Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
a települési jelképekről és azok használatáról
Hatályos: 2005. 11. 01
Nézsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2005. (XI. 1.) önkormányzati rendelete
a települési jelképekről és azok használatáról
2005.11.01.
Nézsa Község címere és zászlója
1. § Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.
2. § A község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében zöld dombon balra vágtató, fekete takarós, ezüst lovon szembe fordulva arany glóriával, Szent Jakab ezüstben megjelenő alakja, köpenye hátra libben, baljával a kantárt tartja, felemelt jobbjában átlós helyzetű kard, lábán saru.
A címerre vonatkozó előírások, a címer használatának köre és szabályai
3. § 1) A címert kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni, elemei önállóan nem alkalmazhatók.
2) A címer védjegyként nem használható.
4. § 1) A község címerét az önkormányzat és szervei, intézményei, mint díszítő és utaló jelképet külön engedély nélkül használhatják:
a) az önkormányzat pecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző, pecsétnyomó esetében legkisebb 40mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva.
b) az önkormányzat zászlaján
c) az önkormányzat, az önkormányzati bizottságok felhívásain, programjain, tervein, nem önkormányzati szervekkel kötött megállapodásokon és szerződéseken
d) az önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek készített levélpapírok fejlécén, ill. borítékján, névjegyein
e) az önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető vagy emlékérmeken, jelvényeken
f) az önkormányzat tisztségviselői az önkormányzat megbízásából eredő tevékenységük során használt levélpapíron
g) a község történetével, fejlődésével foglalkozó kiadványokban, községre utaló emléktárgyakon.
h) a képviselő-testület meghívóin
i) az önkormányzat épületének bejáratánál, dísztermében (tanácskozótermében) és más protokolláris célt szolgáló helyiségben
j) ünnepségeken és rendezvényeken, nemzetközi kapcsolatokban
k) az önkormányzat és szervei, intézményei bejáratánál és vezetőinek irodájában
l) a községbe vezető utak mellet közigazgatási határnál lévő táblán.
2) A község címerével előállított körpecsét az önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, valamint az önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
3) A község címerével ellátott körpecsét hatósági eljárás során nem alkalmazható.
5. § 1) a nem önkormányzati szervek, egyéni és társas vállalkozások és magánszemélyek részére a község címerének eseti használatát a polgármester, míg rendszeres használatát a képviselő-testület engedélyezi.
2) Rendszeres használat esetén díjat kell fizetni, melynek mértékét a képviselő-testület esetenként határozza meg, melyet az önkormányzattal kötött polgári jogi szerződésben kell rögzíteni.
3) Az engedély egyszeri alkalomra, meghatározott időtartamig, vagy visszavonásig adható.
6. § 1) A község címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy a címer elemei, szimbólumai, színei jól felismerhetőek legyenek és megfeleljenek e rendelet 2. §– ban szereplő leírásnak
2) Amennyiben nincs lehetőség a község címerének eredeti színben való ábrázolására, az csak a hordozó tárgy anyagának pl.: fém, bőr, kerámia, stb. színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzésének megtartásával történhet. Ugyanezen szabályok érvényesek a grafikai ábrázolásokra is.
7. § 1) A zászlólap 1:2 arányú téglalap. A zászlórúd felől nézve első harmadában kék, a második harmadában fehér alapon álló helyzetben a község címere – a mező mértani középpontjában – a harmadik harmadában zöld.
2) A község zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.
3) A zászló e rendeletnek a 6. § - ban foglalt szabályait megfelelően alkalmazni kell. A zászlóra vonatkozó előírások
8. § 1) A községi zászlót, vagy annak méretarányos változatait az önkormányzat és szervei külön engedély nélkül használhatják:
a) a község életében jelentős helyi események, ünnepségek és rendezvények alkalmával, más hivatalos zászlóval együtt
b) a község más bel- és külföldi települések közötti kapcsolatot érintő eseményeknél
c) cserezászlóként és elismerésként a juttatás megnevezésének a zászlón való feltüntetésével
d) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt
e) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén
f) országos és helyi választások alkalmával (szavazókörökben)
g) nemzeti, illetve községi, megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt.
2) A zászló használatának engedélyezésére az 5. § szabályait kell alkalmazni. 3) A zászló használható lobogó és labarum (függöny) formájában.
4) A község zászlaja a polgármesteri hivatal dísztermében (tanácskozótermében) kerül elhelyezésre.
9. § A zászlót kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni, használata a köztársasági zászlót nem helyettesíti.
10. § 1) Az 5. § és a 8. § 2) bekezdésében meghatározott, települési jelképek használatának engedélyezésére a polgármester jogosult.
2) A képviselő-testület az 1) bekezdésben foglalt önkormányzati, hatósági ügyben az általános – általános – ügyintézési határidőtől rövidebb ügyintézési határidőt nem állapít meg.
3) A polgármester kiadott engedélyekről külön nyilvántartást vezet
11. § A 10. §-ban foglalt engedély megadásához szükségek kérelemre vonatkozó szabályok:
1) A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy, ügyfél kérelmet távbeszélő útján is előterjesztheti.
2) Ha az eljárás során a hatóság és az ügyfél távbeszélőn veszi fel a kapcsolatot, az ügyfél azonosíthatósága érdekében a hatóság az ügyféltől a természetes személyazonosító adatait és az eljárás lefolytatáshoz szükséges adatokat.
3) Ha a hatóság az ügyfelet azonosította, hivatalos feljegyzés készítése mellett távbeszélő útján is történhet
a) a hiánypótlási felhívás és hiánypótlás,
b) az idézés
c) a bizonyítékok ismeretének határnapjáról szóló értesítés.
4) Ha az eljárás körülményei távbeszélő felhasználásával történő tolmácsolást tesznek indokolttá, arról hangfelvételt kell készíteni.
5) Ha a kérelmet távbeszélő útján, továbbá ha szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján terjesztik elő, erről hangfelvételt vagy hivatalos feljegyzést kell készítetni, mely tartalmazza az ügyfél nevét, lakcímét, a kérelem tartalmát és az előterjesztés időpontját.
6) Az ügyfélnek, illetve az eljárás egyéb résztvevőjének kérelmére a hatóság az eljárási cselekményről papír alapú, illetve elektronikus levélértesítést küld.
12. § 1) Az ügyfélnek az e célra rendszeresített, a rendelet 2. számú melléklete szerint nyomtatványon kell benyújtani.
2) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmet a határozat jog előre emelkedéséig visszavonhatja.
3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
13. § A kérelmet tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét, telephelyét), továbbá meg lehet adni a hivatalos célokra használható elektronikus levélcímet vagy távközlési úton való elérhetőséget.
14. § 1) Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolást kérni.
2) Az ügyfél-azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet hatósági jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a személyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri.
3) ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül.
17. § Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
Szabálysértési rendelkezések
Szabálysértést követ el és 50.000Ft,-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a községi címert és zászlót jogosulatlanul, az engedélytől, illetve az önkormányzattal kötött szerződéstől eltérő vagy a közösséget sértő módon használja fel.
Hatályba léptető rendelkezések
1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.