1. § A rendelet célja Nézsa építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő szobrok, építmények, építményrészek, valamint az azok által létrehozott utcák, terek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településfejlesztési célokkal és az építészeti illeszkedéssel összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. § A rendelet hatálya Nézsa Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

• a) eredeti állapot: az építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg;
• b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
• c) védett építmény: a képviselőtestület által védetté nyilvánított olyan építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet annak a teleknek a használati módja is, amelyen a védett építmény áll.
• d) védett építményrész: a képviselőtestület által védetté nyilvánított olyan építményrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett építményrész lehet különösen az építmény homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
• e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
• f) védett műtárgy: a képviselőtestület által védetté nyilvánított, az c) és d) pontok alatt fel nem sorolt építmény, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
• g) védett településkarakter: a képviselőtestület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

4. § (1) Az 1. §-ban megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Nézsa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi védelem feladata:

• a) a helyi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, megőrzése és a lakossággal való megismertetése,
• b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) egyedi építmények, épületek esetén:
  • aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
  • ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, ajtó),
  • ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
  • ad) a kezdeményezés indokolását,
• b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
  • ba) az együttes megnevezését,
  • bb) körülhatárolását,
  • bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
  • bd) a kezdeményezés indokolását.

(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.

(4) Nem vonható helyi védelem alá a műemléki védettséget élvező vagy más módon védett építmény.

(5) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

• a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
• b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(6) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(7) A helyi védetté nyilvánítási vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

• a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
• b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
• c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
• d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(9) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(10) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a képviselőtestület rendelettel dönt.

(11) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az érdekelteket:
  • aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
  • ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
  • ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
• b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
• c) az illetékes építésügyi hatóságot,
• d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

(12) Védett építmény, építményrész csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása esetén bontható.

6. § (1) A helyi egyedi védelem

• a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
• b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
• c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
• d) egyedi tájérték védelmére

terjedhet ki.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alá tartozó értékek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

• 7. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését,
• b) a védettségi kategória meghatározását (helyi építészeti érték vagy helyi táji érték),
• c) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
• d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
• e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
• f) a helyszínrajzot,
• g) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
• h) a védett érték felmérési rajzait (épület esetében: részletes homlokzati rajzok, épületkontúr)
• i) a védett érték fotódokumentációját,
• j) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
• k) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

(4) A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(5) A tábla szövege:

(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését köteles tűrni.

10. § (1) A település jellegzetes szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.

(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

11. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben – tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arányok – kell megőrizni.

(2) Védett építményt, építményrészt tilos lebontani.

(3) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeit meg kell tartani, a tetőfedés anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.

(4) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.

(5) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, felújítás során – amennyiben rendelkezésre állnak – a hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

(6) A homlokzatburkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, felújítás során – amennyiben rendelkezésre állnak – a hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.

12. § (1) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, látszó redőnytokot tilos elhelyezni.

(2) A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.

(3) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

(4) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér, szakmai konzultáción egyeztetett formában.

(5) A védett épületet – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(6) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a védett belső értékeket meg kell őrizni.

(7) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró-kiosztás megtartásával történhet.

(8) Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.

13. § (1) Nézsa településképi szempontból meghatározó területe a teljes közigazgatási terület, amely az alábbi eltérő karakterű területekre oszlik:

• a) falusias karakterű terület
• b) kertvárosias karakterű terület
• c) gazdasági karakterű terület
• d) nagy léptékű beépítés területe
• e) külterületi karakterű terület.

(2) Az eltérő karakterű területek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen

• a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését
• b) az épületek összhangot mutató elhelyezését
• c) a minőségi anyaghasználatot
• d) a harmóniát tükröző, visszafogott színezést
• e) az előkertek rendezettségét
• f) a kerítések összhangját
• g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
• h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
• i) a tájkarakter megőrzését
• j) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét
• k) az építmények tájba‐illeszkedését
• l) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését
• m) a minőségi és természetes anyaghasználatot
• n) a 4. mellékletben szereplő tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
• o) a táji hagyományokat tükröző, a 3. mellékletben felsorolt őshonos növények ültetését
• p) az 5. mellékletben szereplő ültetési távolságok betartását

el kell érni.

15. § (1) A téglalap arányú lakóépületeknek a telek formáját kell követnie, jellemzően utcára merőleges gerinccel telepítendők, kontyolt vagy nyeregtetővel.

(2) Fő homlokzatburkolati felületként fehér, törtfehér vagy halvány földszínű (sárga, téglaszín, barna árnyalatai) vakolt homlokzat kialakítása szükséges.

(3) Lakóépületek utcai homlokzatán hagyományos arányú nyílászárók alakítandók ki, ablakok esetén 1:1,5 aránnyal.

(4) A fő funkciójú épületek fő tetőidoma 30-450 közötti lehet, természetes színű cserépfedéssel. Tetőfedő anyagként lakóépületen nagy táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(5) Bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.

(6) Nyílászáró színezése természetes, natúr fa vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet. Fehér színű műanyag nyílászáró csak fehér vagy törtfehér homlokzatszín esetén alkalmazható.

(7) Redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászárókkal azonos színű redőnnyel lehet alkalmazni.

(8) Vékony burkolólapok vagy hasított kő alkalmazása lábazatként vagy homlokzati díszként nem megengedett.

(9) Tornácos népi lakóház átépítése, bővítése esetén a tornácnak legfeljebb az utcafronttól számított 4. tornácoszloptól hátrafelé való beépítése megengedett.

(10) Közterületi telekhatáron álló kerítés nem lehet 2 méternél magasabb, és anyaga nem lehet nagytáblás műanyag vagy fémlemez.

(11) Kerti építmény fa vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezetből készülhet.

(12) Utcáról csak elsődleges funkciójú épület nyílhat.

(13) A 3. mellékletben felsorolt, tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet telepítése javasolt az 5. mellékletben szereplő ültetési távolságok betartásával.

(14) Garázs tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a lakóépület burkolat- és színhasználatából választható.

16. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lakóépületek esetében 30-45 fokos magas tető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű vagy lapos tetős is lehet.

(3) Tetőfedő anyagként lakóépületen táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(4) Előkert nélküli épület utcai homlokzatán közvetlenül az utcáról nyíló garázskaput nem szabad elhelyezni.

(5) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes kialakítású, átláthatatlan tömör sövény, valamint tömör deszkakerítés.

(6) A lakóépületeken fehér, törtfehér vagy földszínű (sárga, téglaszín, barna árnyalatai) vakolt homlokzat lehet, vagy természetes burkolóanyagok használhatók.

(7) Nyílászáró természetes, natúr fa vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna és a szürke árnyalatai) lehet.

(8) Garázstető színe csak a lakóépületével megegyező lehet.

17. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult anyaghasználathoz, illeszkedjen a szomszédos épületek építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.

(2) Az épületek színe tört, földszínű (törtfehér, sárga, barna, szürke árnyalatai) vagy üvegfelület lehet.

(3) Az épületeken kötelező a 0,5 m2-nél nagyobb cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése, dokumentálása.

(4) A telek közterületi határán sövénykerítést és védőfásítást kell kialakítani.

18. § (1) A műemlékekre az országos műemlékvédelmi előírások vonatkoznak.

(2) Az épületek homlokzata legfeljebb háromféle, harmonizáló árnyalatot kaphat.

(3) A közterületről látszó homlokzaton nagyobb részben a fehér, törtfehér, halványszürke vagy halvány földszínű (sárga, barna, zöld tört árnyalatai) vakolat, kisebb részben üveg és természetes anyagok (kő, tégla, fa) jelenhetnek meg. Közterületről nem látszó homlokzaton a felsorolt anyagok tetszőleges arányban alkalmazhatók.

(4) Nagytáblás homlokzati és tetőfedő burkolóelemek alkalmazása tilos.

(5) A telken a – használatot nem korlátozó – intenzív növénytelepítés és a növényzet folyamatos gondozása javasolt.

(6) Az akadálymentes megközelítést szolgáló megoldás ne konkuráljon az épület tömegével.

(7) A főhomlokzat megjelenésében a bejárat kapja a központi szerepet, amely könnyen megközelíthető legyen.

(8) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes kialakítású, továbbá tömör fakerítés, átláthatatlan sövény.

19. § (1) Az építmények kialakításának elsődleges szempontja a technológiai igény, másodlagos szempont a tájba illesztés. E két szempontnak minden építmény elhelyezése és megvalósítása során érvényesülnie kell.

(2) Lapos tetős építmény nem építhető, dombház és földház kialakítható.

(3) Az épületek színe tört, földszínű (törtfehér, sárga, barna, szürke, zöld árnyalatai) lehet. Homlokzati burkoló- és tetőfedő anyagként nagy táblás műanyag- vagy fémlemez csak akkor alkalmazható, ha azt az épület nagy mérete, rendeltetése és a benne folyó tevékenység technológiája megköveteli.

(4) A telket körülvevő védőfásítás és egyéb növénytelepítés a 3. mellékletben szereplő őshonos növényekkel történjen az 5. melléklet szerinti ültetési távolsággal. A telek határvonalain és a telken belül vadháló és sövénykerítés telepíthető.

20. § (1) Beépítésre szánt területen lévő új fejlesztési területen az új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt területen meglevő föld feletti vezetésű gyenge- és erősáramú hálózatok esetén az új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Beépítésre szánt terület már beépített területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója –figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is –

• a) műemléki környezetben,
• b) helyi védettségű területen,
• c) településközpontban,
• d) sétáló utcává alakítandó utcában,
• e) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),
• f) közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(4) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

21. § (1) Beépítésre szánt területen hírközlő antenna elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

• a) A gazdasági karakterű terület kivételével antenna csak meglevő építményre telepíthető.
• b) Ha antenna meglévő építményre valamely okból nem telepíthető, akkor – gazdasági karakterű terület kivételével – csak multifunkcionális kialakítású lehet (pl. sportpálya térvilágítással, vendéglátó egységgel, kilátóval, vadlessel stb. együtt építve).
• c) Antenna templomtoronyra nem telepíthető.
• d) Helyi védelem alatt álló építményen és annak telkén, közparkban, falusias karakterű területen antenna nem telepíthető.
• e) Gazdasági karakterű területen önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépülettől legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást be kell tartani.

22. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

• a) külterületi karakterű,
• b) gazdasági karakterű területek.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

• a) Falusias karakterű területek,
• b) Nagy léptékű beépítés területe.

(3) Falusias karakterű területen a sajátos építményekkel, kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

• a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
• b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.

23. § (1) E fejezet alkalmazásában:

• a) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó rendeltetési egység nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
• b) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
• c) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, amely gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
• d) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetésű építmény helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.

24. § (1) Reklámot, hirdetést közterületen elhelyezni csak utcabútoron szabad.

(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(3) A településkép védelméről szóló törvényben meghatározott fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(4) Reklám, hirdető berendezés felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok és e rendelet betartásával végezhető.

(5) Reklám, hirdetőberendezés, hirdetőfelület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(6) Építményen, kerítésen az adott építményben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdetőfelületek, -berendezések helyezhetők el:

• a) cégtábla,
• b) cégér,
• c) címtábla,
• d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

25. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdetőberendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

26. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.

(2) A terven akkor is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.

(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, a polgármester kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

27. § (1) Építmény homlokzatán, telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (2) és bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Védett épületen, a hozzátartozó telken, kerítésen, kerítéskapun és támfalon cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett, saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett építmény építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

28. § (1) Közterületen információs célú berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől –úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) A település területén legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs célú berendezés létesíthető.

(3) Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.

(4) Közterületi információs célú berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

29. § (1) A településképi követelményekről és a településrendezési előírások értelmezésével kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

• a) a településképi rendeletben, illetve a hatályos településrendezési eszközben foglalt településképi és egyéb követelményekre vonatkozó tájékoztatásra,
• b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
• c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére.

(3) A szakmai konzultáció a következő esetekben kötelező:

• a) helyi egyedi védelem alatt álló építmény bővítésének, átalakításának tervezése,
• b) fölház és dombház elhelyezhetősége a falusias karakter területén
• c) halvány földszínektől eltérő homlokzati szín alkalmazása,
• d) közterületi nyílt csapadékvíz-elvező árkon átvezető bejáró építése, átalakítása
• e) szélkerék elhelyezhetősége,
• f) lakó- és üdülőépület lapos tetős kialakítása
• g) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

30. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi

(2) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

(3) Ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultáció is kezdeményezhető.

(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, amelyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a polgármesternek. A polgármester az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(5) Amennyiben az építtető nem készít emlékeztetőt a konzultációról, a konzultáció felelőse készít emlékeztetőt, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, valamint a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(6) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(7) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.

31. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a

• 1. saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezése,
• 2. a reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
• 3. illetve az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén.

(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés-köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

• a) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása, reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
• b) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
• c) emlékfal építése, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
• d) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény,
• e) vendéglátó-ipari rendeltetésű építményhez kapcsolódó, közterületről látható terasz létesítése,
• f) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

32. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentáció tartalma a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, a bejelentés tárgyának megfelelő részletezettségű és tartalmú építészeti-műszaki terv és műszaki leírás.

33. § (1) A polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja a bejelentett építési tevékenységet.

(2) A 31. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

• a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
• b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az esetleg előírt előfeltétel teljesülését igazolja,
• c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését és – a tiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

• a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
• b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdetőberendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem felel meg az országos és helyi előírásoknak vagy nem illeszkedik a településképbe.

34. § (1) A 31. § szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy

• a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) kidolgozása a szakmai konzultációról készült emlékeztetőben foglaltak szerint történt-e,
• c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található javaslatokat, illetve hogy
• d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
• b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
• c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve a kilátást,
• d) több építési ütemben megvalósuló építés esetén
  • da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
  • db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az építmény, építményrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve az átalakuló épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak és az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az építmény közterület felől látható gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
• e) a tető kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

35. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat 6 hónapig érvényes.

(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

36. § (1) A polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.

(3) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

• a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
• b) a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
• c) a településképi bejelentés elmulasztása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő megvalósítás, használat,
• d) a kötelező szakmai konzultáción megfogalmazott, a településkép védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása

37. § (1) A 36. §-ban meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

38. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a védettséggel összefüggésben a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a képviselő-testület állapítja meg.

39. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

40. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Nézsa Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 11/2009. (IX. 18.) számú rendeletben szereplő településképi követelményeket a településkép védelméről szóló törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.