Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről

Hatályos: 2004. 03. 01- 2004. 12. 14

Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelete

önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről

2004.03.01.

A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVÜL tv-ben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

A rendelet hatálya

E rendelet hatálya kiterjed Nézsa Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség), valamint a velük kapcsolatos közős használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

2. §

Értelmező rendelkezés

E rendelet alkalmazása során felhasznált fogalmakra az Ltv-ben és a Ptk-ban foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadóak.

3. § A lakások hasznosításának módja

(1) Önkormányzati lakásokat
a szociális alapon;

b. piaci alapon;
c. szakember elhelyezés céljából;
d. elhelyezési kötelezettség jogcímén;
lehet bérbe adni.
Önkormányzati lakásokat elsősorban piaci alapon, pályázat útján történő bérbeadással kell
(2) hasznosítani.
(3) A piaci alapú bérbeadás mellett biztosítani kell az Ltv-ben az önkormányzat részére előirt szociális alapú elhelyezési és bérbeadási kötelezettségeket is.
(4) Nézsa község megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezése céljából a munkaviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb azonban 5 évre, önkormányzati lakás biztosítható.
(5) önkormányzati bérlakás - a hasznosítás módjától függetlenül - csak határozott
időtartamra, de legfeljebb addig adható bérbe, amíg a bérlő és a vele együtt lakó
hozzátartozója önálló, beköltözhető tulajdont nem szerez.
(6) Az (5) bekezdésben szabályozott feltétel bekövetkezéséről bérlő haladéktalanul köteles a
bérbeadót tájékoztatni.
(7) Az önkormányzati lakások hasznosításának módjáról a Képviselő-testület dönt.

MÁSODIKRÉSZ

I. Fejezet

A szociális célú lakásbérbeadás

4. §

A jogosultság feltételei

(1.)Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:
a. akik a község közigazgatási területén legalább 5 éve állandó jelleggel életvitelszerűen
tartózkodnak és
b. akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó
havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
ősszegét, egyedülálló esetében másfélszeresét
( 2.) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:
a) akinek a tulajdonában jelentős értékű ingó, vagy ingatlan vagyon van,
b) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát (tulajdoni hányadát) a megelőző 10 éven belül elidegenítette, ha annak forgalmi értéke meghaladja a jelentős vagyon fogalmába tartozó értékhatárt vagy
c) aki a megelőző 10 éven belül pénzbeli térítés ellenében mondott le bérlakásáról tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó vagy
d) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közölt, amelyek számára jogtalan előnyt jelentenek,
e) az önkényes lakásfoglaló, az önkényes lakáselfoglalásától számított 10 évig kivéve, ha a bérbeadó felszólítására a lakásból önként kiköltözött,
f) aki önkormányzati tulajdonú lakását megvásárolta, majd azt elidegenítette (ideértve házastársát, élettársát), függetlenül az elidegenítés időpontjától és a lakás forgalmi értékétől,
e) aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati lakásban jogcím nélküli lakáshasználóvá vált

5. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek lakószoba

száma az igénylő jogos lakásigénye mértékének alsó határát eléri, de a felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba az igénylővel ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni.
(2) A jogos lakásigény mértéke:
z) 1-2 fő esetén: 1.5 lakószoba^151*
b) 3 fő esetén: 2,5 lakószoba;
c) 4 fő esetén: 3,5 lakószoba;
d) 5 fő esetén: 4 lakószoba;
e) 6 vagy több fő esetén: 4,5 lakószoba

6. §

A szociális rászorultság elbírálása

(1) Ha a Képviselőtestület az üresen álló lakás szociális alapon történő bérbeadásáról dönt a lakást szociális helyzetük alapján rászorultak részére kell bérbeadásra felajánlani.
(2) A bérbeadási ajánlatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni és a hirdetményben meg kell jelölni a lakás megtekinthetőségének időpontját
(3) A bérbeadási ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás pontos címét, a bérbeadás jogcímét, a
lakás fontosabb műszaki jellemzőit, felszereltségét, a lakbér mértékét és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások körét
(4) Az ajánlatban külön ki kell térni arra, ha a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas
vagy nem rendelkezik a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéssel, és ha ezen munkálatok elvégzését, illetve a berendezések pótlását a bérlő vállalhatja. Ebben az esetben meg kell határozni a munkálatok és berendezések körét, valamint a bérbeadó által a bérlő részére fizetendő költség mértékét
(5) A bérleti ajánlatokat a meghirdetéstől számított 15 nap alatt az erre a célra rendszeresített
a rendelet 1. sz. mellékletében szereplő nyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.
(6) Házastársak (élettársak) lakás bérbevételi ajánlatukat csak együttesen nyújthatják be.

7. § (1) A Képviselő-testület az ajánlattételi idő lejártát kővető 30 napon belül értékeli, ellenőrzi az ajánlatok valódiságát Környezettanulmányt folytathat az ajánlattevőnél és személyes meghallgatás céljából ülésére meghívhatja. Ezt kővetően a Képviselő-testület dönt a pályázat eredményéről (az ajánlattevők sorrendjéről).

(2) Az érvényes ajánlatok közötti sorrend meghatározásának szempontjait a rendelet 2. számú

melléklete tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület döntéséről szóló tájékoztatót - a döntést követő első munkanapon a
Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára 8 napra, közszemlére ki kell függeszteni. Ezen idő alatt a döntéssel kapcsolatban írásban észrevétel tehető. Amennyiben észrevétel nem érkezik a legtöbb pontot kapott ajánlattevővel bérleti szerződést kell kötni.
(4) A beérkezett észrevételről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. Amennyiben az észrevétel megalapozott, akkor a kővetkező legtöbb pontot kapott ajánlattevővel kell bérleti szerződést kötni.
(5) A bérlő kiválasztását követően a polgármester megküldi az arról szóló értesítést az ajánlattevőnek, egyben tájékoztatja a bérlet további feltételeiről és ezzel egyidejűleg értesíti a sikertelen ajánlatot tevőket
(6) A lakásbérleti szerződést a nyertes ajánlattevővel 5 éves időtartamra kell megkötni.

8. § (1.)A bérleti szerződés maximum két alkalommal meghosszabbítható, ha a bérleti szerződés, illetve annak első meghosszabbítása lejártának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek a szociális jogosultság feltételeinek és lakbér, valamint közüzemi díjtartozása nincs. A hosszabbítás időtartama mindkét esetben maximum 3 év lehet.

(2.)A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnését megelőző 3 hónappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a nyilatkozatokat és igazolásokat melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3.)A bérleti szerződés meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt
(4.)Azok a bérlők, akiknek bérleti jogviszonya megszűnik, további elhelyezésre nem tarthatnak igényt, és kötelesek a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.
(5.)Bérbeadó köteles a bérleti jogviszony megszűnése előtt legalább 4 hónappal a bérlőt írásban tájékoztatni a bérleti jogviszony megszűnésének tényéről, valamint az ezzel kapcsolatos kérdésekről.

II fejezet

9. §

Piaci alapon történő bérlakáshoz jutás feltételei

(1) Ha a Képviselő-testület az önkormányzati lakás piaci alapon történő hasznosításáról dönt,
akkor arra pályázatot kell kiírni
(2) A pályázat feltételeit a képviselő-testület határozza meg.
(3) Piaci alapon lakást maximum 5 éves időtartamra lehet bérbe adni
(4) A meghatározott feltételek szerinti pályázatot a bérbeadó írja ki. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a polgármesteri hivatalban, és meg kell jelentetni egy újságban.
(5) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.
(6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadás jogcímét és az e rendeletben, valamint a képviselő-testület által meghatározott pályázati feltételeket;
b) a meghirdetett lakás műszaki állapotát és egyéb jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat stb);
c) a lakbér ősszegét;
d) a lakás megtekintésének lehetőségeire vonatkozó tájékoztatást;
e) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételeivel meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit;
f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét;
g) az egyéb pályázati feltételeket.
(7) A pályázatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a pályázó személyes adatait, nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

10. § (1.) A pályázati tárgyalást a polgármester, vagy az általa megbízott személy vezeti le.

(2.) A pályásai nyertesei az a pályázó, aki a 'leghosszabb időre - legtöbb hónapra - járó lakbér egy összegben történő kifizetését vállalja és a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizeti. Amennyiben két vagy több pályázó azonos időtartamra vállalja a lakbér megfizetését, és ez az ősszeg a pályázók által vállalt legmagasabb ősszeg, akkor a pályázók sorrendjének megállapítása sorsolással történik.
(3.) A nyertes pályázóval a tárgyalást követő 15 napon belül bérleti szerződést kell kötni, amennyiben a (2) bekezdés szerinti összeget a szerződés megkötésével egy időben megfizette.
(4.) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg, a bérbeadó - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével - a pályázati tárgyaláson a kővetkező legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja, bérbe a lakást Amennyiben a második pályázóval sem jön létre bérleti szerződés, új pályázatot kell kiírni.
(5.) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést nem köti meg és a lakbér megfizetésére vonatkozó ajánlatával azonos összegű ajánlatot más pályázó is tett, a nyertes pályázóval azonos összegű bérleti díjra ajánlatot tevő pályázóknak a sorsolás sorrendjének megfelelően kell a bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan ajánlatot tenni.

III fejezet

Szakember elhelyezés céljából történő bérbeadás

11. § (1) A Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján - közérdekből - szakember letelepítése érdekében költségvetési szerveknek, intézményeknek egyszeri bérlő kiválasztási jogot biztosíthat az alábbi feltételekkel:

- a bérlő személyét és a bérbeadás időtartamát (max. 5 év, ezen belül munkaviszonya fennállásáig) a bérlő kiválasztási jog jogosultja köteles megjelölni
- a bérleti szerződés a bérlő kiválasztási jog jogosultja és a bentlakó bérlő együttes kérelmére 5 év elteltével ismételten, újabb 5 évvel meghosszabbítható
- a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő - ennek hiányában a bérlő kiválasztási jog jogosultja - köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
- a lakás megüresedése esetén másik bérlő kijelölése csak a Képviselő-testület újabb egyedi döntése alapján lehetséges.
(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói a bérbeadást megelőző 5 éven belül Nézsán önálló lakástulajdonnal illetve bérleménnyel nem rendelkeztek. Erről a bérlő kiválasztási jog jogosultja és a leendő bérlő nyilatkozni köteles.

12. § Amennyiben a bérleti jogviszony időtartama alatt a bérlő és vele együtt lakó hozzátartozói önálló beköltözhető tulajdont szereztek Nézsán, kötelesek a lakást a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

13. § A szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

* a lakásba a bérlő az Ltv. 21. §. (2) bekezdésében felsorolt hozzátartozókat fogadhatja be,
* a bérlőtársi jogviszony a lakásra nem létesíthető,
* a bérlő halála esetén az a személy jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, akit a Ltv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatott be. A bérleti szerződés időtartama az eredeti szerződés időtartamáig szólhat
IV. Fejezet

Elhelyezési kötelezettség alapján történő bérbeadás

14. § Ha szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeni térítés ellenében mondott le az önkormányzati lakás bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén további elhelyezésre nem tarthat igényt.

HARMADIKRÉSZ

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A felek jogai és kötetezettségei

16. §

A lakás átadása

( 1. ) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.
( 2. ) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadásakor rendeltetésszerű használatra alkalmas.
( 3. ) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni abban fel kell tüntetni a lakás illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota valamint a bérlő esetleges észrevételeit) a bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
( 4.) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket: a a bérlővel kötött külön szerződés alapján szolgáltató egység biztosítja,
b. a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be,
c. a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem
tart igényt

17. §

A lakás rendeltetésszerű használata

( 1. ) A bérlő köteles a bérlet időtartama alatt a lakást és berendezéseit rendeltetésszerűen használni és gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
( 2. ) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

18. §

A karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

A bérbeadó köteles gondoskodni:
a az épület karbantartásáról,
b. az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

19. §

A lakás átalakítása, korszerűsítése

(1) A bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A
megállapodás megkötéséhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:
• konkrét megjelölését
• befejezésének határidejét
• várható költségeit
(3) A bérbeadó köteles alakbérbe beszámítani a bérlő szükségszerű ráfordításainak számlával
igazolt kői légeit A bérbeadó által elfogadott és a lakbérbe beszámítható költségről a polgármester dönt
(4) A bérbeadó felhívja a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására, ha a bérlő az (1)
bekezdésben foglalt munkát bérbeadói megállapodás és hatósági engedély nélkül végzi
el.

20. § E rendelet alkalmazásában: (1. ) A lakás átalakítása:

a a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása
(bővítése, csökkentése) továbbá b. a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása, ( 2.) A lakás korszerűsítése:
egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési - szerelési munka elvégzése.

21. §

Lakbér és lakáshasználati díj1

(1) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta lakbért fizetni.
(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni a Polgármesteri Hivatal házipénztárában, vagy átutalással teljesíteni a bérbeadó által megjelölt számlára.
(3) A ténylegesen fizetendő lakbér alapját képező lakbér mértéke:
a) összkomfortos lakás esetén 121 Ft/m2/hó
b) komfortos lakás 110 Ft/m2/hó
c) félkomfortos 66 Ft/m2/hó
d) komfortnélküli lakás esetén 44 Ft/m2/hó
e) szükséglakás 22 Ft/m2/hó
(4) Az alaplakbér mértékét a bérbeadó írásban köteles a bérlővel közölni.
(5) A közüzemi szolgáltatások díjának megfizetése minden esetben a bérlőt terhelik (víz, gáz, áram stb.).
(6) A bérbeadó a lakbért elengedheti, ha a lakás a bérbeadót terhelő karbantartási, felújítási kötelezettsége, teljesítése miatt 30 napot meg nem haladó időre rendeltetésszerűen nem használható.
(7) A bérbeadó a lakbért mérsékelheti, ha a lakás műszaki állapota kedvezőtlen (pl aládúcolt, nedves, egészségre ártalmas)A lakbér mérséklés mértéke max. a lakbér 50 %-a.

22. § Akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, a lakbérrel egyező mértékű, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap eltelte után pedig a lakásra megállapítható lakbér összege kétszeresének megfelelő mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

23. §

A lakásba fogadás feltételei

(1) A bérlő a lakásba az Ltv- ben meghatározottakon kívül csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be élettársát, testvérét, unokáját, valamint az ő kiskorú gyermekeit
(2) A. bérlői kérelmére a hozzájárulás akkor adható meg, ha a beköltöző személy lakással nem rendelkezik és a befogadás után a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2/főt meghaladja és a befogadóit tudomásul veszi, hegy a bérlői bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásbél el keli költöznie a bérlővel együtt vagy elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.

24. § [24. §]

Lakáscsere

(1) önkormányzati lakás bérleti joga csak és kizárólag lakásbérleti jogra vagy lakástulajdoni
jogra cserélhető el a bérbeadó előzetes hozzájárulásával. Egy lakás több lakásra is
elcserélhető. (2.) A csereszerződést a jegyzőhöz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a bérleti szerződést
lakástulajdon cseréje esetén a tulajdoni lapot és a tulajdon cseréjére vonatkozó
szerződést

25. §

Albérlet

(1.) Önkormányzati lakás egy része a bérbeadó hozzájárulásával határozott időre, legfeljebb 1 évre, kizárólag lakás céljára albérletbe adható, ha a lakás egy szobánál nagyobb és a bérlőnek legalább egy szoba a használatában marod.
(2.) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat képviselőtestületéhez írásban kell benyújtani.
(3) Az albérlői jogcímen történő befogadáshoz való hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés
megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhadja.
(4.) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

27. §

Lakásbérleti jogviszony szünetelése

(1.) Az épület karbantartása, felújítása, átalakítása, javítása idején - ha a munkálatok csak a bérlő kiköltöztetésével végezhetők el - a lakásbérleti jogviszony legfeljebb 6 hónapon át szüneteltethető. A bérlő hozzájárulásával a bérleti jogviszony szüneteltetése további 3 hónappal meghosszabbítható.
(2.) A szünetelés időtartamára a bérlőt a bérbeadó átmenetileg köteles elhelyezni legalább olyan lakásban, mely legfeljebb eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, mint jelenlegi bérleménye szobaszáma pedig a jogos lakásigény alsó mértékének megfelel.

NEGYEDIKRÉSZ

A lakásbérlet megszűnése

28. § (1) Ha a bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg, a bérlő részére a bérbeadó cserelakást biztosít

(2) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.

(3) A bérbeadó e §-ban szabályozott jogait és kötelezettségeit a polgármester gyakorolja

29. § A polgármester a határozatlan időre szóló szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja. A felmondási idő 3 hónapnál rövidebb nem lehet. Ez esetben a lakás bérlője részére cserelakást biztosít. Amennyiben a cserelakás alacsonyabb lakbér fizetési kötelezettséggel jár úgy a bérlőt a lakás biztosítása mellett pénzbeli térítésként a két lakás éves különszolgáltatások díja nélküli lakbére közötti különbözet tízszeres összege illeti meg.

30. § (1.) Ha a bérleti jogviszony megszűnik, a bérlő elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a

lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére
bocsátani.
(2.) A bérbeadó és a bérlő a lakás átadásakor megállapítják a lakás és a berendezések
tényleges állapotát az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapítás okát írásba
foglalják.
(3.) Ha a bérlő az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetését 30 napon belül nem végzi
el, helyette a bérbeadó a bérlő költségére a munkálatokat elvégezteti.
(4.) A bérlő köteles a lakás lakbárét és költségeit mindaddig megfizetni amíg azt tisztán
rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak nem bocsátja
rendelkezésére.

31. § (1.) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örökös(eit) fel szólítja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát kővető 60 napon belül szállítsa el, de nem hívhatja fel, hogy a lakást hozza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba.

(2.) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó - az örökös költségére ás veszélyére - raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a felelős őrzésről szóló szabályok szerint kell eljárni.
(3.) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, a lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik, valamint a lakásra megállapítható lakbér összegével egyenlő mértékű használati díjat köteles fizetni.
(4.) Ha az elhalt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

ÖTÖDIKRÉSZ

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

32. § (1.) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira, és kötelezettségeire a lakásbérletre megállapított szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2.) A bérbeadó helyiségekkel és épületekkel (Művelődési Ház) kapcsolatos bérleti díjat a képviselő-testület egyedileg határozza meg, figyelembe véve a helyiség vagy épület nagyságát, komfortfokozatát, a településen belüli fekvését és a bérlemény célját.2

33. §

A bérbeadás feltétele

(1) Helyiséget a kötelező elhelyezési feladat kivételével csak pályázati eljárás útján lehet bérbe adni. Ha a helyiség műszaki adottságai lehetővé teszik a bérlemény több önálló bérleményként is hasznosítható.
(2) A Képviselő-testület egyedileg dönthet az üresen álló helyiség pályázati eljárás mellőzésével történő bérbeadásáról.
(3) Az üres vagy megüresedett helyiségre csak határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra
szóló bérleti szerződés köthető.
(4) A bérleti jogviszony időtartama a szerződés lejártát megelőzően legfeljebb további 5 évre
meghosszabbítható, ha a bérlő a magasabb színvonalú ellátás biztosítása érdekében a bérbeadó előzetes tájékoztatása
mellett legalább a helyiség éves bérleti díjának felét elérő mértékű beruházást eszközöl
és b. vállalja, a bérleti díj értékállóságának biztosítását
(5) A bérleti szerződést, illetve szerződésmódosítást és azok feltételeit közjegyzői okiratban
kell foglalni. Az ezzel kapcsolatos költségek a bérlőt terhelik.

34. §

Pályázati eljárás

A helyiség pályázati eljárás útján történő hasznosításakor a pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:
a azt a tevékenységi kört, amely a helyiségben folytatható,
b. a helyiség fekvési helyét, alapterületét rendeltetését, felszereltségét, állapotát,
c. a helyiség használatra alkalmassá tételéhez a leendő használó saját költségén
elvégzendő munkálatok megjelölését, azok elvégzésének határidejét,
d. a fizetendő bérleti díj minimális összegét azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyéb fel
tételek fennállása esetén a helyiség használati jogát az a pályázó szerzi meg, aki a
pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot és
vállalja a bérleti díj értékállóságának biztosítását (3. sz. mell.)
e. a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
f az óvadék összegét, a licitalap mértékét, mely megegyezik a helyiség egyévi bérleti
díjával és a licitlépcsőt, melynek összege 10.000.-Ft, g. a bánatpénz összegét, amelyet a pályázónak a pályázati tárgyaláson nyugta ellenében
készpénzben kell megfizetnie, és amely nyertessége esetén a szerződéskötésnél az
óvadék összegébe beszámít A nem nyertes pályázóknak a bánatpénzt a tárgyaláson
visszakell fizetni.
h.) a bérleti szerződés megkötésével kapcsolatos tájékoztatást (a rendelet 33. §. (5) bek-ben foglaltaknak megfelelően)

35. §

.

(1.) Az óvadék mértéke
összkomfortos és komfortos helyiség esetén 3.000.-Ft/m2+AFA
félkomfortos és komfort nélküli helyiség esetén 2.000.-Ft/m2+AFA
melyet a pályázónak a bérbeadó részére a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni. (2.) Az óvadék összege a szerződés megszűnésekor visszajár.
(3.) Ha a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza úgy a bérbeadó az óvadék összegéből a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalára fordított kiadásait az óvadékból levonja. (4.) A bánatpénz összege az óvadék 25 %-a.

36. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki pályázati ajánlatát a jegyzőhöz az előirt tartalommal és határidőben benyújtotta

(2) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati

alapfeltételekkel e pályázóval köt bérleti szerződést
(3) Ha a pályázati hirdetmény alapján az eljárás eredménytelen úgy a pályázatot ismételten ki
kell írni.
(4) Ha a pályázat nyertese neki felróható okból a bérleti szerződést 8 napon belül nem köti
meg, a bánatpénzt elveszíti, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson a kővetkező legmagasabb összegű ajánlattevő pályázó részére adja bérbe a helyiséget

37. §

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

(1.) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.
(2.) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó portál, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetőleg ezek cseréjéről.
(3.) A bérlő köteles gondoskodni továbbá az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, a szemét elszállításáról.
(4.) A bérleti szerződés megkötésekor, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arról, hogy a bérbeadót terhelő felújítási munkákat a bérlő végzi el, amelyet a bérbeadó felé számlázni kell, A számlákkal igazolt ÁFA nélküli felújítási költséget a bérbeadó a bérlő választása szerint a havonta egyenlő részletben a havi bérleti díj 50 %-ának megfelelő mértékig vagy
b. a szerződés lejártakor egy ősszegben
fizet meg a bérlő számlája alapján.
Az általános forgalmi adót a hatályos Általános Forgalmi Adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell számlázni és megfizetni.

38. § (1.) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérlő a helyiség egy részét albérletbe adhatja a

fennálló bérleti jogviszony ideje alatt maximum egy alkalommal, fél éves időtartamra,

amennyiben a bérlő vállalja az esedékes bérleti díj 100 %- kos emelését.
(2.) A bérlő helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, ha
az új bérlő vállalja
a a helyiségnek az átruházás időpontját megelőző egy év ÁFA- val növelt helyiségbérleti
díj a kétszeres ősszegének a bérbeadó részére történő megfizetését
b. az előző bérlő által fizetett bérleti díj fizetését mely nem lehet kevesebb a licitalapdíj összegénél és vállalja a bérleti díj értékállóságának biztosítását.

HATODIKRÉSZ Vegyes rendelkezések

39. § (1.) Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével kapcsolatban az érintett

állampolgároktól személyi adataik körében kizárólag az e rendelet 1. számú
mellékletében szereplő adatok kérhetőek.
(2.) A bérbeadó köteles titkosan kezelni az önkormányzati lakások ás helyiségek bérbeadására
irányuló eljárása során tudomására jutó ti személyi adatokat
(3.) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi
viszonyait érintő, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok.

40. § (1.) Az intézmények használatába adott ingatlanvagyon körét és azok hasznosításának módjait az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szabályozza

(2.) Az intézmények használatába adott lakások bérbeadására is a jelen rendeletben megfogalmazottak az irányadók.

41. § E rendelet alkalmazásánál

a) a havi átlagjövedelem megállapításánál az előző 6 teljes hónapban felvett alábbi juttatásokat kell figyelembe venni:
• Főállásból, másodállásból, mellékfoglalkozásból, vagy más rendszeres tevékenységből származó jövedelem , részesedés és egyéb bérjellegű juttatás, mely a személyi jövedelemadó alapba beszámít,
• Nyugellátások, rendszeres járadékok, rendszeres segélyek,
• Családi pótlékok,
• Jövedelempótló támogatás,
• Gyermeknevelési támogatás,
b) jelentős értékű ingó vagyon, melynek értéke az 500.000.-Ft-ot jelentős értékű ingatlan
vagyon, melynek értéke a 800.000.-Ft-ot meghaladja. Az ingó vagyonnál figyelmen kívül
kell hagyni azokat a vagyontárgyakat, melyek a végrehajtás alól is mentesek
c) Az értékállóság biztosítása úgy történik, hogy a bérbeadó és a bérlő minden év
decemberében a következő évi bérleti díj kialakítására egyeztető tárgyalást tart, hogy az
éves infláció mértékén felül milyen ménékben növekedjen a bérleti díj.

HETEDIKRÉSZ

42. § (1.) A lakbértámogatásra való jogosultság megállapításának eljárási rendjét, a lakbértámogatás mértékét ás feltételeit, folyósításának módját a szociális igazgatásról ás szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet határozza meg.

(2.) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

1. melléklet

Bérbevételi ajánlat
Alulírott,......................................... /név/.......................................................
......................................... /lakcím/ alatti lakos bérleti ajánlatot teszek az önkormányzat szociális helyzet alapján bérbeadni kívánt és meghirdetett .... u. .........................................
az......... em................. ajtó alatti bérlakásra.
Ajánlatom elbírálása érdekében az alábbi tájékoztatást adom.
................... év......................... hó......... nap óta lakom............................ u.............. sz......... cm.
.................. ajtó alatti címen /tartózkodási helyen/ bejelentéssel. //
Családi állapotom............................... havi nettó jövedelmem.................................. Ft/x/
A jelenleg velem egy háztartásban élő családtagjaim: Név családi kapcsolat szül.év. jövedelem hd
\.l........................................................................................................................................................
2./........................................................................................................................................................
2.1........................................................................................................................................................
4./........................................................................................................................................................
5./........................................................................................................................................................
Az általam bérbe venni kívánt lakásba az alábbiakban felsorolt személyekkel kívánok költözni.
Név családi kapcsolat szül.év. jövedelem
17................................................................................................................................................
1.1................................................................................................................................................
3./................................................................................................................................................
4./.................................................................................................................................................
En és a velem együtt költöző személyek jelenleg /magánszemély tulajdonában álló albérletben, önkormányzati bérlakásban, állami bérlakásban, magántulajdonú lakásban családtagként, önkormányzati bérlakásban
családtagként,........................................ egyéb jogcímen/ lakunk.//
A lakás nettó alapterülete........................ m2
Családomban tartós betegségben szenvedő, testi fogyatékos vagy mozgáskorlátozott személy /található, nem
található/, hdli
Az önkormányzat által bérbeadni kívánt lakást megtekintettem és vállalom a meghirdetőit lakás bérleti díjának és
közüzemi díjainak, valamint a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését Vállalom
továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét és a lakás komfortfokozatának megfelelő
lakásberendezések és tartozékok pótlását és beszerelését Elfogadom a bérbeadó által mindezekért felajánlott
pénzbeli térítés ősszegét
Büntetőjogi és polgári jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben közölt adatok a valóságnak
megfelelnek, valamint azt, hegy
* nem rendelkezem 80O.000.-Ft-ot meghaladó értékű forgalomképes ingatlanvagyonnal,
» nem rendelkezem 500. 000. -Ft- ot értéket meghaladó ingó vagyontárggyal,
* határozatlan időtartamra kötött lakásbérleti szerződéssel nem rendelkezem az ország területén és tíz
éven belül ilyen bérletről terítés ellenében nem mondtam le, vagy nem bontottam fel a bérleti
szerződést
Dátum....................................................
ajánlattevő aláírása
/ / a megfelelő rész aláhúzandó
/x/ a jelzett adat alátámasztására igazolást kell becsatolni

2. melléklet

A szociális bérbeadás céljával meghirdetett pályázatok elbírálásának szempontjai
1./Pályázóval együtt költöző családtagok a/ kiskorú gyermekeként
- házasságban élő pályázóknál
- egyedülálló pályázónál b/ nagykorú családtagonként
- nyugdíjas
- munkanélküli
- keresőképes
20 pont 30 pont
10 pont 10 pont 5 pont
1.1 Családi jövedelmi viszonyai
- szociális jogosultságot eléri
- szociális jogosultság fele fölött
- szociális jogosultság fele alatt 3/Egészségügyi körülmények
kezelőorvos által igazolt
- tartós betegség
- testi vagy súlyos lelki fogyatékosság 20 pont
- testi vagy súlyos lelki fogyatékosság 20 pon testi vagy súlyos lelki fogyatékosság 20 pont 5 pont
20 pont 30 pont 40 pont
15 pont
20 pont
4/ A pályázó és családja jelenlegi lakáskörülményei
a/ az ott lakás jogcíme:
- albérlet 50 pont
- szú löknél, egyéb családtagnál 3 0 pont
b/ a lakás nagysága /l főre jutó m2/
- 6 m2/fő alatt 20 pont -c-12m2/fő 10 pont
- 12 m2/fő felett 5 pont

3. melléklet

A helyiségbérleti szerződések elnyerésére tartott
árveréseknél alkalmazandó
LICIT ALAPDÍJ TÁBLÁZAT
1./
Bérlemények Nem lakás céljára szolgáló I. Jelentós II. Egyél
besorolása helyiségek rendeltetése területek területek.
AI Vendéglátás céljára alkalmas 9.000.- 8.000.-
helyiségek
A2 Kereskedelmi tevékenység 8.000.- 7.500.-
céljára alkalmas helyiségek
3 Iroda 6.000.- 4,500,-
C Műhely 5.0C0.- 3.500.-
D Pince, raktár, garázs, sport 2.4C0.- 1.500.-
kulturális célú haszn.
E Tároló 900.- 700.-

4. melléklet

Pályázati Hirdetmény
lakás határozott időtartamú, piaci alapon történő bérbeadására
Nógrádsáp Község önkormányzatának Képviselő-testülete nyilvános pályázatot ír ki a tulajdonában lévő ............................................................................................................................................................................
m? alapterületű, összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli1,............................... műszaki állapotú,
........... alatti lakás piaci alapon történő bérbeadására.
A lakásban...... szobi, konyha, előszoba, hall, fürdőszoba, WC található."

2. A lakás bérleti díja: ....Ft-he.

3. A bérlet időtartama:....... év.

4. Pályázatot nyújthat be, aki legalább két éves nógrádsápi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel, ezek hiányában legalább két éves nógrádsápi munkaviszonnyal rendelkezik. Házastársak esetén egyiküknek kell megfelelnie ezen feltételeknek.

5. A pályázatot......... -ig lehet benyújtani személyesen Nógrádsáp Község Polgármesteri Hivatala (2£S5

Nógrádsáp, Hunyadi út. 7/TL), vagy postai úton, ajánlott küldeményként a fenti címre. A postára adás napját úgy kell megválasztani, hogy a pályázat a megadott címre a pályázati határidő utolsó napjáig biztosan megérkezzen.

A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázata..................... (cím) lakásbérletére"

6. A pályázatnak tartalmaznia keli:
a pályázóik) nevét, lakcímét

• igazolást, hogy a pályázó megfelel a 4. pontban előirt feltételeknek; » a pályázókkal együttköltözők nevét, lakcímét;

• nyilatkozatot, hegy a pályázó a pályázati hirdetményben foglalt feltételeket elfogadja. 1. Érvénytelen a pályázat, ha:

• azt a pályázati határidő letelte urán nyújtották be;

• olyan személy pályázott, aki pályázat benyújtására nem lett volna jogosult;

• nem tartalmazta a 6. pont szerinti igazolásokat, nyilatkozatokat

(1) Ha lakás bérbevételére többen nyújtanak be pályázatot, ............................... -án, Nézsa Község Polgármesteri

Hivatalában - külön értesítés nélkül - pályázati tárgyalásra kerül ser.

(2) A pályázati tárgyaláson a pályázó személyesen, vagy írásos meghatalmazással rendelkező képviselője útján vehet részt Ez utóbbi esetben az írásos meghatalmazás egy példányát a pályázati tárgyalást vezető személynek, a pályázati tárgyalás előtt át kell adni.

(3) A lakás bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a leghosszabb időre - legtöbb hónapra - járó lakbér egy ősszegben történő megfizetését vállalja. Amennyiben két, vagy több pályázó azonos időtartamra vállalja a lakbér megfizetését, és ez az ősszeg a pályázati tárgyalás során, a pályázók által vállalt legmagasabb összeg, akkor a pályázók sorrendjének megállapítása sorsolással történik

(4) Ha a pályázat nyertese - a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül — a bérleti szerződést nem köti meg és a nyertes pályázóval azonos időtartamra a lakbér megfizetését más pályázó nem vállalta, a pályázati tárgyaláson a kővetkező legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó nyeri el a bérleti jogot

Ha a pályázat nyertese - a pályázati tárgyalást kővető 15 napon beiül - a bérleti szerződést nem köti meg és a lakbér megfizetésére vonatkozó ajánlatával azonos összegű ajánlatot más pályázó is tett, - a nyertes pályázóval azonos összegű bérleti díjra ajánlatot tevő pályázóknak a sorsolás sorrendjének megfelelően - kell a bérleti szerződés megkötésére vonatkozóan ajánlatot tenni.

1

Módosította Nézsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2004. (III.1.) számú rendelete

2

Módosította Nézsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2004. (III.1.) számú rendelete