Nézsa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2019. (XI.21.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Nézsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat elnevezése

1.§ (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nézsa Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

      (2)  Az Önkormányzat székhelye: 2618 Nézsa Park u. 1.

      (3)  Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Nézsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

      (4)  A képviselő-testület hivatalának neve: Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).

      (5) A képviselő- testület szervei:

       a.) polgármester

       b.) képviselő- testület bizottsága

       c.) közös önkormányzati hivatal

       d.)  jegyző

       e.) társulás

Jelképek

2.§  (1) Az Önkormányzat jelképe: bélyegző, címer és zászló.

 (2) Az Önkormányzat címere: álló, csücskös talpú tárcsapajzsban, kék mezejében zöld dombokon balra vágtató, fekete takarós, ezüst lovon szembe fordulva, arany glóriával, Szent Jakab ezüstben megjelenő alakja, köpenye hátra libben, baljával a kantárt tartja, elemelt jobbjában átlós helyzetű kard, lábán saru.

        (3) Az önkormányzat zászlaja: 1:2 arányú téglalap. A zászlórúd felől nézve első harmadában kék, a második harmadában fehér alapon álló helyzetben a község címere- a mező mértani középpontjában- a harmadik harmadában zöld.

  (4)  Az Önkormányzat körbélyegzője: középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezést.

(5) A Hivatal bélyegzői a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kerülnek meghatározásra.

3.§  Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a  község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

4.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Az önként vállalt feladatokat az 2. számú függelék tartalmazza.

  (2) Az önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati funkciókat a 3. számú függelék tartalmazza.

5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

     (2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

     (3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatásköreit a 1. számú melléklet tartalmazza.

    (4) A képviselő - testület a polgármesterre átruházott hatásköreit visszavonhatja:

      a.) a polgármester kérésére

      b.) a képviselők egynegyedének indítványára.

6.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, gyermekjóléti szolgáltatással valamint a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos feladat- és hatáskörökről  a családsegítéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörökről  és a hulladékgazdálkodásról társulás útján gondoskodik.

 (2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálat, az ügyeleti ellátás megállapodás és feladat ellátási szerződés alapján kerül ellátásra.

II. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő - testület összetétele és a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő. A tagok névsorát a 4. számú függelék tartalmazza.

      (2) A polgármester a Mötv. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

      (3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

      (4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

       a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

       b) utólag igazolja.

      (5) A képviselő-testületi tagok a törvényben meghatározott kötelezettségeiken túl kötelesek:

1. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, tájékoztatni őket a képviselő-testület közérdekű döntéseiről,
2. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi őket a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
3. lehetőségük szerint legalább a képviselő-testületi ülést megelőző napon bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem tudnak részt venni,
4. döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségüket, kivéve ha az saját tagjainak választására, kinevezésére, megbízására, vagy delegálásra irányul.
5. a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

Az alakuló ülés

8.§ (1) A Képviselő- testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

      (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

   (2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően- amennyiben a megbízólevelek átadására az alakuló ülést megelőzően nem került sor -  a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők valamint a polgármester részére.

10.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

11.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

       (2) A képviselő- testület az üléseit – általában- a Hivatal hivatalos helységében tarja (2618 Nézsa Park u.1. )

       (3) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

                        a) a képviselő-testület bizottságától,

                        b) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

                        c) a jegyzőtől,

                        d) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

       (4) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12.§ (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

        (2) A munkaterv tartalmazza:

                         a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

                         b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13.§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívó papír alapon vagy elektronikus úton is megküldhető. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével tájékoztatni kell a lakosságot.

14.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15.§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

       (2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. szóban, telefon, szöveges üzenetben) is összehívható. Szóbeli vagy telefonon történt összehívás esetén a testületi ülést megelőző nap 24 órájáig kell a polgármesternek az ülés összehívni

       (3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

        (2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

                       a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

                       b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

                       c) a jegyzőt,

                       d) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

       (2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, akadályoztatása illetőleg tartós akadályoztatása esetén bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

    (4) A képviselő-testület ülését vezető személy:

                      a) megállapítja az ülés határozatképességét,

                      b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

                      c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testület döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

       (5) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

      (6) a.) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 képviselő jelen van.

            b) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén az ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

            c.) A minősített  többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének „ igen” szavazata szükséges (azaz legalább 4 szavazat)

d) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

       (7) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén  a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. A megismételt testületei ülés napirendjeibe új pontok is felvihetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

       (8) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

       (9) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18.§ (1) A napirendi pontok és előterjesztések tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

       (2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől – a képviselő-testület döntése alapján - el lehet térni.

19.§ (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

                      a) polgármester

                      b) jegyző

                      c) képviselő-testület tagja

                      d) képviselő-testület bizottsága

                      e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

                      f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

       (2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20.§ Az előterjesztés két részből áll:

     A) Első rész:

                           a) a téma meghatározása,

                           b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,

                           c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

                           d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

                       A) Második rész:

                           a) határozati javaslat,

                           b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

                           c) a határidő megjelölése.

21.§ (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

       (2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

        (3) Egy napirendi ponthoz tartozó felszólalás legfeljebb 5 perc lehet, az ismételt hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.

        (4) Az a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22.§ (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

        (2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

        (3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket,javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

        (4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel. A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, társulás elnökének.

23.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

        (2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

        (3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt illetve egyetértés hiánya miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

        (4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Mötv. 68.§ (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

24.§ (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

       (2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

25.§ A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

26.§ A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

27.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél írásban kell beterjeszteni.

28.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

29.§ (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

            a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használva nyilatkozik;

            b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

            c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

            d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

       (2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

       (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

       (4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

       (5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

30.§ A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31.§ (1) A javaslat elfogadásához „igen” szavazat szükséges. A tartózkodás  „nem” szavazatot jelent.

         (2) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

32.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

                        a) a napirend meghatározásáról,

                        b) az ügyrendi kérdésekről,

                        c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

                        d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

33.§ (1) Titkos szavazás az Mötv. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról –önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

        (2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

        (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

        (4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

                        a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

                        b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

                        c) a szavazás során felmerült körülményeket,

                        d) a szavazás eredményét,

                        e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

       (5) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

34.§ (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet névszerinti szavazást tartani a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

        (2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

35.§ (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati,  közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

       (2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

       (3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

       (4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2  percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

       (5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

36.§     (1)Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

               a) képviselő-testület tagja;

               b) képviselő-testület bizottsága;

               c) jegyző;

               d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

         (2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendelet alkotás szükségességéről a képviselő- testület a soron következő ülésen dönt.

37.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

         (2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

38.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

 (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

                   a) a fizetési kötelezettségekről

                   b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

                   c) szervezet és intézmény alapításáról

                   d) helyi adókról szóló rendelet tervezetet.

         (3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

                   a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

                   b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

                   c) ha az egyeztetés Nézsa Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

39.§ (1) A társadalmi egyeztetés formái:

                     a) a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 3 nappal Nézsa Község Önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetőtábláján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

                     b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

       (2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

       (3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

       (4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő- testület rendeletének megjelölése Nézsa Község Önkormányzat Képviselő- testületének __/__(__hó.___nap) önkormányzati rendelete _______(ról, ről) (a rendelet címe)

(6) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(7) Az önkormányzati rendeletek a döntés követően 5 munkanapon belül –kivételes esetben 1. munkanapon belül –elkészítésre és kihirdetésre kerülnek.

40.§ A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

41.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

        (2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

42.§ (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület  megnevezését, a határozat számát és a határozat évét arab számmal, zárójelben meghozatalának hónapját és napját római számmal, továbbá a  „önk. határozata” kifejezést.

       (2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

       (3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

43.§ A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

                    a) napirend elfogadása,

                    b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

                    c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása,

                    d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

                    e) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

                    f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

44.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Mötv. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A Mötv. 46.§ (2) b) pontban foglalt esetben, ha az érintett a kéri a zárt ülés tartását ezt írásban és szóban is a testületi ülésen megteheti. Az írásban foglalt kérés a jegyzőkönyv mellékletét képzi. A szóbeli kérés a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

         (3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

45.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

        (2) A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a távol maradt képviselő neve, és az hogy távolmaradását igazolta illetve nem igazolta  A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

        (3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

       (4) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

       (5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

      (6) A jegyző 15 napon belül elektronikusan megküldi a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak az erre kialakított elektronikus portálon.

III. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

46.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

         (2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 2. számú melléklet tartalmazza.

         (3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottsági tagok névsorát a 6. számú függelék tartalmazza.

         (4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

47.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

48.§ (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

         (2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 5. számú függelék tartalmazza.

         (3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

49.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

         (2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

         (3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

50.§ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

51.§ (1) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

        (2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

52.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

        (2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

         (3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

         (4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Mötv. 60.§-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

53.§ A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

54.§ A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, méltatlanságával, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság látja el.

IV. fejezet

A  NEMZETISÉGI  ÖNKORMÁNYZAT

55.§ A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

56.§ (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

        (2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény  (továbbiakban: Nek.tv) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

        (3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Nek.tv 81.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

        (4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Nek.tv 83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

       (5) Az Nek.tv 80.§-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodást tartalmazza.

57.§ (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében  e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

        (2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglaltak vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

        (3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

                              a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,

                              b) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

58.§ A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. fejezet

A  POLGÁRMESTER,  AZ  ALPOLGÁRMESTER,  A JEGYZŐ

59.§ (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

         (2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.

              Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

       (3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

       (4) A polgármester főbb feladatai:

               a) a település fejlődésének elősegítése,

               b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

               c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

               d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

               e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

                f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

               g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

               h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

                i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

                j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

               k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

                l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

              m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

               n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

                 o) a Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal irányítása

       (5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

       (6) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

       (7) A polgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

       (8) A polgármester szabadságának kiadására a Képviselő-testület jogosult. A képviselő - testület a szabadságolási ütemterv jóváhagyásáról határozattal dönt.

60.§ (1) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

        (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

61.§ (1) A jegyző főbb feladatai:

               a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

               b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

               c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

               d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

               e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

                f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

               g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

               h) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

   (2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

        (3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

62.§ A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

V. fejezet

A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET  HIVATALA

63.§ (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Alsópetény  Község Önkormányzatával és Legénd Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.

       (2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

       (3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön szabályzat rendelkezik.

VI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

64.§ (1) Az Önkormányzat a Mötv, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

        (2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és polgármester terjeszti a képviselő- testület elé.

        (3) A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

        (4) Az Önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

        (5) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külsős (megbízásos, vállalkozási szerződéses) belső ellenőr útján gondoskodik. A teljes belsőellenőrzési feladatellátást 370/2011 (XII.11) Korm. rendelet alapján a belső ellenőr látja el. A feladat részletezését a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

VII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

65.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a) a képviselő-testület a Mötv. 54.§-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.  A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

b)  a képviselő-testület a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – falugyűlést is összehívhat.

66.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig  anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét,és velük együttműködik.

VIII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

67. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásban vesz részt, a társulások megnevezését a 7.  számú függelék tartalmazza.

       (2) A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő testület döntése alapján a polgármester írja alá.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68.§ (1) E rendelet a  kihirdetést követő napon lép hatályba.

         (2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Nézsa  Község Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 10/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelete.