9. §

1. A jegyző a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viselkedéséhez települési támogatást nyújt.
   
2. A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
3. A támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó  havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

10. §

1. A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
   1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
   2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,
   3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8,
   4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként: 0,8,
   5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként: 0,7.
2. Ha a háztartás
   1. (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
   2. (1) d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

3. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

11. §

1. A lakhatáshoz kapcsolódó kiadás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege a 2015. évben, valamint a 2016. évben az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló helyi rendelet hatályba lépéséig 450 forint, ezt követően annak mértékét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az önkormányzat tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendelet határozza meg.
2. A támogatás esetében elismert lakásnagyság
   1. ha a lakásban egy személy lakik 35 m²,
   2. ha a lakásbankét személy lakik 45 m²,
   3. ha a lakásban három személy lakik 55 m²,
   4. ha a lakásban négy személy lakik 65 m²,
   5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

3. A támogatás egy hónapra jutó összege
   1. a lakáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
   2. a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM.) szorzata, ha a jogosult háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

4. A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM. kiszámítása a következő módon történik:

5. Az (1) bekezdés szerinti települési támogatást egy évre kell megállapítani, mely támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
6. Nem jogosult lakhatási támogatásra az a személy aki lakásfenntartási támogatásban részesül

5. Ápolási támogatás

12. §

1. Ápolási támogatás állapítható meg annak a településen lakóhellyel rendelkező nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartósan gondozásra szoruló, települési lakóhellyel rendelkező személy ápolását, gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét egyedül álló esetén 150%-át nem haladhatja meg és a kérelmező a településen az ápolttal, gondozottal egy háztartásban él.
2. Ápolási támogatásban csak az a személy részesülhet aki az Szt. 43. §-ban és a 43/A §-ban meghatározott ápolási díjra nem jogosult.
3. Az ápolási támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a 6.§-ban meghatározottakon túlmenően a háziorvos által kiállított igazolást arra nézve, hogy a gondozott állandó és tartósan gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.

13. §

1. Nem jogosult ápolást támogatásra a hozzátartozó, ha

1. a gondozásra szoruló ellátása házi segítségnyújtás keretében biztosítható – kivéve, ha a gondozott családjába az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át  nem haladja meg.
2. a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
   27. a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
   28. az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, vagy a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
   29. a köznevelési, a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

3. ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet a beteggondozási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – kereskedőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
4. szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy
5. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására irányuló környezettanulmány készítésében a Szécsény és Térség Humánszolgáltató Központ (a továbbiakban: Humánszolgáltató központ) közreműködik.
3. Az ápolási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 80 %-a. Az ápolási  támogatást egy évre kell megállapítani..
4. Az ápolási támogatás egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre nem jogosít.

14. §

1. Az ápolási támogatást meg kell szüntetni, ha
   1. a gondozást végző személy 12. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
   2. a gondozott személy állapota az álladó gondozást már nem teszi szükségessé,
   3. a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,
   4. a gondozott személy elhalálozik,
   5. a gondozást végző, vagy a gondozott személy települési lakcíme megszűnik.
2. A gondozott személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásának minősül különösen:
   1. a gondozott személyt körülvevő környezet tisztasásának elhanyagolása,
   2. a gondozott személyi higiéniájának elhanyagolása,
   3. a gondozott állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,
   4. ha a gondozó a gondozottnak az orvos által előírt kezeléseknek történő megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, a gondozott mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
   5. a gondozó az orvos által a gondozott részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy a gondozott megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,
   6. a gondozó a gondozott orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy
   7. a gondozott személytől való életvitelszerű különélés.
3. A gondozást végző személyt kötelezettségeinek teljesítésében a települési házi segítségnyújtást végző Humánszolgáltató Központ ellenőrzi, mely az ellenőrzés során jogosult a családdal rendszeresen kapcsolatot tartani, melynek alkalmával meggyőződik az állandó felügyelet biztosításáról, annak módjáról, a gondozási tevékenység teljesítésének mikéntjéről. A Humánszolgáltató Központ köteles a gondozó személlyel személyes kapcsolatot tartani, a gondozó pedig köteles a Társulás munkatársával együttműködni.
4. Az ápolási támogatást – a 14. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén – a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
5. Az ápolási támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

6. Közgyógytámogtás

15. §

1. A jegyző  kérelemre méltányosságból közgyógytámogatásra jogosultságot állapít meg egy év időtartami annak a szociálisan rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a mindenkor öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át.

16. §

1. A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell – a 6. §-ban foglaltakon túlmenően –
   1. a havi rendszeres gyógyító ellátásának szükségletéről szóló, az Szt 50/A.§.(3) bekezdésében meghatározott tartalommal kiállított háziorvosi igazolást
   2. a Kormányhivatal Járási Hivatalának 3 hónapnál nem régebbi határozatát, miszerint sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult.
2. A jegyző a háziorvos igazolása alapján (különösen nyilvános adatbázisok felhasználásával, vagy  belföldi jogsegély útján) megállapítja a kérelmező – havi rendszeres gyógyító ellátási szükséglethez igazodó – havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét.
3. A közgyógyellátás összege a (4) bekezdés alapján  igazolt költség, de legfeljebb havi 5.000 forint.
   
4. Meg kell szüntetni a gyógyszertámogatásra való jogosultságot, ha
   1. a jogosult az Szt. 50. § (1), vagy (2) bekezdésben foglalt közgyógyellátásra szerez jogosultságot,
   2. ha a jogosult kerület lakcíme a folyósítás időtartama alatt megszűnik, vagy
   3. a jogosult elhalálozott.

6. § A Rendelet III. fejezete az alábbiak szerint módosul:

III. Fejezet

Rendkívüli pénzbeli és természetbeni települési támogatás

7. Köztemetés

17. §

1. A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást éremlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.
2. Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy megfelelően igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg.
3. A család, a közeli hozzátartozó és az egyedül élő fogalmára az Szt. 4. § (1) c)-e) pontjai irányadók.

8. Rendkívüli települési támogatás

18. §

1. A polgármester rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére.
   

2. Az (1) bekezdés szerint segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:
   1. elemi kár,
   2. betegségből eredő többletköltségek enyhítésére,
   3. ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve
   4. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
   5. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.
3. Az (1) bekezdés szerinti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át, egyedülálló esetén a 150 %-át ne haladja meg,
4. A hatáskör gyakorlója különös méltánylást érdemlő esetben a (3) bekezdés szerinti jogosultsági feltételekkel nem rendelkező kérelmére is megállapíthatja a segélyt.
5. A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál és nem haladhatja meg személyenként a 10.000,- Ft-ot, éves viszonylatban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, a segély évente maximum két alkalommal adható.
6. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.
7. A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás az Szt. 47. § (3) bekezdésben foglalt támogatási formákban is biztosítható:
   • az erre irányuló kérelem esetén vagy
   • az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
8. A rendkívüli települési támogatás a jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül, hivatalból is megállapítható.
9. A polgármester az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozók, az Szt. 17 §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

9. Temetési támogatás

19. §

1. A polgármester temetési támogatást állapíthat meg annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
   
2. Az (1) bekezdés szerinti támogatás akkor állapítható meg ha a kérelmező
   1. családjában az egy főre eső számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén az 500%-át
   2. annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
3. Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10%-ánál, de annak teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
4. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-a.
5. Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell
   1. az eltemettető és a vele közös háztartásban élők jövedelmét igazoló jövedelemnyilatkozatot,
   2. a temetési számlák eredeti példányát,
   3. amennyiben a haláleset nem Nógrádszakálban történt, a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési támogatás összege egységesen 10 000 Ft.

(7) A támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.