Vanyarc Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017. (VII. 11.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet – Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Vanyarc Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó legfeljebb 11 m2 méretű reklám.

2.Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor

3.Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

4.Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

5.Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6.Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

7.Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.

8.Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

II.Fejezet - A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

2. Helyi védelemben részesíthetők azok az épített-és környezeti elemek, melyek építészeti, kulturális, történelmi és természeti értéke miatt megőrzésre érdemesek.
3. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére     terjedhet ki.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi természetvédelmi emlék védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott területet.

(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 1. mellékletben^[1] meghatározott ingatlanokat.

5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

2. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
3. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, 

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

4. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

5. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

6. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

6.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Vanyarc Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3)   Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Vanyarc Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4)   A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a)  egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b)  eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c)  ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d)  az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)  az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)  ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3)   Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

2. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
3. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.
4. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

III.Fejezet – A helyi védelem településképi követelményei

9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi követelmények

11. § (1) Helyi természetvédelmi terület védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk kötelező.

10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor.

(2) Az épület külső megjelenését és belső elrendezését meg kell őrizni.  Felújítás során tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk stb.

2. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
3. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
4. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

13.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség a 5.§ (5) bek.  szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

IV.Fejezet - A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei

11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

14. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Vanyarc Község teljes közigazgatási területét:

a) a település belterülete - településképi szempontból meghatározó területe,

b)a település külterülete - településképi szempontból meghatározó terület.

15.§ A településképi szempontból meghatározó belterületen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. A belterületi településrészek közlekedési célú közterületei az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajok alkalmazhatók, jellemzően a 6. melléklet szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával, és az 7.mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.
2. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
3. Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.

2. A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 6. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 7. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

16. § A településképi szempontból meghatározó külterületen a településképet meghatározó területek az alábbiak szerint alakítandók ki:

1. Fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően a 6. melléklet szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, az 7. mellékletben szereplő növényfajok alkalmazásának kizárásával.

12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Az e rendelet 1. mellékletének a) pontjában meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

1. A lakóépületek és üdülőépületek magastetős (35-45 fok) kialakítással építhetők,
2. A lakóépületek tetőgerinc iránya úgy meghatározható meg, hogy legalább 4 - 5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos lehessen.
3. A temetőhöz tartozó kiszolgálóépületek magastetős kialakítással építhetők.
4. A temetőhöz tartozó kiszolgálóépületek, valamint a sírboltok anyaghasználatánál a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg nem alkalmazható.
5. A harsány színű faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

f)A lakóterületen tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcakép figyelembe vételével határozható meg, illetve ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag (pl. cserépmintás zsindely vagy cserépmintás lemezfedés) lehet.

7. Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.

h)A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható. Az alkalmazott szín harmonizáljon az épület egyéb alkalmazott anyagaival (pl. a tetőfedés és a nyílászárók színezése. A homlokzatszínezés során legfeljebb 3 szín alkalmazható.

i)Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.

j)A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt  - nem helyezhető el.

k)A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.

l)Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a  terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

m)Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(2)A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat   színéhez igazodva   lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(3)Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(4)Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(5)Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

(6)Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

(7)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen – a műszaki szükségszerűség esetét kivéve - nem helyezhető el.

(8)Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén – a műszaki szükségszerűség esetét kivéve - nem helyezhető el.

(9)A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes

(10)Az utcafronti kerítés:

a) A temető kerítése és a bejárati kapu fából vagy drótfonatból készülhet.         

b)az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható.

(11)Közterületi burkolattal szembeni elvárás: 

1. bontásra akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig megtörténik, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
2. kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

18. § Az e rendelet 1.melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

(1) Mezőgazdasági területen az épületek a helyi hagyományos építészeti stílusnak megfelelő formájúak, anyaghasználatúak, a tájba illeszkedőek lehetnek.

(2)Az épületek tájba illően, természetes anyagból építhetők.

(3)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.

(4)Építmények, magastetővel építhetők.

(5)Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.

(6)A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.

(7)A településképi szempontból meghatározó területen jellemzően csak a 6. mellékletben szereplő településen honos a fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, az 7. mellékletben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

(8)Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

(9)Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.

V.Fejezet – Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

19.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.

2. A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - légvezetéken is vezethetők.
3. Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető, azaz a földfeletti hálózathoz földfeletti, a földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.

14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

20.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak              ( távközlési magasépítmény, adótorony, magasfeszültségű villamos távvezeték) elhelyezésére nem alkalmas terültek.

1. belterület, a (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével
2. lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
3. fokozottan védett természetvédelmi terület,
4. ökológiai hálózat részét képező magterület,
5. ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe,
6. tájképvédelmi terület,
7. Natura 2000 terület.

 (2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek.

1. a Meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével.
2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben történhet (pl. templomtorony),
3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen

történhet.

(3) A szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetés ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítését elsősorban az (1) és (2) bekezdések alkalmazásával kell biztosítani.

VI.Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

21.§ (1) Belterületen óriásreklám nem létesíthető.

(2)   Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.          

 (4)  A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

5. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
6. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
7. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
8. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
9. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.

22.§ (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eltérések összesített időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 12 naptári hetet.

23.§ (1) Reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag funkcionális utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) Csak olyan kialakítású és olyan számú funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amely a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(3) A funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

16. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

24.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

2. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

17. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

25.§ (1) Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

2. Utasváró építményének oldalain reklámfelület elhelyezhető.
3. Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.
4. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

5. Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma a harmincat nem haladhatja meg.
6. A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:

1. műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
2. régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
3. helyi jelentőségű védett érték területén;
4. védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
5. tájképvédelmi területén;
6. helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.

18. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

26.§ Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
2. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
3. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

VII.Fejezet - A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

27. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló   155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: egyszerű bejelentés Kormányrendelete) hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
4. A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
5. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
6. közterületen vízáteresz építése, átépítése
7. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ga) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

gb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

2. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

3. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

28.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

 (2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

 (3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

VIII.Fejezet A településképi véleményezési eljárás

21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

29.  § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;

30. § A polgármester a véleményét a 29. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

22. A településképi véleményezés szempontjai

31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

23. A településképi véleményezési eljárás szabályai

32.§ (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet                        8. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.

IX.Fejezet A településképi bejelentési eljárás

24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

33. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

34. § (1) Településképi bejelentési eljárást az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

2. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyileg védett épületek tekintetében az építési engedély nélkül végezhető, a védettséget érintő építési munkák esetében.

35. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

25. A településképi bejelentési eljárás szabályai

36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2)   A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

37. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 9. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.

X.Fejezet  A településképi kötelezés

26. A településképi kötelezési eljárás szabályai

38.§ (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét:

1. A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
2. A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.

2. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
3. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
4. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

27. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

39.§ (1) A Polgármester a 38.§ (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

2. A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.

2.  A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

28. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

40.§ (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

2. A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

XI.Fejezet - Záró rendelkezések

29. Hatályba léptető rendelkezések

41. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

30. Hatályon kívül helyező rendelkezések

42.§ Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vanyarc Község Önkormányzata Képviselő testületének 7/2018 (XI.26.) számú rendelete Vanyarc Község településkép védelméről, valamint a Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2003. (IX.15.) önkormányzati számú rendeletének alábbi rendelkezései:

6.§ (5) és (7) bekezdések;

9.§ (6) bekezdés;

12.§ (3) és (9) bekezdések;

14.§ (5) bekezdés;

16.§ (4) bekezdés és (5) bekezdés 2.tagmondata;

43.§ (1) és (2) bekezdések;

47.§;

47/A.§;