A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kulttv.) újraszabályozta a települési önkormányzati közművelődési feladatait, alapszolgáltatásait, ezért szükséges új rendelet megalkotása.

A Kulttv. 83/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján – a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően – rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

A Kulttv. 76. § (1) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

A Kulttv. 76. § (4) bekezdése határozza meg, hogy minden önkormányzatnak kötelező a közművelődési alapszolgáltatás megszervezése, melynek keretén beül a) helyszínt biztosít a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésére b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt, c) fórumot szervez – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

A települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében, a 78/I. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít, melynek fenntartója, működtetője az állam, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyház, egyéb szervezet vagy magánszemély lehet.

A közművelődési intézmény és a közösségi színtér: a) segíti a közösségi tevékenységéket, a művelődő közösségek működését, ösztönzi a társadalmi összetartozást és a közösségek kulturális értékteremtésben való aktív részvételét, b) működése a közösségek öntevékenységén alapul, és azt ösztönzi, tevékenységét a közösségek érdeklődése, igényei és szükségletei alapján végzi, tevékenységének tervezésébe, értékelésébe a közösségeket bevonja, c) mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető, d) együttműködik a civil, gazdasági és egyéb szervezetekkel, kulturális intézményekkel, más szakterületekhez tartozó intézményekkel, e) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre, f) részt vesz a kulturális alapellátás kiterjesztésében.

A közösségi színtér adott helyen rendszeresen működő, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb létesítmény, helyiségegyüttes, épület.

A közösségi színtér lehet a) a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér vagy b) a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér. A közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat; és az elnevezésében szerepelnie kell a „közösségi színtér” vagy a „közösségi tér” kifejezés valamelyikének. Községben az önkormányzat közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosít. A települési önkormányzat gazdálkodási, költségvetési vagy vagyongazdálkodási előnyök esetén engedélyezi az általa fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény más célra történő átmeneti igénybevételét, valamint tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap időtartamú szüneteltetését.

Az önkormányzat meghatározza a közösségi színtér használati szabályait, működésének módját, biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér fenntartásához szükséges, a Kulttv. szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket.