Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 22.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 20Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 22.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján, a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit - az Alaptörvénybe foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban -, az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] A Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye: Szendehely Községi Önkormányzat, 2640 Szendehely, Rákóczi utca 2.
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, továbbá a jegyző.
(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal, 2640 Szendehely, Rákóczi utca 2.
(5) A Szendehely Községi Önkormányzat honlapja: https://www.szendehely.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használati rendjét külön rendelet szabályozza.
3. § Az önkormányzat által adományozható díszpolgári cím, leírását és az adományozás rendjét külön rendelet szabályozza.
4. § Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
5. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök főszabályként a képviselő- testületet illetik meg, melyek a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, az állandó bizottságokra ruházható át.
(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról, annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
7. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, melyeket az Mötv. 32. §-a tartalmazza.
(2) A képviselő:
a) előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
e) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
f) a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
g)1 azon települési képviselőtől, aki az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget egy havi tiszteletdíja megvonható.
h) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
i) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről, melyet a közmeghallgatáson is megtehet.
8. § A képviselők tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
Kérdezés és interpelláció joga
9. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.
(2) A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
(3) A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – kell választ adni.
(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik.
(5) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni.
(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.
ALAKULÓ ÜLÉS
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
11. § A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
12. § A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
13. § (1) A Képviselő-testület dönt:a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról. Ugyancsak a képviselő-testület dönt az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
(2) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
14. § (1) A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
(2) A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, lehetőség szerint, minden hónap 2. vagy 3. szerdáján 17.00 órai kezdettel tartja –a községi önkormányzat polgármesteri irodájában, szükség szerint a hivatal nagytermében - legfeljebb 22.00 óráig.
(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
(4) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé,
(5) A munkatervhez javaslatot tehetnek:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselők;
d) a Képviselő-testület bizottságai;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei;
f) a jegyző,
g) díszpolgár,
h) egyházak képviselői.
(6) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések helyét, időpontját, napirendjét;
b) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
c) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését;
d) az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját
(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.
(8) A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő témák tárgyalható.
Előterjesztések
15. § (1) A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül
(2) Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 17. §-ban megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
(3) Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
(4) Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
(5) A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
16. § (1) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését
b) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
c) az előterjesztő(k) megnevezését;
d) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
e) határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
(2) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottság elnöke
d) a képviselők;
e) a jegyző;
f) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
g) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben:
a) önkormányzati rendeletalkotás esetén;
b) az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben;
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében;
d) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása érdekében;
e) fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési, településszabályozási ügyek tárgyalásánál;
f) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;
g) hitelfelvétel tárgyalásánál;
h) személyi ügyek tárgyalása esetén;
i) Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél;
j) jtársulásokkal kapcsolatos ügyekben;
k) intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál.
17. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a képviselő-testületi ülést megelőző legalább 8 nappal. a leadás történhet személyesen, papír alapon vagy e-mailben.
Sürgősségi indítvány
18. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 17. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzatok elnökei
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A képviselő-testületi ülés összehívása
19. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján
(2) A meghívót az ülés előtt legalább öt nappal kell kiküldeni.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és idejét;
b) a javasolt napirendi pontokat;
c) a napirendi pontok előterjesztőit;
d) a dátumot és az aláírást.
(4) A meghívóhoz csatolni kell:
a) az írásos előterjesztéseket;
b) a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet; valamint, ha készült
c) a bizottsági javaslatokat.
20. § A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
21. § A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább öt nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
22. § A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
a) a Képviselő-testület tagjait
b) a bizottságok nem képviselő tagjait
c) a jegyzőt
d) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
e) a napirendi pont előterjesztőjét;
f) akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
23. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
a) a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet,
b) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
c) megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában –napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
24. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés tehető.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az ismételt felszólalás egy napirenden belül maximum 3 alkalommal történhet. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(8) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
25. § Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
26. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
27. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő
módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem
alkalmazhatóak.
(3) Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
28. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és szót kaphat.
(2) A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Zárt ülés
29. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bek. a.) pontjában felsorolt esetekben a képviselő-testület zárt ülést köteles tartani.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az érintettnek a képviselő-testület részére írásban benyújtott nyilatkozata alapján, vagy az érintettnek a képviselő-testület ülésén történő szóbeli kérelme alapján: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylőszemélyi ügy tárgyalásakor.
(3) Zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bek. c) pontja alapján.
(4) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) az érintett részére,
g) a Kormányhivatal vezetőjének.
(5) A törvény szerinti közédekű adat és közédekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell., A zárt ülésen hozott határozatokat a községi hirdetőn ki kell függeszteni és a honlapon közzé kell tenni a határozathozatalt követő 3 munkanapon belül.
Döntéshozatal
30. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet öt napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének (min.3 képviselő) „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség),
(4) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének (min. 4 képviselő) „igen” szavazata – szükséges.
(5)2
(6) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül:
a) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
b) a polgármester elleni kereset benyújtása;
c) hitelfelvétel;
d) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
e) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
f) a képviselő méltatlanságának megállapítása;
g) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
h) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
i) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
j) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
k) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
l) településrészi önkormányzat létrehozása;
m) titkos szavazás elrendelése;
n) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
o) helyi népszavazás elrendelése;
p) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
q) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
31. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – a Jogi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(4) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
b) hitelfelvétel esetén,
c) valamelyik bizottság határozatában indítványozza;
d) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan hasznosításával kapcsolatos döntéskor (pl. bérlet, értékesítés)
(6) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(7) Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző;
f) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete
g) a civil szervezet képviselője
(2) Ha a rendeletalkotást az (1) bekezdés f) és g) pontjában megjelölt szerv kezdeményezi, akkor a kezdeményezést írásban a polgármesterhez nyújtja be, aki a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet véleményezteti, ezt követően a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
33. § (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláin való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.
(2) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
34. § (1) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1- től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:: Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../...(hó, nap) önkormámyzati rendelete
(2) A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
Rendelet-tervezetek társadalmi véleményezése
35. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet, az önkormányzat honlapján, valamint a Szendehelyi Közös Önkormányzat Hivatal hirdetőtábláin történő közzététellel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról,
b) a helyi adókról,
c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
d) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó,
e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, valamint
g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz.
(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzé tett tervezetről, az önkormányzat honlapján megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapú dokumentumban a Polgármesteri hivatal címére küldött levélben, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalba benyújtva bárki véleményt nyilváníthat.
(4) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan elegendő idő, legalább 15 napon álljon rendelkezsére a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.
(5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. A beérkezett vélemények, a véleményezők neve, e-mail címe legfeljebb a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetők.
(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet tervezet előkészítője felelősséggel tartozik.
(7) A rendelet-tervezet előkészítője – a névtelenül beérkezett és a közerkölcsöt sértő vélemény kivételével - mérlegeli a beérkezett véleményeket, és azokról összefoglalót készít, melyet az önkormányzati rendelet-tervezettel együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni, és ezzel egy időpontban kell közzétenni. A rendelet-tervezet előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(8) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteti.
A Képviselő-testület határozata
36. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint: Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../....(hó,nap) kt. számú határozata
(2) A határozatot a képviselő-testület ülését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
(3) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról. A jegyző gondoskodik továbbá a határozatok kihirdetéséről és a honlapon történő elhelyezéséről a határozathozatalt követő 3 munkanapon belül.
Közmeghallgatás
37. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást lehetőség szerint költségvetési rendelet elfogadását követően, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezet képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
38. § A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – településrészi fórumot is összehívhat.
JEGYZŐKÖNYV
39. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket;
n) a polgármester és jegyző aláírását, pecsétet.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
40. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
(2) A jegyzőkönyv a községi honlapon külön menüpontban megtekintető, az ülést követő 15 napon belül.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
Működésük alapvető szabályai
41. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok a Jogi és Ügyrendi Bizottság. Tagjainak száma: 3 fő. A bizottság személyi összetételét az 2. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságárára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottságelnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartás kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
42. § (1) A bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testületet választja meg
(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
(2) A bizottság ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik .
Ideiglenes bizottság
43. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, azok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat e bizottságra megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg. Ideiglenes bizottság tagja csak képviselő lehet.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
Polgármester
44. § (1) A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester főbb feladatai:
1. település fejlődésének elősegítése;
2. a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
4. az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
5. a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
6. a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
7. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
8. kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
9. az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
10. az alpolgármester munkájának az irányítása;
11. a Hivatal irányítása;
12. a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
13. ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
14. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
15. a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
16. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
17. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és aKépviselő-testület döntései határozzák meg.
(5) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
(6) A polgármester minden hétfői napon 14.00 és 16.00 óra között tart fogadóórát.
(7) A polgármester 10 napot meghaladó táppénzes állománya esetén az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni.
Alpolgármester
45. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el alábbi feladatait:
a) A település fejlődésének elősegítése,
b) A helyi közszolgáltatásainak folyamatosműködtetésével kapcsolatos problémák kezelése,
c)Önkormányzati ügyekben érkező lakossági bejelentések kezelése
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
Jegyző
46. § (1) Szendehely és Keszeg települések polgármesterei – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző főbb feladatai:
1. vezeti a Hivatalt;
2. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
3. rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
4. gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről; biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4)3 A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatási esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában a jegyző helyetteseként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.
Közös Önkormányzati Hivatal
47. § (1) Szendehely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és Keszeg Község Önkormányzat Képviselő-testülete közös önkormányzati hivatalt hozott létre – Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A Közös Önkormányzati hivatal megnevezése és székhelye: Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal, 2640 Szendehely, Rákóczi u. 2.
(3) Kirendeltségének megnevezése, címe:Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal Keszegi Kirendeltsége 2616 Keszeg, Dózsa út 9.
(4) A Szendehelyi Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(5) A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
(6) A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
48. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
49. § Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
50. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
51. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
(3) A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
53. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
54. § (1) Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
(2) Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
(3) A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
55. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
56. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
57. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Szendehely Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2020. (XII. 3.) sz. önkormányzati rendelet.
59. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.
A 7. § (2) bekezdés g) pontja a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (5) bekezdését a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 46. § (4) bekezdését a Szendehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (XI. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.