Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról és rendjéről

Hatályos: 2013. 07. 31- 2016. 11. 22

Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelete

a közterület használatáról és rendjéről

2013.07.31.

Nézsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 54. § (1)bekezdésében foglaltakra az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, melyek meghatározzák a közterület használatának rendjét, a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját, a parkolók működésével kapcsolatos előírásokat.

A rendelet hatálya

2. § (1) E Rendelet hatálya Nézsa Község közigazgatási területén belül az önkormányzat

tulajdonában, kezelésében lévő az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel- és külterületi földrészlet.
(2) A rendelet hatálya magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetekre egyaránt kiterjed, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek.
II. Fejezet

Közterület-használata és a közterület-használati engedély

3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához ( a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély, továbbá használati díj fizetése szükséges.

(4) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a.) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
b.) hirdető berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezése,
c.) vendéglátóipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti rakodás, szállítás alkalmával,
árukirakodás, göngyölegek elhelyezésére,
d.) árusító és árusítással kapcsolatos és egyéb automata elhelyezésre,
e.) üzlethelyiséggel nem rendelkező kereskedő közterületen történő árusítására,
f.) üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő idényjellegű vagy ideiglenes árusítására,
árubemutatására, illetve mozgóárusításra,
g.) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
felvonulási terület céljára, építési területen kívüli felvonulási épület elhelyezésére,
h.) szobor, emlékmű, díszkút, medence köztárgyak (pad, figyelmeztető, tájékoztató táblák)elhelyezéséhez,
i.) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális és egyéb rendezvények, továbbá
mutatványos tevékenység célra,
j.) film- és televízió felvételre,
k.) önálló hirdető-berendezés, tájékoztató tábla elhelyezésére,
l.) közterületi műtárgyakon elhelyezett hirdető-berendezésekre,
m.) utcai zenélésre, portré rajzolásra, javító-szolgáltató tevékenységre,
n.) reklám és üzleti célokat szolgáló repülőeszközöknek a község közterületein történő fel- és leszállásához, motoros bemutatókhoz,
o.) a közút területén kívül gépjármű várakozóhelyek céljára,
p.) távbeszélő fülke, levélszekrény céljára,
r.) üzemképtelen járművek tárolására,
s.) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére.
(3) Nem kell közterület-használati engedély:
a.) közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda
területének elfoglalásához,
b.) úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c.) a közterületen, ill. az alatt, vagy felett elhelyezett távközlő hálózatok, valamint berendezések, illetve közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz, valamint a közművek építéséhez és fenntartásához,
d.) tüzelőanyagok, építőanyagok, építési állványok, bútorok és egyéb tárgyak 48 óránál rövidebb idejű elhelyezésére, ha az nem kereskedelmi-szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges.
e.) már meglévő épület átalakítása során akadálymentes közlekedést biztosító rámpa létesítéséhez, mely 1,0 m-ig benyúlhat, amennyiben az műszakilag indokolt, a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.
(4) A közterület-használati engedély ideiglenes, illetve idényjelleggel, határozott időre, vagy megállapított feltétel bekövetkeztéig adható:
a.) az időjárásra érzékeny termékek árusítására csak idényjelleggel adható engedély, mely naptári évenként legfeljebb 8 hónap lehet. (fagymentes időszak)
b.) 1 évnél hosszabb időtartamra építési engedélyköteles létesítmények elhelyezésére adható engedély, de ennek maximális időtartama 5 év lehet.

4. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:

a.) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az
utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,
b.) ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
c.) közutak, hidak területére,
d.) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat,
e.) a közút és járda felületének reklám . ideértve a politikai reklámot is – céljára történő használatához,
f.) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
g.) gépjármű javító, karbantartó tevékenység végzésére,
h.) műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a szakhatóság előzetes hozzájárulásával,
i.) tűz és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlásához, az eseti rendezvények
kivételével szeszes ital árusítására.
j.) közlekedés biztonságát zavaró berendezésekre és tárgyakra,
k.) sátor, ill. ponyvagarázs elhelyezésére,
l.) erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére,
árusítására,
m.) üzemanyag közterületen történő tárolására, árusítására,
n.) olyan helyre, mely a közművek, vagy azok műtárgyai rendeltetésszerű használatát akadályozzák, vagy veszélyeztetik,
(2) Megtagadható a közterület-használati engedély kiadása, ha a kért közterület használat:
a.) a lakosság nyugalmának túlzott mértékű zavarásával járna,
b.) veszélyeztetné a közrendet, közbiztonságot,
c.) sértené a faluképet.
d.) ha a kérelmezőnek Nézsa Község Önkormányzatával szemben bármilyen lejárt
tartozása van és fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget,
e.) ha a kérelmező a közterület használatával kapcsolatos szabályokat 2 éven belül
többször és szándékosan megszegte az utolsó jogsértéstől számított 1 évig.
III. Fejezet

A közterület-használati engedélyezési eljárás

5. § (1) A közterület-használati eljárásra vonatkozó eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(2) A közterület-használati eljárásban első fokon a polgármester jár el.

(3) A képviselő-testület az (2) bekezdésben foglalt önkormányzati hatósági ügyben az általános – 30 napos – ügyintézési határidőtől rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg:

(4) A polgármester az általa kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.

6. § (1) A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban szóban, valamint kérelmét távbeszélő útján is előterjesztheti.

(2) Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait és az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat kérheti.

(3) Ha a hatóság az ügyfelet azonosította, hivatalos feljegyzés készítése mellett távbeszélő útján is történhet

a.) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás,
b.) az idézés,
c.) a bizonyítékok ismertetésének határnapjáról szóló értesítés.
(4) Ha az eljárás körülményei távbeszélő felhasználásával történő tolmácsolást tesznek indokolttá, arról hangfelvételt kell készíteni.
(5) Ha a kérelmet távbeszélő útján, továbbá ha szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján terjesztik elő, erről hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.
(6) Az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság az eljárási cselekményről papír alapú, illetve elektronikus levélértesítést küld.

7. § (1) Az ügyfélnek az e célra rendszeresített, a rendelet 2. számú melléklete szerint nyomtatványon kell benyújtania.

(2) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.

8. § A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímet vagy távközlési úton való elérhetőséget.

9. § (1) Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni.

(2) Az ügyfél-azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.

(3) Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve

továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

10. § Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.

Szakhatóságok, kezelők közreműködése

11. § (1) A közutak belterületi és külterületi szakasza mellett hirdetőtáblák kihelyezési

engedélyének megadásához a közút kezelőjének hozzájárulása is szükséges.
(2) Az engedélyező hatóság szükség esetén a közműkezelők hozzájáruló nyilatkozatának benyújtását is előírhatja.
(3) Műtárgyakon történő hirdetőberendezés elhelyezéséhez a tulajdonos, vagy üzemeltető hozzájárulását is be kell szerezni.
(4) Az önkormányzati közút nem közlekedési célú (sport, kulturális rendezvény, vásár és építési munkaterület) igénybevétele esetén szükséges az út kezelőjének hozzájárulása.

A közterület-használati engedély kérelem elbírálása, eseti előírások

12. § (1) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a községrendezési terveket, faluképi szempontokat, köztisztasági előírásokat, valamint a szakhatóságok hozzájárulásában és engedélyében előírt követelményeket, az egyéb jogszabályban előírtakat.

(2) Vizsgálni kell a közterületen folytatni kívánt tevékenység végzésére jogosító okirat meglétét.

13. § (1) Az építési törmelék tárolása - 10 napot meghaladóan - kizárólag zárt konténerben engedélyezhető.

(2) Az építési engedélyköteles munkákra a közterület-használati engedély megadásának módjáról, feltételeiről, a díjfizetésről, az építési, (létesítési) engedélyt megadó hatóság határozatában dönt.

(3) Mutatványos tevékenység céljából közterület-használat csak ott engedélyezhető, ahol az üzemeléshez szükséges közműellátottság biztosítható.

(4) Közterület-használati engedélyt csak oda lehet kiadni, ahol a rendeltetéstől eltérő használat nem akadályozza az ott lévő ingatlanba való bejutást, különös figyelemmel a katasztrófa elhárítás, vagy felszámolás, az életmentés, illetve a rendvédelmi szervek tevékenységét.

(5) 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó súlyú jármű közúton kívül történő tárolására csak a Polgármesteri Hivatal által kijelölt helyekre adható engedély.

(6) A vendéglátóipari előkertre (teraszra) engedélyezett közterület használat igénybevételére kiadott engedélyt az engedélyező hatóság visszavonhatja, amennyiben az egység vendégkörének magatartása sérti a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát és az üzemeltető az engedélyező hatóság felhívására a zavaró körülményt nem szünteti meg.

14. § k.) zöldterületeken történő gépjármű várakozásra, kivéve meghatározott rendezvényeket,

l.) áruházakban üzletet bérleményként üzemeltető kereskedőnek az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történő árusítására, árubemutatására.

15. § (1) a.)A közterületen tartandó rendezvényeken a rendezvény szervező köteles az

önkormányzattól az engedélyt a közterület igénybevételére megkérni.
A rendezvény alkalmával, annak közvetlen környezetében árusítani szándékozó
vállalkozóknak csak a rendezvény szervező hozzájárulásával lehet közterülethasználati engedélyt adni.
b.) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható engedély, ha a kérelemben megjelölésre kerül:
- a résztvevők várható száma,
- a főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik.
c.) Minden 50 résztvevő után 1 rendezőt kell az engedélyesnek biztosítani.
(2) A rendezvény teljes ideje alatt és az azt meghaladó egy órában a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást. A rendezőknek meg kell akadályozni a szándékos rongálásokat.
(3) A rendezvény területének folyamatos tisztántartásáról az engedélyes köteles
gondoskodni.
(4) A rendezvény ideje alatt a szükséges számú illemhely üzemeltetését az engedélyesnek biztosítania kell.
(5) A rendezvény megtartásához szükséges szakhatósági (Rendőrség, Tűzoltóság, ÁNTSZ, Útkezelő, stb.) engedélyek vagy hozzájárulások beszerzése kötelező.

16. § (2) a.)Üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő az üzlete homlokzatával érintkező

közterületen ideiglenesen illetve idényjelleggel árusíthat.
b.)Zöldség-gyümölcs kereskedő naptári évenként március 1-től október 31-ig az ÁNTSZ által előírtak betartása mellett csak árubemutatás céljára kaphat közterület használati engedélyt.
c.)Mozgóbolt közterületen történő elhelyezésére, illetve mozgóárusításra csak akkor
adható közterület használati engedély ha azt az adott területen az ellátás biztosítása
indokolttá teszi, illetve városi rendezvényekhez kapcsolódó árusítások alkalmával.
(3) a.)Üzlettel nem rendelkező kereskedő részére a közterületen történő árusítás - a
szilveszteri cikkek és fenyőfa kivételével - nem engedélyezhető.
c.)Élő állat, állati eredetű termék közterületen nem árusítható.

17. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a.) az engedélyes nevét, lakó- (telep) helyének címét,
b.) a közterület-használat helyét, célját, mértékét, időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,
c.) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság által előírtakat,
d.) az engedély megszüntetése, lejárta, vagy visszavonás esetére az eredeti állapot
helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
e.) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,
f.) a köztisztaság fenntartásáról szóló önkormányzati rendelet tisztántartásra vonatkozó előírásainak betartását.
(2) Az engedély megadása, vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a.) a kérelmezővel
b.) a közterület-használati díj beszedésére jogosulttal
c.) a közterület ellenőrzésére jogosult Közterület-felügyelettel
d.) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal
e.) érdekeltekkel.

Közterület-használati díj mértéke és fizetésének módja

18. § (1) Az engedélyes, a bérlő a közterület használatért díjat (bérleti díjat), valamint az

egyéb járulékos költségeket ( vízdíj, energiadíj stb) köteles fizetni.
(3) A közterület-használati díj mértékét a rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(4) A közterület-használati díjat az engedélyes határozat alapján a Polgármesteri Hivatal által kiállított névre szóló számlában feltüntetett fizetési határidőig köteles
megfizetni.
(5) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a
létesítmény alapterületét és használatához szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.
(6) A felszólítás ellenére meg nem fizetett díjak behajtása tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

19. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetése alól - kérelemre, részben, vagy egészben - felmentést adhat:

a.) kulturális, vagy sportesemény megrendezése esetén,
b.) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, tűzoltóság, polgárvédelem
rendezvényei alkalmával,
c.) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után,
d.) ha a díjfizetésre kötelezett közvetlenül, vagy közvetett módon az önkormányzat lenne,
e.) jótékony és közcélú rendezvényhez,
f.) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén,
g.) új lakóház építésénél építőanyag tárolása (2 évig).

Közterület-használat megszüntetése és az engedély visszavonása

20. § (1) A közterület-használat községrendezési érdekből bármikor megszüntethető. Az

engedélyes részére - más helyen - közterület-használati lehetőséget biztosítani nem
kell. Ez esetben az előre fizetett díj arányos részét vissza kell fizetni.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének – az esedékesség időpontját követő 15 napon belül - nem tett eleget.
(3) Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, ezt a közterülethasználatát engedélyező hatóságnál be kell jelenteni.
(4) A közterület-használati engedély lejártával, amennyiben engedélyes azt
meghosszabbítani nem kívánja, a közterületet saját költségén, minden kártalanítási
igény támasztása nélkül, eredeti állapotára helyreállítani köteles. Ezt a kötelezettséget építési engedély alapján végezhető munka esetén az építési engedélyben feltételként elő kell írni.
(5) A közterület-használat a (2), vagy (3) bekezdésben foglalt módon történő megszűnése esetén, a már esedékessé vált befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
(6) A (3) bekezdésben szabályozott esetben a megszüntetés bejelentésének napjáig
esedékes közterület-használati díj befizetésétől eltekinteni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

21. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság, vagy a közterület-felügyelő felhívására köteles a használatot azonnal megszüntetni és a közterületet saját költségén minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára pótdíj megfizetésére kell kötelezni.

(3) A fizetendő pótdíj összege az egyébként fizetendő díj kétszerese, díjmentes közterülethasználat esetén 1.000 Ft/m2/hó.

(4) Közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül az arra nem kijelölt hirdetési felületen a plakát elhelyezése, amelynél a kiszabható pótdíj alapja 500,- Ft/hó/m2.

IV. Fejezet

Parkolóhelyek fenntartása, üzemeltetése

22. § (1) A közterületi parkolóhelyek fenntartása - kivéve a más szerv által létesített és

üzemeltetett parkolóhelyeket - az önkormányzat feladata.
(2) A kialakított parkolóhelyek üzemeltethetők
- fizető-parkolóként,
- térítésmentes parkolóként.

23. § (1) A fizetőparkolók üzemeltetése vállalkozásba is adható. A vállalkozás feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

(2) A fizetőparkolók üzemeltetője köteles a parkolóhely rendeltetésszerű használatáról, járműközlekedésre alkalmas állapotáról, tisztántartásáról és kellő megvilágításról gondoskodni.

(3) A fizetőparkoló a "Várakozóhely" KRESZ táblával és a "fizető" kiegészítő táblával jelzett parkolóhely.

(4) A fizetőparkoló használatáért díjat kell fizetni, a díj mértékéről a fizetőparkoló bejáratánál tájékoztatást kell adni.

24. § (1) Várakozási díj csak a jármű tényleges tartózkodási idejére követelhető. A várakozási díj fizetése szempontjából a várakozás minden megkezdett órája teljes órának számít.

(2) A mozgáskorlátozottak részére fenntartott kocsiállásokban a várakozási engedéllyel rendelkező mozgássérült parkolási díjat nem fizet.

(3) A parkoló üzemeltetője parkolónként legalább 2 db gépkocsiállást köteles kijelölni mozgáskorlátozottak számára.

Járművek tárolása közterületen

25. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű 30 napon túl közterület-használati engedély nélkül nem tárolható.

(2) Az üzembentartó üzemképtelenné vált járművét saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.

(3) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon nem szabad tárolni.

(4) Használat folytán üzemképtelenné vált sérült, roncs járműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán, vagy bérleményén úgy köteles tárolni, hogy közterületről ne legyen látható és a faluképet ne rontsa.

(5) Üzemképtelen gépjármű 30 napon túli közterületen történő tárolására közterülethasználati engedély csak rendkívül indokolt esetben és legfeljebb további 30 napra és csak mellékútvonalra adható meg.

(6) A jármű üzembentartója, vagy tulajdonosa a tárolt járművek esetében köteles nevét, címét, a közterület használati engedély másolatát a járművön jól látható helyen (pl:szélvédő üveg mögött) elhelyezni.

26. § Autószerelő műhely előtt a közterületen egyidőben legfeljebb 3 db hatósági jelzéssel ellátott, javításra váró jármű tárolható.

Üzemképtelen járművek elszállítása

27. § (1) Az üzemképtelen jármű hatósági elszállítása előtt a polgármester írásban köteles felszólítani az üzembentartót (tulajdonost) a járművének közterületről 30 napon belül történő eltávolítására.

(2) A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó, közterületen tárolt üzemképtelen járműveket - a rendőrhatóság egyidejű tájékoztatásával - a Polgármesteri Hivatal az ezzel megbízottal (továbbiakban: megbízott) a kijelölt tárolóhelyre szállíttatja.

(3) Hatósági jelzéssel nem rendelkező közterületen tárolt járművek esetében, ha az üzembentartó (tulajdonos) kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható.

(4) A hatósági elszállításnál a jármű műszaki állapotát a szállító - szükség esetén szakértő bevonásával - állapítja meg és erről a polgármesteri hivatal jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járművön talált tárgyakat is.

28. § (1) A polgármesteri hivatal az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót, vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el. Ismeretlen tulajdonos (üzembentartó) esetén a felszólítás a helyi sajtó útján történik.

(2) A hatóságilag elszállított üzemképtelen járműveket a megbízott az üzembentartó, vagy a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja.

29. § (1) A hatósági jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 3 hónap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a megbízott értékesítheti, annak sikertelensége esetén megsemmisítheti.

(2) A járművek és az azokban lévő tárgyak értékesítése, ill. megsemmisítésére a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadók.

Reklám és hirdető tevékenység

30. § Üzletek hirdetési céllal kihelyezett mozgatható reklámhordozói csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehetnek közterületen. A táblának esztétikusnak, a közterület használati engedélyben meghatározott kivitelűnek kell lennie és csak az engedélyben leírt helyre helyezhető el.

31. § (1) Tilos útkereszteződésben, és azok térségében olyan hirdetőtáblák elhelyezése, amelyek összetéveszthetők a közúti jelzésekkel, vagy a forgalom szabályozására szolgáló berendezésekkel, csökkentik azok láthatóságát, vagy hatásosságát, vakítják az út használóit, vagy olyan módon terelik el a figyelmüket, hogy az veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy amelyek a beláthatóságot akadályozzák.

(2) Tilos feltüntetni hirdetést és reklámot közúti jelzésen, annak tartó elemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására, vagy védelmére szolgáló berendezésen, úttartozékon.

32. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni és az engedélyest a hirdetőtáblaeltávolítására fel kell szólítani, ha:

a.) az útszakaszon a forgalmi körülmények jelentősen megváltoznak,
b.) az engedélyes, vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási, vagy felújítási
kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget,
c.) az engedélyes a hirdetőtábla méretét, tartalmát, engedélybe ütköző módon
megváltoztatta, vagy azt nem az engedély tartalmának megfelelően helyezte el.
(2) A hirdető szervezeteknek, ill. a berendezések tulajdonosainak gondoskodni kell a hirdetőeszközök műszaki esztétikai karbantartásáról, az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül.

33. § Választási plakátok elhelyezésére a választási kampány ideje alatt ideiglenes hirdetőtáblák helyezhetők el, melyek elhelyezését - választási törvény előírásainak figyelembe vételével - a jegyző engedélyezi az arra kijelölt helyeken.

Közterület-használat ellenőrzése és a jogellenes közterület-használat következményei

34. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester

gondoskodik.
(2) A közterület-használati engedélyt a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzés során felmutatni.
(3) Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a hatóság felhívására a jogellenes közterület használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(4) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a (3) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
V. Fejezet

Vegyes és értelmező rendelkezések

35. § (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Az egyéb ingatlanoknak közhasználatra történő átadásáról szól szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(2) Közterület rendeltetésszerű használata különösen: a közterületnek minősülő területeken a közlekedés, pihenés, sportolás.

(3) Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl.: út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások)

(4) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekezdésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

(5) Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek, valamint a jármű fogalmának a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.

(6) Üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített, vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemagyag kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javító-szolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató telephelyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is.

(7) Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely.

(8) Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl.: kosár, tricikli, fagylaltos kocsi, stb.).

(9) Reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (továbbiakban: áru) értékesítését, vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.

(10) Hirdetőtábla: minden olyan eszköz és a KRESZ-ben, ill. ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek az a célja, hogy a közterületen tartózkodók figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre stb. felhívja.

(11) Üzemképtelen jármű:

a.) Hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a közúti forgalomba csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.
b.) Baleset folytán megsérült és elhagyott jármű.
c.) Műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan roncs, vagy sérült jármű.
(12) Jármű tulajdonosa: az, aki a hatósági forgalmi engedélyben tulajdonosként van bejegyezve, ill. aki okirattal hiteltérdemlően igazolja, hogy a forgalmi engedélyben található bejegyzéssel szemben nyilvántartásban át nem vezetett tulajdonjoggal, üzembentartói, vagy használói joggal rendelkezik.
(13) Tárolásnak minősül:
a) az üzemképtelen jármű 30 napon túli közterületen történő elhelyezése,
b) ha a 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó súlyú jármű 22.00-6.00 óra között egy óránál, ezen túli időszakokban három óránál hosszabb ideig folyamatosan a közterületen áll.
(14) Élelmiszer jellegű áruház: Olyan általános kiskereskedelmi egység, ahol a meghatározó élelmiszer, ital és dohánytermék mellett egyéb iparcikkek széles választéka is megtalálható. Összes alapterület 1200 m2 felett. Iparcikk jellegű áruház: Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol az iparcikkek széles választéka mellett megtalálható az élelmiszer, ital és dohánytermék is. Összes alapterület 1200 m2 felett. "

„A közterület filmforgatási célú használata1

36. §

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.
(3) A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekűcélokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekűcélokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.
(4) A közterület használati díjkedvezmény mértéke maximum 50% lehet.

36/A. § (1) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(2) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 22 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.

(3) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

(4) A turisztikailag kiemelt területeken (amennyiben van) a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 200 m 2 területet.

(5) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges.

(6) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani.

E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(7) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.”

Hatálybaléptető rendelkezések

37. § (1) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően határozatlan időre- visszavonásig kiadott- közterület használati engedélyek alapján végzett közterület-használatra ezen rendeletnek a díjfizetés mértékére és módjára vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (VII.28.) rendelete.

(4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

A közterület-használati díj mértékéről
l.) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez 300,-Ft/m2/év
2.) hirdető berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezése 200,-Ft/m2/hó
3.) vendéglátó terasz, előkert, kitelepülés szeszesital árusítással 500,-Ft/m2/nap szeszesital forgalmazás nélkül 200,-Ft/m2/nap
4.) üzleti rakodás, szállítás alkalmával, árukirakodás, göngyölegek elhelyezésére 100,-Ft/m2/nap
5.) árusító és árusítással kapcsolatos és egyéb automata elhelyezésre, 500,-Ft/m2/év
6.) üzlethelyiséggel nem rendelkező kereskedő közterületen történő árusítására 60,-Ft/m2/nap
7.) üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő idényjellegű vagy ideiglenes árusítására, árubemutatására 50,- Ft/m2/nap
7.a.) a mozgóbolt árusítására illetve mozgóbolt működésére 1000,- Ft/nap
8.) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, felvonulási terület céljára, építési területen kívüli felvonulási épület elhelyezésére, 350,-Ft/m2/hó
9.) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, 120,-Ft/m2/nap
10.) ünnepi vásár (búcsú, falunap) 400,-Ft/m2/nap
11.) sport- és kulturális és jótékonysági rendezvények, 1,-Ft/m2/nap
12.) egyéb mutatványos tevékenység és cirkuszi tevékenység céljára 120,-Ft/m2/nap
13.) utcai zenélésre, portré rajzolásra, javító-szolgáltató tevékenységre 350,-Ft/m2/nap
14.) önálló hirdető-berendezés, tájékoztató tábla elhelyezésére, 500,-Ft/m2/év
15.) közterületi műtárgyakon elhelyezett hirdető-berendezésekre, 300,-Ft/m2/nap
16.) reklám és üzleti célokat szolgáló repülőeszközöknek a község közterületein történő fel- és leszállásához, motoros bemutatókhoz, 60,-Ft/m2/nap
17.) a közút területén kívül gépjármű várakozóhelyek céljára, 700,-Ft/m2/hó
18.) távbeszélő fülke, levélszekrény céljára,50,-Ft/m2/év
Filmforgatás célú közterület használatának díja2

Közterterület
megnevezése

Forgatási helyszín

Technikai kiszolgálás

Stáb parkolás

Turisztikailag nem kiemelt

200Ft /m2/nap +áfa

150Ft/m2/nap+áfa

100Ft/m2/nap+áfa

Turisztikailag kiemelt terület

500Ft /m2/nap +áfa

200Ft/m2/nap+áfa

200Ft /m2/nap +áfa

1

Beiktatta Nézsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (VII.31.) számú önkormányzati rendelete

2

Beiktatta Nézsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (VII.31.) számú rendelete.