Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 05. 31Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2020. (X.30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ludányhalászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §.(1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ludányhalászi Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi u. 69.
(3) Az önkormányzat működési területe: Ludányhalászi Község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat közös önkormányzati hivatalt működtet Nógrádszakál és Piliny községek önkormányzataival, melynek elnevezése: Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
(5) Székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
(6) A Hivatal állandó kirendeltségeinek megnevezése, címe:
a) Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádszakál Kirendeltsége 3187 Nógrádszakál, Madách út 18.
b) Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal Piliny Kirendeltsége 3134 Piliny, Losonci út 25.
2. § Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. Az önkormányzat jelképeiről, valamint azok használatáról szóló szabályokat a 10/2001.(07.06.) önkormányzati rendelet szabályozza.
3. § Az önkormányzat ünnepei:
a) Falunap: minden év június hó első szombat
b) Szüreti felvonulás: minden év szeptember hó utolsó szombat
c) Március 15-i megemlékezés
d) május 1. –Majális
e) május első vasárnapja – Anyák napja
f) Október 23-i ünnepség
g) Idősek napi ünnepély
h) Karácsonyt váró est
4. § (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím: „Ludányhalásziért” cím
(2) A kitüntető címek adományozásának szabályait a 7/2009.(04.30.) Önkormányzati rendelet szabályozza.
5. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: Ludányhalászi Hírmondó
(2) Megjelenés gyakorisága: negyedévente
(3) Az önkormányzat honlapja: www.ludanyhalaszi.hu
6. § Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai:
a) SZLOVÁKIA - Csalár (Celare)
b) SZLOVÁKIA - Vilke (Vel’kanadIplom)
c) SZLOVÁKIA - Ipolykér (Kiarov)
d) SZLOVÁKIA - Béna (Beliná)
e) SZLOVÁKIAI - Szécsénykovácsi (Kovacovce)
f) SZLOVÁKIA – Óvár (Olovary)
g) ROMÁNIA – Csíkszenílélek (Leliceni)
h) LENGYELORSZÁG –Tyczyn
i) LENGYELORSZÁG – Lyski
j) OLASZORSZÁG – Forza D’ Agro’
2. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI
7. § A képviselő-testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző
FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
8. § (1)1 A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és általa önként vállalt feladat- és hatásköröket, különösen a Horgászbarát Vendégházak üzemeltetését. (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1), (2) bekezdése)
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét az Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Ezen kívül az önkormányzat számára a törvény kötelező feladat- és hatáskört állapít meg az önkormányzatok eltérő adottságainak az Mötv. 11. §-ában foglaltak figyelembevételével.
(4) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.
(5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.
(6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(7) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(8) A képviselő-testület részt vehet gazdasági vállalkozásban, de az a kötelező alapellátási feladatait, az azokhoz szükséges anyagi eszközöket nem veszélyeztetheti. A kötelező feladatai ellátásán túl fennmaradó anyagi eszközeivel, ingatlanaival, más vagyoni értékű jogaival saját felelősségére a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és a vagyongazdálkodási rendelet alapján rendelkezhet.
9. §2 A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a társulásra és a polgármesterre a 2. függelék szerint átruházza.
10. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol a döntés meghozatalát követő legközelebbi rendes ülésen.
3. MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
11. § (1)3 A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4, azaz négy fő jelen van.
(3) A képviselő köteles szóban vagy írásban bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
12. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést és más képviselő-testületekkel együttes ülést tart.
4. ALAKULÓ ÜLÉS
13. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) a Helyi Választási Bizottság beszámolója a választások eredményéről,
b) képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása,
g) az alpolgármester eskütétele,
h) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
i) az állandó bizottságok létrehozása.
5. RENDES ÜLÉS
14. § (1) A képviselő-testület az ülések számát, idejét éves munkatervben állapítja meg. A munkaterv szerint megtartott ülés, rendes ülés.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
6. RENDKÍVÜLI ÜLÉS
15. § (1) A munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés rendkívüli ülés.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt időpontját, és a napirendjére vonatkozó javaslatot.
(4) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
(5) A rendkívüli ülés szabályai mellőzhetők, ha az ülés összehívására nyitva álló időn belül a képviselő-testület rendes ülést tart. Ebben az esetben a rendkívüli ülésre javasolt napirendet a rendes ülés napirendjére kell felvenni.
7. KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK EGYÜTTES ÜLÉSE
16. § (1) A Ludányhalászi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Nógrádszakál és Piliny Község Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel, a Hivatal munkájával kapcsolatos ügyekben, szükséges szerint együttes testületi ülést tartanak.
(2) Az együttes ülést az a polgármester vezeti, amely településen az ülés megtartására kerül.
(3) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testületi ülésekről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írják alá.
8. MUNKATERV
17. § (1) A munkaterv előkészítése a polgármester feladata. A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a jegyzőtől,
c) a bizottságtól,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) a helyben működő gazdasági társaságok, és civil szervezetek vezetőitől.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
b) a bizottság megnevezését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatnia,
c) a közmeghallgatás időpontját, helyét, témáját,
d) egyéb szervezési feladatot.
9. AZ ELŐTERJESZTÉSEK
18. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a munkatervbe felvett döntést igénylő javaslatok,
b) egyéb, a munkatervben nem szereplő, de döntést igénylő ügyre vonatkozó javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a települési képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) intézményvezetők,
g) a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
h) külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását
b) az előzményeket
c) a jogszabályi felhatalmazást
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket
e) költségkihatásokat
f) határozat-rendelet tervezetet.
19. § (1) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 15. § (2) bekezdésében említett határidőn belül nem készíthetők el, lehetőség szerint ugyancsak írásban kell rögzíteni, és azokat legkésőbb az ülés kezdetéig a képviselők rendelkezésére kell bocsátani (kiosztásos anyag). Szóbeli előterjesztésre csak kivételesen kerülhet sor, melyet a polgármester engedélyez.
(2) Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi előterjesztések:
a) rendeletalkotás,
b) helyi népszavazás kiírása,
c) kitüntetések adományozása,
d) hitelfelvétel,
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz való csatlakozás,
f) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése.
10. AZ ÜLÉS ÖSSZEHÍVÁSA
20. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülés előtt legalább 1 nappal kell megkapniuk a képviselőknek, és a meghívottaknak.
(3) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ülés formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható.
(4) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a javasolt napirendeket,
c) a napirendek előterjesztőit.
(5) A meghívót az ülést összehívó írja alá.
(6) A lakosság tájékoztatása érdekében a meghívót az Önkormányzat hirdetőtábláján a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően ki kell függeszteni
(7) A meghívóhoz mellékelni kell az írásbeli előterjesztéseket. Amennyiben a meghívás meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódik, úgy a meghívott részére csak az erre vonatkozó írásbeli előterjesztéseket kell mellékelni
(8) Az ülésre a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) napirendi pontok előadóit az őket érintő napirendi pontokhoz,
b) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő napirendi pontokhoz,
c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét,
d) az oktatási nevelési intézmény vezetőit, az intézményt érintő napirendi pontokhoz,
e) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.
11. AZ ÜLÉS VEZETÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE
21. § (1) A nyílt képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet.
(2) Azon ügyek tárgyalásakor, melyek esetében az érintett nyilatkozatától függ a zárt ülés tartása a képviselő-testület az érintettől az ülést megelőzően írásban, vagy az érintett meghívása esetén az ülés keretében a napirendi pont tárgyalása előtt szóban nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a nyilvános ülés megtartásához. Az érintett írásban benyújtott nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján zárt ülést rendelhet el, azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) A képviselő-testület ülésein:
a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
b) a jegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik, az ülésvezető engedélye alapján szólalhat fel.
22. § (1) Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
f) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.
23. § (1) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja
(2) A képviselők bármelyike javasolhatja a napirendi pont megtárgyalását, elhagyását, elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Az erre irányuló javaslatot a napirendek meghatározásáról szóló képviselő-testületi döntés előtt kell előterjeszteni.
12. SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY
24. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely a napirendi pontok között nem szerepel.
(2) A sürgősségi indítványt rövid indokolással legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell írásban benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszeri szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.
13. VITA
25. § (1) Az ülés vezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó az előterjesztést összefoglalja, ahhoz szóbeli kiegészítést tehet,
b) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
c) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.
(2) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(3) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló. A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először az ülésen tett módosító és kiegészítő javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő, módosításokkal kiegészített javaslatról dönt.
14. TANÁCSKOZÁS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA
26. § (1) Az ülés vezetője biztosítja az ülés rendjét, melynek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, méltatlan magatartást tanúsít, vagy az ülés rendjét egyéb módon zavarja,
b) ismétlődő rendzavarás esetén megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c) a képviselő kivételével kizárja az ülésről a rendbontót, ha az a)-b) pontokban foglalt intézkedései eredménytelenek.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(3) A nyilvános ülésen, a képviselő-testület tagjain kívüli meghívott személyek és a hallgatóság a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(4) A hallgatóság a napirendekhez nem szólhat hozzá, a meghívott személyek a saját napirendjükhöz hozzászólhatnak.
(5) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.
15. INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS
27. § (1) Interpelláció olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával vagy valamely irányítása alatt álló szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merül fel.
(2) Interpellációt a települési képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsághoz és jegyzőhöz (a továbbiakban: interpellált) intézhet, melyet írásban a polgármesternél kell benyújtani az ülést megelőzően legalább 3 nappal. Az interpellációt legkésőbb annak képviselő- testületi ülésen történő ismertetéséig vissza lehet vonni.
(3) Az interpellált a benyújtott interpellációra a benyújtást követő rendes ülésen szóban köteles érdemi választ adni.
(4) Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem folytatható le, az interpellált az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(5) Az interpelláló képviselő a válasz elfogadásáról a (3) bekezdésben foglalt esetben az ülésen, a (4) bekezdésben foglalt esetben a soron következő rendes ülésen nyilatkozik.
(6) Ha az interpelláló képviselő a válaszadáskori ülésen nincs jelen, az interpellációt a soron következő rendes ülésig elnapoltnak kell tekinteni.
28. § (1) Az interpelláló képviselő a 27. § (5) bekezdésben tett nyilatkozatát követően az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület a 31. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel dönt.
(2) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, elrendeli az interpelláció bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.
(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt esetben, az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a jelentést követő rendes ülésen dönt.
(4) Ha az interpellált a bizottság, és az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, akkor az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület dönt.
29. § (1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsághoz és a jegyzőhöz kérdést intézhet akár írásban, akár szóban.
(2) Kérdésnek kell tekinteni minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódást, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.
(3) A kérdésre az ülésen kell érdemi választ adni. Ha a válaszadás olyan előzetes vizsgálatot igényel, amely miatt az ülésen nem adható válasz, akkor a kérdezett az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Ebben az esetben a választ minden települési képviselőnek meg kell küldeni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
16. HATÁROZATKÉPESSÉG
30. § (1) A határozatképességet az ülésvezető az ülés egész időtartama alatt köteles és jogosult vizsgálni. Erre bármely képviselő felhívhatja az ülésvezető figyelmét az ülés ideje alatt.
(2) A határozatképtelen ülést megnyitni nem lehet, helyette az ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontokkal össze kell hívni.
(3) Ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, az ülés vezetője legfeljebb 15 perces szünetet rendel el. Ennek eredménytelen eltelte után az ülést be kell rekeszteni és a még hátralévő napirendeket a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint összehívott ülésen kell megtárgyalni.
(4) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(5) A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kívánt részt venni.
(6) A képviselő, polgármester személyes érintettségére az Mötv. 49. § vonatkozik.
17. DÖNTÉSHOZATAL
31. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozathozatal nélkül a szavazati arányok rögzítésével dönt:
a) az ügyrendi kérdésekről,
b) tájékoztatók tudomásulvételéről,
c) az interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában ügyrendi kérdés minden, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(4) Az előterjesztésben szereplő, valamint a vitában elhangzott valamennyi javaslatot egyenként kell szavazásra bocsátani úgy, hogy először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról kell dönteni. A szavazás során ellenpróbát kell tartani.
32. § (1) Minősített többség szükséges: a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl
a) hitelfelvételhez,
b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséhez,
c) hatáskörgyakorlás átruházásához és visszavonásához.
(2) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
33. § (1) Határozathozatal kezdeményezésére jogosultak:
a) polgármester
b) képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága
d) jegyző
e) a települési nemzetiségi Önkormányzat elnöke
f) önkormányzati intézmény vezetője
g) civil szervezet képviselője
(2) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kezdi. A határozatok számozása folyamatos.
(3) A képviselő-testület által hozott határozat megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a határozat számát arab számmal,
c) meghozatalának idejét évét, hónapját és napját,
d) a “határozat” kifejezést,
az alábbiak szerint:
LUDÁNYHALÁSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
…/…..év (…..hónap……nap) határozata
34. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) helyi nemzetiségi önkormányzat.
(2) A kezdeményező feladata, hogy a kezdeményezés tartalmazza a szabályozás indokát, a szabályozásra vonatkozó érdemi javaslatot. Rendeletalkotásra vonatkozó javaslat csak olyan ügyre irányulhat, amelyben a képviselő-testületnek van rendeletalkotási joga.
(3) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a jegyző és a tárgy szerint illetékes bizottság bevonásával a kezdeményezést megvizsgálja, majd azt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetések és a vitafórumok rendjét, a tervezet előkészítéséhez szakértőket kérhet fel.
(5) A rendelet-tervezet normaszövegének elkészítése a jegyző feladata.
(6) Az előterjesztésre a rendelet normaszövegén túl annak megalkotását minden esetben meg kell indokolni, valamint csatolni kell a rendelettel kapcsolatos előzetes hatásvizsgálatot.
(7) A rendelet hatályosulását a jegyző kétévente köteles vizsgálni és az erről szóló jelentést a képviselő-testület eléterjeszti.
35. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése tartalmazza:
a) a képviselő-testület megnevezését,
b) a rendelet számát arab számmal,
c) kihirdetésének idejét évét, hónapját és napját,
d) az „önkormányzati rendelet” kifejezést,
e) a megnevezését és címét
az alábbiak szerint:
LUDÁNYHALÁSZI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
…/…év (…hónap…nap) önkormányzati rendelete
18. SZAVAZÁS RENDJE, MÓDJA
36. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
37. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy névszerinti szavazással történik.
(2) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetekben.
(3) Névszerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdésén túl akkor, ha bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület úgy dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik. A bizottság feladata a szavazólapok elkészítése, a titkosság feltételeinek biztosítása, a szavazatok összeszámlálása
(3) Amennyiben az ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjai határozatképes létszámban nincsenek jelen, akkor a szavazással járó feladatok ellátásra 3 fős eseti bizottságot kell választani az ülésen jelenlévő képviselőkből. Ennek tagjaira az ülésvezető tesz javaslatot, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A titkos szavazás eredményét a bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a képviselő- testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
19. JEGYZŐKÖNYV
39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.
(2) A jegyzőkönyvet, mely közokiratnak minősül, a polgármester és a jegyző, írja alá.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) az írásbeli előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) az írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok,
e) az elfogadott rendeletek,
f) a névszerinti szavazásról készített névsor egy eredeti példánya.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, az eredeti példány megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát piros fehér zöld zsinórral átfűzve, önkormányzati bélyegzővel ellátva kell hitelesíteni nyílt és zárt ülésenként külön-külön.
(6) A jegyzőkönyvekbe történő betekintést a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével a jegyzőnél kell előzetesen kezdeményezni. A jegyzőkönyv az Önkormányzatnál munkaidőben tekinthető meg a jegyző, annak akadályoztatása esetén az igazgatási előadó jelenlétében.
40. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(2) Az zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(3) Zárt ülés jegyzőkönyvéről a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekről nyilvános adat megismerése biztosítására kivonatot kell készíteni, melyben a nem közérdekű adat és a közérdekből nem nyilvános adat kipontozásra kerül.
20. A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS
41. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) közmeghallgatás
b) falugyűlés
42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás falugyűlés keretében is megtartható.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a tárgyalásra kerülő tárgykörökről az Önkormányzat hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
(4) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
43. § A falugyűlés összehívása szükség szerint, a lakosság széles rétegeit érintő témákban kerül sor. A falugyűlés célja az adott témában megfelelő információ nyújtása a képviselő-testület felé.
44. § A képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeit, eljárási rendjét külön - 13/2017.(XII.01.) számú - rendeletben szabályozza.
21. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
45. § (1) Képviselő az Mötv. -ben meghatározottakon felül köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a képviselő-testület vagy a tisztviselők felkérése alapján részt venni a képviselő- testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
(2) Az igazolatlan távollét következményeiről a képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A települési képviselők tiszteletdíját az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége estén - törvényben meghatározott - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor - erre irányuló indítvány esetén - a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50%-os csökkentéséről.
22. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
46. § (1)4 A képviselő-testület 3 fős ügyrendi bizottságot választ tagjai közül, melynek névsorát, feladat- és hatáskörét a 2. függelék szerint határozza meg.
(2) A képviselő-testület meghatározott időre vagy meghatározott feladatok ellátására ideiglenesen bizottságot hozhat létre, melynek feladat- és hatáskörét, személyi összetételét a képviselő-testület a létrehozással egyidejűleg határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
47. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távolléte, akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a bizottság által választott olyan tag jogosult, aki egyben települési képviselő is.
(2) A meghívót a 19. § (1) bekezdés szerint kell megkapniuk a bizottsági tagoknak, és a meghívottaknak.
(3) Az elnök köteles a bizottságot összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a bizottsági tagok kétharmadának indítványára,
(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit az elnök írja alá.
23. A POLGÁRMESTER
48. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl:
a) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,
b) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és gazdasági szervekkel,
c) a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat, erre más személyt is felhatalmazhat,
d) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetben a helyi önkormányzat költségvetése terhére átmeneti intézkedést hozhat, melyről a legközelebbi képviselő-testületi ülésen be kell számolni,
e) ellátja az ár- és belvízvédekezéssel kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat,
f) gondoskodik a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátásáról,
g) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(3) A polgármester törvényben meghatározott illetményéről, jutalmazásáról a képviselő-testület dönt. A polgármester jutalmazására bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(4)5 A polgármester minden hétfői napon 09.00 – 12.00 óráig fogadónapot tart.
24. ALPOLGÁRMESTER
49. § (1) A képviselő-testület 1 társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)6 Az alpolgármester minden hónap utolsó hetének hétfői napján 14.00-16.00 óráig fogadóórát tart.
(3) Az alpolgármesterek feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
(4) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti.
25. JEGYZŐ
50. § (1) A Hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki, az Mötv. 83. §-ában foglaltak alapján, határozatlan időtartamra.
(2) A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,
d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja, és az Mötv. rendelkezése szerint megküldi azt a Nógrád Megyei Kormányhivatal részére
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.
(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott köztisztviselő helyettesíti.
26. KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
51. § (1) Az önkormányzat hivatalának elnevezése Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal.
(2) A hivatal székhelye: 3188 Ludányhalászi, Rákóczi út 69.
(3) A Hivatal belső felépítését, működésének részletes szabályait feladat- és hatáskörét a Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okirata, a közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodása és a szervezeti és működési szabályzata rögzíti.
27. TÁRSULÁSOK
52. § (1) Az Mötv. 87. § -ában foglaltaknak megfelelően, a képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásokat hozhat létre.
(2) A társulási tanácsban az önkormányzatot a polgármester képviseli. Akadályoztatása estén a társulási üléseken a polgármestert az alpolgármester helyettesítheti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása estén a helyettesítő személyéről a képviselő-testület dönt. Ezen esetben helyettes, csak képviselő lehet.
(3) A helyettesítésről szóló döntésben meg kell határozni, hogy teljes, vagy részleges jogkörben helyettesítik-e a polgármestert, és ez utóbbi esetben pontosan meg kell határozni a meghatalmazás terjedelmét.
(4) A polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek a társulások működéséről, a végzett tevékenységéről.
(5)7 Az önkormányzati társulások felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
53. § (1) Ludányhalásziban 3 fő települési nemzetiségi önkormányzati képviselőből álló közvetlen módon megválasztott Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.
(2) Ludányhalászi Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában - az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül - a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásról, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltak alapján.
(3) Ludányhalászi Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületének működését megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
(4) A polgármester, alpolgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést folytat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
28. GAZDASÁGI PROGRAM
54. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. §-ban foglaltaknak megfelelően készíti el.
29. KÖLTSÉGVETÉS
55. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét a mindenkori állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel, az önkormányzati társulás résztvevőivel egyezteti, és ezt követően a polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezése szerint nyújtja be a képviselő- testületnek.
(4)8 Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. függelék tartalmazza.
(5) Az önkormányzat átmeneti fizetésképtelensége esetén - az összeghatárokra figyelemmel - a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönt rövidlejáratú hitel felvételéről. Tartós fizetésképtelenség esetén a polgármester köteles haladéktalanul a képviselő-testületet tájékoztatni.
56. § (1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról - a tárgyév lezárása után - zárszámadási rendeletet alkot, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
30. ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
57. § Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló szabályokat a 14/2012. (IV.27.) számú önkormányzati rendelet szabályozza.
31. BELSŐ KONTROLLRENDSZER
58. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert, ezen belül belső ellenőrzést működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzési tevékenységét a Ludányhalászi Községi Önkormányzatának Belső Ellenőrzési Kézikönyve szerint külső szervezet bevonásával végzi.
(3) A Belső Ellenőrzési Kézikönyv hatálya kiterjed az önkormányzat költségvetési szerveire és a nemzetiségi önkormányzatra egyaránt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
59. § A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1. sz. függelék A települési képviselők névsora és a képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke
2. sz. függelék: Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre
3. sz. függelék: Önkormányzati társulások felsorolása
4. sz. függelék: Ludányhalászi Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása, Ludányhalászi Községi Önkormányzat támogatási típusú funkciók szerinti besorolása, Ludányhalászi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása, a Ludányhalászi Mesekert Óvoda költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
60. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2019. (VIII.30.) és az azt módosító 11/2019. (XI.1.) önkormányzati rendelet.
A 8. § (1) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (4) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (2) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (5) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 55. § (4) bekezdése a Ludányhalászi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (XI. 8.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.