bizottsági tag soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a bizottság vita nélkül határoz. Ügyrendi javaslat a bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

67.§ (1) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.

(2) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik bizottsági tag javasolhatja, e kérdésben a bizottság felszólalás és vita nélkül határoz.

69.§ (1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben, vagy egyéb módon közvetlenül érintett.

(2) A fennálló kizárási okot a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni, amelyről a bizottság dönt.

(3) A bizottság elnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.

70.§ (1) A bizottság üléséről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalma megfelelően irányadó.

(3) Ha a bizottsági tag indokolással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

(4) A bizottsági tag kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

71.§ A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a bizottság előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

73.§ (1) Ha a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat(ok) erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni; ha a döntés a Képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével kell megalkotni a helyi önkormányzat olyan rendeletét, amely a helyi köznevelés, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat körében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti.

(3) A Polgármesteri Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit, és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket, így különösen a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatokat, ideértve az ezzel járó költségek viselését is.

74.§ (1) A képviselő-testület Mátrakeresztes, Hasznos városrészben az erre irányuló kérelem esetén településrészi önkormányzatot hozhat létre. A kérelem az önkormányzati képviselők általános választása évében és az azt követő évben, december 31-ig terjeszthető elő.

(2) A településrészi önkormányzat létrehozását a kezdeményezés évének január 1-jei állapota szerint Hasznos városrészben és Mátrakeresztes városrészben a városrészekben állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok 20-20%-a kezdeményezheti az (1) bekezdésben foglaltak alapján.

A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, saját kezű aláírását.

(3) A településrészi önkormányzat vezetőjét a képviselő-testület a képviselők közül, 2 tagját bármely képviselő, vagy a településrészen választójoggal rendelkező választópolgár által írásban javasolt, a településrészen lakóhellyel rendelkező választópolgárok közül választja minősített többséggel.

Amennyiben települési képviselő nem vállalja a részönkormányzat vezetői tisztségét, úgy a képviselő-testület településrészi önkormányzatot nem hoz létre.

(4) A részönkormányzat elnevezése:

Mátrakeresztesi Településrészi Önkormányzat

Hasznosi Településrészi Önkormányzat.

(5) A településrészi önkormányzat nem jogi személy.

(6) A településrészi önkormányzat megbízatása a képviselő-testület megbízásáig tart.

(7) A településrészi önkormányzat vezetője évente egyszer köteles az általa vezetett testület munkájáról tájékoztatni a képviselő-testületet.

(8) A részönkormányzat feladat- és hatáskörét, működésének alapvető szabályait a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(9) A részönkormányzatnak átadott anyagi eszközöket az éves költségvetés tartalmazza.

75.§ (1) A Képviselő-testület tagjai sorából meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével – tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.

(3) A képviselő-testület tagjai közül egy fő Civil és Sport Kapcsolatok Tanácsnokát, valamint egy fő Gazdasági Kapcsolatok Tanácsnokát választ.

(4) A tanácsnokok feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A tanácsnokok az általuk ellátott feladatokról évente egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.

76.§ (1) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét és költségtérítését.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. Ennek jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével magához vonhatja.

(6) Az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert – amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a következő ügyekben döntést hozhat:

a) pályázat benyújtása az önkormányzat nevében

b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,

c) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,

d) hatósági cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

e) közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának elfogadása,

f) közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása.

(7) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján rendelkezik, hogy a polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

a) döntés pályázat benyújtásáról,

b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,

c) költségvetési rendelet bevételeinek és kiadásainak előirányzatait – beleértve a tartalék előirányzatot is – a költségvetési rendelet módosítások közötti időszakban legfeljebb egy alkalommal 5.000 E Ft-ot meg nem haladó mértékig módosítsa, az előirányzatok között átcsoportosítást hajtson végre,

d) vis maior ügyben döntés a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a beszerzés gazdaságosságának igazolása érdekén legalább 3 ajánlat bekérésének szükségessége esetén az ajánlatbekérésekről /pl. építési, felújítási, anyag- és eszközbeszerzési, tervezési, műszaki, ellenőrzési, szakértői/

(8) A polgármester a (6)-(7) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

77.§ (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;

(3)

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a polgármester feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

78.§ (1) A Képviselő-testület – legalább 1 főt a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármester(eke)t választ, és a választásakor dönt arról, hogy a tisztség foglalkoztatási jogviszonyban vagy társadalmi megbízatásban kerül betöltésre. A társadalmi megbízatású alpolgármester munkaideje heti 20 óra és havi egy szerdai fogadónap.

(2) Az alpolgármester(ek) a polgármester irányításával látja(ák) el a feladatokat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást és a polgármester helyettesítése rendjét a polgármester állapítja meg.

(3) Az alpolgármester(ek) tevékenységéről(ükről) rendszeresen beszámol(nak) a polgármesternek és minden év utolsó testületi ülésén a képviselő-testületnek.

(4) A nem képviselő alpolgármester jogállására az Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

79.§ (1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:

a) előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) gondoskodik a Képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel együtt aláír;

d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak ;

e) a Képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.

f) vezeti a Polgármesteri Hivatalt;

g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört;

h) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági ellenőrzését;

i) ellátja a Polgármesteri Hivatal mint költségvetési szerv operatív gazdálkodási feladatai irányítását.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a jegyző feladat- és hatáskörét a mindenkor hatályos jogszabályok állapítják meg.

(5) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a hivatal köztisztviselői közül. Az aljegyző kapcsolt munkakörben látja el a jegyző helyettesítését és a jegyző által meghatározott feladatokat.

(6) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk, távollétük esetén a jegyzői feladatokat a munkaköri leírásokban meghatározott helyettesítés rendje szerint a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő látja el.

80.§ (1) A Képviselő-testület Pásztói Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak köztisztviselői és munkajogviszonyára a Közszolgálati tisztviselőkről

szóló és a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt és a végrehajtását szolgáló központi és helyi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján meghatározza a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét, melyet a 6. melléklet tartalmaz.

(5) A Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.

81.§ (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2)

(3) A polgármester a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet a költségvetési évet követő 5 hónapon belül terjeszti a Képviselő-testület elé.

82.§ Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

83.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2014. november 20-án lép

hatályba.

(2) A VI. fejezet, a 75. § (3) bekezdése és a 4. melléklet 2014. november 13-án lép hatályba.

84.§^[59] (1) Az SZMSZ rendeletmódosítással nem járó függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

(2) A rendelet mellékletei és függelékei az alábbiak:

a) A Képviselő-testület feladatköre és önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke (1. melléklet);

b) Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai (2. melléklet);

c) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke (3. melléklet);

d) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköre, a Képviselő-testület által bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke, tanácsnokok feladatköre (4. melléklet);

e) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke (5. melléklet);

f) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje (6. melléklet)

3)^[61] A rendelet hiteles példánya a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási idő alatt, illetve a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban nyitvatartási idő alatt megtekinthető.

Pásztó, 2020. január 17.

1. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat feladatkörére az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

I. Az önkormányzat köteles gondoskodni az Mötv., valamint más kötelező feladatok ellátásáról rendelkező törvényekben meghatározott feladatokról, mint alapvető szolgáltatásokról különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való

gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és

tartozékainak

kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és

fenntartása,

gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény

elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; (háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, védőnői hálózat,

háziorvosi ügyeleti ellátás)

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása,

rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;

előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi

közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások

8a. . szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás

állapítható meg

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik -

értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;(térfigyelő rendszerek)

18. hulladékgazdálkodás;

19. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül,

20. Polgármesteri Hivatal fenntartása és működése,

21. Az SZMSZ. hatálybalépését követően az Mötv. módosítása, más törvények módosítása, új törvény alkotása miatt jelentkező önkormányzati feladatok.

Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a

gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – fedezet biztosításával egyidejűleg- foglal állást.

II. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátást abban az esetben, ha

a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskör ellátást,

b) ellátáshoz szükséges feltételek fennállnak,

c) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

III. Önként vállalt intézmény fenntartási feladatok:

(intézményi alapító okiratok szerint)

a) 57 férőhelyes idősek tartós elhelyezését biztosító intézmény támogatása,

b)

IV. Egyéb önként vállalt feladatok (mindenkori éves költségvetés alapján)

Tagsági díjak: önkormányzati érdekképviseleti tagdíj, SALDO, Palóc út, Kelet-Nógrádi

Hulladék-rekultivációs Társulás, Kelet-Nógrádi Térségi Hulladékgazdálkodási

Társulás

Mindenkori éves költségvetésben meghatározott támogatások:

a) helyi tv, Pásztói Hírlap (saját erő), kiadványok, városi ünnepségek,díjak, kitüntetések,

b) nemzetközi kapcsolatok, civil szervezetek,

c) civil szervezetek támogatása,

d)

1./ Az önkormányzat főbb adatai:

Megnevezése: Pásztó Városi Önkormányzat

Székhelye: 3060 Pásztó, Kölcsey utca 35.

Törzskönyvi azonosító szám: 735319

Adószáma: 15735313-2-12

KSH statisztikai számjel: 15735313-8411-321-12

ÁHTI azonosító: 744876

Alaptevékenységi besorolás:

Államháztartási szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Kormányzati funkció:

Alaptevékenység: 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

Alapítás dátuma: 1990. szeptember 30. (jogelőd nélküli alakulás)

Telefon: 32/460-155

Telefax: 32/460-918

E-mail: forum@paszto.hu

Internet honlap: www.paszto.hu

2./^[69] Az önkormányzat tevékenységei és az azokhoz rendelt kormányzati funkciók

Kormányzati funkciók:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

031030 Közterület rendjének fenntartása

041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start közmunkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042150 Mezőgazdasági öntözőrendszer építése, fenntartása, üzemeltetése

042180 Állat-egészségügy

045120 Út, autópálya építése

045130 Híd, alagút építése

045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása

045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

045220 Vízi létesítmények építése (kivéve árvízi létesítmények)

046020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek

047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052030 Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

053020 Szennyeződésmentesítési tevékenységek

061020 Lakóépület építése

062010 Településfejlesztés igazgatása

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020 Víztermelés, - kezelés, - ellátás

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város -, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány, feltárása, megőrzése, védelme

082044 Könyvtári szolgáltatások

082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység

082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység

082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093 Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

083030 Egyéb kiadói tevékenység

083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

összefüggő működtetési feladatok

091250 Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok

092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával

összefüggő működtetési feladatok

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

101110 Bentlakásos, nem kórházi ellátás, ápolás

102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása

102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

102031 Idősek nappali ellátása

102032 Demens betegek nappali ellátása

104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

104043 Család és gyermekjóléti központ

106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052 Házi segítségnyújtás

2. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai

A Képviselő-testület hatékony és törvényes működése érdekében szükséges megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint előkészített előterjesztések elkészítése. A Képviselő-testületi előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, melynek végrehajtása érdekében a következők szerint kell eljárni.

1. Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester és az alpolgármester(ek);

b) a témakör szerint illetékes tanácsnok,

c) az illetékes bizottság nevében a bizottság elnöke;

d) bármely képviselő;

e) a képviselőcsoport nevében a csoport vezetője;

f) a jegyző;

g) az önkormányzat intézményvezetője;

h) önkormányzati részvétellel működő gazdálkodó szervezet vezetője;

i) a Polgármesteri Hivatal osztályvezetője;

j) képviselő-testület

k) jogszabály által meghatározott szerv vagy személy.

2. Az előterjesztés tervezeteket a képviselő-testület ülése előtt az illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

3. Az üléstervben szereplő előterjesztések tervezetét egy példányban – írásban és elektronikus formában - kell megküldeni a jegyzőnek a testületi ülést megelőző legalább 10 nappal. A jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével 3 napon belül megvizsgálja, hogy

a) az előterjesztés megfelel-e az SZMSZ-ben foglaltaknak,

b) a rendelet-tervezet, illetve határozati javaslat törvényes-e.

A jegyző erről az előterjesztőt tájékoztatja. A jegyző csak a követelményeknek megfelelő döntési javaslat után látja el záradékkal az előterjesztést. Ha a döntésre vonatkozó javaslat javításra szorul, azt ismét be kell mutatni a jegyzőnek.

4. A képviselő-testület elé csak a jegyző záradékával ellátott előterjesztés terjeszthető be.

5. Amennyiben a jegyző az előterjesztést az előírt határidőre nem kapja meg, azt felülvizsgálat nélkül visszautasíthatja, és erről a polgármestert tájékoztatja. Ez esetben a polgármester dönt abban, hogy az elkésetten leadott előterjesztés a képviselő-testület elé terjeszthető-e.

6. Az előterjesztőnek a törvényességi észrevétellel ellátott előterjesztéseket, a szóbeli előterjesztés döntési javaslatát is a jegyző által meghatározott példányszámban a testületi ülés

előtt 7 nappal kell leadni a Polgármesteri Hivatalnak, ekkor javaslatot kell tennie a testületi ülésre meghívandó szervekre és személyekre.

7. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőket, a polgármestert és a jegyzőt. A bizottságok álláspontjukról írásban tájékoztatják az előterjesztőket.

8. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul;

b) beszámoló különösen valamely feladat végrehajtásának helyzetéről, valamely önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről;

c) tájékoztatók, melyek határozati javaslatot általában nem tartalmaznak.

9. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell

elkészíteni.

a) az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyalandó témakör pontos, tömör, tárgyilagos és tényszerű bemutatását, határozati javaslatot, rendelettervezetet;

b) az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat,

információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek;

c) ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat ismertetni kell. Több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint azok várható következményeit is fel kell tüntetni;

d) ismertetni kell az előzményeket. Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira;

e) az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket - a folyamatos határidő megjelölés szerinti mellőzésével -, valamint ha az szükséges a végrehajtásért felelős személyt

megjelölő határozati javaslatot kell tartalmaznia. Amennyiben a végrehajtásért felelős nincs megjelölve, akkor azon a polgármestert kell érteni;

f) a határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk - az SZMSZ vonatkozó előírásait is figyelembe véve - egyszerű vagy minősített szavazattöbbséget igényel-e;

g) a korábbi azonos tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy hatályban tartására is javaslatot kell tenni.

h) az előterjesztő felel a megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért.

i) a polgármester féléves üléstervben nem szereplő napirendet írásban, de sürgős esetben szóbeli előterjesztés alapján is javasolhatja megtárgyalásra, amennyiben az előterjesztő azt részletesen megindokolja és a jegyző törvényességi észrevételt nem tesz. Ebben az esetben is a szóbeli előterjesztés döntési javaslatát írásban kell előterjeszteni.

10. A polgármesteri előterjesztés beszámoló és tájékoztató részt tartalmaz:

A beszámoló tartalmazza a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának rendjét, melynek keretében kell számot adni a feladat végrehajtás módjáról, ennek során szükségessé váló intézkedésekről, azok eredményéről. Ismertetni kell, ha a végrehajtásnak akadálya volt, és azt nem lehetett elhárítani, és ennek alapján kell javaslatot tenni a korábbi határozat kiegészítésére, illetve módosítására.

A beszámoló része továbbá az önkormányzat, az intézmények, és a hivatal folyamatos működésével összefüggésben – a képviselő-testület két ülése között – tett fontosabb intézkedésekről szóló tájékoztatás, illetve a testület döntését igénylő önálló előterjesztést nem képező javaslatok.

A tájékoztató részben az előző ülés óta lefolytatott tárgyalásokról, eseményekről, valamint az önkormányzat működésével kapcsolatos egyéb fontosabb kérdésekről, jelentősebb feladatokról kell tájékoztatást adni.

11. A költségvetés tervezetének összeállításához a bizottságok, a képviselők és egyéb érintett szervek képviselőinek véleményét ki kell kérni.

12. Az írásbeli előterjesztés fedőlapját a 7. függelék szerint kell elkészíteni.

1. Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) polgármester, alpolgármester,

b) Képviselő-testület bizottságai,

c) jegyző

d) képviselő

2. A rendelet-tervezet előkészítése

a) A tervezetet a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett osztálya készíti el.

Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

b) A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

c) A rendelettervezethez általános és részletes indokolást kell készíteni.

3. A tervezet véleményezése:

a) az önkormányzati rendeletek előkészítése, véleményeztetése, egyeztetése során figyelemmel kell lenni a jogszabályi előírásokra, így különösen: éves költségvetésről, zárszámadásról szóló rendelettervezeteknél, az önkormányzati bizottságokkal, nemzetiségi önkormányzattal, a közszolgálati tisztviselők nagyobb csoportját érintő intézkedéseket az érdekképviselettel, közszolgáltatások hatósági árai és díjmegállapító rendeletek esetében a fogyasztóvédelmi egyesülettel, környezetvédelmi tárgyú rendeleteknél a környezetvédelmi hatósággal, helyi adókkal kapcsolatos rendeleteket a kamarákkal.

b) A tervezetet megvitatása céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembereket is meg lehet hívni.

4.

5. Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a jegyzői záradékkal ellátott rendelettervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

6. A rendelet hiteles, végleges szövegét a szakterületi felelős előkészítő szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

7. Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezését, az önkormányzati rendelet címét.

8. Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni, a város honlapján meg kell jelentetni és az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendeletnek megfelelően a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül meg kell küldeni a Kormányhivatalnak.

3. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke

A Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges:

a) zárt ülés, titkos szavazás, név szerinti szavazás elrendeléséhez,

b) a képviselő (polgármester) döntéshozatalból való kizárásához,

c) a Képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

d) a Képviselő-testületnek a polgármesterrel szembeni kereset benyújtásáról szóló határozat meghozatalához,

e) törvényben a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utalt ügyekben és ezzel összefüggő ügyekben történő döntéshez,

f) hitel felvételhez,

g) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, annak visszavonásához,

h) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba tagként való belépéshez,

i) nettó 3 millió Ft feletti forgalmi értékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásához,

j) mindazon egyéb esetekben, amikor a törvény a döntéshozatalhoz minősített többséget ír elő,

k) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,

l) képviselői megbízás megszűnéséről való döntéshez.

4. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottságok feladatköre,

a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke

Állandó bizottságok feladatköre:

Intézményirányítási és Szociális Bizottság

1. A Képviselő-testület a szociális törvény, valamint az Mötv-ben az önkormányzat hatáskörébe utalt szociális ellátások megállapításával kapcsolatos hatáskörök közül a bizottságra ruházza az települési támogatás megállapítását.

2. Részt vesz a városi önkormányzat alapvető szociális és egészségügyi feladatok (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat-és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. (továbbiakban:

Htv.) IX. fejezet értelemszerűen) ellátásában a következők szerint:

2.1. elősegíti és közreműködik az önkormányzat alapvető szociális és egészségügyi

feladatainak ellátásában,

2.2. sajátos eszközeivel segíti a városban keletkező szociális feszültségek mérséklését,

2.3. előkészíti az erre vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket, szervezi,

ellenőrzi a döntések végrehajtását,

2.4. előzetesen állást foglal egészségügyi- szociális alapellátást nyújtó intézmények

alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, időszakos bezárására vonatkozó,

képviselő-testületi előterjesztésekkel kapcsolatban,

2.5. megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermek és ifjúságvédelemre, az anyagi

okok miatt veszélyeztetett kiskorúakra, a hátrányos helyzetű családokra,

2.6. kapcsolatot épít ki és folyamatosan tart fenn a gyermek és oktatási

intézményekkel, védőnőkkel, háziorvosokkal, Gyermekjóléti Szolgálat

munkatársával, a Rendőrség Ifjúságvédelmi tisztjével, segíti a gyermekjóléti

szolgálat működését.

3. Átruházott hatáskörben eljár a szociális és egészségügyi intézményekkel kapcsolatos jogszabályokban a fenntartó önkormányzat részére meghatározott, de a képviselő-

testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben.

4. A bizottság részt vesz a városi önkormányzat közművelődési, közgyűjteményi és köznevelési igazgatás körébe tartozó feladatok (Htv. VIII. fejezet értelemszerűen) ellátásában a következők szerint:

4.1. elősegíti és közreműködik az önkormányzat köznevelési, közgyűjteményi és köz- művelődési feladatainak ellátásában,

4.2. előzetesen állást foglal a városi közművelődési intézményhálózatának kialakításában, az intézményi struktúra meghatározásában, intézményalapítás,

átszervezés,megszüntetés kérdésében,

4.3. véleményezi és előkészíti a képviselő-testületnek a közművelődési és köznevelési, közgyűjteményi igazgatás körébe tartozó döntések tervezeteit, előterjesztéseket, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását,

4.4. közreműködik az önkormányzat helyi sport feladatokat meghatározó döntések előkészítésében.

5. A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljár a köznevelési, közgyűjteményi

közművelődési intézményekkel kapcsolatban jogszabályokban a fenntartó

önkormányzat részére meghatározott, de a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe

nem tartozó ügyekben.

6. Részt vesz az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában, előkészíti és véleményezi az ezzel összefüggő koncepciókat, előterjesztéseket, döntéstervezeteket.

7. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály vagy képviselő- testületi döntés részére külön megállapít.

8. Elbírálja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjra beérkezett pályázatokat.

9. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket képviselő-testületi döntés részére külön

megállapít.

Ügyrendi Bizottság

1. Az Ügyrendi Bizottság közreműködik az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési

Szabályzata mellékletei kidolgozásában és döntésre a képviselő-testület elé terjeszti

2. A hatályosulás tapasztalatai alapján a képviselő-testületi ülésre javaslatot tesz az SZMSZ egyes rendelkezéseinek módosítására, hatályon kívül helyezésére.

3. Az Ügyrendi Bizottság a képviselő-testület ülésére véleményezi:

a) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályairól szóló rendelettervezet,

b) az önkormányzati jelképek (címer, zászló, pecsét), helyi kitüntetések és elismerő címek (pl: díszpolgári cím) alkotásáról, ill. adományozásáról szóló rendelettervezet,

c) érdekképviseleti szervekbe be- és kilépés.

4. társulások létrehozása,

5. megállapodás külföldi önkormányzattal történő együttműködésről (testvérvárosi kapcsolat),

6. eljárás kezdeményezése az alkotmánybíróságnál,

7. a polgármester és alpolgármester ellen a fegyelmi eljárás (fegyelmi és anyagi felelősség

megállapítására irányuló) elrendelése,

8. a jegyzői, illetve aljegyzői munkakörrel kapcsolatos előterjesztés,

9. hatáskör átruházásáról, ill. visszavonásáról szóló döntések,

10. az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos döntések,

11. bírósági ülnökök választása,

12. a helyi népszavazással (pl.: kiírása) kapcsolatos döntések,

13. a kormányhivatal felszólalásával kapcsolatos eljárás,

14. részönkormányzat alakítása,

15. a hivatal SZMSZ-e, munkarendje és ügyfélfogadási rendje meghatározása

16. a hivatali struktúra felépítésének, tagozódásának kialakítása,

17. az ülésterv előkészítése

18. lakossági fórumok (várospolitikai fórum, közmeghallgatás) szervezése,

19. helyi kitüntetésre és elismerő címre felterjesztettek személyéről döntés,

20. általános jogi-igazgatási, közbiztonsággal, rendőrséggel kapcsolatos előterjesztések előkészítése.

21. közbeszerzési eljárások előkészítése: az ajánlattételi felhívások, valamint dokumentációk elkészítése.

Az Ügyrendi Bizottság egyéb feladatai:

1. titkos szavazások lebonyolítása,

2. összeférhetetlenség, méltatlanság, döntéshozatalból kizárás vizsgálata,

3. a képviselő-testület belső törvényességének védelme: az SZMSZ-be ütköző cselekmények

kivizsgálása, ("etikai kérdések" vizsgálata),

4. állásfoglalás, jogértelmezés az SZMSZ-ben nem szabályozott (joghézag) vagy vitatott

kérdésekben,

5. a szavazatszámláló bizottságok és választási bizottságok tagjainak megválasztására vonatkozó előterjesztés véleményezése,

6. ellenőrzi az általa előterjesztett vagy véleményezett képviselő-testületi döntések végrehajtását,

7. a feladat- és hatáskörébe tartozó - el nem fogadott - interpellációs kérdések megtárgyalása,

8. figyelemmel kíséri a folyamatban lévő – az önkormányzatot érintő - peres, nem peres ügyeket,

9. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály vagy képviselő-testületi

döntés részére külön megállapít.

A képviselő-testület által átruházott hatáskörben gyakorolja:

1. A képviselő-testület két ülése között, illetve annak akadályoztatása esetén megválasztja a szavazatszámláló bizottságok és választási bizottságok tagjait,

2. Az Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a polgármester, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester, illetményére, jutalmazására, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjára, jutalmazására, a polgármester, alpolgármester(ek) költségtérítésére vonatkozó ügyekben.

3.

4. Az Ügyrendi Bizottság a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait nyilvántartja és ellenőrzi.

Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

1. A Bizottság részt vesz a városi önkormányzat pénzügyi igazgatás körébe tartozó feladatok

(Htv. X. fejezet értelemszerűen) ellátásában a következők szerint:

1.1. részt vesz az önkormányzat gazdasági programjának kidolgozásában,

1.2. véleményezi a képviselő-testületnek a pénzügyi igazgatás körébe tartozó döntések

tervezeteit, előterjesztéseket, ellenőrzi a döntések végrehajtását,

1.3. ellenőrzi az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények gazdálkodását,

költségvetését, zárszámadását,

1.4. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály, vagy

képviselő-testületi döntés részére külön megállapít

1.5.^[81] véleményezi az éves költségvetésről és annak módosításáról, zárszámadásról szóló

előterjesztés tervezeteit.

2. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljár az önkormányzat intézményeinek pénzügyeivel kapcsolatos jogszabályokban a fenntartó önkormányzat részére meghatározott, de a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben.

3. A Bizottság részt vesz a Városi Önkormányzat belügyi igazgatás körébe tartozó feladatok (Htv. I.fejezet) ellátásában a következők szerint:

3.1. véleményezi a kommunális igazgatás körébe tartozó témákban készülő előterjesztéseket.

4. A Bizottság véleményezi azon előterjesztéseket, amelyek közérdekű célra történő ingatlan

vásárlásra, illetve kisajátítás útján történő önkormányzati tulajdonba vételre tesz javaslatot.

5. A Bizottság részt vesz a Városi Önkormányzat Környezetvédelmi és Területfejlesztési

igazgatás körébe tartozó feladatok (Htv. VI. fejezet) ellátásában a következők szerint:

5.1. részt vesz a rendezési program és rendezési terv véleményezésében, illetve az e témában megtartott lakossági fórumon, elmondja javaslatait,

5.2. véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő rendelettervezetet, amely a rendezési terv

elfogadására készül,

5.3. részt vesz a környezetvédelmi feladatok ellátásában, figyelemmel kíséri a városban

működő szervek környezetvédelmi tevékenységét.

6. A Bizottság részt vesz a Városi Önkormányzat közlekedés, hírközlés és vízügyi igazgatás körébe tartozó feladatok ellátásában a következők szerint:

6.1. előkészíti a város infrastrukturális ellátását befolyásoló döntéstervezeteket,

6.2. javaslatot tesz arra, hogy a városban az Önkormányzat kezelésében lévő közutakon

kijelölt várakozóhelyeken díj vagy pótdíj szedésére történjen-e intézkedés,

6.3. véleményezi a város közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos

előterjesztéseket, javaslatot tesz a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos

kérelmek elbírálásánál.

7. Részt vesz a feladatkörét érintő témákban készülő rendelet tervezetek előkészítésében,

előterjesztéseket véleményez.

8. Véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz,

érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás tárgyában készült előterjesztéseket.

9. Részt vesz az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozásában, előkészítésében. Véleményezi az önkormányzati vagyonnal, az önkormányzat gazdasági társaságban való részvételével kapcsolatos döntéstervezeteket.

Átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint és felhatalmazás alapján, továbbá dönt az önkormányzati ingatlanok székhelyként történő megjelölésének kérdésében.

10. Véleményezi a közterület elnevezéssel, emlékműállítással kapcsolatos előterjesztéseket.

11. Figyelemmel kíséri az ipari, szolgáltató, kereskedelmi, mezőgazdasági tevékenységet, a

munkaerő helyzetet, e témakörökben készülő javaslatokat véleményezi.

12. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály vagy képviselő-

testületi döntés részére külön megállapít.

A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök:

A Képviselő-testület a Htv. 85. § (1) bekezdés i) pontjára , valamint 138.§ (1) bekezdés c) és e) pontjára figyelemmel a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra:

a) az adott költségvetési éven belül összesen 1 millió Ft erejéig dönthet a tartalék felosztásáról;

b) a Képviselő-testület által az éves költségvetésében meghatározott összegű környezetvédelmi alap

feletti rendelkezés és azzal történő gazdálkodás.

Civil és Sport Kapcsolatok Tanácsnoka:

A tanácsnok részt vesz az önkormányzat civil kapcsolataival összefüggő feladatok ellátásában a következők szerint:

1. Előterjesztést készít, javaslatot tesz, véleményt nyilvánít a feladatkörébe tartozó vagy azt érintő kérdésekben, és a testületi döntések végrehajtásában közreműködik.

2. A tevékenységi körét érintő testületi döntések végrehajtásában részt vesz, biztosítja a végrehajtás megszervezését, ellenőrzi azt.

3. Segíti a városban működő önszerveződő közösségek tevékenységét.

4. Gondoskodik az érintett közösségek bevonásáról a város életét meghatározó döntések előkészítésében, véleményezésében való részvételről.

5. Közreműködik lakossági fórumok, településrészi tanácskozások (pl. várospolitikai

fórum, közmeghallgatás, szakterületi fórumok) szervezésében, lebonyolításában

6. A Képviselő-testület megbízása alapján feladatkörébe tartozó kérdésekben ellenőrzést végez, vagy ellenőrzésben közreműködik.

7. A polgármester megbízása alapján képviseli a képviselő-testületet, esetenként konkrétan meghatározott ügyekben. Képviseli a képviselő-testületet a tevékenységi körével kapcsolatos fórumokon, rendezvényeken.

8. Koordinációs, érdekegyeztető tevékenységet végez a képviselő-testület munkájában a feladatkörébe tartozó ügyekben.

9. Részt vesz a sport területét érintő döntések előkészítésében, bizottsági tárgyalásain, közreműködik a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében.

10. Közreműködik a több települést érintő sportfeladatok szervezésében, az önkormányzatok közötti koordinációban.

11. Koordinálja a civil szervezeteket támogató sportfeladatok ellátását segítő rendelkezésre álló önkormányzati pénzeszközök felhasználását.

12. Figyelemmel kíséri az országos és megyei pályázati lehetőségeket, részt vesz pályázatok elkészítésében.

13. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály vagy képviselő testületi határozat részére külön megállapít.

14. A tanácsnokot valamennyi bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni. A tanácsnok köteles részt venni a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket véleményező, tárgyaló bizottsági üléseken.

Gazdasági Kapcsolatok Tanácsnoka:

A tanácsnok részt vesz az önkormányzat gazdasági és környezetvédelmi feladatainak ellátásában a következők szerint:

1. Részt vesz az önkormányzat gazdasági programjának felülvizsgálatában, kidolgozásában, végrehajtásában.

2. Közreműködik a környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási törvényekben meghatározott önkormányzati hatáskörök ellátásában, a város igazgatási területére vonatkozó környezetvédelmi program, továbbá hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatában, végrehajtásában.

3. Segíti az önkormányzat idegenforgalmi koncepciójának elkészítését és megvalósítását.

4. Előmozdítja a városban a munkahelyteremtést, ilyen célú beruházások, munkahelyek letelepedését, különös tekintettel ipari parkok, ipari területek kialakítására.

5. Részt vesz a közfoglalkoztatás szervezésében és a foglalkoztatottak tevékenységének ellenőrzésében.

6. Közreműködik a vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek előkészítésében, figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok végrehajtását, elemzi és vizsgálja az ingatlanfenntartó, üzemeltető feladat ellátást.

7. Elemzi az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok éves üzleti terveit, időközi beszámolóit, éves mérlegbeszámolóit.

8. Feladatköréhez kapcsolódóan pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri és részt vesz pályázatok előkészítésében, megvalósításában.

9. Kapcsolatot tart a tevékenységével összefüggő területeken gazdasági szervekkel, vállalkozásokkal, környezetvédelmi céllal működő civil szervezetekkel.

10. Elkészíti a feladatkörével kapcsolatos képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket.

11. Elvégez minden olyan feladatot, amelyre a képviselő-testület, vagy a polgármester felkéri, illetve felhatalmazza.

12. Közreműködik lakossági fórumok, településrészi tanácskozások /pl. várospolitikai fórum, közmeghallgatás/, szakterületi fórumok szervezésében, lebonyolításában.

13. Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a későbbiekben jogszabály, képviselő-testületi határozat részére külön megállapít.

14. A tanácsnokot valamennyi bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni. A tanácsnok köteles részt venni a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket véleményező, tárgyaló bizottsági üléseken.

5. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

1. A képviselő-testület a Htv. 135. § o) pontjában foglalt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre

átruházza.

2. A polgármesternek az Sztv-ből eredően átruházott hatáskörben ellátott feladatát a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.

3. A Polgármester az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.

4. A Polgármesternek az (1) bekezdésben szereplő feladatait a 6. pont tartalmazza.

5. A képviselő-testület a Htv. földművelésügyi igazgatás, az ipari és kereskedelmi igazgatás, a népjóléti igazgatás, pénzügyigazgatás körébe tartozó, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb hatáskörök tekintetében azok gyakorlását a polgármesterre átruházza.

6. A Képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre átruházza:

a) gondoskodik a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról (Htv. 21. §)

b) figyelemmel kíséri a piaci zavarok megelőzése céljából a piaci viszonyokat, intézkedést

kezdeményez (Htv. 67. §)

c) gondoskodik a helyi közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá síkossága elleni védekezésről (1988. évi I. tv., Kkt. 34. §. (5) bek.)

d) dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről ( Htv. 133. §. b) pont)

e) önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképes ingatlanok tekintetében hozzájárul út- és közmű céljából szolgalmi jog bejegyzéséhez.

f) gyakorolja az egyeztetést és ellenőrzést a megyei önkormányzatnak a tulajdonába került

ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló kérelem

tekintetében (az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok

tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 34. §. (2 ) bek.)

g) véleményezi, illetve egyetértési jogot gyakorol a belterületi föld értékével, illetve a

beépítetlen belterületi föld értékével kapcsolatban (1991. évi XXXIII. tv. 51. § (1) – (4)

bekezdés,)

7. A Képviselő-testület által helyi önkormányzati rendeletben és képviselő-testületi

határozattal megállapított, a polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 29/2009. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése alapján a 300.000 Ft nettó éves bérleti díjú helyiség bérleti jogának eldöntése,

b) Az önkormányzati vagyontárgyak köréről, valamint a vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályairól szóló 10/2013. (V. 2.) önkormányzati rendelet 6. § (6) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok gyakorlása,

c) Az önkormányzati közútkezelői feladatok ellátásáról és a képviselő-testület hatásköreinek a polgármesterre és a jegyzőre történő átruházásáról szóló 7/2016. (V. 27.) önkormányzati rendelet 4. §-a szerinti közútkezelői feladatok,

d) Városi Strandfürdő szolgáltatásának térítésmentes, illetve kedvezményes belépőjegy igénybevételére irányuló kérelmek elbírálása.”

6. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[85]

A Pásztói Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

1. Ügyfélfogadási rend:

Hétfő 8.00 – 17.00 óráig

Kedd ügyfélfogadás nincs

Szerda 8.00 – 16.00 óráig

Csütörtök ügyfélfogadás nincs

Péntek 8.00 – 12.00 óráig

2. a) A polgármester előre egyeztetett időpontban tart ügyfélfogadást, az alpolgármester

a hónap harmadik szerdai napján 8-12 óráig, a jegyző minden hónap negyedik szerdai

napján 8.00 – 12.00 óráig tart fogadónapot.

b) Az ügyfélfogadás biztosítása, a munkakezdés koordinálása, a munkaidő betartásának

ellenőrzése a belső szervezeti egység vezetőjének a feladata.

6/A.melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[86]

7. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[89]

8. melléklet a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[90]

1. függelék a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[91]

2. függelék a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[92]

3. függelék a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez,^[93]

4. Függelék a 27/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelethez^[94],^[95]

Általános rendelkezések ………………………………………………………. 1.o.

Az önkormányzat ……..………………………………………………………... 1.o.

A Képviselő-testület működése ………………………………………………. 1.o.

A Képviselő-testület feladat-és hatásköre ………………………………………. 1.o.

A Képviselő-testület ülései ………………………………………………………. 2.o.

A Képviselő-testület megalakulása ………………………………………………. 2.o.

Rendes ülés ………………………………………………………………………. 2.o.

Rendkívüli ülés ………………………………………………………………. 2.o.

Ünnepi ülés …............................................................................................................ 3.o.

A Képviselő-testület összehívása ………………………………………………. 3.o.

Az ülések nyilvánossága ………………………………………………………. 4.o.

A Képviselő-testület ülésterve ………………………………………………. 5.o.

A rendes ülés napirendje ………………………………………………………. 6.o.

Az előterjesztések rendje ………………………………………………………. 7.o.

A felszólalások és hozzászólások szabályai ……………………………………….. 7.o.

A felszólalások típusai ……………………………………………………….. 7.o.

Felszólalás ügyrendi kérdésben ……………………………………………….. 7.o.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás ……………………………………….. 7.o.

Interpelláció ………………………………………………………………………. 7.o.

Napirend előtti és utáni felszólalás ………………………………………………... 8.o.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje ………………………………………... 9.o.

Vitavezetési szabályok ……………………………………………………….. 10.o.

A vita lezárása ………………………………………………………………………. 11.o.

A döntéshozatal szabályai ………………………………………………………… 11.o.

A szavazás módja ………………………………………………………………… 12.o.

Nyílt szavazás ……………………………………………………………….. 12.o.

Titkos szavazás ……………………………………………………………….. 13.o.

A Képviselő-testület döntései ……………………………………………………….. 14.o.

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve ……………………………….. 14.o.

A jegyzőkönyv elkészítése ……………………………………………………….. 15.o.

A Képviselő-testület döntéseinek végrehajtása, a jegyzőkönyvbe való betekintés

szabályai ……………………………………………………………………….. 15.o.

A közmeghallgatás és a lakossági fórumok rendje ……………………….. 16.o.

Közmeghallgatás, lakossági fórum (várospolitikai fórum, városrészi tanácskozás)…

A Képviselő-testület tagjai ……………………………………………………….. 17.o.

A képviselők jogállása ……………………………………………………….. 17.o.

A képviselő jogai ……………………………………………………………….. 17.o.

A képviselő kötelezettségei ……………………………………………………….. 18.o.

A képviselő, bizottsági tag és elnök, tanácsnok díjazása ………………………... 18.o.

Távolmaradás, juttatás csökkentése …........................................................................ 18.o.

A képviselőcsoport ………………………………………………………………. 20.o.

A Képviselő-testület bizottságai ……………………………………………….. 20.o.

Állandó bizottság ……………………………………………………………….. 21.o.

Ideiglenes bizottság ……………………………………………………………….. 22.o.

A bizottságok szervezete és működési rendje ………………………………… 22.o.

A bizottság ülései ……………………………………………………………….. 22.o.

Az előterjesztések rendje ……………………………………………………….. 23.o.

Az ülések nyilvánossága ……………………………………………………….. 23.o.

A bizottság tanácskozási rendje ……………………………………………….. 23.o.

Vitavezetés, felszólalások szabályai ……………………………………………….. 24.o.

A szavazás módja ……………………………………………………………….. 24.o.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból ………………………………………... 25.o.

A bizottság ülésének jegyzőkönyve ……………………………………………….. 25.o.

A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai ………………………………………... 25.o.

A bizottsági döntés végrehajtásának felfüggesztése ………………………………… 25.o.

Nemzetiségi önkormányzatok ……………………………………………….. 26.o.

Településrészi önkormányzatok, tanácsnokok ................................................... 26.o.

A tanácsnok ………………………………………………………………………. 27.o.

A polgármester, alpolgármester, a jegyző, aljegyző ……….......................... 27.o.

A polgármester ……………………………………………………………….. 27.o.

A polgármester feladatai ……………………………………………………….. 28.o.

Alpolgármester ……………………………………………………………….. 28.o.

A jegyző, aljegyző ……………………………………………………………….. 29.o.

A polgármesteri hivatal ....................................................................................... 30.o.

Az önkormányzat gazdasági alapjai ................................................................ 30.o.

A költségvetés ………………………………………………………………………… 30.o.

Az önkormányzat vagyona ………………………………………………………… 30.o.

Záró rendelkezések ………………………………………………………………… 31.o.

1. melléklet: A Képviselő-testület feladatköre és önként vállalt önkormányzati feladatai ………………………………………………………………………… 32.o.

2. melléklet: Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai… 38.o.

3. melléklet: A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke ……….. 42.o.

4. melléklet: Az állandó bizottságok feladatköre, a Képviselő- testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke ……………….......................... 43.o.

5. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

jegyzéke ………………………………………………………………………… 51.o.

6 melléklet: A Hivatal ügyfélfogadási rendje ….................................................... 54.o.